Az orosz-ukrán háború 281. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kormányzó: elment az áram Herszonban az orosz ágyúzások miatt

Megszűnt a feszültség csütörtökön a dél-ukrajnai Herszon elektromos vezetékeiben az orosz erők ágyúzásai következtében – közölte Jaroszlav Janusevics, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a szakemberek már dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán. Tájékoztatott továbbá arról, hogy szerdán az orosz erők 34 alkalommal nyitottak tüzet Herszon megye területére, több helyütt lakóövezeteket ért találat. Az orosz támadásokban egy helyi lakos vesztette életét és további kettő megsérült. „A december 1-jei nap is a megszállók ágyúzásával kezdődött. Most az energetikai mérnökök próbálják kiküszöbölni a reggeli orosz ágyúzás következményeit” – tette hozzá a kormányzó.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a vezérkar értékelése szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közeljövőben újabb orosz rakétacsapások érik Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját és katonai létesítményeit. „Az ellenség célja, hogy pánikot keltsen a lakosság körében a belső helyzet destabilizálása érdekében” – emelte ki a katonai vezető.
Hromov kifejtette, hogy a héten orosz Tu-95MC stratégiai bombázók végeztek repülési gyakorlatokat az oroszországi Szaratov, Szamara és Orenburg térségében, valamint Oroszország keleti részében és a Barents-tenger légterében.
A vezérkar tagja arról is beszélt, hogy az oroszok tartalékosokat állomásoztatnak a megszállásuk alatt lévő Krím félsziget északi részén. „Dzsankoj városa és a környező területek valójában a Krím legnagyobb katonai bázisává változtak, ahonnan az orosz megszálló csapatokat, fegyvereket és katonai felszereléseket telepítik át az Oroszországi Föderációból. Titkosszolgálati adatok szerint mintegy 750 darab haditechnikai eszköz és katonai felszerelés található a Dzsankoj közelében lévő Medvegyivka település melletti katonai terepen” – fejtette ki Hromov.
Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője is a rakétacsapások veszélyére figyelmeztetett. Mint mondta, ez Ukrajna „lakosságára nehezedő pszichológiai nyomásgyakorlás” is tekinthető. Az orosz hadihajók fekete-tengeri jelenléte arra utal, hogy folytatódik a légi felderítés, az adatgyűjtés és az esetleges rakétacsapások előkészítése – tette hozzá Humenyuk.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára közben egy tévéműsorban nyugalomra intette a lakosságot, mert szavai szerint a légvédelmi rendszer időben előrejelzi a rakétacsapásokat. „Szeretnék mindenkit megnyugtatni. Ha rakétatámadás történik, arról a hatóságok mindenképpen figyelmeztetnek. Nem kell folyton valamilyen bajra számítva élni. Éljék az életüket, amely amúgy is bonyolult” – fogalmazott a tisztségviselő. Danyilov emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának olyan riasztórendszere van, amely már többször bizonyította hatékonyságát. Danyilov azt is tanácsolta, hogy a közelgő támadásokról csak megbízható forrásból tájékozódjanak, mert Oroszország rengeteg álhírrel árasztja el az információs teret.
A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig mintegy 89 440 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 560-an az elmúlt napon.

Az EU elektronikai eszközöket gyűjt ukrajnai iskolák, kórházak és közigazgatási szervek számára

Az Európai Unió kezdeményezést indított, amelynek keretében főként laptopokat, okostelefonokat és táblagépeket gyűjt ukrajnai iskolák, kórházak és közigazgatási szervek számra – tájékoztatott az Európai Bizottság csütörtökön.

A Laptops for Ukraine elnevezésű uniós kezdeményezés célja a digitális technológiai eszközök gyűjtése mellett az ukrajnai iskolák, kórházak és közigazgatási szervek alapvető szükségleteinek kielégítése a leginkább sújtott háborús régióiban.
A közlemény szerint az ukrán hatóságok elsősorban laptopokat kértek, ugyanis legalább 70 ezer tanárnak van szüksége az eszközre a tanítás folytatásához. A háború sújtotta régiókban mintegy ötezer iskolában van szükség laptopra, vagy más digitális eszközre, hogy a körülbelül 200 ezer iskolás tanulhasson. Ennél is több, valamint különlegesebb eszközökre van szükség más ágazatokban, leginkább a kórházakban és a közigazgatásban – írták.
Az uniós bizottság közölte, az európai vállalatok, magán és állami cégek közvetlenül az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül adhatnak nagyobb mennyiségű és értékű adományokat. Kisebb adományokat a Belgiumban székhellyel rendelkező szervezetek, cégek és állampolgárok adományozhatnak a digitális technikai iparágat képviselő DigitalEurope szervezeten keresztül. A kezdeményezést később más gyűjtőközpontokkal egészítik ki Európa-szerte – írták.
Az adományok között az otthonokban vagy irodákban található új vagy használt, de működőképes laptopok, okostelefonok vagy táblagépek, illetve más technológiai berendezések szerepelhetnek – tették hozzá.

Duda: béketárgyalást csak Ukrajna beleegyezésével lehet lefolytatni

Az ukrajnai háború kapcsán minden béketárgyalást csak Ukrajna önkéntes beleegyezésével lehet lefolytatni, megengedhetetlen a határok erőszakos megváltoztatását jóváhagyó megállapodás – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Lódzban, az EBESZ kétnapos ülése megnyitóján.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának ülésén Duda felidézte: a szervezetben idén betöltött lengyel soros elnökség alatt megoldást igyekeztek találni a Moszkva által kiváltott biztonsági válságra, s ehhez felhasználtak minden létező EBESZ-mechanizmust.
Beismerte: a szervezet politikai és katonai lehetőségei „elégtelenek, mert a konfliktusban álló felek jóakaratán és együttműködésén múlnak”. Aláhúzta: minden béketárgyalást csak Ukrajna önkéntes beleegyezésével szabad lefolytatni, és lehetetlen beleegyezni olyan megállapodásba, amely a határok erőszakos megváltoztatását hagyná jóvá.
Minden megállapodás, amely „bármilyen módon elismerné vagy elfogadná Oroszország háborús, területi nyereségeit, valójában az európai biztonsági rendszer alá helyezett bombával volna egyenlő” – fogalmazott a lengyel államfő.
A második világháború óta először zajlik olyan fegyveres akció, amely „ennyire kirívóan szembemegy azokkal az elvekkel, amelyekben mindannyian önkéntesen megállapodtunk, hogy megakadályozzuk egy újabb háború kitörését Európában” – jelentette ki.
Szerinte Oroszország az EBESZ egyik tagállamaként „brutálisan megsértette mindezen elveket”, és ma „kétségtelenül egy bűnöző államról van szó”.
Nem szabad hozzászoknunk ahhoz, hogy az orosz hadsereg „tervszerűen és következetesen” rombolja Ukrajna kritikus civil infrastruktúráját, hogy humanitárius katasztrófát idézzen elő – hangsúlyozta Duda. „Nem lehet közömbösen nézni a civilek szisztematikus gyilkolását, az ukrán gyerekek elrablását” – folytatta.
Amennyiben „normális dologként kezdjük el felfogni az orosz bestiális tetteket”, győzni fog az úgynevezett „orosz világ” eszméje, amely „brutalitást, agressziót, háborút, nyomort és halált hoz magával” – fogalmazott Duda. A háborús bűntettekért felelős személyek megbüntetését szorgalmazta, aláhúzva: ez az európai béke visszaállításának, a jövőbeli agresszió megelőzésének a feltétele.
Az EBESZ soros lengyel elnökségét záró lódzi konferenciának egyik témája az ukrajnai háború és ennek hatása az európai biztonságra.
Az ülésen a szervezet több mint ötven államából érkező küldöttségek vesznek részt, mintegy kétszáz résztvevő. Köztük van Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár is.
Lengyelország nem adott ki vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, Oroszországot az ülésen Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó EBESZ-nagykövete képviseli.

Borrell: az EU több mint 1 millió eurót biztosít Ukrajna aknamentesítésére

Az Európai Unió (EU) több mint 1 millió eurót biztosít az Oroszország által megtámadt Ukrajna aknamentesítésére – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Borrell ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának kétnapos lódzi ülése előtt közölte. Újságírókkal mondta el : azért jött az EBESZ ülésére, hogy „részt vegyen az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésében”. Úgy látja: a támadás „mind a nemzetközi jog, mind az EBESZ szabályainak megsértését jelenti… Oroszország háborút hozott Európába”.
Új biztonsági rendet kell építeni Európában, mivel „az eddigit Oroszország teljesen lerombolta” – mondta Borrell. Szükségesnek nevezte azok felelősségre vonását, akik kiváltották a háborút. Az EU már szorosan együttműködik az ukrán ügyészséggel az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében – erősítette meg a főképviselő.
Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szólva Borrell felidézte: az EU eddig közel 20 milliárd eurót fagyasztott be az orosz oligarchák és a moszkvai vezetést támogató személyek vagyonából, és „ellenőrzés alatt tart” mintegy 300 milliárd eurót is az Orosz Központi Bank eszközeiből.
„Ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni” – jelentette ki, hozzátéve: meg kell vizsgálni a befagyasztott orosz vagyon átadásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésére, az ügyről Lódzban az EBESZ-országok külügyminisztereivel fog egyeztetni.

Szijjártó: közeleg a tél, ezért mielőbb el kell jönnie a békének Ukrajnában

Közeleg a tél, ami súlyos humanitárius katasztrófával fenyeget Ukrajnában, ezért mielőbb el kell jönnie a békének, ugyanis Európa is egyre nehezebb helyzetbe kerül a kettős nyomás, a háború következményei és az illegális migráció miatt – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Genfben.

A tárcavezető a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tanácsának általános vitáján arról számolt be, hogy Magyarországot földrajzi elhelyezkedése miatt az ukrajnai háború negatív következményei és az erősödő illegális bevándorlás egyszerre sújtja.
Hazánk történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre a szomszédban zajló fegyveres konfliktus miatt. Már több mint egymillió menekült érkezett Magyarországra, a maradni kívánóknak ellátást nyújtanak, a gyerekeket beiskolázzák, és mindezt folytatni is fogják, amíg csak szükséges – hangsúlyozta.
A kilátásokat borzalmasnak nevezte, és rámutatott, hogy közeleg a tél, ami súlyos humanitárius katasztrófát okozhat Ukrajnában, ezért el kell jönnie a békének.
„Mikor, ha nem most kellene sürgetnünk a mielőbbi békét, valamint figyelmeztetni azokat, akik inkább szítják az eszkalációt ahelyett, hogy segítenének megállítani a háborút?” – tette fel a kérdést.
Szijjártó Péter ugyanakkor felszólalásában aláhúzta, hogy Magyarországnak nem csak keletre, hanem az ostrom alatt álló déli határára is figyelnie kell, ahol csak idén 255 ezer illegális határátlépési kísérletet kellett megakadályozni.
Szavai szerint itt ráadásul „az erőszak és az agresszió új dimenziója” tapasztalható, miután migránsok egyes felfegyverzett csoportjai egymásra és a határőrökre támadtak.
Mint közölte, az idei évben mintegy 1500 eljárás indult embercsempészek ellen Magyarországon, ami jól mutatja az érkezők számának újbóli növekedését, ez már a 2015-ös válság idején látottakra hasonlít.
Kiemelte: a nemzetközi jogot mindenkinek tiszteletben kell tartania, a menekülők ennek értelmében csakis az első biztonságos országban maradhatnak ideiglenesen, nem léphetik át biztonságos országok határait, ugyanis ez bűncselekmény, nem emberi jog.
A miniszter erre jó példaként Magyarországot hozta fel, ahova első biztonságos országként mindenkit beengednek a szomszédos Ukrajnából, azonban a dél felől, legalább öt-hat államon keresztül érkező bevándorlókat nem.
„Természetesen mindig meg fogjuk védeni országunk határait, eleget téve nemzeti és európai uniós kötelezettségeinknek” – szögezte le.
„A migrációt bátorító brüsszeli politikának véget kell vetni, az európai országokat támogatni kellene abban, hogy megvédjék saját területüket és egyben az Európai Unió területét” – tette hozzá.
Majd úgy vélte, hogy a migrációpárti politika veszélyes, segíti az embercsempészek üzleti modelljét, akik dollármilliókat keresnek azon, hogy embereket szállítanak veszélyes útvonalakon Európába.
Ennek megfelelően pedig embercsempésznek számítanak azok az „úgynevezett NGO-k” is, amelyek biztonságos országok határain vagy az életveszélyes földközi-tengeri útvonalon keresztül hoznak menedékkérőket a kontinensre – jelentette ki.

ORFK: több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 4883-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8160-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 188 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal szerdán 89 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Ötmilliós segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára karitász szervezetek

Nemzetközi összefogással ötmilliós segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára karitász szervezetek – tudatta a Katolikus Karitász közleményben szerdán az MTI-vel.

Októberben Sárospatakon Szlovákia, Ukrajna és Magyarország karitász szervezetei az ukrajnai háborúval kapcsolatos együttműködésről állapodtak meg, ennek eredményeként szerdán Munkácsra érkezett a Katolikus Karitász és a Szlovák Karitász 3 tonnányi közös segélyszállítmánya, amelyben többek között tartós élelmiszer, higiéniai és gyermekápolási termékek, fűtőberendezés, generátorok, lámpák voltak.
A közlemény szerint az átadás helyszínén Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta, remélik, hogy a jövőben is tovább tudják segíteni a Kárpátalján élő magyarságot, valamint az itt élő rászoruló embereket.
Miroslav Dzurech, a Szlovák Karitász főtitkára kiemelte, bízik benne, hogy az eddig érkezett segítséget még több követi, és „lelkileg is tudjuk segíteni az itt élő testvéreinket”.
Pavol Vilcek, a Szepesi Egyházmegyei Karitász igazgatója a közlemény szerint azt hangsúlyozta: „a szegényeken keresztül Jézus jön hozzánk, a menekülteken keresztül tudunk Istenhez fordulni”.
Fehér Ferenc, a munkácsi Karitász igazgatója az adományok átvételekor elmondta, a háború elejétől nagyon sokat segítette őket mind a két szervezet, a tél közeledtével pedig rendkívül fontos, hogy folytatódjon a támogatás. Az áramkimaradások rendkívül megnehezítik az elmúlt két hétben az életet Ukrajnában és Kárpátalján is – jelezte.
Lucsok Miklós munkácsi megyéspüspök a közlemény szerint köszönetét fejezte ki, hogy „kinyitottátok a szíveteket arra, hogy segítsetek azokon, akik tizedik hónapja vannak háborúban.”

Ukrán hírszerzés: nincs jele nagyobb orosz csapatösszevonásnak Fehéroroszországban

Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy Oroszország akkora támadóerőt hozott volna létre Fehéroroszország területén, mint amilyent februárban Ukrajna ellen bevetett – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy szerdai tévéműsorban.

„Fehéroroszországban a harci kiképzés intenzívebbé tételére számítunk, mert december 1-jén újabb gyakorlati év kezdődik az ország fegyveres erőiben. A csapatok kimennek a gyakorlóterekre, kidolgozzák a harckoordináció különböző kérdéseit, ellenőrzik a különböző fegyvernemek és csapatok felkészültségét. Ezért Fehéroroszország területén aktív intézkedésekre számítunk, elsősorban a hadműveleti és harci kiképzés tekintetében. Állunk elébe, de szeretném megjegyezni, hogy ma semmi jele annak, hogy Fehéroroszország területén jelentős csapásmérő erőt hoznának létre” – fogalmazott a szóvivő.
Szkibickij kitért még arra, hogy az orosz 1. harckocsizó hadosztály mintegy kilencezer katonája végzett hadgyakorlatot a közelmúltban Fehéroroszországban. A katonai hírszerzés nem zárja ki, hogy ezt a hadosztályt kétféle módon is bevessék: vagy egyenesen Fehéroroszország területéről, vagy a most Ukrajnában harcoló csapatok felváltására, esetleg Harkiv megyében – mondta. Hozzátette, hogy a távolabbi jövőben továbbra is fennáll Fehéroroszország és Oroszország államunióban való egyesülésének lehetősége, és közös csapatok ukrajnai bevetésének a veszélye. Ehhez azonban jelenleg nincs elegendő fegyverzet Fehéroroszországban – vélekedett Szkibickij. Megjegyezte, hogy Oroszország gyors ütemben apasztja fegyver- és felszereléskészletét a veszteségek folyamatos pótlására és a mozgósítottakból létrehozott alakulatok felszerelésére.

Olaf Scholz: a NATO közreműködésével kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát

Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.

A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.
Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell – mondta Olaf Scholz, hozzátéve, hogy az ilyen hálózatok jelentőségét az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni támadás is megmutatta.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak a tengerrel rendelkező országok rendvédelmi erőinek és katonaságának műveleteit kell összehangolni, hanem minden érintett szereplőt, így az európai uniós intézményeket és a magánszektor vállalatait is be kell vonni a munkába.
Mint mondta, Németország és Norvégia hagyományosan szoros haditengerészeti együttműködést folytat, különösen a tengeralattjáróval végzett műveletek területén, és ezt tovább erősítették az Északi Áramlat négy vezetéke közül hármat használhatatlanná tévő támadás után.
Az együttműködés újabb állomásaként közösen felkérik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az új egyeztető, összehangoló testület megalakítására. „Ezzel egyértelműen jelezni akarjuk, hogy nagyon komolyan vesszük a kritikus infrastruktúra védelmét” – mondta Olaf Scholz.
„Senki nem számíthat arra, hogy nem lesz következménye a támadásoknak” – jelentette ki a német kancellár.
Jonas Gahr Störe hozzátette, hogy nem vonna éles határvonalat a tenger alatti és feletti infrastruktúra között, hiszen mindenestül meg kell erősíteni a tengereken működtetett energetikai és távközlési infrastruktúra védelmét. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy hazájában letartóztattak több orosz állampolgárt, akik drónokkal felvételeket készítettek energetikai létesítményeknél.
Olaf Scholz a többi között arról is szólt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben már Norvégia Németország első számú energiaszállítója. Jonas Gahr Störe ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy a világ legnagyobb földgázexportőrei közé tartozó Norvégia érdekeit nem szolgálja, ha ugyan magas, de nem stabil a földgáz ára.
Mint mondta, Oroszország „piaci manipulációi” révén szűkössé vált a kínálat Európában, az árak pedig szélsőségesen megemelkedtek. Ebben a helyzetben Norvégia „hozzá kíván járulni a stabilitáshoz és a tervezhetőséghez”, mert „fontos, hogy ne érje partnereinket egy olyan gazdasági válság, amely teljes iparágakat sújt, és végül mi is megérezzük”.
Ezért Norvégia „erős, szilárd és megbízható” partnerként arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben növelje földgázkitermelését és európai uniós szállításait – fejtette ki Jonas Gahr Störe.

Települések elfoglalásáról számolt be a donyecki régióból az orosz hadvezetés

Települések elfoglalásáról számolt be a donyecki régióból szerdán az orosz hadvezetés, valamint a Moszkva-barát közigazgatás két vezetője.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve bejelentette Bilohorivka, valamint megerősítette Andrijivka és Perse Travnya települések elfoglalását. A tábornok szerint az orosz előrenyomulás során mintegy félszáz ukrán katona esett el, valamint négy páncélozott harcjármű, három önjáró tüzérségi löveg és hat jármű semmisült meg.
Ivan Prihogyko, a Donyecktől mintegy 45 kilométerre északkeletre fekvő Horlivka polgármestere a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva bejelentette a szomszédos Kurdjumivka település „felszabadítását”. Mint mondta, ezzel az orosz erők megszerezték a teljes ellenőrzést a Horlivka-Artemivszk (Bahmut) autópálya felett. Gyenyisz Pusilin, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság ügyvezető elöljárója a Rosszija 24 televíziós hírcsatornának azt mondta, hogy Adrijivka, Kurdjumivka és Perse Travnya bevétele elvágta az ukrán erők artemivszki (bahmuti) fő csoportosulásának utánpótlási útvonalát.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadási és ellentámadási kísérletek során Kupjanszk irányában mintegy ötven katonát, tíz harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, két páncélozott személyszállító járművet, egy önjáró tüzérségi löveget és egy járművet, Liman irányában több mint negyven katonát, egy harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és egy lőszerrel felszerelt járművet veszítettek, és a donyecki régió déli részén is kénytelenek voltak visszatérni kiinduló állásaikba.
Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója a Rosszija 24 televíziónak kijelentette, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű élére a létesítmény eddigi főmérnökét, Jurij Csernicsukot nevezték ki igazgatónak. Karcsaa szerint az erőmű új vezetőségét a korábbi alkalmazotti állományból nevezték ki.

Lavrov: a Nyugat kényszeríti Kijevet az Oroszország elleni háborúba

A Nyugat arra kényszeríti Ukrajnát, hogy ő vívja meg a háborút, amelyet maga folytat Oroszország ellen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai ifjúsági fórumon.

Lavrov szerint a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat.
„Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóját kommentálva azt mondta: az ott elfogadott nyilatkozat arra utal, hogy a tömbnek nem érdeke az ukrán válság politikai és diplomáciai megoldása. Szerinte a szövetség a „kijevi rezsim mosdatásának” és Oroszország „démonizálásának” politikáját követi, hogy igazolja saját létét.
Az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások bírálatára reagálva Zaharova emlékeztetett arra, hogy mit mondott Jamie Shea egykori NATO-szóvivő az 1999-es célzott jugoszláviai rakétatámadások igazolására, amelyek miatt áram- és vízszolgáltatás nélkül maradtak akkor a civilek az országban.
„Ha (Slobodan) Milosevic (jugoszláv elnök) valóban azt akarja, hogy polgárai vízhez és áramhoz jussanak, akkor csak annyit kell tennie, hogy elfogadja a NATO feltételeit, és mi leállítjuk ezt a hadjáratot. Amíg ezt nem teszi meg, addig továbbra is támadni fogjuk azokat a célpontokat, amelyek ellátják a hadseregét. Ha ennek következményei lesznek a lakosságra nézve, az az ő (Milosevic) gondja. A víz- és áramellátás tartós vagy végleges leállítását fegyverként használjuk Szerbia népe ellen azért az 1,6 millió koszovóiért, akit elűztek otthonukból, és akiknek az életében jelentős károkat okoztak. Ez a logika nem fog mindenkinek tetszeni, de számomra ez az alap” – idézte Shea szavait Zaharova.
Az orosz diplomáciai szóvivő azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy „az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv alapján” – az információs tér tisztogatásával, politikai elnyomással és a ruszofóbia felszításával – Moldovát is bele akarja rángatni „oroszellenes kampányába”.

Jens Stoltenberg: ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni.

A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.
Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a „semmi” és a teljes jogú tagság között.
Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó.
A főtitkár megemlítette: a bukaresti tanácskozáson Kínáról is tárgyaltak, hiszen a globális kihívások a NATO tagállamait is érintik. Elmondta: nem tekintik ellenfélnek Kínát, és érdekükben áll folytatni vele az együttműködést. Az ukrajnai háború azonban megmutatta a nyugati államok függőségét az orosz gáztól. Úgy vélte: minden területen csökkenteni kell a függőséget az autoriter rendszerektől, így Kínától is a technológia és az infrastruktúra területén, mert ez sebezhetőséget és kockázatokat jelent.
Jens Stoltenbeg elmondta még, hogy a külügyminiszteri értekezlet szerdai tanácskozásán részt vett Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova külügyminisztere is. Ezeket az országokat „az orosz befolyásnak és nyomásnak erősen kitett” országoknak nevezte. Az Ukrajna példájából megtanult leckének nevezte, hogy most kell támogatni ezeket az országokat, hogy ezáltal megelőzzenek olyan tragikus eseményeket, amilyenek Ukrajnában történtek.

Antony Blinken: Vlagyimir Putyin nem fogja elérni, hogy a NATO magára hagyja Ukrajnát

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem fog sikerülni megbontani a NATO egységét, és nem fogja elérni, hogy a szövetségesek magára hagyják Ukrajnát – hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Bukarestben, a NATO-tagországok külügyminiszteri értekezlete után tartott sajtótájékoztatón.

„Sziklaszilárd az a közös elhatározásunk, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, most, a tél időtartama alatt, és mindaddig, amíg szükséges, mindaddig, amíg Ukrajna győzni fog” – szögezte le.
Kifejtette: az orosz elnök a civil lakosságot vette célba, az ukrán energetikai rendszer mintegy harmada ellen intézett már támadást, hidegben és sötétségben hagyva ukrán lakosok millióit.
„Azt akarja, hogy megfagyjanak, hogy éhezzenek, el akarja üldözni őket otthonaikból, abban a reményben, hogy ha elég magasra emeli a háború árát, akkor a világ magára hagyja Ukrajnát. Nos, ez a stratégia nem fog eredményre vezetni” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter. Hozzátette: a szövetségesek kitartanak Ukrajna támogatása mellett, bámennyibe is fog ez kerülni, mert az agresszor győzelme sokkal többe kerülne.
A NATO-szövetségesek 40 milliárd dollár értékű segítséget küldtek eddig Ukrajnának, és a támogatás nem áll meg itt. Az Egyesült Államok hozzájárulása 19 milliárd dollárt tett ki a védelmi támogatás és további 5 milliárd dollárt a humanitárius segítség terén – részletezte.
Bejelentette, hogy Moldova számára is támogatást kérnek az amerikai kongresszustól, és Ukrajnának segítséget ígért az energetikai infrastruktúra helyreállításához is.

Szergej Sojgu: másfélszeresére nő jövőre az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása

Jövőre másfélszeresére nő az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása, ami biztosítani fogja, hogy „nem kevesebb mint 99 százalékos szinten” teljesítsék őket – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a katonai tárca kollégiumának szerdai ülésén.

Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel. Hangsúlyozta, hogy maximális szinten kell fenntartani a termelést, és meg kell szervezni, hogy a csapatoknak a tervezett ütemnél hamarabb szállítsanak.
Arról is szólt, hogy az orosz erők Ukrajnában a rakétacsapatok és a tüzérség harcászati alkalmazásának új módszereit tesztelik, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket magában foglaló felderítő és csapásmérő rendszerek formájában. Mint mondta, a Tornado-SZ sorozatvetők és a Malka önjáró tüzérségi lövegek alkalmazása lehetővé teszi a külföldi rakéta- és tüzérségi rendszerek hatékony legyőzését.
A miniszter elmondta, hogy a részleges mobilizálás részeként mintegy háromezer kiképző vesz részt a mozgósítottak kiképzésében, több mint száz oroszországi és fehéroroszországi gyakorlótéren. Elmondta, hogy két hónap alatt több mint 300 ezer tartalékost, köztük önkénteseket képeztek ki, beleértve mintegy 8 ezer harcjármű és harckocsi, légvédelmi és tüzérségi rendszer, pilóta nélküli légi és elektronikus hadviselési komplexum, valamint kommunikációs eszközök személyzetét.
Bejelentette, hogy 16 újabb katonai kiképzőközpontot hoznak létre Oroszország szövetségi állami egyetemein, így ezek száma 120-ra emelkedik, 68 régióban.
Közölte, hogy új rakétarendszereket a stratégiai rakétaerők öt alakulatánál fognak rendszeresíteni, és az űrerők felügyelete alatt a Krasznojarszki területen fegyvernemközi tesztpálya létrehozása folyik. Bejelentette, hogy 2023-ben különös figyelmet fordítanak a hadászati nukleáris erők érdekeit szolgáló építkezésekre.
Vlagyimir Putyin elnök egy októberben kiadott rendeletében létrehozta a kormány alá rendelt koordinációs tanácsot, amelynek feladata az ukrajnai „különleges hadművelet” szükségleteinek biztosítása. A 19 tagú testület élén Mihail Misusztyin miniszterelnök áll, aki október 31-én arra utasította a tanácsot, hogy készítsen javaslatokat a határidők és az államvédelmi parancs végrehajtásának egyéb részleteinek tisztázására.
Novemberben a kormány összeállította azoknak az állami szerveknek a listáját, amelyek egyszerűsített eljárás keretében végezhetnek beszerzéseket a háborús szükségletek kielégítésére. Az egyetlen beszállítótól történő beszerzésre kilenc intézmény kapott jogot: a belügyminisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO), a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), az orosz nemzeti gárda, a szövetségi tartalékszolgálat (Roszrezerv) és az orosz elnök különleges programjainak főigazgatósága.
Az Állami Duma (a parlament alsóháza) által 2021 októberében jóváhagyott 2022-es orosz védelmi költségvetés 3,51 ezer milliárd rubelt tesz ki. A védelmi kiadások az akkori, hároméves büdzsé irányszámai alapján 2023-ban 3,55 billió rubelre, 2024-ben pedig 3,8 billió rubelre emelkedtek volna (a rubel jelenleg mintegy 6,50 forintot ér).
Az éves állami védelmi megrendelést az állami fegyverzetprogram alapján alakítják ki. 2027-ig 20 billió rubelt különítettek el a program végrehajtására, ebből 19 billió rubelt fegyverzet, katonai és speciális felszerelések beszerzésére, javítására és fejlesztésére, valamint egybillió rubelt a szükséges infrastruktúra kiépítésére – az orosz védelmi minisztérium honlapján található adatok szerint.
Március elején Jurij Boriszov, a védelmi-ipari komplexumért és az űriparért felelős akkori miniszterelnök-helyettes, azt mondta, hogy Oroszországnak minden esélye megvan arra, hogy idén több mint 98 százalékban teljesítse az állami védelmi megrendeléseket, ugyanúgy, mint tavaly. Elmondta, hogy a kormány 2014 óta dolgozik azon, hogy csökkentse importfüggőségét, és ez idő alatt „nagyon sokat” elért, különösen a kritikus védelmi és biztonsági területeken.
Március végén Putyin engedélyezte azoknak a vállalatoknak az államosítását, amelyek akadályozzák az állami védelmi megrendelések teljesítését. Később az államfő jóváhagyta azt a törvényt is, amelynek értelmében tízévi szabadságvesztés szabható ki állami védelmi rendelés feltételeinek meghiúsításáért.

Kormányzó: az orosz erők ismét lőtték Herszont, áldozatok

Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak Herszon városára, a támadás következtében egy polgári lakos meghalt, egy másik megsérült – közölte Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint az orosz erők a reggeli órákban vették tűz alá a megyeszékhely központját. Károk keletkeztek több lakóépületben, egészségügyi intézményben és egy gázvezetékben. „Egy hetven éves, idős nő a saját lakásában életét vesztette az ellenségeséges ágyúzás következtében” – tette hozzá.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy szerda reggel az oroszok tüzet nyitottak egy kórházra az északkeleti Szumi megyében lévő Bilopillja településen, amelyben egy tinédzser korú fiú életét vesztette. A környező házakban és a kórház mellett parkoló autókban károk keletkeztek. A tisztségviselő kiemelte, hogy csak az elmúlt 24 órában az oroszok 158 tüzérségi és 28 aknavetős támadást hajtottak végre Szumi megyének az ukrán-orosz államhatárhoz közel eső területein. A támadások következtében magánházak, villanyvezetékek, gabonaraktárak, mezőgazdasági gépek, személygépkocsik és irodaházak rongálódtak meg.
Bohdan Szenik, az ukrán fegyveres erők társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak közölt kommentárjában közölte, hogy az ukrán vezérkar nem fedheti fel az ukrán hadsereg veszteségeit az Oroszország által indított háborúban, mert ez bizalmas információ, szolgálati titoknak minősül. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Oroszország nem kerülheti el a büntetését ukrán állampolgárok halála és sebesülései miatt, legyenek azok akár civil, akár katonai áldozatok. „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna civil, és katonai szolgálatot teljesítő állampolgárainak elvesztéséért felelős személyek a vádlottak padjára kerüljenek” – fogalmazott Szenik.

Orosz külügy: legitim célpontok a Kijev által használt amerikai műholdak

Az orosz hadsereg legitim célpontjaivá válhatnak az ukrán hadsereg támogatására használt amerikai műholdak – jelentette ki Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által szerdán közölt interjújában.

„Megerősítjük, hogy az ilyen kvázi polgári infrastruktúra, ha az Oroszország elleni katonai akciókhoz használják fel, teljesen logikusan a válaszcsapás legitim célpontjává válhat” – nyilatkozott a diplomata.
Jermakov szerint a civil műholdak ilyen provokatív használata „legalábbis kérdéseket vet fel a világűrről szóló szerződéssel összefüggésben, amely kizárólag békés célú felhasználást feltételez, és a világközösség részéről megköveteli a legsúlyosabb elítélést”. Mint mondta, az ukrán haderő támogatására alacsony pályán keringő műholdak konstellációját használják fel, olyan „konkrét, tisztán harci feladatok végrehajtására”, mint az orosz csapatok elhelyezkedésének, mozgási útvonalainak és cselekményeinek feltárása, pilóta nélküli légi járművek irányítása, valamint nagy pontosságú lőszerek célba juttatása.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz állami Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal a biztonsági kérdésekről folytatandó tárgyalások ellehetetlenültek a Kijevnek eljuttatott amerikai fegyverszállítások miatt. Zaharova ezzel magyarázta a hadászati fegyverzetcsökkentési és -korlátozási Új START szerződéssel foglalkozó amerikai-orosz konzultatív bizottság ülésének Moszkva általi elhalasztását. Rámutatott: az Egyesült Államok még több fegyvert kíván szállítani egy olyan konfliktusövezetbe, amelyben Oroszország közvetlenül érintett.
„Vagyis ők szállítani fogják ezeket a fegyvereket, még több vérontásra fogják uszítani a kijevi rezsimet, pénzt fognak kiutalni szélsőséges akciókra a Bankován (a kijevi kormányzati negyedben) székelő, hozzá nem értő emberek égisze alatt, miközben mi egy asztalnál fogunk ülni és megvitatni velük a kölcsönös biztonság kérdéseit?” – fogalmazott Zaharova.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyra becsüli a START-ot, és a szerződés megfelel Oroszország és Egyesült Államok közös érdekeinek, de meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a megvitatásához.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a START-ról szóló kétoldalú konzultatív bizottság november 29. és december 6. között Kairóban tervezett ülését későbbi időpontra halasztották.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine