Az orosz-ukrán háború 280. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvanadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán vezérkar: az elmúlt 24 órában újabb 500 orosz katonát öltek meg

Kijev azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában újabb 500 orosz katonát öltek meg, így február 24. óta összesen mintegy 88 880-an haltak meg harcban – számoltak be róla a The Guardian cikkében.

A fegyveres erők vezérkara közölte, hogy további három harckocsit és hat páncélozott személyszállító járművet semmisítettek meg.

Az Ukrajna által közzétett áldozati számokat Oroszország vitatja, amely szerint a háborúban elesettek száma jóval alacsonyabb.

Ukrajnát támogató és a tagállamok védelmét garantáló nyilatkozatot fogadtak el a NATO külügyminiszterei

A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló, és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szerdán ismertetett a román sajtó.

A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euro-atlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól.
A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euro-atlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében.
A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára.
A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal.
A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni – szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.

Az Európai Bizottság különleges bíróság felállítását kezdeményezi

Az Európai Bizottság különleges bíróság felállítását kezdeményezi az ENSZ támogatásával, hogy kivizsgálják és büntetőeljárás alá vonják az ukrajnai háborúért és a háborúban elkövetett bűncselekményekért felelős embereket – közölte Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke szerdán.

Ursula von der Leyen közleményében hangsúlyozta: az Európai Bizottság megkezdi az együttműködést a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást szerezzen a különleges bíróság létrehozására.
Hozzátette: a testület továbbra is támogatja a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését.
„Oroszországnak fizetnie kell borzalmas bűneiért, beleértve az önálló Ukrajna elleni agresszióval elkövetett bűncselekményekért is” – fogalmazott.
Kijelentette, Oroszországnak pénzügyileg is fizetnie kell az általa okozott pusztításért. Az Ukrajna által elszenvedett kárt 600 milliárd euróra becsülik – mondta a testület elnöke, majd hozzátette: Moszkvának és oligarcháinak kártalanítaniuk kell Ukrajnát a károkért, és fedezniük az ország újjáépítésének költségeit.
Ezzel kapcsolatban közölte, az EU partnerei bevonásával alapot hozna létre az orosz központi banktól zárolt 300 milliárd euró, valamint az orosz nagyvállalkozók unióban tárolt vagyonának befagyasztásából származó 19 milliárd euró kezelésére. A háború befejezését követően, és az uniós szankciók feloldása után az alapot az unió Ukrajna újjáépítését célzó befektetések támogatására fordítaná.
Oroszország borzalmas bűnei nem maradnak büntetlenül – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.

Kijev különleges törvényszék előtt vizsgáltatná az orosz vezetés felelősségét

Különleges törvényszék előtt vizsgáltatná az orosz politikai és katonai vezetés felelősségét az ukrajnai háborúért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij kedd esti videoüzenetében azt követelte, hogy ennek érdekében hozzanak létre egy, a náci háborús bűnösöket elszámoltató nürnbergi törvényszékhez hasonló bíróságot.

Az ukrán elnök megjegyezte: Kijev számos országgal és nemzetközi szervezettel működik együtt annak érdekében, hogy „minden orosz gyilkos megkapja a megérdemelt büntetést”. „Azonban a rendelkezésre álló nemzetközi jogi eszközök nem elégségesek ahhoz, hogy igazságot lehessen szolgáltatni” – fűzte hozzá.

Rámutatott: még a Nemzetközi Büntetőbíróság keretei között sincs lehetőség arra, hogy felelősségre vonják Oroszország politikai és katonai vezetését az ukrajnai háború miatt. Hozzátette: éppen ezért mindent megtesznek avégett, hogy létrejöjjön egy különleges törvényszék, amely foglalkozhat a legmagasabb szintek szerepével. Az ukrán elnök már szeptemberben, az ENSZ Közgyűlése előtt is követelte egy rendkívüli törvényszék felállítását.

Eközben az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz hadsereg kedden újabb csapásokat mért a polgári infrastruktúrára. Összesen 26 légicsapásról és egy rakétatámadásról érkezett hír. A vezérkar egyúttal bírálta, hogy Fehéroroszország továbbra is lehetővé teszi, hogy az oroszok csapásmérésre használják területét és légterét.

Zelenszkij elmondta, hogy a fronton nehéz a helyzet, és az oroszok a hatalmas veszteségek ellenére megpróbálnak előrenyomulni Donyeckben, Luhanszkban és Harkivban, miközben délen „készülnek valamire”. Az ukrán elnök szerint az orosz katonai emberveszteségek száma az idei év végéig eléri a százezret, és ebben nincsenek benne a zsoldosok.

Egyetértett ukrajnai katonák csehországi kiképzésével az alsóház

Egyetértett kedden este ukrán katonák csehországi kiképzésével a cseh parlament alsóháza, amely jóváhagyta a cseh katonák kiküldését is más európai uniós tagállamokba ukránok kiképzése céljából – jelentette a CTK hírügynökség.

A kormány javaslatát, amelyet egyedül az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) ellenzett, még a felsőháznak is el kell fogadnia, valamint az államfőnek alá kell írnia. A szenátus várhatóan csütörtökön szavaz a javaslatról, s miután ott a kormányoldalnak jelentős többsége van, a szavazás már csak formalitásnak tekinthető. Milos Zeman államfő korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy egyetért a csehek bekapcsolódásával ukrán katonák kiképzésébe.
A prágai védelmi tárca közlése szerint az ukránok kiképzésére a kelet-csehországi Libavá nevű katonai körzetben kerül sor a jövő év folyamán. A négy, egy-egy hónapra tervezett kiképzési cikluson cseh források szerint ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogják kiképezni. A hozzáférhető információk szerint a kiképzéseken összesen mintegy 800 ukrán katona vesz részt. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.
Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival.
A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba -, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.

Több mint kilencezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2022. november 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4484 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4808 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 152 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 29-én 38 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz tiltakozás a Szentszéknél a csecsen és burját katonákat érő pápai bírálat miatt

Oroszország nevében határozottan tiltakozott kedden a Vatikánnál Alekszandr Avgyejev szentszéki orosz nagykövet amiatt, hogy Ferenc pápa az Ukrajnát megtámadó orosz haderő csecsen és burját katonáinak kegyetlenségéről tett egy kijelentést.

A katolikus egyházfő az America című jezsuita magazinnak adott interjújában azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.
Avgyejev orosz hírügynökségeknek elmondta, hogy felkereste a vatikáni diplomáciai szolgálat vezetőségét, és tiltakozott Ferenc pápa kijelentése miatt.
„Felháborodásomat fejeztem ki az ilyen gyanúsítás miatt, és megjegyeztem, hogy semmi sem ingathatja meg a többnemzetiségű orosz nép összetartását és egységét” – nyilatkozott az orosz nagykövet.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Ferenc pápa szavai a „különleges hadműveletben” részt vevő csecsenek és burjátok brutalitásáról elferdítik az igazságot. „Ez már nem ruszofóbia, ez perverzió, nem is tudom, milyen szintű. Gondoljanak vissza, hogy a ’90-es években és a 2000-es évek elején pontosan az ellenkezőjét mondták nekünk, azt, hogy az oroszok, a szlávok kínozzák a kaukázusi népeket, most pedig azt mondják, hogy a kaukázusi népek kínozzák az ukránokat” – hangoztatta a parlament felsőházában megtartott egyik fórumon.
„Természetesen nem értünk egyet a pápával a kegyetlenséggel kapcsolatban. A csecsenek kegyetlenek az ellenségeikkel, de irgalmasok a barátaikkal és a civilekkel” – mondta Szalah Mezsgyijev csecsen főmufti a RIA Novosztyi hírügynökségnek. Azt tanácsolta azoknak, akik képet akarnak kapni a hegylakók jelleméről, hogy olvassák Mihail Lermontov költő műveit.
Magomed Daudov, a csecsen parlament elnöke azt mondta: meglepődött a pápa „primitív érvelésén”. Ugyanis szerinte egyetlen tény sem bizonyítja, hogy a csecsenek vagy a burjátok akár egyetlen háborús bűncselekményt is elkövettek volna Ukrajnában.
„A világ katolikusainak feje váratlanul kénytelen volt csúnya szavakat mondani a mi népünkről. Azt hiszem, az európai latinok (latin rítusú keresztények) számára nem világos, hogy az élet a hideg Szibériában és a Távol-Keleten kitartóbbá, türelmesebbé és szívósabbá teszi az embereket a különböző megpróbáltatásokkal szemben. A mi népünk nem kegyetlen, csak kénytelen újra és újra méltósággal megvédeni hazáját a fasizmustól, csakúgy mint nagyapáinknak a dédapáinknak” – írta Telegram-csatornáján Oroszország hagyományos buddhista szanghájának vezetője, XXIV. Pandito Hambo láma.
„A burját katonák becsülettel teljesítik kötelességüket, példát mutatva az orosz hadsereg legjobb hagyományaiból. Rettenthetetlenül, becsülettel és méltósággal védik hazájuk érdekeit. A civileket kímélve és védve, emberségesen és könyörülettel bánva a hadifoglyokkal – így harcol az orosz hadsereg, amelyben többszáz nemzetiség van, köztük burjátok” – írta Alekszej Cidenov burját köztársasági vezető a Telegramon. Megjegyezte: „legalábbis furcsa” azt hallani, hogy a katolikus egyházfő a civileket védő egyes nemzetiségeket – nevezetesen a burjátokat és a csecseneket – kegyetlennek minősít. „A Donyec-medencei emberek több mint nyolc éven át éltek bombázások alatt, és haltak meg százával, miközben ukrán nacionalisták terrorizálták őket egy bűnöző rezsim és +civilizált+ nemzetekből való kurátoraik irányításával. És ha harcosainkra felfigyeltek, az azt jelenti, hogy ők jól végzik a dolgukat” – tette hozzá.

Grossi: a NAÜ intenzívebbé teszi jelenlétét az ukrajnai atomerőművekben

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) intenzívebbé teszi jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében, az ügynökség ugyanis úgy véli, hogy ez erősíti Ukrajna energetikai infrastruktúrájának védelmét – jelentette be Rafael Grossi, a NAÜ vezetője kedden a Twitteren, miután találkozott Bukarestben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

„Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatjuk a közös munkát egy nukleáris biztonsági övezet mihamarabbi létrehozásán a zaporizzsjai atomerőmű körül. Újra elmondtam neki, hogy a NAÜ meg fogja erősíteni jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében, megvédendő az infrastruktúrát” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Grossi Twitter-bejegyzését.
Kuleba saját Twitter-bejegyzésében még hozzátette, hogy a NAÜ vezetőjével megvitatta az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű jelenlegi helyzetét. Jelenleg a román fővárosban folyik a NATO külügyminisztereinek találkozója, Kuleba ebből az alkalomból látogatott Bukarestbe, ahol első megbeszélését Grossival folytatta le.

Az Egyesült Államok újabb jelentős energiaügyi segélyt küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok 53 millió dollár (mintegy 2,6 milliárd forint) értékben az elektromos hálózat helyreállításához szükséges újabb eszközöket szállít Ukrajnába – közölte az amerikai külügyminisztérium kedden Washingtonban.

A bejelentés szerint a G7 csoport kibővített bukaresti találkozójának eredményeként született az amerikai felajánlás. Hozzátették: az eszközöket mielőbb eljuttatják Ukrajnába, hogy biztosítsák a hálózat működőképességének fenntartását a téli hónapokban.
A szállítmány a többi között elektromos átalakítókat, szakaszolókat, árammegszakítókat, járműveket tartalmaz.
A külügyminisztérium közleménye szerint a most felajánlott 53 millió dollárnyi segély hozzáadódik a már korábban bejelentett 55 millió dollárnyi energiaipari sürgősségi támogatáshoz, amely áramfejlesztők és egyéb eszközök beszerzésére vonatkozott.

Stoltenberg: a NATO nem része a konfliktusnak, de addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges

A NATO nem része a konfliktusnak, de mindaddig támogatni fogja Ukrajnát, ameddig szükséges, hogy ellen tudjon állni Oroszország brutális támadásának – mutatott rá Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri értekezletének első napját záró sajtóértekezletén kedden Bukarestben.

Elmondta: a NATO-tagállamok az eddigi védelmi felszerelések mellett üzemanyagot, áramfejlesztőket és meleg ruhát is küldenek Ukrajnának, hogy segítsék átvészelni a telet az energetikai hálózatok megsemmisítésére, a civil lakosság elűzésére irányuló orosz támadások közepette.
Egy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által a két hete lezajlott G-20 csúcstalálkozón ismertetett tízpontos békejavaslattal kapcsolatos – újságírói kérdésre reagálva a NATO főtitkára megjegyezte: a háborúk többsége a tárgyalóasztalnál ér véget, valószínűleg ez sem lesz kivétel, de a béketárgyalások mindig szoros összefüggésben állnak azzal, ami a fronton történik.
„Paradoxnak tűnhet, de a legjobb módja a tartós békének az, ha katonailag támogatjuk Ukrajnát és megértetjük Putyinnal, hogy nem fogja elérni céljait a harctéren, hanem le kell ülnie tárgyalni” – érvelt Stoltenberg. Szerinte tartós békét csak igazságos alapon lehet teremteni, az a béke nem lehet tartós, amelyben az önkény és elnyomás győzedelmeskedik a demokrácia és szabadság felett.
Mindenki békét akar, de ezt csak úgy lehet elérni, ha megakadályozzuk az agresszor győzelmét – szögezte le a NATO főtitkára.
Egy másik kérdésre, amely azt firtatta, miért nem küld a NATO Patriot rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának, Stoltenberg kitérő választ adott. Szerinte erről vita van a szövetségben, ugyanakkor azt hangsúlyozta: nem elég, ha a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, arról is meg kell győződnie, hogy ezeket a rendszereket használni is tudják, vagyis karbantartásukról, cserealkatrészekről és lőszerről, rakétáról is gondoskodni kell.
A bukaresti tanácskozás egyik informális találkozójára meghívott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta: korábban három dolgot kért a NATO-tól: „fegyvereket, fegyvereket és fegyvereket”, most pedig azzal a kéréssel érkezett, hogy „gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban”. Kuleba a Patriot rakétaelhárító rendszerek iránti ukrán igényt külön is kiemelte: erre reagáltatták a NATO főtitkárát.

Dmitrij Medvegyev: a Patriot-ütegek Ukrajnában orosz célponttá válnak

Ha a NATO Patriot-rendszereket szállít Ukrajnának, akkor ezek a személyzetükkel együtt az orosz hadsereg célpontjává válnak – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kedd esti Telegram-bejegyzésében.

„Ha a NATO, ahogy (Jens) Stoltenberg (főtitkár) utalt erre, Patriot-rendszerekkel látja el a kijevi fanatikusokat, NATO-személyzettel együtt, akkor ezek azonnal fegyveres erőink legitim célpontjává válnak. Remélem, hogy az atlanti impotensek megértik ezt” – fogalmazott a volt orosz államfő.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bukarestben azt mondta, hogy a szövetség országai tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a Patriot légvédelmi rendszereket adjanak át az ukrán hadseregnek. Szerinte az Ukrajnát ért rakétatámadások által okozott kár óriási. Az orosz hadsereg november 23-án nagyszabású csapást mért Ukrajna katonai parancsnoki és irányítási rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre.
Medvegyev egyebek között hangot adott álláspontjának, miszerint „a civilizált világnak nincs szüksége” a NATO-ra; fogalmazása szerint a szövetségnek meg kell gyónnia az emberiség előtt, majd mint bűnöző szervezetet fel kell oszlatni. Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy szuverén államokban puccsokat támogatott, amelyekben „több tízezer civilt” öltek meg, ráadásul szélsőséges rezsimeknek szállít fegyvert.
„Megalakulása óta a NATO többször is bizonyította eredendően zárt vállalati jellegét, mivel egy maroknyi angolszász ország és lakájaik érdekeit szolgálta. Ugyanakkor a világ lakosságának legfeljebb a 12 százaléka él a NATO-országokban” – írta a volt elnök.

Franciaország újabb 100 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának

Franciaország újabb 100 millió eurós kétoldalú kölcsönt nyújt Ukrajnának a február 24-én kezdődött orosz offenzívával szembeni ellenállásra – jelezte kedden a francia gazdasági tárca.

A francia kormány először márciusban nyújtott egy 300 millió eurós támogatást Ukrajnának.
„Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás meghatározó szerepet játszik az ország gazdasági stabilitásának támogatásában és a közszolgáltatások folytonosságában” – olvasható a közleményben. „Hozzájárul az alapvető infrastruktúrák működésének fenntartásához, miközben az Oroszország által kezdeményezett rombolások a tél közeledtével erősödnek, és súlyos következményekkel járnak az ukrán lakosság számra” – tette hozzá a tárca.
Az ukrán kormány adatai szerint az ország energetikai infrastruktúrájának 25-30 százaléka megrongálódott az orosz bombázások következtében.
A támogatásról, amelyet a közlemény szerint a következő napokban utal át Párizs Kijevnek, hétfőn állapodott meg videókonferenciáján a két ország gazdasági minisztere, Bruno Le Maire és Szerhij Marcsenko, valamint a francia fejlesztési ügynökség.
A pénzügyi támogatásokon kívül Franciaország védelmi eszközöket is szállít Ukrajnának a február 24-én kezdődött orosz offenzívával szembeni ellenállásra.

Zoran Milanovic: az EU háromszor drágábban veszi a gázt az Egyesült Államoktól

A gáz nem árucikk, hanem erőforrás, amely biztonságot, függetlenséget és erőt ad. Az Európai Unió (EU) pedig jelenleg olyan helyzetben van, hogy az Egyesült Államoktól veszi a gázt „háromszor drágábban” – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő kedden Zágrábban, a horvát-szlovén gazdasági fórumon.

Oroszország és az Egyesült Államok szerinte „megsemmisíthetetlenek, mert meghatározott technológiával (…) és saját szükségleteiket kielégítő, korlátlan mennyiségű energiával rendelkeznek”. Hozzátette, hogy Kína már nem ebbe a kategóriába tartozik.
Úgy vélte: az EU sokáig „abban az illúzióban ringatta magát”, hogy valamilyen energetikai közös piacot hoz létre, de a komoly háborús helyzet miatt most a szövetséges Washingtontól vásárol gázt, háromszoros áron.
Emmanuel Macron francia államfő szerinte kedden valójában azért utazott az Egyesült Államokba, hogy Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásain „megértésért és kegyelemért könyörögjön a gyengébb pozíciójából”.
Rámutatott: Horvátországnak „nincs ipara”, gazdaságilag fejletlenebb országok is jobban állnak ezen a téren.
Úgy vélte: az euró küszöbönálló bevezetése Horvátország számára azért jó, mert ott „rendkívül kiszolgáló a gazdaság”.
Horvátország az európai történésektől, különösképpen a németországi helyzettől függ – mondta Zoran Milanovic. „Amilyen nekik lesz, olyan lesz nekünk is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magas energiaárak miatt már Németországban is gondok vannak a termeléssel.
Borut Pahor leköszönő szlovén államfő, aki utolsó hivatalos útjára érkezett hétfőn Horvátországba, egyetértett Milanoviccsal abban, hogy a háború miatt „nagyon bizonytalan és kiszámíthatatlan időben élünk”.
Mint mondta, nem lehet előre megjósolni, hogy mikor következik be válság, amelynek legújabb példája a kelet-európai háború.
Úgy vélte: a gazdaságoknak versenyképeseknek, nyitottaknak és rugalmasoknak kell lenniük ahhoz, hogy felkészüljenek az ilyen válságokra, a lehető legkevesebb állami beavatkozás mellett.
„Szlovénia négy országgal határos, amelyekkel jószomszédi viszonyt ápol, fontos, hogy gondoskodjunk elsősorban a szomszédos országokkal fenntartott jó kapcsolatokról, de a térség más országaival fenntartottakról is” – húzta alá Borut Pahor.

G7 csoport: felelősségre kell vonni az ukrajnai háborús bűncselekmények elkövetőit

Fel kell tárni az Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkövetett háborús bűncselekményeket, és felelősségre kell vonni az elkövetőket, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport tagjai ezért megerősítik az egymás közti igazságügyi együttműködést és az ukrajnai szervek támogatását – közölték kedden Berlinben.

A hetek igazságügyi minisztereinek kétnapos konferenciája után tartott tájékoztatón a soros elnök Németország igazságügyi minisztere, Marco Buschmann kiemelte, hogy az ukrajnai polgári infrastruktúra rendszerszerű rombolása is háborús bűncselekmény, és nem maradhat büntetlenül.
Mint mondta, a G7 csoport gazdaságilag erős országok közössége, de „értékközösség is, amely elkötelezett a liberális demokrácia, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok mellett”, ami azt is jelenti, hogy a fegyveres konfliktusok szabályainak megsértői a hetek „egységes és határozott fellépésére” számíthatnak.
Hozzátette: a tanácskozáson nagy egyetértés mutatkozott abban is, hogy az orosz vezetést is felelősségre kell vonni.
A hetek megállapodása alapján minden tagország igazságügyi rendszerében kijelölnek egy kapcsolattartó intézményt, amelynek feladata az egymás közti, valamint az ukrán igazságügyi szervekkel és a civil szervezetekkel folytatott együttműködés összehangolása és megerősítése. A közös munka célja a háborús bűncselekmények feltárása, dokumentálása és az elkövetők felelősségre vonása.
Mindez évekig, akár évtizedekig tarthat, de a G7 csoport „felkészült és kitartó” – jelentette ki Marco Buschmann.
A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatukban a hetek igazságügyi miniszterei hangsúlyozták: Oroszország „durván megsérti a nemzetközi jogot” az Ukrajna elleni támadással, így a többi között a civilek és hadifoglyok legyilkolásával, a gyermekek elhurcolásával, „a kritikus infrastruktúrák elleni szisztematikus és célzott támadásokkal” és a konfliktushoz kapcsolódó szexuális bűncselekményekkel.
Ezek a háborús bűnök és egyéb jogsértések nem maradhatnak büntetlenül – írták, kiemelve: közös cél, hogy törvényes eljárással elszámoltassák a felelősöket és igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak és a túlélőknek.
Németországban a szövetségi legfőbb ügyész már a háború első napjaiban, március elején eljárást indított az Ukrajna elleni támadással összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére. Az eljárás tényfeltárást jelent, a munka során bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkel szemben. Az adatok összegyűjtésébe igyekeznek bevonni a Németországba menekült ukránokat is.
Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében nemcsak az érintett, hanem úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek. A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető bűncselekmények feltárására és az elkövetők felelősségre vonására is. Több ügyben már ítéletet is hoztak német bíróságok.
A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint megfigyelő státuszban az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine