Az orosz-ukrán háború 277. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Herszoni kormányzó: orosz erők csapást mértek a Herszont tápláló távvezetékre

Az orosz erők csapást mértek vasárnap a Herszon városát tápláló villamos vezetékekre, az energetikai szakemberek azonban alig fél óra alatt rendbe hozták a hálózatot – számolt be Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója.

A tisztségviselő közölte, hogy újra van áram azokban a lakásokban, amelyeket szombatig vissza tudtak kapcsolni a vezetékre. Hozzátette, hogy a szakemberek feszültség alá helyeztek egy másik nagyfeszültségű vezetéket is, így hamarosan újabb házakba tér vissza az áramszolgáltatás.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a reggeli órákban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rihben a vasúthálózat ellen. Közölte, hogy két rakéta csapódott be, és komoly károkat okozott a közlekedési infrastruktúrában. A támadásban az eddigi információk alapján senki sem sérült meg – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy szombaton Ukrajna-szerte hét civil vesztette életét és 19 sérült meg orosz támadások következtében.
A Dnyipro városát ért szombati rakétacsapás miatt egy embert holtan találtak egy ház romjai alatt. A támadás során 13 helyi sérült meg, közülük hármat kórházban ápolnak.
Herszon megyét szombaton 54 ízben lőtték az orosz erők, aminek következtében egy civil meghalt, ketten, köztük egy gyermek pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzója.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó eközben arról adott hírt, hogy az ukrán erők Sztelmahivka közelében visszaverték az orosz csapatok támadásait. A település területén az oroszok TOSz-1A típusú nehéz lángszóró rendszereket használtak. „Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek az elmúlt nap során két orosz parancsnoki állást, tizenegy élőerő-, fegyver- és katonai felszerelésösszpontosulás területét, valamint az ellenség egy másik fontos objektumát találták el” – írta Hajdaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 87 310 orosz katona halt meg, közülük mintegy hatszázan az elmúlt nap alatt. Az ukrán katonák egyebek mellett mostanáig megsemmisítettek 2905 harckocsit és 1897 tüzérségi rendszert.

Külföldi harcosokra mért csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagy hatótávolságú precíziós levegő-föld rakéták semmisítették meg az ukrán fegyveres erők egy nagy arzenálját a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban, egy üzem raktárhelyiségeiben – ismertette Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést.

A tábornok közlése szerint az elmúlt napon nagy pontosságú légi rakéták három vezetési pontot, 25 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két tüzérségi üteget, egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy légi célfelderítő és -követő radarállomást, valamint öt lőszerraktárt számoltak fel.

A harcászati légierő repülőgépei két vezetési pontra, valamint 53 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 300 nacionalista életét vesztette, és mintegy 50 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált.

A beszámoló szerint az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, négy drónt és egy Szmercs rakétát. A rakéta- és tüzérségi csapatok 62 vezetési pontot, 596 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 52 tüzérségi és aknavetőállást lőttek – mondta.

Az orosz védelmi tárca összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 183 repülőgépet, 128 helikoptert, 1049 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3309 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 447 rakétasorozatvetőt, 1722 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3270 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy vizsgálatot indított egy brit parlamenti képviselő rokonának az ukrajnai konfliktusban játszott szerepe kiderítésére. A közleményben Grant néven megemlített férfi a gyanú szerint egy zsoldoscsoport orosz haditechnikai eszközök elleni támadását vezette.

Stoltenberg: Ukrajna német támogatása döntő jelentőségű

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában.

„Németország erős támogatása döntő különbséget jelent” – nyilatkozta Stoltenberg. Korábban vezető ukrán tisztségviselők számos alkalommal bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, és különösen azért, mert Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának.

A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal Stoltenberg leszögezte, hogy a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „mindannyiunknak fent kell tartanunk, sőt, növelnünk kell Ukrajna támogatását”.

Németország a többi között korszerű Iris-T légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának, az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításához. Jövőre Berlin további három ilyen rakétavédelmi rendszert küld Kijevnek.

Stoltenberg rámutatott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „egyre növekvő brutalitással” reagál az orosz katonai kudarcokra, példaként említve, hogy az orosz légitámadások a tél beállta előtt az ukrán energetikai infrastruktúrát célozzák. „Putyin a téli időjárást is fegyverként igyekszik használni, de nem fog sikerrel járni” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Észt védelmi miniszter: Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben

Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben az ukrajnai háború első kilenc hónapja során.

„Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagyméretű, mint a háború előtt” – hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek berlini látogatásán. Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, „inkább hamarabb, mint később”, de vissza fogják állítani az orosz-ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is – emelte ki a tárcavezető.

Pevkur szerint Moszkva tanulni fog ukrajnai katonai tapasztalataiból.

Két orosz rakéta csapódott be reggel Krivij Rihbe

Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih-i Katonai Adminisztráció vezetője elmondta, hogy november 27-én reggel orosz csapódtak be a városban – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.

A helyi önkormányzat felszólította a civileket, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Az ukrán hatóságok azt közölték, hogy a rakéták a helyi vasútvonalat találták el, amiben komoly kárt tettek, a síneket emiatt sokáig nem lehet majd használni.

Amerikai kutatók: a téli hideg beköszöntével fokozódik a harcok hevessége

Az amerikai Háborús Kutatóintézet (Institute for the Study of War, ISW) jelentése szerint a következő hetekben, az ukrajnai tél beálltával és a hőmérséklet csökkenésével fokozódni fog a harcok intenzitása Ukrajnában.

Ez mindkét fél számára nagyobb mobilitást tesz szükségessé – állapítja meg az ISW. Az elmúlt napokban a frontokon általában lassult a hadműveletek általános üteme, ennek oka főként a romló időjárási körülmények voltak.

Az őszi esőzések és a sár ugyanis mindkét oldalon akadályozta a csapatmozgásokat – írja az ISW.

Rakétavetőkkel lőtték Dnyiprót, legalább 13 civil megsebesült

Legalább 13 ember megsebesült a kelet-ukrajnai Dnyipro elleni újabb orosz rakétatámadásokban vasárnap hajnalban. Ezt a Dnyipropetrovszki terület katonai kormányzója, Valentin Reznicsenko jelentette be a Telegram-csatornáján.

Dnyipro mellett szombaton a kelet-ukrajnai Donyeck megyében található Csasziv Jar kisváros is támadás áldozatául esett, számolt be a Focus Online.

A másik oldalon az oroszok által támogatott szakadárok egy halottat és egy sebesültet jelentették a város elleni ukrán támadás következtében.

Volt amerikai tisztviselő: Oroszországnak nincs szüksége atomfegyverre, hogy elpusztítsa Ukrajnát

Oroszország a lehető legrövidebb időn belül elpusztíthatja Ukrajnát, és ehhez nincs szüksége atomfegyverekre – jelentette ki Paul Craig Roberts, Ronald Reagan amerikai elnök adminisztrációjának volt alkalmazottja. Következtetéseit az ukrán infrastruktúrát érő közelmúltbeli jelentős csapásokra alapozza.

A volt tisztségviselő rámutatott, hogy Moszkva önmérsékletet tanúsít szomszédaival szemben. Egyrészt azért, mert Ukrajna sokáig Oroszország része volt, másrészt azért, mert nagyon sok a vegyes házasság.

Roberts úgy véli, hogy a nyugati média hamis képet alkot Oroszország veszteségeiről. Sok amerikainak és európainak fogalma sincs arról, hogy mi történik most Moszkva és Kijev között – írja az orosz MK hírportálra hivatkozva az Index.

Oroszország újabb titkos mozgósításra készülhet

A rendelkezésre álló információk szerint az Orosz Föderációban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein folynak az előkészületek, hogy december 10-től újabb titkos mozgósítási hullámot hajtsanak végre – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 14-én jelentette be, hogy a hónap végére befejeződik a részleges mozgósítás, ugyanis szeptember 21-e óta állítólag már 222 ezer oroszt mozgósítottak – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oroszországban szeptember 21-én rendelték el az úgynevezett részleges mozgósítást.

Elfogytak a szállítható fegyverek a NATO-országokban?

A NATO-országok mintegy kétharmada már kimerítette lehetőségeit az ukrajnai fegyverszállítást tekintve – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség a The New York Timesra hivatkozva.

Az amerikai lap minderről az észak-atlanti szövetség képviselői alapján írt. A 30 tagországból húsznak már majdnem nullán áll a készlete, tíz ország azonban még így is megőrizte a fegyverszállítás lehetőségét. Ezek között van Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia.

ORFK: több mint tízezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 5857-en léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4253-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 244 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ORFK tájékoztatása szerint vonattal 160 ember, köztük 60 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Az orosz elit még nem áll készen Putyin megsemmisítésére

Az orosz hadsereg elitje még a zúgolódás és az elégedetlenség ellenére sem áll készen arra, hogy likvidálják Vlagyimir Putyin orosz elnököt – mondta Mark Feigin orosz emberi jogi aktivista az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Az orosz erők tábornokai továbbra is háborús bűnösök, és nem ártatlan bárányok. Mindvégig tudták, hogy mire megy ki a játék. Természetesen jobb lenne nekik is, ha nem lenne háború, és a szankciók visszavonásával megoldódnának a problémáik – fogalmazott Mark Feigin, majd úgy folytatta, hogy még a zúgolódás és az elégedetlenség ellenére sem állnak készen arra, hogy Putyint megsemmisítsék.

Szerinte az elit azt akarja, hogy minden magától dőljön össze, hogy Putyin meghaljon, vagy megöljék, de semmi esetre sem akarnak ők dönteni az elnök sorsáról. Feigin úgy véli, az orosz elitnek valamiféle impulzusra van szüksége, hogy lépjen – így az Index.

Milliárdokat küld Franciaország Ukrajnának

2,4 milliárd forintnak megfelelő támogatást küld Franciaország az Kijevnek abból a célból, hogy Ukrajna élelmiszert szállíthasson Jemenbe és Szudánba – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Folyamatos az áram- és fűtésrendszerek helyreállítása Ukrajnában

Az orosz légicsapások után milliók maradtak ellátás nélkül, de napról napra több helyen sikerül újraindítani a szolgáltatást. Az Európai Unió sürgősségi támogatásról is döntött: transzformátorokat és aggregátorokat küldenek a térségbe, hogy biztosítsák a kórházak folyamatos áramellátását.

Külhoni magyarokkal találkozik vasárnap Novák Katalin Kárpátalján

Külhoni magyarokkal találkozik vasárnap Novák Katalin köztársasági elnök Kárpátalján – közölte a Sándor-palota vasárnap az MTI-vel. Az államfő a helyi magyarság körében, Kárpátalján gyújtja meg advent első vasárnapján az első gyertyát és istentiszteleten is részt vesz.

Novák Katalin Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett szombaton Kijevbe, hogy részt vegyen a Gabonát Ukrajnából (Grain from Ukraine) humanitárius programban.

Az államfő a Kijevben elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy márciusban, nem sokkal a háború kitörése és az orosz erők előrenyomulása után is Kárpátaljára látogatott, a háború elől menekülőknek segített és beszélgetett a magyar kisebbség tagjaival.

Novák Katalin Kijevben kijelentette: több, mint 150 ezer okunk van arra, hogy megállítsuk a háborút, hogy elérjük a békét.

„150 ezer ok, 150 ezer magyar nemzetiségű ember” – mondta, hozzátéve, hogy a háborúban a magyar közösség tagjai közül 500 ember sebesült meg vagy hunyt el a fronton és a háborús tevékenységek következtében.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine