Az orosz-ukrán háború 276. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Külhoni magyarokkal találkozik vasárnap Novák Katalin Kárpátalján

Külhoni magyarokkal találkozik vasárnap Novák Katalin köztársasági elnök Kárpátalján – közölte a Sándor-palota vasárnap az MTI-vel.

Az államfő a helyi magyarság körében, Kárpátalján gyújtja meg advent első vasárnapján az első gyertyát és istentiszteleten is részt vesz.
Novák Katalin Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett szombaton Kijevbe, hogy részt vegyen a Gabonát Ukrajnából (Grain from Ukraine) humanitárius programban.
Az államfő a Kijevben elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy márciusban, nem sokkal a háború kitörése és az orosz erők előrenyomulása után is Kárpátaljára látogatott, a háború elől menekülőknek segített és beszélgetett a magyar kisebbség tagjaival.
Novák Katalin Kijevben kijelentette: 150 ezer okunk van arra, hogy megállítsuk a háborút, hogy elérjük a békét.
„150 ezer ok, 150 ezer magyar nemzetiségű ember” – mondta, hozzátéve, hogy a háborúban a magyar közösség tagjai közül 500 ember sebesült meg vagy hunyt el a fronton és a háborús tevékenységek következtében.

Ursula von der Leyen üzent Ukrajnának

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is megemlékezett a holodomor 90. évfordulójáról, valamint a Gabonát Ukrajnából programról. Bejelentette: az Európai Bizottság finanszírozza 40 ezer tonna ukrán gabona két teherhajóval történő elszállítását.

„Oroszország az élelmiszert ismét fegyverként használja brutális agressziója során, megfosztva a legsebezhetőbb országokat a gabonához való hozzáféréstől. Továbbra is együtt kell fellépnünk ez ellen. Mi az önök oldalán állunk. (…) Fontos hangsúlyozni, hogy nem hagyjuk cserben partnereinket” – mondta több mint négyperces beszédében von der Leyen.

Novák Katalin: a szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra

A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra, ezért jöttem ma Kijevbe és ezért támogatjuk a Gabona Ukrajnából elnevezésű kezdeményezést is – mondta el Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Kijevben, ahová Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett.

Az államfő a Grain from Ukraine (Gabona Ukrajnából) programban részvételre kapott meghívást. A holodomor 90. évfordulóján elindított humanitárius program keretet teremt arra, hogy ukrán élelmiszereket szállítsanak az éhezés által leginkább sújtott afrikai és ázsiai országokba.
Novák Katalin hangsúlyozta: Ukrajnával szomszédos ország elnökeként a béke és a stabilitás alapvető fontosságú számára. „Az élelmiszer-ellátási lánc biztosítása, és ezáltal az áruk zökkenőmentes áramlásának lehetővé tétele nem száraz szabadkereskedelmi vagy piacgazdasági kérdés, hanem az élet vagy halál közötti választóvonalat jelenti” – fogalmazott Novák Katalin.
Emlékeztetett arra, hogy az 1932/1933-as nagy éhínség borzalmas volt és mi, magyarok nemcsak tudatában vagyunk ennek, hanem azon kevés nemzetek közé tartozunk, amelyek megemlékeznek a tragédiáról. Így teszünk többek között Budapest szívében, az Erzsébet hídnál található holodomor emlékműnél is és az Országgyűlés is megemlékezik az 1932/33-as évek eseményeiről – közölte. Hozzátette: az Országgyűlés egyhangú támogatással elfogadott határozatot is kiadott a nagy éhínségről.
Novák Katalin beszélt arról, hogy a kisebbségeknek széleskörű autonómiájának biztosítása érdekében minden kisebbségnek van képviselője, szószólója a magyar parlamentben. „Büszke vagyok arra, hogy az ukrán szószóló is tagja az Országgyűlésnek Budapesten” – emelte ki.
A köztársasági elnök szerint a 90 évvel ezelőtti tragédia emlékeztet mindannyiunkat arra, hogy ma is vannak olyan emberek, férfiak, nők és különösen gyerekek, akiket éhezés fenyeget.
„Magyarország mindig is világosan kimondta, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol arra szükség van. Mi, magyarok ott vagyunk, amikor humanitárius segítségnyújtásról van szó, akkor is, ha több mint egymillió menekült befogadásáról van szó Ukrajnából. De akkor is, ha egészségügyi felszerelések küldésére vagy adományozására van szükség a Hungary Helps nemzeti humanitárius segélyprogramon keresztül. De közvetlenül is segítséget nyújtunk, ahogy azt tesszük ma is” – jelentette ki. Beszámolt arról, hogy a Magyarország 10 ezer tonna gabona Afrikába való szállítását finanszírozza, 3,5 millió dollár értékben a most meghirdetett program keretében.
Novák Katalin hozzátette: Magyarország segítséget nyújt a logisztika területén is. A magyar-ukrán határon lévő központ a szállítás felgyorsítására és szükség esetén a beérkező áruk tárolására is szolgál. „Csak hangsúlyozni tudom: éljenek ezzel a további lehetőséggel, különösen, ha egy útvonal elakad, használják a másikat” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború a legsürgetőbb és a legfontosabb kihívás a térségünkben. A feleknek vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz, meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, a végső cél pedig az igazságos béke elérése kell legyen, ez mindannyiunk érdeke – jelentette ki.
Mint mondta, fél éve van hivatalban és a kezdetektől fogva elítéli a szomszédos független Ukrajna ellen indított orosz agressziót, a kíméletlen rombolást. „Feleségként és háromgyermekes anyaként elborzaszt, ami a szomszédságunkban történik és mélyen osztozom minden szülő – anyák, apák, feleségek, férjek, nagyszülők és gyermekek – gyászában és fájdalmában” – jelentette ki.
Kiemelte: mindannyiunknak kötelessége segíteni az áldozatokon, szükséget szenvedőkön. „Nap mint nap menekültek ezrei érkeznek hazámba, akik mindenüket hátrahagyták. Magyarország azonnal megnyitotta a határait, a gyerekeket befogadtuk az iskolákba, orvosi ellátást, sőt kikapcsolódási, üdülési lehetőséget is biztosítunk. Személyesen is megtapasztaltam a magyar-ukrán határ mentén a páratlan társadalmi összefogást, és örülök, hogy a civil szervezetek, karitatív szervezetek a mai napig aktívan részt vesznek ebben”. Jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius programja, amely Ukrajna, az ukrán emberek és családok megsegítése érdekében indult – jelentette ki Novák Katalin.
„Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta. Mi magyarok a kezdetektől fogva kiálltunk a felesleges vérontás, fájdalom és szenvedés ellen” – mondta Novák Katalin. Az államfő leszögezte: Magyarország és Ukrajna szomszédok, a szomszédunk számíthat a segítségünkre, és ez így is marad. Reményének adott hangot, hogy míg 2022 a háború éve volt, addig 2023 a béke éve lesz.
A programban résztvevők közös nyilatkozatot is elfogadtak, amely szerint a háború kezdete óta 10 millió tonnányi mezőgazdasági termékkel kevesebb jutott a világpiacra, mint az előző év ugyanezen időszakában. Ez azt jelenti, hogy a világon több millió ember élelmezésbiztonsága került súlyos veszélybe. A nyilatkozat rögzíti, hogy Ukrajna a háború ellenére is aktívan dolgozik azon, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve mezőgazdasági termékekkel lássa el a rászorulókat. Teszi ezt különösen Szomália, Etiópia, a Szudáni Köztársaság, Jemen, Kenya és Nigéria támogatásával, valamint az Afrikába, Ázsiába, Európába és az amerikai kontinensre irányuló gabonaexport fenntartásával.
Novák Katalin vasárnap Kárpátaljára látogat.

Újabb orosz támadás Dnyipróban, megszólaltak a szirénák több régióban

Ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák vasárnap Ukrajna szinte minden régiójában, így Harkiv, Poltava, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Donyeck megyékben. Nem hivatalos ukrán jelentések (a helyiek Telegram-posztjai) szerint robbanások voltak Dnyipro városában, legalább hatan megsérültek.

A szirénák helyi idő szerint délben kapcsoltak be, és csak egy óra elteltével hallgattak el – számolt be a német N-Tv hírtelevízió kijevi tudósítója.

A The Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál szerint az érintett városokban ezúttal nem sérült meg az infrastruktúra, de áramkimaradások előfordulhatnak.

Súlyos tűz alá vonták az oroszok Nikopolt a régió kormányzója szerint

Heves orosz rakétatűz zúdult a dél-ukrajnai Nikopol térségére péntekről szombatra virradó éjszaka – jelentették ukrán források.

Mintegy hatvan rakáta csapódott be Nikopol és Marhanec városokban, illetve a környező falvakban – írta Valentin Reznicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegramon.

A legfrissebb információk szerint senki sem sérült meg – írja a német N-Tv hírportálja.

Brit hírszerzés: kiszerelik a nukleáris robbanófejeket az orosz hordozórakétákból

Az orosz hadsereg eltávolítja a nukleáris robbanófejeket a kiöregedett cirkálórakétákról, majd kilövi azokat – mutat rá a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentése, amelyet a német N-Tv hírportálja idézett szombaton.

A londoni titkosszolgálat műholdas felvételein a nyolcvanas években kifejlesztett, nukleáris robbanófejjel felszerelt cirkálórakéták maradványai látszanak Herszon térségében. A leszerelt robbanófejek helyét feltehetően ballaszttal töltötték ki.

„Bármi legyen az oka, ez a fajta rögtönzés azt mutatja, hogy Oroszország nagy hatótávolságú rakétáinak állapota jelentősen leromlott” – állapítja meg a jelentés.

Duda továbbra is Moszkvát okolja a lengyelországi rakétabecsapódásáért

A tíz nappal ezelőtt Kelet-Lengyelországban történt rakétabecsapódás után Varsó továbbra is azt feltételezi, hogy egy „eltévedt” ukrán védelmi rakéta okozta a bajt. A nyomozás jelenlegi állása szerint a tragikus incidens Oroszország hibájából történt – mondta Andrzej Duda elnök a lengyel közrádiónak.

A lengyel államfő arról is beszélt, hogy az ukrán védelmi rakéta után egy második rakéta is felrobbant, amelynek maradványai azonban nem lengyel, hanem ukrán területre hullottak.

A lengyelországi Przewodów falu környékén történt becsapódás során két civil meghalt – emlékeztet a Hirado.hu.

Megérkezett Kijevbe Novák Katalin

Az éjszakai vonatutat követően szombat reggel megérkezett Kijevbe Novák Katalin köztársasági elnök, ahová Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására utazott el – értesült diplomáciai forrásból az atv.hu.

Az államfő ukrajnai látogatásáról elsőként az Index értesült. Novák Katalin az eredeti tervek szerint először Lengyelországba utazott repülővel, ahonnan vonattal ment tovább Ukrajnába.

A február 24-én kitört orosz–ukrán háború óta a mostani a legmagasabb szintű magyar látogatás Ukrajna fővárosába. A magyar kormány egy szerda este közzétett határozatban közölte, hogy elkötelezett Ukrajna pénzügyi támogatása mellett – írja az Index.

A Kreml visszafordíthatatlan veszteségekkel számol a mozgósítottak körében

Oroszország a télen az ukrajnai front stabilizálását, tavasszal pedig az aktív támadások újraindítását tervezi, amellyel kapcsolatban a Kreml arra számít, hogy a mozgósítottak visszafordíthatatlan vesztesége mintegy 100 ezer főre tehető – írja az Ukrajinszka Pravda orosz forrásokra hivatkozva.

Jövő év tavaszára a halottak és sebesültek száma elérheti a 100 ezret. Ez azonban senkit sem ijeszt meg: sorkatonák veszik át a helyüket – idézi a kiadvány az FSZB-hez közel álló forrást.

A forrás szerint jövő év tavaszáig az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma mintegy 120 ezer hadköteles ember kiképzését tervezi, akiket Ukrajnába küldhetnek a veszteségek pótlására. Éppen ezért úgy gondolja, hogy Putyin nem fogja eltörölni a részleges mozgósítási rendeletet – írja az Index.

Közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Iszonyatos tömeg hagyja el napról napra a háború sújtotta Ukrajnát.

Magyarország területére 2022. november 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6060 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5470 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 25-én 84 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az energiaellátás biztonságát szolgáló szolidaritási megállapodást kötött Németország és Franciaország

Az energiaellátás biztonságát kölcsönösen szolgáló intézkedéseket dolgozott ki a német és a francia kormány, az úgynevezett energiaszolidaritási megállapodást pénteken írta alá Berlinben Olaf Scholz német kancellár és Élisabeth Borne francia miniszterelnök.

A megállapodást ismertető közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „globális energiaválsághoz vezetett”, amely „példátlanul megterheli gazdaságainkat, és különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat”. Ez a helyzet „különösen érzékenyen érinti Európát” a földgáz 40 százalékát biztosító Oroszországból érkező szállítások visszafogása miatt.
Ezért Németország és Franciaország a válság kezelésére tett európai uniós szintű válaszlépéseket mellett tovább erősíti „szoros kapcsolatait az energia területén”, és az energiaellátás biztonságának érdekében elkötelezi magát a kölcsönös támogatás és szolidaritás mellett.
A konkrét intézkedések közül kiemelték, hogy a földgázellátásban Franciaország Németország és további EU-s tagállamok, főleg az orosz energiafüggőség oldására törekedő közép-, és kelet-közép-európai országok támogatása érdekében leállította Németországból származó gázimportját és a francia hálózat teherbíró képességének határain belül növelte németországi földgázexport-kapacitását.
Franciaország így akár napi 100 gigawattórának megfelelő mennyiségben képes növelni németországi földgázszállításait. Arról is megegyeztek, hogy kidolgoznak egy állandó német-francia földgázellátási szolidaritási mechanizmust, amelyről a két kormány következő együttes ülésén, 2023 első negyedévében hivatalos megállapodást is kötnek .
A villamosenergia területén Németország vállalta, hogy Franciaország téli áramellátásának biztosítását szolgálva a lehető legnagyobb mértékben növeli a két ország ellátórendszereit összekötő kapacitást. Németország az átviteli kapacitás növelésén kívül amellett is elkötelezte magát, a megújuló forrásokra támaszkodó energiatermelés bővítésével, a tartalékba helyezett erőművek újraindításával és az utolsó, még termelő atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával minden lehetséges módon növeli áramtermelését és franciaországi exportját – áll a német és a francia kormányfő közös nyilatkozatában.

Putyin: kevesebb lehetett volna az áldozat a Donyec-medence korábbi elcsatolásával

Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb „egyesült” volna Oroszországgal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, amikor novo-ogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fia részt vesz az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.

„Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént” – fogalmazott az orosz vezető.
Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság „újraegyesülhet Ukrajnával”. Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.
„Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek” – hangoztatta.
Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani.
„Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek között a különleges hadművelet övezetébe is” – hangoztatta.
Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy Oroszország „minden kétséget kizáróan” el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.
Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a „népfelkelőkre”, akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy Harkiv megyébenaz orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel „zsoldosok” három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették. Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.
A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján, a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.

Von der Leyen: az EU sürgősségi támogatást nyújt Ukrajnának az áram és fűtés helyreállításához

Fokozzuk erőfeszítéseinket, és partnereinkkel együttműködve azon dolgozunk, hogy Ukrajnának sürgősségi támogatást nyújtsunk az áramellátás és a fűtés helyreállításához és fenntartásához a polgári lakosság számára – jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése után közzétett sajtóközleményében.

A testület jelenleg az EU Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központján keresztül előkészíti a tagállamoktól és közvetlenül a bizottság vésztartalékából származó adományok mielőbbi eljuttatását Ukrajnának. A szállítmány 200 közepes méretű és egy nagy elektromos transzformátort, illetve 40 aggregátort tartalmaz, amelyek képesek egy-egy kis- és közepes méretű kórház szünetmentes áramellátását biztosítani. A transzformátorokat Litvánia, az aggregátorokat Románia ajánlotta fel. Az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban – tájékoztatott a testület elnöke.
Csütörtökön az ukrán elnök emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg Oroszországot, miután újabb rakétacsapások áramszüneteket okoztak Ukrajna-szerte. A támadásokban legkevesebb tízen életüket veszették. Az ukrán kézen lévő atomerőműveket leválasztották a hálózatról, a zaporizzsjai erőműben pedig aggregátorokkal biztosítják az energiát a kulcsfontosságú berendezéseknek. Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy emberek milliói maradtak áram és víz nélkül az országában, miután az orosz csapatok egyetlen nap alatt 70 rakétát lőttek ki Ukrajnára.

Ferenc pápa levelet írt az ukrán népnek a háború kilencedik hónapjában

Elismerését fejezte ki a háború tragédiájával bátran és méltósággal szembenéző ukrán népnek Ferenc pápa olaszul és ukránul pénteken közölt levelében, melyben a téli időszakban még erősebb szolidaritásra szólította fel egyházát és a világ egészét.

A katolikus egyházfő az ukrán fivéreknek és nővéreknek címzett levelében emlékeztetett, hogy kilenc hónapja kezdődött a háború „abszurd őrülete” földön és levegőben, ahol „megállás nélkül visszhangzik a robbanások baljós zaja és a szirénák nyugtalanító hangja”.
„Városaitokat a bombák kalapácsként sújtják, miközben a rakétaeső halált, pusztítást, fájdalmat, éhezést, szomjazást és fázást okoz, utcáitokon sokaknak menekülni kellett hátrahagyva otthonaikat és szeretteiket, nagy folyóitok mellett mindennap vér és könnyek folyói áramlanak” – írta Ferenc pápa.
Az egyházfő kifejtette, az ukránok könnyeit a sajátjaival akarja vegyíteni, mivel nincsen nap, amikor ne hordozná szívében és imáiban őket.
„A ti fájdalmatok az én fájdalmam. Jézus keresztjén ma benneteket látlak, akik az agresszió okozta rémülettől szenvedtek” – jelentette ki a pápa. Hozzátette, hogy a megkínzott Isten újra él a kínzás nyomait viselő holttestekben, a városokban felfedezett tömegsírokban, valamint a lelkekbe vésődő számos kegyetlenségben.
Ferenc pápa azt kérdezte, miért történik mindez, miként bánhatnak így emberek más emberekkel. Elmondta, tragikus sorsokról értesül, közöttük gyerekek meggyilkolásáról, megsebesítéséről, árván maradt vagy anyjuktól elszakított kicsikről.
„Együtt sírok veletek minden gyerekért, aki ebben a háborúban elveszítette az életét, mint Kira Odesszában, mint Liza Vinnicjába, és több száz más gyerek: mindegyikük halála az emberiség veresége” – írta a pápa.
Ferenc pápa a deportált gyerekekről és az ukrán édesanyák felmérhetetlen fájdalmáról is megemlékezett. Szólt a fiatalokról, akik hazájuk védelmében bátran fegyvert fogtak, félretéve a jövőjükről táplált álmaikat, a férjeiket elveszítő feleségekről, akik ajkukat összeszorítva, csendben, méltósággal, határozottsággal továbbra is kitartanak gyerekeik mellett, megemlítette azokat, akik szeretteiket védik, az időseket, akik életük békés befejezése helyett a háború sötét árnyékában találták magukat. Ferenc pápa szólt a megerőszakolt nőkről, a lelkükben, testükben sebzettekről.
„Gondolok rátok és közel vagyok hozzátok szeretettel és elismeréssel azért, ahogyan szembeszálltok a nagyon kemény próbatétellel” – írta.
Szólt a segítséget nyújtó önkéntesekről, a gyakran testi épségüket is kockáztató papokról, akik az emberek mellett maradtak, az otthontalanná váltakról és menekültekről, és a hatóságok képviselőiről, akiknek tragikus időkben kell vezetni az országot és hosszútávú döntéseket hozni a béke érdekében – fogalmazott.
Ferenc pápa most is – ahogyan a szerdai audiencián mondott beszédében is – a harmincas évek elején Ukrajnában átélt éhínséghez, az általa népirtásnak nevezett holodomorhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. A Sztálin által okozott éhínségnek szombaton lesz az emléknapja.
Ferenc pápa levele végén hangsúlyozta, hogy az ukrán nép az őt sújtó mérhetetlen tragédia ellenére soha nem veszítette bátorságát, soha nem adta át magát az önsajnálatnak.
„A világ egy merész és bátor népet ismert meg, egy népet, mely szenved és imádkozik, sír és küzd, ellenáll és remél: nemes és mártír nép ez” – írta.
Az egyházfő hozzátette, azért imádkozik, hogy az ukránok ne érezzék, magukra hagyták őket, de azért is, hogy az emberek ne szokjanak hozzá a háborúhoz.
A pápa arra kérte egyházát és a világ minden részén élőket, éreztessék szeretetüket és közelségüket főleg most, a téli hideg hónapjaiban, karácsony közeledtével.
Ferenc pápa Szűz Mária oltalmát kérte emlékeztetve, hogy neki ajánlotta fel már márciusban, a háború kezdete után egy hónappal, nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is.

Evakuálják a betegeket a herszoni kórházakból az orosz erők ágyúzásai miatt

Kimenekítik az ukrán erők által nemrég visszavett Herszon város kórházaiból az összes beteget az orosz erők folyamatos ágyúzásai miatt – közölte pénteken Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai megye kormányzója.

„Az állandó orosz ágyúzás miatt evakuáljuk a kórházi betegeket Herszonból” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Szavai szerint a Herszonban lévő megyei kórházban kezelt gyerekeket már a szomszédos megye központjába, Mikolajivba szállították, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak. Tájékoztatott arról, hogy a herszoni regionális pszichiátriai intézet betegeit is evakuálták. Odesszába száz beteget szállítottak át arra az időre, amíg nem szűnnek meg az orosz támadások – tette hozzá.
A kormányzó közölte pénteken azt is, hogy csak a csütörtöki nap folyamán tíz helyi lakos vesztette életét, és 54 sérült meg a megyében az orosz támadások következtében. Hozzátette, hogy az orosz erők egy nap alatt 49-szer nyitottak tüzet Herszon megye területére.

Klicsko: a kijevi lakások egyharmadában van fűtés

Az ukrán főváros lakóházainak egyharmadában már van fűtés, a kijeviek felénél pedig áramszolgáltatás – számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A városvezető kiemelte, hogy a szakemberek tovább folytatják a helyreállítási munkálatokat, az ukrajnai polgári infrastukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítását. Hozzátette: az energetikai szakemberek azt tervezik, hogy a nap folyamán területenként felváltva, az összes fogyasztónál bekapcsolják az áramot három órára.
Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatán keresztül arról tájékoztatott, hogy kijevi idő szerint délelőtt 11 óráig az ukrajnai áramtermelők az ország fogyasztási szükségleteinek több mint 70 százalékát biztosították, a létfontosságú infrastrukturális létesítmények minden területen áram alatt vannak. Mindenekelőtt a kazánházakat, gázelosztó állomásokat, vízműveket és tisztító létesítményeket látták el árammal. Egyes régiókban már az elektromos közösségi közlekedés is működik.
Az atomerőművek folyamatosan egyre több áramot termelnek, emellett a zaporizzsjai atomerőmű áramszükségleteit is kielégítik. A rakétatámadások utáni károk ellenére a hő- és vízerőművek működnek, valamint a zöld energiaforrások egy része is.
Az Ukrenerho megjegyezte, hogy továbbra is folynak a munkálatok a lakossági fogyasztók áramellátásának helyreállításán, de ennek ütemét a nehéz időjárási viszonyok – az erős szél, az eső és az éjszakai mínusz fokok – lassítják.
A ukrán vezérkar a Facebookon arról számolt be, hogy a Zaporizzsja megyei – orosz megszállás alá került – Melitopol város közelében, Zelenij Jar településen az ukrán erők felszámoltak egy orosz élőerő-összpontosulást. A megerősített adatok szerint húsz orosz katona meghalt, és 15 megsebesült.
A kijevi katonai vezetés összesítése alapján az elmúlt napon mintegy 430 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítőleg 86 150-re nőtt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine