Az orosz-ukrán háború 274. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az ukrán vezérkar becslése szerint legfeljebb 15 ezer fehérorosz kész harcolni Ukrajna ellen

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának becslése szerint a fehérorosz erők 10-15 ezer tagja kész harcolni Ukrajna ellen orosz pénzért – közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

„A Fehérorosz Köztársaság hatalmi struktúráinak mintegy 10-15 ezer embere készen áll arra, hogy részt vegyen az Oroszországi Föderáció úgynevezett különleges katonai műveletében. Mindenekelőtt a magas pénzügyi támogatás vonzereje miatt” – fogalmazott a katonai vezető.
Hromov ugyanakkor alacsonyra értékelte a fehérorosz fegyveres erők készségét a független katonai műveletekre. Szavai szerint a kijevi vezérkar az erkölcsi és pszichológiai állapotot alacsonynak tartja, és emlékeztetett arra, hogy a katonák többsége megtagadta az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való részvételt.
Az ukrán vezérkar csütörtökön videoüzentben sürgős felhívást intézett a fehérorosz néphez, hogy Fehéroroszországot Oroszország ne vonhassa be Ukrajna elleni háborújába.
„Oroszország különleges szolgálatai provokációkat készítenek elő az önök területén, támadásaik célja létfontosságú infrastrukturális létesítmények lehetnek, különösen az asztraveci atomerőmű” – idézett a felhívásból az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar kijelentette, hogy Oroszország „bármilyen eszközzel” megpróbálja bevonni az Ukrajna elleni háborúba Fehéroroszországot. Az ukrán fegyveres erők ezért arra kérik a fehéroroszokat, hogy követeljék vezetésüktől a fehérorosz alkotmány betartását, kövessék nyomon a gyanús személyek és járművek tevékenységét a létfontosságú infrastrukturális létesítmények közelében, jelentsék ezeket a rendfenntartóknak, és ha ezek részéről nincs reakció, minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák a világközösséget.
„Ukrajna nem tekinti az Önök országát, különösen a fehérorosz népet ellenségnek. Nem megyünk és nem is tervezünk semmilyen agresszív akciót a Fehérorosz Köztársaság területén. Ez Ukrajna hivatalos álláspontja” – szögezte le felhívásában a vezérkar.
Andrij Kosztyin főügyész egy tévéműsorban elmondta, hogy a megerősített adatok szerint Herszon megye orosz megszállás alól felszabadított részében eddig kilenc kínzókamrát fedeztek fel, és az orosz megszállók által meggyilkolt 432 civil holttestét találták meg. Hozzátette, hogy jelenleg 12 közös ügyészi és nyomozói csoport dolgozik Herszon megye területén. Kiemelte, hogy továbbra is nagyfokú az aknaveszély a felszabadított településeken.
Az ukrán vezérkar napi összesítésében közölte, hogy mintegy 310-zel 85 720-ra nőtt az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma.

Klicsko: Kijev nagy részében még mindig nincs áram

Kijev 70 százalékában továbbra sincs áram, a vezetékes vízellátást eddig részlegesen állították helyre a szerdai újabb, főként a polgári infrastruktúra megsemmisítését célzó nagyszabású orosz rakétatámadás után – közölte csütörtökön Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A városvezető a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kifejtette, hogy a vízellátást a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján, részben pedig a jobb oldalon visszaállították Kijevben.
„A Kijivvodokanal vízművállalat energiamérnökei és szakemberei egész éjszaka azon dolgoztak, hogy helyreállítsák a főváros létfenntartását. A város bal partján már helyreállt a vízellátás. A jobb oldalon reggelre tervezzük a helyreállítását. A főváros 70 százaléka még mindig áram nélkül van” – írta Klicsko. Hangsúlyozta: az energetikai szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb visszakapcsolják az áramot, de ez attól függ, hogy sikerül-e helyreállítani az egyensúlyt egész Ukrajna energiarendszerében.
Az ukrajnai atomerőművek szerdai ideiglenes lekapcsolódása után Herman Haluscsenko energetikai miniszter azt ígérte csütörtökön, hogy a nap végéig az összeset visszakapcsolják az ukrán energiahálózatba, ami jelentősen fogja csökkenteni az áramhiányt az országban. Hozzátette, hogy a létfontosságú infrastrukturális létesítmények országszerte már áram alatt vannak, és a termelési mennyiséget a nap folyamán növelik.
„Arra számítunk, hogy estére megkezdik a működést az atomerőművek, amelyek árammal látják el a hálózatot, és ez jelentősen csökkenti a hiányt. Ez az első alkalom, hogy mind a négy atomerőművet egyszerre kapcsolták le” – jegyezte meg Haluscsenko. „Az atomerőművek esetében most kulcsfontosságú – folytatta -, hogy saját szükségleteik kielégítésére kapjanak elegendő áramot, ami nukleáris biztonsági kérdés. Ha egy atomerőmű dízelgenerátorral működik, az kockázatot jelent a nukleáris és sugárbiztonsági szabványok és követelmények tekintetében” – hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta, hogy ezért minden atomerőművet a lehető legrövidebb időn belül bekapcsoltak az ukrán energiarendszerbe, ami lehetővé teszi számukra, hogy ismét áramot szállítsanak a hálózatba. Kivételt képez a zaporizzsjai atomerőmű, amely továbbra is dízelgenerátorral működik – tette hozzá.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban kijelentette, hogy előrejelzésük szerint az oroszok a jövőben is folytatják a szerdaihoz hasonló nagyszabású rakétatámadásokat Ukrajna ellen, és körülbelül egy hétbe telik, mire felkészülnek a következőre.

Az EP jóváhagyta az Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteit fedező 18 milliárd eurós hitelt

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy az Európai Unió 18 milliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

Az Európai Parlament a kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadta el.
A végső döntést ezt követően – várhatóan december 6-án – a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon hitelt vehessen fel, és az ebből származó támogatást 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.
A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.
A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be, és részletekben, negyedévenként bocsátja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítását feltételekhez kötik. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, „jó kormányzás” és az intézmények korszerűsítése szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

A Déli Áramlat gázvezeték elleni terrortámadást akadályozott meg az FSZB

Megakadályoztak az orosz biztonsági erők egy robbantásos merényletet a Törökországba és Európába gázt szállító Déli Áramlat vezeték ellen Volgográd megyében – közölte az csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja.

Az FSZB szerint a szabotázs- és terrorcselekmény-kísérlet mögött ukrán különleges szolgálatok álltak. Az üggyel kapcsolatban négy orosz állampolgárt őrizetbe vettek. A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a Déli Áramlat az orosz Déli Folyosó gázszállító rendszer része.
A házkutatások során a hatóságok négy mágneses aknát, négy kilogramm plasztik robbanószert, késleltetett működésű detonátorokat, 593 ezer rubel (mintegy 3,9 millió forint) készpénzt és kommunikációs eszközöket foglaltak le. Utóbbiakon az ukrán különleges szolgálatoknál lévő kapcsolattartóval folytatott üzenetváltást és robbanószerkezetek összeszerelésére vonatkozó útmutatást találtak, valamint a robbantás helyének koordinátáit.
A gyanúsítottak ellen büntetőeljárás indult terrorcselekmény előkészítése, terrorista csoport szervezése és robbanóanyagok illegális birtoklása miatt.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy a Déli Áramlat projekt keretében Anapából a Fekete-tenger alatt a bulgáriai Várnába terveztek 2015-ig csővezetéket lefektetni, ám ez végül nem valósult meg. A Déli Áramlat helyett Anapa térségéből a Törökországba vezető Török Áramlatot építették meg.

Zelenszkij Oroszország kizárását szorgalmazta az EBESZ-ből

Oroszország kizárását szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ) Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki élő közvetítésben szólalt fel a szervezet kétnapos Parlamenti Közgyűlésének csütörtöki varsói megnyitóján.

Zelenszkij rámutatott: különböző nemzetközi intézmények jelenleg „az orosz terror megfékezésének különféle módszereit keresik”. Egyúttal feltette a kérdést: az EBESZ miért nem tartozik ezen intézmények közé? „A terrorállam miért marad szervezetük tagja még a kilenc hónapon át folyamatosan elkövetett bűncselekmények után is?” – kérdezte az ukrán elnök.
Utalva arra, hogy Lengyelország megtagadta a vízumot a varsói közgyűlésre készülő orosz küldöttségtől, Zelenszkij kijelentette: ha ez nem történt volna, „a terrorállam képviselői” az értekezlet résztvevői között lettek volna. Úgy vélte: Oroszország EBESZ-tagsága a szervezet minden alapítóelvének „nyílt meggyalázása”.

Újabb 400 millió dollárnyi katonai segélyt küld az Egyesült Államok Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollárnyi (mintegy 170 milliárd forint) katonai segítséget bocsát Ukrajna rendelkezésére – az összeg felhasználására az elnök adott felhatalmazást a Külügyminisztérium számára.

Fehér Ház közleménye szerint az elnök által aláírt intézkedés az újabb segélycsomagról védelmi eszközöket és szolgáltatásokat tartalmaz. A segélycsomag a védelmi minisztérium erőforrásait terheli – áll az elnöki dokumentumban.
Ezzel egy időben az elnöki hivatalhoz tartozó Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) szóvivője, Adrienne Watson közölte, hogy az eszközök között szerepelnek lövedékek föld-levegő rakétarendszerek számára, valamint nehéz gépfegyverek, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni a polgári infrastruktúráját célzó orosz fenyegetésnek.
A sajtóközlemény emlékeztet, hogy az Egyesült Államok folyamatosan egyeztet Ukrajnával energia-infrastruktúráját érintő szükségletekről, és közösen dolgozik szövetségeseivel és partnereivel Ukrajna támogatása érdekében.

ORFK: több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5333-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3817-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 173 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 113 ember – köztük 42 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Amerikai és lengyel zsoldosokat likvidáltak a csecsen harcosok Herszonnál

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke arról számolt be a Telegramon, hogy a csecsen harcosok sikeresen visszavertek több ellenséges támadást is Herszonban, sőt, „az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett”.

Kadirov azt írja, hogy a megsemmisített harcosok között ezúttal nagy számban voltak amerikai és lengyel zsoldosok.

Úgy vélem azonban, hogy egyáltalán nincsenek úgynevezett „zsoldosok”, és a nemzetközi légió egész legendáját csak azért találták ki, hogy elfedjék a NATO-csapatok ukrajnai jelenlétét – fejtette ki a vezető.

Hozzátette: ez a stratégia azonban ezúttal kudarcot vallott, és a csecsen harcosok bátorságának köszönhetően az ellenség fokozatosan felismeri tehetetlenségét, valamint az ellentámadási kísérletek értelmetlenségét.

Zelenszkij reagált az orosz rakétacsapásokra

Oroszország ismét bebizonyította, hogy terrorista ország – reagált Volodimir Zelenszkij az Ukrajnát ért újabb orosz támadásokra.

Az Európai Parlament ma terrorista állammá nyilvánította Oroszországot, ezért köszönetet mondok minden EP-képviselőnek. Oroszország ma az egész világ előtt bebizonyította, hogy valóban terrorista állam: 67 rakétával támadta az infrastruktúránkat és a hétköznapi civil lakosságot. Az eredmény tragikus, sok a sebesült, és halottak is vannak – mondta az államfő, hozzátéve, hogy minden helyi szolgálat az energia- és vízellátás helyreállításán dolgozik. Szerdán az orosz csapatok több megyében is támadást indítottak az infrastrukturális létesítmények ellen – írja a Korrespondent.

Törvényjavaslatot terjesztettek be a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház betiltásáról

Képviselők egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett az ukrán parlament elé, amelyben azt indítványozzák, hogy tiltsák be az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű„ szárnyát” – hozta nyilvánosságra Irina Friz parlamenti képviselő szerdán a Facebookon.

„Ez a törvényjavaslat teljes tilalmat ír elő minden olyan vallási szervezetre és intézményre vonatkozóan, amely elfogadja az orosz ortodox egyház fennhatóságát kánoni, szervezeti, illetve bármilyen egyéb ügyeiben” – idézett az UNIAN hírügynökség a képviselő bejegyzéséből.

Friz szerint az ukrajnai ortodox vallási szervezetek tevékenységét annak figyelembe vételével kell kezelni, hogy az ukrán ortodox egyház független az orosz ortodox egyháztól.

Katonai és energetikai létesítmények elleni támadást hiúsított meg az FSZB Voronyezs megyében

Katonai és energetikai létesítmények elleni szabotázskísérletet akadályoztak meg az orosz rendvédelmi szolgálatok Voronyezs megyében, a merénylőkkel végeztek – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolat-központja.

Az FSZB szerint a három merénylő, aki a közlemény szerint egy „ukrán nacionalista ideológiát támogató összeesküvő sejthez” tartozott, erőszakkal ellenállt az őrizetbe vételi kísérletnek Voronyezs külvárosában. A hatóságok akkor csaptak le rájuk, amikor a „terror eszközeit” elővették a rejtekhelyükről.

A szabotőrök lakhelyén tartott házkutatások során két bevetésre kész improvizált robbanószerkezetet, az előállításukhoz szükséges alkatrészeket, hideg- és lőfegyvereket, lőszereket és kommunikációs eszközöket találtak és foglaltak le.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz fegyveres erők a donyecki régióban zajló előrenyomulásuk során az elmúlt nap folyamán több mint hatvan ukrán katonát öltek meg, és öt páncélozott harcjárművet tettek üzemképtelenné. A tábornok szerint az ukrán hadsereg sikertelen offenzívakísérletek közben Kupjanszk irányában több mint harminc embert, két járművet és egy aknavetőt, Liman irányában pedig mintegy húsz embert, három aknavetőt és két járművet veszített.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők csapást mértek az ukrán 128. hegyi rohamdandár parancsnokságára a Zaporizzsja megyei Volnyanszk közelében, továbbá 72 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra is, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es lövegelhárító radarállomást és két rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt. Az orosz légvédelem az éjszaka folyamán öt ukrán drónt lőtt le a fekete-tengeri gázmezők felett és Szevasztopol város közelében.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2554 drónt, 390 lékvédelmi rakétarendszert, 6782 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 901 sorozatvetőt, 3615 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7329 katonai járművet veszített.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán hamisnak minősítette azt az Euractiv hírportál által közölt értesülést, miszerint kapcsolatfelvétel és megállapodás történt Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke között a fekete-tengeri hajózás biztonságáról.

„Semmilyen, különösen rendszeres konfliktusmegoldó kapcsolatfelvétel nem történt a már nem létező amerikai-orosz válságbizottság keretében sem a NATO Katonai Bizottságának elnökével, sem pedig az észak-atlanti szövetség más képviselőivel” – közölte a tárca.

Korábban az Euractiv egy meg nem nevezett NATO-forrást idézve azt állította, hogy Geraszimov és Bauer kölcsönös óvatosságban állapodott meg a Fekete-tengeren a konfliktushelyzetek elkerülése érdekében.

A moszkvai katonai tárca szerdán bejelentette, hogy a „Kijev ellenőrzése alatt álló területekről” 35 orosz hadifogoly tért vissza.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „erkölcstelennek és bűncselekménynek” nevezte, ahogy az ukrán hatóságok eljárnak az ukrán katonák által Makijivkában meggyilkolt orosz hadifoglyok ügyében. Zaharova arra reagált, hogy az ukrán főügyészség nem a kivégzőik, hanem az agyonlőtt orosz katonák ellen indított büntetőeljárást, a háborús szokások megsértésével vádolva őket.

A kijevi hatóság azt állította, hogy a földre lefektetett, lefegyverzett hadifoglyok csak eljátszották a megadást, miközben hitszegő módon tüzet nyitottak az ukrán katonákra. Ezt a szóvivő valótlanságnak nevezte, és az eddiginél határozottabb állásfoglalásra szólította fel az ENSZ-t az atrocitás ügyében, amelyről az elkövetők videofelvételeket osztottak meg pénteken a világhálón.

Az orosz külügyi szóvivő, miután az Európai Parlament „a terrorizmust támogató” államnak minősítette Oroszországot, javasolta, hogy az EP-t minősítsék „az idiotizmust támogató” intézménynek.

Amerikai védelmi miniszter: Oroszországnak jelentős a hiánya tüzérségi lövedékekből

Oroszországnak jelentős a hiánya tüzérségi lövedékekből, ami a jövőben hatással lehet ukrajnai műveleteire – mondta el Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán.
Az oroszoknak az ukrajnai háború kezdete óta logisztikai problémáik vannak – magyarázta Austin egy katonai repülőgépen a vele utazó újságíróknak.

A Pentagon vezetője hozzátette: jelenleg a tüzérségi lövedékek hiánya jelenti a legnagyobb gondot, miután az ukránok több orosz lőszerszállítmányt megsemmisítettek.

Oroszország a háború kezdete óta erősen támaszkodik a tüzérségre, és a csapatmozgások előtt rendszeresen lövi az ukrán erőket.

„Az efféle műveletekhez nagyon sok lőszerre van szükség” – mutatott rá Austin. „Nem vagyok biztos benne, hogy van elég lövedékük ahhoz, hogy hasonló támadásokat hajtsanak végre a jövőben” – tette hozzá.

A tárcavezető megjegyezte: az orosz precíziós lövedékek készlete jelentősen csökkent a háború kilenc hónapja alatt, és Moszkva a szankciók miatt nem tudja megfelelő ütemben pótolni őket.

Újraindult a kőolaj szivattyúzása a Barátság vezeték ukrán szakaszán

Ukrajna közép európai szerint 17 óra 46 perckor újraindította a kőolaj szivattyúzását a Barátság kőolajvezeték korábban leállított ukrajnai szakaszán – közölte Igor Gyomin, a Transznyefty orosz csővezeték-társaság elnökének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

Szerdán korábban azt is Gyomin jelentette be, hogy leállították a Barátság kőolajvezeték déli ágának egy szakaszát Ukrajnában.

A Barátság kőolajvezeték az oroszországi Szamara megyéből indul, majd Brjanszkon áthaladva kettéágazik: északra Fehéroroszországon, Lengyelországon és Németországon, délre pedig Ukrajnán, Csehországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül halad.

Újabb rakétacsapás érte Kijevet, többen meghaltak

Ismét orosz rakétacsapás érte szerdán az ukrán fővárost, Kijevet, az első információk szerint legalább három civil életét vesztette – közölte a kijevi katonai adminisztráció a Telegramon.

A közlés szerint egy kétemeletes lakóépületet ért találat, hatan megsérültek.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester hozzátette, hogy egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt is eltaláltak az orosz rakéták.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine