Az orosz-ukrán háború 273. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ismét orosz rakétacsapás érte Kijevet, áldozatok

Ismét orosz rakétacsapás érte szerdán az ukrán fővárost, Kijevet, az első információk szerint legalább három civil életét vesztette, hatan megsérültek – közölte a kijevi katonai adminisztráció a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlés szerint egy kétemeletes lakóépületet ért találat. Vitalij Klicsko kijevi polgármester hozzátette, hogy egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt is eltaláltak az orosz rakéták. Később közölte, hogy az egész fővárosban leállították a vezetékes ivóvízellátást.
Kora délután Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Az ukrán légierő előzetes adatai szerint az orosz erők legalább 15 rakétát lőttek ki az ország területére.
Olekszij Kuleba, Kijev megyei kormányzó közölte, hogy lakóövezetet és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket értek találatok a régióban. Szavai szerint az egész megyében elment az áram. Andrij Nyebitov megyei rendőrfőnök később arról tájékoztatott, hogy eddig egy halálos áldozatról és legalább húsz sérültről tudnak a megyében.
A Kharkiv Today című helyi hírportál közlése szerint Harkiv egyes részeiben sincs áram, leállt a metró és az elektromos közösségi közlekedés, és a mobilkommunikációban is fennakadások vannak.
Dnyipropetrovszk, Poltava és Mikolajiv megye helyi vezetői arról számoltak be, hogy nap közben működésbe lépett a légvédelem a régióik területén. Mikola Lukasuk, a dnyipropetrovszki megyei tanács elnöke arra kérte a lakosokat, hogy fotókat, videókat ne tegyenek közzé a közösségi portálokon.
Az orosz erők még szerdára virradó éjjel rakétacsapást mértek a Zaporizzsja megyében lévő Vilnyanszk kórházának szülészeti osztályára. A támadás következtében meghalt egy újszülött – hozta nyilvánosságra Olekszandr Sztaruh, a régió kormányzója.
Harkiv megyében reggel Kupjanszk városát ágyúzták az orosz erők, két helyi lakos életét vesztette és kettő megsérült – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Hozzátette, hogy károk keletkeztek egy kilencemeletes lakóházban és egy orvosi rendelőintézetben.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy szerdán megjelent lapinterjúban nem zárta ki, hogy legrosszabb esetben az ukrán főváros lakosainak egy részét ki kell menekíteni. Az Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját ért orosz rakétacsapások és az áramtakarékosság miatt Klicsko „a második világháború óta a legrosszabb télről” beszélt, mondván, hogy Kijevnek azóta nem volt ilyen „szörnyű tele”. „A fővárosnak néhány óránként le kell kapcsolnia egyes kerületeiben az áramot, különben túlterhelődik a rendszer” – mutatott rá.
„Putyin a polgári infrastruktúra megtámadásával arra akarja kényszeríteni az embereket, hogy meneküljenek el a fővárosból. De ennek az ellenkezőjét éri el. Fel kell készülnünk ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyvre is. Ez akkor fordulhat elő, ha teljes körű áramszünet lesz, és a hőmérséklet még hidegebbre fordul. Akkor a város egy részét ki kell üríteni, de nem akarjuk, hogy idáig fajuljon a helyzet” – fogalmazott Klicsko. Kiemelte: az áramszünet nemcsak a villamos áram hiányát jelenti, hanem azt is, hogy nincs vezetékes vízszolgáltatás, és a fűtés is korlátozott.

Ukrán belügy: ismét rakétákkal lövik Herszont az orosz erők

Ukrán források szerint az orosz csapatok szerda reggel Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték Herszon városát.

Ma reggel robbanások hallatszottak város különböző pontjai felől – írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója.

A támadásnak már halálos áldozata is van: egy 13 éves fiú, akit gyújtóbomba ölt meg – számolt be az N-Tv német hírtelevízió portálja.

Zelenszkij: Ukrajna-szerte fűtéssel, villanyárammal, ivóvízzel ellátott menedékhelyeket hoznak létre

Ukrajna-szerte nyilvános menedékhelyeket, úgynevezett legyőzhetetlenségi központokat hoznak létre, amelyekben a nap 24 órájában ingyenes villanyáramot, fűtést, vizet, internetes hozzáférést, telefonkapcsolatot és orvosságokat biztosítanak a leginkább rászoruló lakosok részére – jelentette be a nemzethez intézett kedd éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij államfő.
„Ha ismét erőteljes orosz csapások következnek be, és órákig nem volna áram, a legyőzhetetlenség központjai minden kulcsfontosságú szolgáltatást biztosítva működésbe lépnek” – mondta az ukrán elnök.

Az ukrán kormány azt ígéri, hogy a menedékhelyeket hamarosan megépítik, de ezzel együtt arra ösztönzi az ország polgárait, hogy takarékoskodjanak az energiával a beköszönő téli időszakban.

Az orosz támadások hosszú időre ellehetetlenítették körülbelül 10 millió ember áramellátását, amit az ukrán villamossági hálózat üzemeltetője kolosszális kárnak nevezett.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a héten jelentette be, hogy mintegy 8500 áramfejlesztő készüléket importálnak Ukrajnába.

Scholz: Németországban nem szabadult el az energiaválság

Németországban nem szabadult el az energiaválság – jelentette ki Olaf Scholz kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kormányfő a 2023-as költségvetés általános vitájában elmondott hozzászólásában kiemelte, hogy a kormány az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben kialakult válság miatt „irányt váltott”, átszervezte az energiaellátást, a háztartások és a vállalkozások pedig takarékos fogyasztásra rendezkedtek be.
Így az utóbbi hónapok erőfeszítései révén „már elmondhatjuk, hogy országunk kézben tartja a dolgokat” – mondta Olaf Scholz.
A cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építése és közelgő üzembe állítása a tartalékba helyezett szénerőművek újraindításával és az utolsó atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával együtt azt jelenti, hogy „minden bizonnyal sikerül biztosítani Németország energiaellátását a következő télre” – tette hozzá a kancellár.
Az energia drágulását ellensúlyozó intézkedésekről szólva hangsúlyozta, hogy a kormány ugyan minden lehetséges intézkedést megtesz, a többi között csökkentette a földgáz és a távhő áfáját és hamarosan beindítja az úgynevezett földgázár-, áramár- és távhőárféket, de nem tud minden terhet átvállalni. Azonban a tehercsökkentő intézkedések és támogatási programok biztosítják, hogy „elviselhető” legyen az árak emelkedése.
A 200 milliárd eurós – hitelből finanszírozott – úgynevezett pénzügyi védőernyő programról azt mondta, hogy meg kell előzni az energiaválság miatt a német gazdaságot fenyegető szerkezeti károsodást, vagyis a vállalati csődöket és munkahelyek százezreinek elvesztését, ezért helyes lépés az államadósság terhére ekkora léptékű kormányzati programot indítani.
„Hazánknak megvan az ereje ahhoz, hogy úrrá legyen a válságon és megerősödve kerüljön ki belőle” – mondta Olaf Scholz.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek LNG fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.
A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság pénteki jelentése szerint „németországi gázellátás stabil” és „az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a csaknem 23 milliárd köbméter kapacitású – az évi teljes fogyasztás nagyjából negyedét fedező – földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 99,38 százalékos.
Ugyanakkor a hatóság „kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, bekapcsolni az ellátásba az LNG-terminálokat, és mérsékelni a földgázimport télen szokásos csökkenését és az export növekedését.

Ferenc pápa az ukránok szenvedését a sztálini időkben elszenvedett éhínséghez hasonlította

Az ukránul holodomornak, éhínségnek nevezett történelmi időszakhoz hasonlította a mai ukrajnai lakosság helyzetét Ferenc pápa szerdán az általános audiencián elmondott beszédében.

A katolikus egyházfő arra kérte az audiencián résztvevőket: imádkozzanak azért, hogy vége legyen minden háborúnak a világon, kiváltképpen a „szeretett és mártír ukrán nép borzalmas szenvedései” enyhüljenek.
A pápa emlékeztetett arra, hogy szombaton lesz az 1932-33-as „borzalmas népirtás”, Ukrajnára vonatkozóan és ukránul a holodomor évfordulója. Felidézte, hogy a mesterségesen, éheztetéssel előidézett népirtást Sztálin vitte véghez szerte a Szovjetunióban, különösen Ukrajnában.
Az egyházfő imára szólított fel a „genocídium áldozataiért és a számos ukránért, gyermekekért, nőkért, idősekért, akik ma szenvedik el az agresszió mártíromságát”.
A kijevi parlament 2006. november 28-án fogadta el a törvényt, amellyel az éhínség éveit az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak nyilvánította.

Erre készülhetnek az oroszok az ukrán hírszerzés szerint

Az orosz megszállók egyelőre nem tervezik elhagyni a Krím félsziget északi részét, és aktívan építik fel a védelmet mind a Dnyeper bal partján, mind a Dzsankoji régióban – mondta Andrij Csenyak, az ukrán hírszerzési főigazgatóság képviselője az Ukrinformnak.

Szerinte ez arról tanúskodik, hogy az oroszok az ukrán fegyveres erők ellentámadására készülnek elő. Csernyak kitért az orosz kollaboránsok Herszon és Zaporizzsja területéről való menekülésére is. Úgy véli, ők nem a Krímbe, hanem Oroszországba próbálnak meg elmenekülni.

Még ők is tudják, hogy így vagy úgy, de Oroszország elveszíti a Krím félszigetet, és az visszatér Ukrajnához – tette hozzá.

Klicsko: „A legkeményebb tél vár ránk a világháború óta”

Az áram- és gázellátási kimaradások miatt kemény télre számít Vitalij Klicsko, a közel hárommillió lakosú ukrán főváros polgármestere.

„Ez lesz a legrosszabb tél a második világháború óta” – nyilatkozta Klicsko a Bild című német lapnak. A kijevi polgármester szerint fel kell készülni „a legrosszabb forgatókönyvre”, vagyis a téli hidegben várható, nagy területet érintő áramkimaradásokra. „Ebben az esetben a lakosság egy részét biztonságba kell szállítanunk” – mondta Klicsko.

A polgármester ismét arra kérte a berlini kormányt, hogy a fegyverek mellett sürgősen küldjön generátorokat, védőruházatot és humanitárius segítséget Ukrajnának.

Brit hírszerzés: Oroszország kimeríthette iráni drónkészletét

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Oroszország vélhetően teljesen kimerítette jelenlegi iráni drónkészletét, így annak pótlására lesz szükségük.

A hírszerzés szerint ezekből a pilóta nélküli légi járművekből az orosz hadsereg szeptember óta több százat indított Ukrajna ellen, amelyeknek célpontjai nagyrészt katonai létesítmények és az ukrán elektromos hálózat voltak.

Ukrajna a legtöbb iráni dróncsapást semlegesítette, és november 17-e óta nem jelentettek ilyen támadásokat. Így vélhető, hogy Oroszország kimerítette a tartalékjait, és utánpótlásra lesz szüksége, amelyeket a tengerentúlról sokkal gyorsabban tudnak beszerezni, mint új cirkálórakétákat gyártani belföldön.

ORFK: több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 4931 ember lépett be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3390-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 132 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal kedden 114 ember, köztük 45 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Kreml: Putyin nem kapott orosz-ukrán békeszerződés-tervezetet a G20-csúcs előtt

Valótlannak nevezte Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője azt a sajtóértesülést, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a G20-csoport csúcstalálkozója előtt eljuttattak egy tervezetet az Ukrajnával megkötendő békeszerződésről.

Peszkov a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva reagált így kedden az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak arra a közlésére, hogy a G20-csúcsot megelőzően egy közvetítő ország eljuttatott Putyinhoz egy lehetséges keretmegállapodás-tervezetet, amely közvetlen tárgyalások alapjául szolgálhatott volna.
„Nem!” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy érkezett-e ilyen javaslat.
„Az ukrán fél régóta háborúban áll az orosz ortodox egyházzal. Azt mondanám, hogy ez egy újabb láncszemnek tekinthető az orosz ortodoxia elleni katonai akciók láncolatában” – jelentette ki a szóvivő újságíróknak azt kommentálva, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az ukrán rendőrséggel és nemzeti gárdával átkutatta a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház által birtokolt kijevi barlangkolostort, a Pecserszka Lavrát.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg a donyecki régió déli részén csapást mért az ukrán fegyveres erők egy gépesített századára és három ukrán diverzánscsoportra, amely több mint ötven katona halálát és sebesülését okozta, és működésképtelenné tett három gyalogsági harcjárművet, valamint két páncélozott járművet. Emellett az ukrán fegyveres erők több mint 120 embert, két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és öt járművet veszítettek a Donyeck környékén elindított orosz offenzíva során.
Kupjanszk irányában az orosz tábornok szerint az ukrán erők meghiúsított támadás során több mint félszáz halottat és sebesültet, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és öt járművet, Liman irányában pedig mintegy negyven katonát és „zsoldost”, három páncélozott járművet és három kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 11 ukrán vezetési pontra, 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 136 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két ukrán Buk-M1 légvédelmi rakétaindítót, egy lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak a tengerentúlról származó AN/TPQ-37-es légvédelmi radarállomást. Az orosz légerő az elmúlt nap folyamán hat ukrán drónt lőtt le.
Konasenkov közölte, hogy november 21-én az ukrán tüzérség nyolc nagykaliberű lövedéket lőtt ki a zaporizzsjai atomerőmű ipari övezetére. Renat Karcsaa, a Roszenergoatom főigazgatójának tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva vasárnap elmondta: június óta több mint tíz olyan ukrán ügynököt vettek őrizetbe, aki adatokat gyűjtött a nukleáris létesítményről.
Mihail Razvozzsajev, Szevasztopol kormányzója kedd este Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a légvédelem két drónt lőtt le a város felett. A környéken a tengeri utasszállítást átmenetileg felfüggesztették. Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek egyébként a helyi hatóságok hétfőn ukrán nehéztüzérségi támadást.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegramon ukrán rémhírnek minősítette azt a közösségi médiában keringetett állítást, miszerint a félsziget északi részén lévő Armjanszk településről kitelepítik a lakosságot. Arra kérte követőit, hogy kizárólag megbízható forrásból tájékozódjanak.
Az orosz parlement alsóháza keddi plenáris ülésén az orosz hadifoglyok ukrán nacionalisták által történt meggyilkolása ügyében nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította a világ törvényhozásait, hogy egyértelműen ítéljék el a „kijevi rezsim” bűntetteit, és segítsenek bíróság elé állítani „az embertelen gyilkosságok közvetlen elkövetőit, valamint pártfogóikat”. A dokumentum rámutatott, hogy a hadifoglyok előre megfontolt meggyilkolása „a nemzetközi humanitárius jog, köztük a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1949-es genfi egyezmény, valamint a nemzetközi emberi jogi normák, köztük a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984-es egyezmény súlyos megsértését jelenti Ukrajna részéről”.

Az Európai Bizottság összeállította javaslatát a határidős gázárak rendkívüli emelkedésének kivédésére

Az Európai Bizottság összeállította javaslatát a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére, a kedden ismertetett javaslat 2023. január 1-jétől egy évre maximálná az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát.

Az új eszköz automatikusan beavatkozna a gázpiaci folyamatokba, ha a holland TTF gáztőzsdén értékesített, legközelebbi lejáratú (front-month) határidős gázkontraktus elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 eurót megawattóránként és a TTF-árak a két héten keresztül, 10 egymást követő kereskedési napon 58 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál. A limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

Az Ukrenerhónak gyakorlatilag nem maradt ép hő- és vízerőműve

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy korlátozzák az áramellátást a keddi napon Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek.

Volodimir Kudrickij, a vállalat vezetője sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán energiarendszert ért múlt heti masszív orosz rakétatámadás után az Ukrenerhónak „gyakorlatilag nem maradt ép hő- és vízerőműve”, illetve csomóponti alállomása Ukrajnában. Szavai szerint az általa vezetett vállalat 15 objektumát érte csapás.

Újabb kínzókamrát találtak az ukrán hatóságok

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a Mikolajivval szomszédos Herszon megyében lévő Sztrilkove faluban, az üdülőközpont területén az orosz megszállók kínzókamrát állítottak fel, amelyben ukrán állampolgárokat tartottak fogva és kínoztak. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a nemrég felszabadított megyeszékhelyen, Herszonban az ukrán hatóságok eddig már legalább négy hasonló kínzóhelyiséget fedeztek fel, kerületi rendőrkapitánysági és fogdaépületekben.

A vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az orosz hadseregnek a február óta elszenvedett embervesztesége Ukrajnában elérte a 85 ezret.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine