Az orosz-ukrán háború 271. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz védelmi vonalat hoznak létre az Ukrajnával határos Belgorod megyében

Új, a 10-17. században fennállóhoz hasonló védelmi vonalat alakítanak ki az orosz-ukrán határ mentén Belgorod megyében – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatón Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó.

Gladkov biztonsági szempontokra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe.
„Röviden válaszolok: nagyszabású munkálatok vannak folyamatban. Április óta aktívan erősítjük a határokat a hatáskörünkön belül” – mondta a kormányzó.
A területen a korai középkorban, a krími tatárok ellen védekezve, a gyepűrendszerhez hasonló védvonalakat hoztak létre, amelyeket később ágyúkkal felszerelt erődökkel erősítettek meg,
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz hadsereg által meghiúsított támadási kísérletei közben Kupjanszk irányában több mint 35 embert, két páncélozott járművet és négy kisteherautót, Liman irányában több mint húsz embert, három gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet, a donyecki régió déli részén pedig 70 ukrán halottat és sebesültet, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és öt páncélozott járművet veszített.
A szóvivő szerint az orosz fegyveres erők Dnyiprovszke község közelében megsemmisítettek egy ukrán diverzánscsoportot, amely megpróbált átkelni a Dnyeper bal partjára. Mint mondta, a donyeck régióbeli Kramatorszk közelében megsemmisült egy ukrán fegyver- és hadianyagraktár.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetési pontra, 54 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 124 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. A lövegelhárító művelet során megsemmisült két, az oroszországi Belgorod megye civil célpontjait támadó ukrán Uragan sorozatvető. Az orosz légvédelem ukrán Uragan és Vilha sorozatvetők 11 rakétáját fogta el.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2543 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6743 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 901 sorozatvetőt, 30 607 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7302 darab katonai járművet veszített.
Viktor Bondarev, az orosz parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a „kijevi rezsimnek” nincs sem katonai ereje, sem erőforrása a Krím megtámadásához, de a helyi lakosság sem támogatna egy ilyen kísérletet. Ezzel Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a nyilatkozatára reagált, amely szerint Kijev hadjáratot tervez az Oroszország által 2014-ben elcsatolt félsziget visszafoglalására.

Zelenszkij: a NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot

A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt – jelentette ki az ukrán elnök az észak-atlanti szövetség 68. parlamenti közgyűlésének hétfői záróülésén Madridban.

„Az lenne a helyes, ha parlamentjeikben elismernék Oroszországot terrorista államként” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij videokapcsolaton keresztül elmondott beszédében, amelyben hangsúlyozta: Oroszország milliók életét sodorja közvetlen veszélybe azzal, hogy télen tönkreteszi az áramellátást, a vízellátást és a fűtést.
Az elnök az agresszor elleni szankciók további fokozását követelte, és szorgalmazta egy újabb korlátozó intézkedéscsomag elfogadását az Európai Unió részéről. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az országának eddig nyújtott támogatásért, de további segítséget, „kellő mennyiségű és minőségű” légvédelmi és rakétaelhárító rendszerek biztosítását kérte a közgyűléstől.
„Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú ideig segítsük Ukrajnát” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki beszédében figyelmeztetett a támogatás „kifáradásának” kockázatára.
Véleménye szerint meg kell érteni, hogy a demokrácia és a szabadság védelmének ára van, amelyet a szövetséges országokban a megélhetési költségek drágulásával, Ukrajnában azonban vérrel fizetnek meg. „Ha engedjük, hogy Putyin győzzön mindannyiunknak egy sokkal nagyobb árak kell fizetnünk” – tette hozzá.
A főtitkár szót emelt a katonai támogatások további növelése mellett annak érdekében, hogy Ukrajna „független és szuverén nemzetként” létezhessen. Ismét sürgette a NATO-tagországokat védelmi kiadásaik további bővítésére legalább a GDP 2 százalékáig, amelyet „küszöb, nem pedig plafon” értéknek nevezett.
Magyarországot és Törökországot felszólította, hogy mielőbb fejezzék be Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását nemzeti parlamentjeikben.
Pedro Sánchez, a közgyűlésnek otthont adó Spanyolország kormányfője az eseményen bejelentette: még ebben a hónapban megkezdi működését Toledóban az a katonai kiképzőközpont, ahol Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében ukrán katonák képzését segítik.

Az orosz erők ismét lövik Herszont – áldozatok

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak. Ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.
Később Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy egy halálos áldozata van a támadásnak – aki kórházba szállítás után vesztette életét -, és még legalább négy sebesültet szállítottak a megyei kórházba. Ugyancsak a megyei kórházba szállítottak egy nőt, aki a Herszon melletti Antonyivka települést ért orosz támadásban sérült meg – írta a tisztségviselő.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán csapatok „lépésről lépésre” haladnak előre és szabadítanak fel területeket a kelet-ukrajnai régióban, Szvatove és Kreminna települések irányában. A Liszicsanszk melletti Bilohorivka települést azonban folyamatosan támadják az orosz erők, ezért ott az ukrán csapatok védekezésre kényszerülnek – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videoüzenetében – amelyet az elnöki iroda tett közzé honlapján – szintén azt állította, hogy Luhanszk megyében lassan, de előretörnek az ukrán csapatok. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg a legsúlyosabb harcok Donyeck megyében folynak. Megjegyezte, hogy a rossz időjárás miatt vasárnap kevesebb volt az orosz támadás a régióban.
Az elnök szavai szerint a déli Herszon megyében az ukrán fegyveres erők „tartják a védelmet, és következetesen, nagyon kiszámítottan semmisítik meg a megszállók potenciálját”.
Zelenszkij hétfőn a lakossághoz intézett videoüzenetében leszögezte, hogy az ukránok áram és melegvíz nélkül elvannak, de soha nem lesznek el szabadság nélkül. Az üzenetet a méltóság és szabadság napja alkalmából intézte a lakossághoz. November 21-én ünneplik Ukrajnában a méltóság napját. 2013-ban ekkor kezdődtek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén a tiltakozások amiatt, hogy az akkori ukrán vezetés – élén Viktor Janukovics exelnökkel – leállította Ukrajna társulási folyamatát az Európai Unióval. A több százezres tüntetések nyomán Janukovics 2014 februárjában Oroszországba menekült.
„Mindenki látta, milyen a mi népünk. Kitart a végsőkig. Nem veszítettük el a méltóságot, a bátorságot, az önmagunkba vetett hitet. És egyesültünk, hogy ne veszítsük el a szabadságot, a függetlenséget, és ne veszítsük el Ukrajnát. Maradhatunk pénz, benzin, meleg víz, villany nélkül, de szabadság nélkül nem, és ez nem változott” – hangoztatta az elnök, utalva az ország létfontosságú polgári infrastruktúráját ért orosz csapásokra.

Volt katonai hírszerző: a NATO zaporizzsjai beavatkozása kirobbantaná a harmadik világháborút

Philip Ingram korábbi katonai hírszerző tiszt szerint nem lenne célszerű és átgondolt lépés a NATO részéről, ha az ukrán elnök kérésének eleget téve biztosítaná a zaporizzsjai atomerőmű területének védelmét – adta hírül a Sky Newsra hivatkozva a Mandiner.

Ingram azt mondta: „A hétvégén ágyúzások történtek az atomerőmű területén, és ez az, ami felkeltette Zelenszkij elnök figyelmét. Teljesen érthető. Az orosz védelmi minisztérium viszont bemutatott egy független források által nem ellenőrzött videót, amely alapján az oroszok szerint egyértelmű, hogy az erőművet az ukránok lőtték.”

A volt katonai hírszerző leszögezte: nem szabad teljesíteni Zelenszkij kérését. „A NATO nem nyújthat védelmet az érintett területeken. Ez soha nem történhet meg, mert ez közvetlen konfrontációt eredményezhetne a NATO csapatai, légierői és az orosz hadsereg között, és akár kitörhetne a harmadik világháború is.”

Az orosz erők ismét lövik Herszont

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak, ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán csapatok „lépésről lépésre” haladnak előre és szabadítanak fel területeket a kelet-ukrajnai régióban, Szvatove és Kreminna települések irányában. A Liszicsanszk melletti Bilohorivka települést azonban folyamatosan támadják az orosz erők, ezért ott az ukrán csapatok védekezésre kényszerülnek – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videoüzenetében – amelyet az elnöki iroda tett közzé honlapján – szintén azt állította, hogy Luhanszk megyében lassan, de előretörnek az ukrán csapatok. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg a legsúlyosabb harcok Donyeck megyében folynak. Megjegyezte, hogy a rossz időjárás miatt vasárnap kevesebb volt az orosz támadás a régióban.
Az elnök szavai szerint a déli Herszon megyében az ukrán fegyveres erők „tartják a védelmet, és következetesen, nagyon kiszámítottan semmisítik meg a megszállók potenciálját”.
Zelenszkij hétfőn a lakossághoz intézett videoüzenetében leszögezte, hogy az ukránok áram és melegvíz nélkül elvannak, de soha nem lesznek el szabadság nélkül. Az üzenetet a méltóság és szabadság napja alkalmából intézte a lakossághoz. November 21-én ünneplik Ukrajnában a méltóság napját. 2013-ban ekkor kezdődtek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén a tiltakozások amiatt, hogy az akkori ukrán vezetés – élén Viktor Janukovics exelnökkel – leállította Ukrajna társulási folyamatát az Európai Unióval. A több százezres tüntetések nyomán Janukovics 2014 februárjában Oroszországba menekült.
„Mindenki látta, milyen a mi népünk. Kitart a végsőkig. Nem veszítettük el a méltóságot, a bátorságot, az önmagunkba vetett hitet. És egyesültünk, hogy ne veszítsük el a szabadságot, a függetlenséget, és ne veszítsük el Ukrajnát. Maradhatunk pénz, benzin, meleg víz, villany nélkül, de szabadság nélkül nem, és ez nem változott” – hangoztatta az elnök, utalva az ország létfontosságú polgári infrastruktúráját ért orosz csapásokra.

Menczer Tamás: az energetika területén el kell törölni a szankciókat

Az energetika területén el kell törölni az Oroszország elleni szankciókat és új szankciók bevezetéséről még beszélni sem szabad – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videójában.

Menczer Tamás azt mondta: „döbbenetes, de hazudott” Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Josep Borell egész egyszerűen nem mond igazat: ugyanis most azt állította, hogy a szankciós politikának soha nem volt a célja az, hogy a háború befejeződjön – fogalmazott.
Ezzel szemben az igazság az, hogy Brüsszel azért vezette be a szankciós politikát, hogy a háború véget érjen – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, ezt az Európai Külügyi Szolgálat, amelyet Josep Borell vezet, világosan le is írta: a szankciós politika célja, hogy a háború befejeződjön, a háborút ezzel akarják megállítani.
A helyzet tehát az, hogy Josep Borell most letagadja azt, amit az általa vezetett szervezet leírt – mondta Menczer Tamás, aki szerint „ha a helyzet nem lenne rendkívül súlyos, azt is mondhatnánk, hogy ez nevetséges”.
Az államtitkár kijelentette, két következtetést lehet levonni. Az első az, hogy a szankciós politika kudarcos, nem hozta el a háború végét, ezért már elkezdtek hazudozni róla Brüsszelben. A második következtetés pedig az, hogy a szankciós politika bennünket gyengít, Oroszországot pedig rekordbevételekhez segíti.
Menczer Tamás közölte: a tavalyi év első kilenc hónapjában az orosz költségvetésben a gáz- és olajbevételek aránya 35 százalék volt, az idén ez 43 százalékra nőtt.
„Oroszország tehát rekordbevételekre tesz szert, míg mi itt Európában szankciós felárat fizetünk az energiáért és szankciós inflációt szenvedünk el” – fogalmazott.

Peszkov: a kijevi kormány megbuktatása nem célja a „különleges műveletnek”

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, ukrajnai kormány leváltása nem célja az Oroszország által végrehajtott „különleges katonai műveletnek” – közölte Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal.

Az orosz TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint, Peszkov azt is leszögezte, Moszkva az ukrajnai „különleges katonai műveletben” el akarja és el is fogja érni céljait.

A NAÜ vezetője elítélte a zaporizzsjai atomerőművet ért támadást

Elítélte Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait ért szándékos és célzott támadást vasárnap Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, aki „ennek az őrületnek a megállítására” szólított fel.

Oroszország és Ukrajna vasárnap ismét azzal vádolta meg egymást, hogy ágyúzták az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai atomerőművet.

„Robbanások történtek ennek a nagy atomerőműnek a területén, ami teljesen elfogadhatatlan” – mondta Rafael Grossi a BFMTV francia hírcsatornának adott nyilatkozatában. „Akárki is tette ezt, azonnal abba kell hagynia” – figyelmeztetett a NAÜ vezetője. Hangsúlyozta egyben: „Azok, akik ezt teszik, tudják, hogy hova csapódnak be a lövedékek. Ez teljesen szándékos, célzott támadás”.

Moszkva és Kijev hónapok óta egymást vádolja a frontvonalhoz közel fekvő helyszín támadásával. A hétvégén, többtucatnyi tüzérségi csapás érte az erőművet, amelyek közül néhánynak a NAÜ szakértői is szemtanúi voltak – áll az ügynökség közleményében.

„A helyzet rendkívül súlyos” – mondta a szervezet vezetője anélkül, hogy az orosz vagy az ukrán erőket hibáztatta volna.

Kifejtette, hogy a létesítmény a frontvonalon van, katonai tevékenységek zajlanak a környékén, amelyeket nagyon nehéz azonosítani, a térségben orosz és ukrán csapatok vannak jelen.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a kijevi rezsim „nem hagy fel a provokációkkal”, hogy a zaporizzsjai atomerőműben katasztrófaveszélyt idézzen elő. A közlemény szerint szombaton és vasárnap az ukrán erők több mint húsz nagy kaliberű lövedéket lőttek ki a létesítményre.

A lövedékek a 4-es és az 5-ös erőművi blokkok között robbantak fel, és egy, a blokkok közelében található különleges épület tetejét vették célba. Ez a különleges épület egy nukleáris üzemanyagraktárnak ad otthont – tájékoztatott a Roszenyergoatom, az atomerőműveket üzemeltető orosz vállalat egyik tisztviselője, Renat Kartcsa, akit a TASZSZ hivatalos orosz hírügynökség idézett.

A támadások ellenére az erőmű területén a sugárzás szintje a normális értékeken belül marad – derült ki az orosz védelmi tárca közleményéből.

A zaporizzsjai erőmű az Oroszország indította háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalékgenerátorokkal működni. Hat szovjet tervezésű, VVER-1000 V-320 típusú, vízhűtéses és vízzel moderált, 235-ös urániumot tartalmazó reaktora van. A reaktorokat leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a nukleáris üzemanyag túlmelegszik, ha a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnik. A tüzérségi támadások többször elszakították az elektromos vezetékeket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna ágyúzta az erőművet ellátó elektromos vezetékeket, de az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat az orosz hadsereget vádolta a belövésekkel, mondván, hogy az oroszok az erőmű egyes részeinek újraindításához szükséges infrastruktúrát vették célba, hogy tovább korlátozzák Ukrajna energiaellátását.

Berlin segítséget ajánl a lengyel légvédelem megerősítéséhez

Segítséget ajánl a német kormány Lengyelország légvédelmének megerősítéséhez az ukrán határnál történt rakétabecsapódás miatt – mondta a német védelmi miniszter egy hétfői interjúban.

Németország egy Patriot légvédelmi rakétarendszerrel és több Eurofighter vadászgéppel is erősítené a lengyel védelmi képességeket – mondta Christine Lambrecht a Rheinische Post című lapban közölt interjúban.
A napokban történt lengyelországi rakétabecsapódás egyik tanulsága, hogy a NATO egészének légvédelmét meg kell erősíteni. Ez különösen igaz az olyan partnerekre, mint Lengyelország, Szlovákia és a balti államok, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal és Ukrajnával – húzta alá a német védelmi miniszter.
Rámutatott, hogy Szlovákiát már támogatja is Németország Patriot rendszerekkel és vadászgépekkel. Ezt az együttműködést legalább 2023 végéig fenn kell tartani, szükség esetén még tovább – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a német hadseregnél (Bundeswehr) is változtatásokra van szükség. Mint mondta, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatására elindított 100 milliárd eurós program önmagában nem elég, a pénz felhasználásának szabályain is javítani kell. Az eddiginél gyorsabban és kevesebb bürokráciával kell végrehajtani a fejlesztéseket, ezért törölték el például az ötezer eurónál kisebb értékű beszerzésekre vonatkozó időrabló pályázati eljárást – fejtette ki Christine Lambrecht.
Lengyelországban november közepén történt rakétabecsapódás, az ukrán határ térségében egy falunál, Przewodównál, a robbanásban két ember meghalt.

Szijjártó: semmifajta szankció nem korlátozhatja a magyar energiaellátást

Semmifajta szankció nem korlátozhatja a magyar energiaellátást, miután hazánk energiastratégiájának egyik alapelve, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az oroszországi Szocsiban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Atomexpo plenáris panelén a magyar energiastratégia négy alapelvét ismertette, amelyek közül az első, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör, amit semmifajta szankció nem korlátozhat, ezért sem támogatta a kormány például az európai uniós olajembargót és a gázárplafont.
A második, hogy lehetővé kell tenni azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek az energiabiztonság garantálásához, márpedig ezen a téren saját források hiányában főleg a nukleáris kapacitások bővítése a megoldás, így ennek akadályozása támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen – mutatott rá.
Fontos célnak nevezte az energetikai diverzifikációt, hozzátéve, hogy ennek definícióját illetően azonban vita van, mivel hazánk ez alatt azt érti, hogy minél több forrás álljon rendelkezésre, nem pedig bizonyos források kizárását.
Aláhúzta: Magyarország kormánya nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdésként tekint a karbonsemlegességre, miközben egyes európai politikai mozgalmak kisajátították az ügyet, amelynek mindenekelőtt a környezetvédelemről kellene szólnia.
Úgy vélekedett, hogy az atomerőművek jelentik a legmegbízhatóbb, legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb energiatermelési módot, amit jól mutat, hogy a paksi bővítés révén évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető.
Szijjártó Péter felszólalásában arról számolt be, hogy Magyarország a rezsicsökkentés miatt egyedülálló helyzetben van Európában. A kormány az emberek terheinek mérséklése érdekében 2013 óta jelentős állami forrásokat fordított az addigi magas rezsiárak letörésére, így a mostani áremelkedés óriási többletkiadásokat jelent a költségvetés számára.
„Ez az extrém globális áremelkedés súlyosan ellentétes a nemzeti érdekeinkkel” – fogalmazott.
Közölte, hogy a tavalyi év első feléig aranykorát élte az európai energiapiac, a versenyképességet jórészt a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó orosz energiaforrások kombinációja adta, de elmaradtak a szükséges infrastruktúra-fejlesztések.
Ezzel szemben Magyarország elvégezte a házi feladatát, hosszú távú szerződéseket írt alá, összekötötte energiahálózatát a hét közül hat szomszédos országgal, illetve a paksi atomerőmű bővítéséről döntött, mivel hazánk nem politikai vagy ideológiai, hanem fizikai kérdésként tekint az energiára – mondta.
Leszögezte: a nemzetközi energiapiac kiszámíthatatlansága miatt minél nagyobb fokú önellátásra van szükség, amit Magyarország esetében egyedül az atomenergia tud garantálni.
A miniszter az Atom tavasz – Fenntartható jövő megteremtése című beszélgetésen kiemelte, hogy hazánkban napenergia-beruházások is zajlanak, amelyek a nukleáris kapacitás fejlesztésével együtt 2030-ra lehetővé teszik, hogy az ország 90 százalékban maga állítsa elő a felhasznált villamos energiát.
Kijelentette, hogy az EU-ban a párbeszéd egyre átideologizáltabb és átpolitizáltabb, rendkívül nehéz józan észre és racionalitásra épülő vitát folytatni számos kérdésről. Mint mondta, ilyen volt a nukleáris energia ügye is, a kormány azonban partnereivel együtt hatékonyan lépett fel ennek negatív diszkriminációja, valamint az ezért küzdő, jól finanszírozott és szervezett civil szervezetek ellen.

Megint közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4935 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4777 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 198 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 20-án 125 ember, köztük 39 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij: a békeképlet egyszerű

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette, hogy szerinte milyen lépések szükségesek a béke megteremtéséhez, és felszólította a nyugati országok vezetőit, hogy segítsék Ukrajnát ezek végrehajtásában.

„A békeképlet nagyon világos és egyszerű, minden pontja kidolgozott. A radioaktív kibocsátás megakadályozása és a nukleáris biztonság. Élelmiszer- és energiabiztonság. Az összes ukrán fogoly és deportált szabadon bocsátása. Az ENSZ Alapokmányának teljesítése és betartása. A területi integritás és az igazságszolgáltatás helyreállítása. Az orosz csapatok teljes kivonása és az orosz agresszió megszüntetése. Az ökocid leküzdése, az eszkaláció megelőzése és a háború végének rögzítése” – idézi az Unian hírügynökség az ukrán államfőt.

Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy amikor Oroszország blokkolta a fekete-tengeri és az ukrán kikötőket érintő kereskedelmet, több száz millió ember került súlyos élelmiszerválság küszöbére különböző országokban.

Franciaország újabb légvédelmi rendszereket szállított Ukrajnának

Franciaország újabb két légvédelmi rendszert, valamint két többszörös rakétavetőt küldött Ukrajnának – írja a The Guardian.

Sébastien Lecornu védelmi miniszter szerint a háború kezdete óta Franciaország 550 millió euró katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és a francia hadsereg ukrán katonákat is kiképzett.

Lőszertárat ért találat Luhanszk megyében

Szerhij Hajdaj, Luhanzsk megye kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán erők eltaláltak egy orosz lőszerraktárt a régióban.

Továbbra is ágyúzzák a zaporizzsjai atomerőművet

A zaporizzsjai atomerőmű ágyúzása jelenleg is zajlik, már 15 találatot jegyeztek fel – mondta vasárnap a TASZSZ-nak Renat Karcsa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója.

Nem csak tegnap lőttek, ma is lőnek, most is lőnek. Mostanáig mintegy 15 találatot jegyeztek fel az atomerőművi létesítményeknél. Minden egyes tüzérségi csapás veszélyt jelent a nukleáris biztonságra – közölte Renat Karcsa.

Az oroszok és az ukránok egymást vádolják az ágyúzással.

Enerhoatom: több mint 12 találatot rögzítettek a zaporizzsjai atomerőműnél

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom közleményében azt írta, hogy vasárnap reggel óta lövik az orosz erők a zaporizzsjai atomerőművet. Közlésük szerint több mint 12 találatot rögzítettek az erőmű infrastrukturális létesítményeiben.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy az atomerőmű térségében több mint tíz robbanás hallatszott, és a nukleáris létesítmény területén több épület megrongálódott.

Több mint tíz robbanás hallatszott a zaporizzsjai atomerőmű térségében

Rakétatámadás érte a zaporizzsjai atomerőművet Ukrajnában. Legalább 12 találat érte az infrastrukturális létesítményeket. Az ukrán üzemeltető szerint az orosz erők állnak a támadások mögött. Moszkva azt állítja Ukrajnából indították a lövedékeket. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megerősítette, hogy az atomerőmű térségében több mint tíz robbanás hallatszott, és a nukleáris létesítmény területén több épület megrongálódott – hangzott el az M1 Híradójában.

Két HIMARS sorozatvetőt semmisítettek meg az orosz erők

Az orosz légierő nagypontosságú csapása az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov szerint „Donyecki Népköztársaságban” lévő Kramatorszk térségében megsemmisített két HIMARS sorozatvetőt, Zaporizzsja városban pedig a Motor Szics üzem egyik műhelyét, amelyben az ukrán légierő gépeinek hajtómotorjait szerelték össze.

Vlagyimir Rogov, a Mi Együtt Oroszországgal Mozgalom elnöke azt mondta, hogy a gyáregységben AI-450-es repülőgépmotorokat gyártottak, valamint alkatrészeket a török Bayraktar és Akinci drónokhoz. Az orosz légerő az elmúlt nap folyamán hat ukrán drónt és két Vilha-rakétát lőtt le.

Podoljak felsorolta, milyen és hány fegyverre van szüksége Ukrajnának

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban felsorolta, milyen és hány fegyverre van Ukrajnának égetően szüksége. Közlése szerint Ukrajnának további 150-200 harckocsira, körülbelül 300 páncélozott járműre, 100 tüzérségi rendszerre, 50-70 rakéta-sorozatvetőre és 10-15 rakétaelhárító rendszerre van szüksége ahhoz, hogy lezárja maga fölött az eget.

Ezen felül megemlítette a 300 kilométeres hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákat is. Véleménye szerint ezek a rakéták közelebb hoznák a háború végét, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megsemmisítse a megszállt területek mélyén található nagy orosz katonai raktárokat. Biztosított egyben afelől, hogy „Ukrajnának nem szükséges katonai célpontokat támadnia Oroszországon belül”.

Ukrán védelmi minisztérium: több mint 84 ezer orosz katona vesztette életét a háborúban

Az ukrán védelmi minisztérium vasárnapi közleménye szerint az elmúlt 24 órában további 330 orosz katonát likvidáltak az ukránok.

A minisztérium szerint a háború kezdete óta 84 210 orosz katona vesztette életét, továbbá az ukránok csaknem 3000 orosz tankot semmisítettek meg február óta – áll a közleményben.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine