A földadó bevezetéséről döntött a vásárhelyi közgyűlés

Márki-Zay Péternek meglett a nyolc szavazata a földadó bevezetéséhez. A földjeiket bérbeadók 4 hektár felett évi közel 10 ezer forintos hektáronkénti adót fizethetnek 2023-tól Vásárhelyen. Márki-Zayék ezzel több ezer vásárhelyi család terheit növelik a válság idején. A Fidesz-KDNP képviselői hevesen ellenezték a lakosokra kivetett sarcot. Végül némi színjátékot követően az MMM – Tiszta Vásárhelyért többség támogatta Márki-Zay földadóját. A polgármester évi 80 milliós bevételt vár az új lakossági adóból. Az első félévben ebből rezsitámogatást nyújtanak a rászorulóknak, a második félévben pedig a nyugdíjasokat segítik.

Bevezetik a földadót 2023. január elsejétől Hódmezővásárhelyen. A város közgyűlése Márki-Zay Péter indítványára csütörtökön döntött erről több mint kétórás, személyeskedésekkel tarkított vitát követően.

Jövő évtől azoknak a földtulajdonosoknak kell négy hektár felett hektáronként 9900 forintot fizetniük az önkormányzatnak, akik bérbe adják földjüket. Márki-Zayék több ezer vásárhelyi család terheit növelik a válság idején. Mindezt 8 igennel támogatta az MMM – Tiszta Vásárhelyért frakció. A Fidesz-KDNP és Kis Andrea alpolgármester nemmel szavazott, Krupiczer Ferenc nem vett részt az ülésen.

A polgármester évi 80 milliós bevételt vár az új lakossági adóból. Az első félévben ebből rezsitámogatást nyújtanak a rászorulóknak, a második félévben pedig a nyugdíjasokat segítik. A rezsitámogatásról szóló szociális rendeletet 14 igennel, egyhangúlag szavazták meg a földadó elfogadását követően.

Arról vitatkoztak, ki számít gazdagnak

Márki-Zay Péter a vitában úgy érvelt, nem a gazdákat sújtja majd a földadó, hanem azokat a földbirtokosokat, akiknek az elmúlt években 30-40 ezres növekményük volt a bérbeadás után hektáronként. Ezt a pénzt adnák a rászorulóknak. Vagy van ez a bevétel, és van támogatás, vagy nem tudnak segíteni a rászorulóknak, a kettő csak együtt működik – hangoztatta a városvezető. Hozzáette, szerinte akinek földjei vannak, azoknak az azok bérbeadásából befolyó összeg „nem gyógyszerre kell”.

Benkő Zsolt (Fidesz-KDNP) felhívta rá a figyelmet, az egész Európát sújtó rezsiválságra nem az a megoldás, hogy új adót vet ki Vásárhely a lakosokra. Mint mondta, a földadót a bérlők azonnal át fogják hárítani a gazdákra, a gazdák költségeinek növekedése pedig az élelmiszerek árának emelkedésében a fogyasztókon fog lecsapódni. Arról is beszélt, hogy ha az önkormányzat a szociálisan rászorulókon akar segíteni, akkor nem olyan fejlesztésekre kellene elszórnia a pénzt, melyeknek nincs itt az idejük (a mártélyi pallósor korszerűsítését, a városháza tornyának szépítgetését és a Szent Antal utca felújítását sorolta például ezek közé a látványberuházások közé), s akkor a következő évi költségvetésben lehetne forrást találni szociális célokra.

Frakciótársa, Cseri Tamás kifejtette, érthetetlen, hogy Márki-Zay Péter gazdagnak akarja beállítani azokat, akiknek néhány hektár földjük van, s azt bérbe adják. Tudatosan összekeveri a gazdákat a gazdagokkal. Kiemelte, a polgármester háza legalább 20-30 hektár föld árával egyenértékű, Márki-Zay a város egyik legnagyobb, százmilliót érő ingatlanában él (amit után nem fizet helyi adót!), az egyik legvagyonosabb embernek számít a másfél milliós fizetésével – ő és a hozzá hasonló tehetősebbek fizethetnének többet ahelyett, hogy a néhány hektár földdel rendelkezőket sarcolják.

Elhangzott továbbá, a Fidesz-KDNP semmilyen új adó bevezetését nem támogatja, mert ez a válságot mélyíti. Márki-Zay nem ad, hanem elvesz a vásárhelyiektől, olyan időben, amikor minden egyes forintra szükségük van a családoknak – mutattak rá a jobboldali frakció tagjai.

Krupiczer Ferenc betegség miatt nem vett részt az ülésen, de levelét Kis Andrea felolvasta. A képviselő azt írta, az elszabadult infláció, a rossz gazdasági kilátások közepette nem szabadna új adót kivetni, különösen az agrárium szereplőire, akikek soha nem tapasztalt aszály, üzemanyagárak is sújtanak. Kijelentette, nem ért egyet azzal, hogy adót vessenek ki azokra, akik pár hektár földet örököltek, de egészségügyi okokból nem tudják művelni.

Kis Andrea ugyancsak több felszólalásban érvelt a földadó bevezetése ellen. Többször is demagógnak nevezte Márki-Zay Péter az új lakossági adóval kapcsolatos érvelését és azt, hogy a polgármester tudatosan összekötötte – „árukapcsolást emlegetve” – a földadó kivetését és a rászorulók támogatását. Arra is kitért, elfogadhatatlannak tartja, hogy Márki-Zay helyben egymásnak ugraszt társadalmi csoportokat azzal, hogy kvázi vagyonos földesuraknak címkéz olyanokat, akiknek néhány hektár földjük van. Végül módosító javaslatokat tett a polgármesteri indítványhoz. Tíz hektárra emelte volna az adókivetés határát. Ezt azonban csak ő és Otlokán Mihály támogatták.

Összezárt a földadó mellett a balliberális többség

Fejes Péter, illetve a pénzügyi-gazdasági bizottság módosító javaslata négy hektáros határról szólt az eredeti két hektáros előterjesztéssel szemben. Ezt nyolc igennel szavazta meg a balliberális többség. Érdekesség, hogy Otlokán tartózkodott, a Fidesz-KDNP nemmel voksolt. Márki-Zayékkal együtt viszont itt Kis Andrea is igent nyomott, s közölte, reméli, hogy „egyesek majd ezt értékelni fogják”…

Végül az így módosított, tehát négy hektáros adóhatárról szóló rendeletet viszont hét társával (Márki-Zay, Berényi Károly, Gyöngyösi Ferenc, Gyutay Katalin, Fejes Péter, Lőkösné Nagy Sarolta, Mester János) együtt Otlokán Mihály szavazta meg. A Fidesz-KDNP-sek mellett erre Kis Andrea is nemet nyomott…

Lényeg a lényeg: bár volt egy kis színjáték, s trükközgetés a voksokkal, összezárt Márki-Zay földadója mellett a balliberális többség.

80 milliót vár a polgármester

Ezt követően elhangzott: az így elfogadott földadóból mintegy 80 millió forintos éves bevételt vár az önkormányzat. Az első félévi összegből a rászorulók rezsinövekményét kívánják támogatni, pályázati alapon. Az erről szóló szociális rendeletet egyhangúlag fogadta el a testület. A második félévi adóból a nyugdíjasokat fogják segíteni – hangzott el.

További részletek később.