Az orosz-ukrán háború 255. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-ötvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Fehér Ház: a katonai fejleményekhez igazodik a legfrissebb amerikai segítség

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) által bejelentett újabb ukrajnai katonai segély tükrözi a háború fejleményeiből fakadó ukrán szükségleteket – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője egy sajtóbeszélgetésen.

Kifejtette, hogy a háború kezdete óta van egyfajta fejlődés a katonai képességeket érintő ellátásban, ahogyan a hadszíntéren az események is változtak. Jelenleg a fókusz a légvédelmi képességeken van, ezért a pénteken bejelentett, az úgynevezett Ukrajnai Biztonságtámogató Kezdeményezés keretében nyújtott csomagban szerepel felújított Hawk légvédelmi rakétarendszerek szállítása is.
Kirby hozzátette, hogy más országok hasonlóképpen igazítják szállításaikat az ukrán igényekhez, így Spanyolország és Franciaország szintén az ukrán légvédelmi képességek erősítésére fektet hangsúlyt. Megjegyezte: nem lehet előre megmondani, milyen irányba mennek a harci cselekmények, de szinte napi kapcsolatban vannak az ukrán féllel, hogy úgy módosítsák a segítségnyújtást, ahogyan a leginkább hozzájárul ahhoz, hogy az ukrán erők sikereket érjenek el a hadszíntéren.
Az amerikai védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok katonai segítségnyújtási parancsokságot létesít Németországban az ukrajnai fegyverszállítások és katonai kiképzés irányítására. A Pentagon szóvivője azt is közölte, hogy újabb 400 millió dolláros katonai segélyről is döntés született Ukrajna számára.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a háttérbeszélgetésen elmondta, azt is vizsgálják, hogy rövid távon milyen támogatást lehet biztosítani az ukrajnai energiahálózat működésének gyors helyreállításához, amire az orosz rakétatámadások okozta rongálások miatt van szükség. Közölte: a térségbeli szövetségesekkel konzultálnak arról, hogy azokból az országokból, amelyekben hasonló infrastruktúra működik, alkatrészeket szállítsanak a helyreállítás elvégzéséhez. Hozzátette, hogy van egy hosszabb távú szempont is, amelyről az Egyesül Államok szintén egyeztet partnereivel és szövetségeseivel, mégpedig az, hogy Ukrajnát a közelgő tél átvészeléséhez szükséges energiahordozókkal is ellássák. Itt szóba jön az energiahordozók alternatív forrásainak megtalálása – hangsúlyozta a szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokban a kormányzat élvezi-e a közvélemény támogatását az ukrajnai segítségnyújtás fenntartásához, John Kirby azt mondta, hogy úgy látják: az amerikai emberek változatlanul kiállnak Ukrajna támogatása mellett, a kongresszusban pedig továbbra is erős kétpárti egyetértés övezi a segítségnyújtást. Reményét fejezte ki, hogy mindkét politikai oldallal folytatódik ez a közös munka. Megjegyezte, hogy a katonai segítségnyújtás mellett Ukrajna számára nyújtandó pénzügyi és gazdasági támogatásról is szó van.
A közelgő amerikai választások biztonságos lebonyolítására vonatkozó kérdésre a fehér házi illetékes azt válaszolta, nincs konkrét információ arról, hogy a választás lebonyolítását bármilyen fenyegetés érné, de a választás biztonságát érintő kérdéseket nagyon komolyan veszik, folyamatosan együttműködnek az állami és helyi hatóságokkal. „Úgy gondoljuk, hogy az amerikaiak annak tudatában járulhatnak a szavazóurnákhoz – és ennek így is kell lennie -, hogy minden intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy ez egy szabad és tisztességes választás legyen” – fogalmazott a nemzetbiztonsági szóvivő.

Óránkénti áramszünetet vezettek be hét ukrán régióban

Több ukrán régióban, többek között Kijevben is óránkénti áramszünetet vezettek be − jelentette az állami tulajdonban lévő Ukrenergo. Ennek értelében „bizonyos fogyasztói csoportokat napi rendszerességgel korlátoznak, de az elosztóhálózat-üzemeltetők által régiónként meghatározott ütemterv szerint”.

Az érintett régiók közé tartozik Harkiv, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Poltava és az ukrán főváros, Kijev is − írja a Sky News alapján az Index.

Hivatalos székhelyet kapott a titkokban szervezett orosz zsoldoscsapat

Az egykor titokban szervezett Wagner-csoport – amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, Jevgenyij Prigozsin irányít – november 4-én többszintes katonai technológiai központot nyitott Szentpéterváron.

A Wagner-csoport a külföldi zsoldosairól ismert, akik jelenleg Oroszország oldalán harcolnak Ukrajnában – írja a The Kyiv Independent a Twitter-oldalán. A csoport tagjait az emberi jogokkal való visszaéléssel vádolták meg Szíriában, Líbiában, Közép-Afrikában, Szudánban és Mozambikban, nemrég pedig Ukrajnában is.

Szombaton is szirénák hangjára ébredtek az ukránok

Helyi idő szerint szombat délelőtt 9 óra után légiriadót hirdettek Ukrajna egész területére, leszámítva az orosz fennhatóság alatt álló Krím félszigetet.

A hatóságok arra kérték az embereket, hogy maradjanak a menedékhelyeken.

Országszerte rakétaveszélyről számolnak be a híradások.

Egy nap alatt hetvenszer lőtték Szumi térségét az orosz erők

Dmitro Zsivickij kormányzó szerint a Szumi terület négy települését az elmúlt 24 órában hetven alkalommal lőtték az orisz erők. Erről a The Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál számolt be a politikus Telegram-posztjára hivatkozva.

A jelentés szerint legalább három lakóépületet és négy üzletet ért találat, áldozatokról nem érkezett jelentés.

A nyugat-ukrajnai Szumi terület közel esik az orosz határhoz.

ISW: Az oroszoknak vissza kell vonulniuk, hogy megvédjék az elfoglalt területeket

Herszon régió északnyugati részének megszállt területein az orosz megszállók valószínűleg az ellenőrzött visszavonulás feltételeinek megteremtésén dolgoznak.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) jelentéséből kiderült, hogy a csapatok el akarják kerülni az ukrán katonák áttörését a Dnyeper folyó jobb partjáról.

Az orosz csapatoknak valószínűleg vissza kell vonulniuk − jegyezték meg az elemzők.

Közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2022. november 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6237 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5477 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. Az ukrajnai háború elől 2022. november 4-én 194 ember, köztük 65 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Törökország a gabonaegyezmény meghosszabbítására összpontosít

Törökország a november 19-én lejáró isztambuli gabonaegyezmény meghosszabbítására összpontosít – közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök hivatalának kommunikációs igazgatósága, miután a török államfő Isztambulban fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt.

Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői július végén írták alá a háború sújtotta Ukrajna gabonakivitelére vonatkozó megállapodást. A globális élelmezésbiztonságot szavatoló dokumentumcsomag augusztus 1-jén lépett hatályba.
Moszkva a múlt hét végén felfüggesztette az egyezményben való részvételét, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel.
Szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy Oroszország ismét részt vesz a megállapodás végrehajtásában, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott.
Jens Stoltenberg péntek este hivatalos Twitter-fiókján is megköszönte Erdogannak – mint fogalmazott – az egyezmény folytatásának biztosításában betöltött létfontosságú szerepét.
Ankara tájékoztatása szerint Erdogan és Stoltenberg találkozóján szó volt még az orosz-ukrán háborúról, Törökország és Görögország kapcsolatáról, valamint Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról.
Törökország aggályosnak találja Svédország és Finnország terrorizmus elleni harcát és kéréseket intézett hozzájuk ez ügyben. Erdogan a témában a pénteki beszélgetés során leszögezte: Svédország és Finnország NATO-csatlakozási folyamatának sebességét és lezárásának idejét az Ankara, Stockholm és Helsinki között júniusban létrejött háromoldalú memorandummal kapcsolatos svéd és finn lépések határozzák meg.
A NATO-főtitkár szerint a két várományos ország teljesítette a török kéréseket, és a teljes jogú NATO-tagságuk mihamarabbi megadását sürgeti.
Stoltenberg csütörtökön Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tárgyalt Isztambulban. Közös sajtótájékoztatójukon többször hangoztatta erre vonatkozó álláspontját. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk Svédország és Finnország csatlakozását – nyomatékosította.
Ankara azzal vádolja Stockholmot és Helsinkit, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.
Cavusoglu ugyanakkor azt nehezményezte, hogy – szerinte – Svédország és Finnország még nem hajtotta végre a memorandum minden pontját teljesen. Ankara konkrét lépéseket szeretne látni – mondta a török diplomácia vezetője.
Stoltenberg csütörtökön érkezett Törökországba, ahol háromnapos hivatalos látogatást tesz.

Összefognak a G7 csoport tagjai az ukrajnai infrastruktúra védelmében

Összefognak a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport tagjai az orosz támadás alatt álló ukrajnai civil infrastruktúra védelmében – jelentették be pénteken a németországi Münsterben, a hetek külügyminiszteri tanácskozása után.

Annalena Baerbock, a soros elnök Németország külügyminisztere a kétnapos tanácskozás után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az országcsoport egységesen elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen rakétákkal és önmegsemmisítő drónokkal mért orosz csapásokat.
Mint mondta, a Hetek külön „koordinációs mechanizmust” szerveznek az ukrán lakosság energia- és vízellátását szolgáló „kritikus infrastruktúrában okozott károk elhárítására, a helyreállításra és védelmére”.
Rámutatott, hogy a 2022-es német soros elnökséget szinte teljes egészében az Ukrajna elleni orosz támadó háború határozta meg, így már jelentős rutinjuk van az újabb és újabb válsághelyzetek kezelésében. Most éppen „téli csomagokat” állítanak össze Ukrajnának, bennük a többi között lakókonténerekkel és áramfejlesztő berendezésekkel – mondta a német diplomácia vezetője.
A tanácskozást azért tartották Münsterben, mert az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne. A vesztfáliai békerendszer „a modern nemzetközi jog egyik születésének tekinthető, itt tárgyaltak először egy jelentős békeszerződésben olyan alapvető fogalmakról, mint az államok egyenlősége és szuverenitása” – húzta alá Annalena Baerbock még a tanácskozást megnyitó sajtónyilatkozatában, hozzátéve, hogy meg kell őrizni a vesztfáliai béke örökségét.
A találkozó végére kiderült, hogy a helyszínéül választott városházi nagyteremből – ahol 1648-ban aláírták a békerendszert megalapozó szerződések egyikét – a szervezők egy keresztet áthelyeztek az épület egy másik helyiségbe. Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock tájékoztatóján kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy ez a terem konferenciaberendezésével foglalkozó stáb „sajnálatos” lépése, amely azonban „nem tudatos döntés volt, és végképp nem politikai”.
A Hetek külügyminiszterei az ukrajnai háború mellett egy sor további témát, köztük az iszlám vezetés elleni iráni tiltakozó mozgalom ügyét is felölelő tanácskozásuk eredményeit összefoglaló nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy „tántoríthatatlanul” kiállnak Ukrajna mellett, és változatlanul megadnak minden lehetséges „pénzügyi, humanitárius, védelmi, politikai, technikai és jogi” segítséget az orosz támadás ellen védekező országnak.
Azt is kiemelték, hogy „elfogadhatatlan Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája”, és „súlyos következményekkel járna, ha Oroszország „vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket” vetne be.
Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock elmondta: a Hetek „fontos jelzésnek” tartják, hogy Kína is elítéli a fenyegetőzést az atomfegyverek bevetésével.
A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine