Megnyerheti az Eb-t a magyar válogatott?

Őrület. Még ki sem jutottunk az Eb-re, és már a győzelemről beszélnek. Ha viszont úgy tesszük fel a címben megfogalmazott kérdést, hogy lehet-e Európa-bajnok a skót vagy a walesi válogatott, néhányan bizonyára rögtön rávágják, hogy talán, de legalábbis nagyobb százalékban, mint a magyarok.
Pedig van olyan fogadóiroda, amelynél jelenleg a magyar csapat az esélyesebb. A labdarúgásban történtek már csodák, gondoljunk csak az 1992-ben győztes dánokra vagy a 2004-ben a trófeát magasba emelő görög válogatottra. Vajon sikerülhet ugyanez a mi nemzeti tizenegyünknek 2024-ben?
Az utóbbi négy Európa-bajnokságon a papírforma érvényesült, a döntőkben rendre a legek futballnagyhatalmai csaptak össze. 2004-ben történt egy csoda, de erről majd később.
1992-ben a svédországi Göteborg városában rendezett Európa-bajnokságon Jugoszlávia kizárása után Dánia csatlakozott a nyolccsapatos mezőnyhöz. A legenda szerint a dánok a strandról ugrottak be tornára. Ha ez fizikailag nem is volt igaz, az kétségtelen, hogy a dán játékosok néhány héttel korábban már azt gondolhatták, hogy véget ért számukra a szezon. A történetből azért lett legenda, mert nemcsak beugrottak, de a döntőben a világbajnok németeket 2-0-ra verve az egyik legkülönlegesebb győzelmet aratták az Eb-k történetében. A válogatott összetételét tekintve a csapat nagy része a dán bajnokságból lett beválogatva, illetve voltak játékosok a Bundesliga és a francia bajnokság csapataiból. Aki előre megfogadta a dánok győzelmét, az húszszoros pénzt tehetett zsebre, de hozzá kell tenni, hogy 1992-ben még csak nyolc csapat vett részt az Európa-bajnokságon.
A csoportmérkőzéseken egy győzelem, egy döntetlen és egy vereség volt a dán mérleg, ezt követően pedig már „csak” az elődöntőt kellett tizenegyesekkel megnyerni, majd legyőzni a németeket a fináléban.
A következő és máig utolsó nagy csoda 2004-ben történt, amikor mindenki döbbenetére a görög válogatott a házigazda Portugáliát legyőzve nyerte meg a tornát. A görög recept hasonló volt a dánhoz. A csapat több mint fele a görög bajnokság három csapatából – az Olimpiakoszból, a Panathinaikószból és az AEK Athén csapataiból – állt össze, hozzájuk Angliából, Olaszországból, Németországból és Spanyolországból is érkezett erősítés, de azt nem lehetett mondani, hogy a görög válogatott komoly játékerőt képviselt volna, amit jól jelzett, hogy a torna előtt a bukik 150-szeres pénzt ajánlottak a győzelmükre. Ráadásul úgy, hogy már biztos résztvevői voltak az akkor még mindig csak 16 csapatos tornának.
A nemzeti csapat március 27-én Bulgária ellen hazai pályán kezdi meg a a 2024-es Európa-bajnokság selejtezősorozatát.
Szalai után újabb legendát búcsúztat Marco Rossi csapata
A kapitány szeretné, ha Dzsudzsák is megkapná a szurkolóktól azt az elismerést, amit Szalai Ádám is megkapott.
Kikapott az olaszoktól, de jövőre is a legjobbak között játszhat a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában
A magyar labdarúgó-válogatott a Puskás Arénában 2-0-s vereséget szenvedett az Európa-bajnok olasz csapattól a Nemzetek Ligája zárófordulójában, így csoportja második helyén zárta a sorozatot.
Ez azért fontos, mert a legtöbb fogadóiroda már a selejtezők előtt is „mindössze” 150-szeres pénzt hajlandó fizetni egy olyan magyar győzelemre, amit kijutás esetén már egy 24 csapatból álló tornán kellene kiharcolnia a válogatottnak. Azt nem lehet állítani, hogy a görög vagy a dán recept nálunk is működhet, hiszen a keretben jóval kevesebb az itthon futballozó játékos, az viszont elmondható, hogy a magyar labdarúgók nagy része olyan első osztályú csapatokban játszik, amelyek a bajnokságaik első három helyét foglalják el.
Összehasonlítva a görög kerettel ötször annyi magyar játékos játszik a német első osztályban. A görög védők fele volt tagja nagynak mondható csapatnak – Roma, Leicester City vagy Benfica –, amely arány hasonló a magyar védelem felállásához. További öt középpályán bevethető labdarúgó légióskodik olasz, amerikai, horvát, holland, angol első osztályban, szemben a görög középpályával, ahol két labdarúgó szerepelt külföldi első osztályú bajnokságban a 2004-es keretből. A csatársorok összevetésében mutatkozik némi görög fölény, egyesületeiket tekintve az akkori görög négyes erősebb csapatokból érkezett, mint a mi jelenlegi támadóink. Életkorban viszont mi vagyunk előnyben, hiszen 25 év áll szemben a görög csapat 28 éves átlagával.
Nehéz lenne tehát azt állítani, hogy a két említett meglepetéscsapat nagyságrendekkel erősebb lett volna a jelenlegi magyar keretnél,
és ahogy látjuk, a fogadóirodák is hasonlóképpen látják az esélyeket. De ha két év múlva még nem is sikerül megszerezni az aranyat – vagy elérni a dobogós helyezések egyikét –, az utóbbi időszak eredményeire és a dinamikus fejlődésére alapozva nem elképzelhetetlen, hogy néhány évtized múlva a magyar csodáról születik a mostanihoz hasonló írás.
Forrás: hirado.hu