Az orosz-ukrán háború 248. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán hírszerző: jövőre indulhat az ellentámadás a Krímbe

Kijlo Budanov ukrán vezérőrnagy, az ország védelmi hírszerzési igazgatóságának vezetője a The War Zone című lapnak adott interjúban beszélt a háború várható kimeneteléről.

Szerinte jövő hónap végére befejeződik az ukrán ellentámadás Herszon visszaszerzéséért. Oroszország jelenleg mintegy 40 ezer katonát, köztük a „legjobban kiképzett és legképzettebb orosz egységeket” csoportosítja át a térségben − mondta.

Ezek közé tartozik a légvédelem, a különleges műveleti erők és a haditengerészeti gyalogság. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna tervez-e ellentámadást a Krímben, amelyet 2014-ben annektáltak, Budanov vezérőrnagy azt mondta, hogy erre „jövőre kerül sor” – így az Index.

Nagy-Britanniát is vádolja Moszkva a Krím elleni dróntámadás miatt

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna és Nagy-Britannia áll a Krím félszigetnél az orosz fekete-tengeri flotta ellen szombaton végrehajtott dróntámadás mögött.

„Az ukrajnai Mikolajiv megyében lévő Ocsakov városban állomásozó brit szakértők irányításával készítették elő ezt a terrorcselekményt, illetve képezték ki a különleges tengeri műveleteket végrehajtó ukrán katonákat” – közölte az orosz védelmi tárca Telegram-csatornáján.

A tájékoztatás szerint egy orosz hajó kis mértékben megrongálódott a Szevasztopoli-öbölben.

Moszkva szerint a drónokkal célba vett hajók részt vesznek a gabonát exportáló teherkonvojok védelmében is.

Moszkva brit haditengerészeket vádol az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióval

Az orosz védelmi minisztérium szombaton a brit haditengerészet egyik egységének képviselőit vádolta meg az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen elkövetett robbantással.

A tárca bizonyítékokat nem tett közzé állítása alátámasztására.

„A rendelkezésre álló információk alapján ennek a brit haditengerészeti egységnek a képviselői részt vettek a Balti-tengeren szeptember 26-án elkövetett terrortámadás, az Északi Áramlat I. és az Északi Áramlat II. földgázvezeték felrobbantásának tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában” – tudatta a minisztérium.

Irán kész Ukrajnával tárgyalni az oroszországi drónokról

Irán készen áll közvetlenül megvitatni Ukrajnával az Oroszország által használt iráni drónok kérdését – jelentette ki Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter.

A külügyi tárca honlapján közzétettek szerint a miniszter telefonon beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akinek elmondta, hogy Irán kész az ügyet megvitatni kétoldalú technikai találkozókon.

Több mint 35 ukrán települést ért orosz támadás

Az orosz erők négy rakétacsapást, 25 légicsapást és további több mint 70 támadást indítottak rakétakilövő rendszerekből, amelyek több mint 35 település területét találták el az elmúlt 24 órában – közölte napi jelentésében az ukrán védelmi tárca.

A Herszon megyei Beriszlav településen az ukrán hatóságok szerint „a megszállók tömegesen öltöznek át civil ruhába és költöznek be magánlakásokba”.

A szombati hadijelentésben az is szerepelt, hogy a herszoni megszállt területekről történő „evakuálás” az egészségügyi létesítményekre is kiterjed.

„Minden felszerelést és gyógyszert kivisznek a herszoni kórházakból. Az orvosok, akik nem hajlandóak távozni, nem léphetnek be a kórházak területére, még a személyes tárgyakért sem” – olvasható a közleményben.

17 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be az EU

Az Európai Unió mintegy 17 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz vagyontárgyakat azóta, hogy Moszkva megszállta Ukrajnát – mondta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos egy szombaton megjelent interjúban.

Ukrán tisztviselők azt követelik, hogy a vagyont a háború utáni újjáépítésre fordítsák országukban.

„Ha az EU által elkobzott bűnös pénzről van szó, akkor azt át lehet utalni egy kártérítési alapba Ukrajna számára. Ez a 17 milliárd viszont nem elegendő az újjáépítés finanszírozására” – tette hozzá Reynders az interjúban, írja a The Guardian.

Sojgu: befejeződött a részleges mozgósítás Oroszországban

Befejeződött a részleges mozgósítás Oroszországban, a 300 ezer fős mobilizációs tervet sikerült teljesíteni – jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Rosszija 24 hírtelevízióban pénteken bemutatott felvétel szerint.

Sojgu közölte, hogy 82 ezer sorköteles megkapta a kiképzést és az ukrajnai harci övezetben tartózkodik. A tárcavezető szerint 41 ezer katonát aktív alakulatok már állományba vettek.
„A 300 ezer fős célt teljesítettük, további mozgósítási cél nincs” – mondta Sojgu Putyinnak a Moszkvához közeli novo-ogarjovói államfői rezidencián, hozzátéve, hogy a behívók kiküldése lezárult.
„Jelenleg 218 ezer mozgósított a gyakorlótéren tökéletesíti a képeségeit” – tette hozzá.
Mint mondta, a katonai nyilvántartó és sorozóirodák a továbbiakban csak önkénteseket és szerződéses szolgálatra jelentkezőket toboroznak. Állítása szerint különös figyelmet fordítottak a mozgósított katonák felkészítésére, mielőtt a „különleges katonai művelet” övezetébe küldték őket.
A miniszter arról is beszámolt, hogy több mint 27 ezer vállalkozót és a végrehajtó hatalom több mint 1300, különböző szintű tisztségviselőjét mozgósították. Az önkéntesek számát 13 ezerben nevezte meg. Közölte, hogy a „különleges katonai művelet” részvevői mind megkapják a veteránstátust.
A találkozón Putyin hangsúlyozta, hogy csak jól kiképzett, mozgósított katonákat szabad a frontra küldeni. Mind az elnök, mind a miniszter kitért rá, hogy a mozgósítás elején több helyen gondok voltak a katonák a felszerelésével, ellátásával és illetményével kapcsolatban. Sojgu szerint ezeket a problémákat mostanra kiküszöbölték.

Német államfő: nehéz évek várnak Németországra

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt nehéz évek előtt áll Németország, és mindenkinek meg kell tanulni szerényebben élni – jelentette ki a német államfő pénteken Berlinben.

Frank-Walter Steinmeier a Németország helyzetéről szóló beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt az újraegyesítés óta a legmélyebb válság vár a németekre.
Németország „ellenszélbe” került, és „valószínűleg nem tudjuk ugyanolyan ütemben folytatni országunk sikertörténetét, mint az elmúlt három évtizedben”.
Mindenkire nehézségek, korlátozások várnak, és a legtöbben már meg is érzik a válságot – tette hozzá, kiemelve, hogy a németeknek újra meg kell tanulniuk szerényen élni. Ez ugyan „gúnyolódásnak hangozhat azok fülében, akik már most is a megélhetésért küzdenek”, de az állam nem hagyja magára a segítségre szorulókat – mondta a szövetségi elnök, rámutatva: „egyetlen európai állam sem tud annyit tenni polgáraiért, mint hazánk”.
Azonban még a német állam sem tud átvállalni minden terhet, de nincs is erre szükség, mert a válság a társadalom azon széles és erős rétegeit is érinti, amelyekben az emberek „a hátszél évei alatt jólétet és biztonságot teremtettek maguknak, és így egzisztenciális nehézségek nélkül is tudják csökkenteni kiadásaikat” – mondta Frank-Walter Steinmeier.
Hozzátette, hogy az Oroszországra kivetett európai uniós szankcióknak nincs alternatívája, mert a háború Németországot is érinti, és ezért nem nélkülözheti a gazdasági nyomásgyakorlás eszközét.
Kifejtette: gyakran hall olyan kérdéseket, hogy nem ártanak-e a szankciók jobban Németországnak, mint Oroszországnak, és nem lehetne-e inkább mellőzni őket. Az ilyen kérdéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert „a mögöttük lévő félelmek valósak”.
A szankciók, a fegyverszállítás, a kapcsolatok megszakítása mind-mind olyan eszköz, amely „nem egyeztethető össze a békés együttélésről alkotott elképzeléseinkkel”. Ugyanakkor Németországnak az az érdeke, hogy felszámolja függőségét egy „olyan rendszertől, amely tankokat indít egy szomszédos ország ellen, és fegyverként használja az energiát” – mondta a német államfő.
Kaja Kallas észt miniszterelnököt idézve hozzátette: „lehet, hogy az energia drágább lesz, de a szabadság megfizethetetlen”.
Kiemelte, hogy a békevágy nem csak a szankciók miatt nehézségekkel szembesülő németek körében erős, hiszen az ukránok is békét akarnak, de olyan békét, amely megőrzi hazájuk függetlenségét és szuverenitását.
A „birodalmi megszállottságában” a szomszéd országra rárontó orosz elnök, Vlagyimir Putyin rakétatámadásai ellen nap mint nap pincékbe kényszerülő ukránok „még nálunk is sürgetőbben” akarnak békét, de „igazuk van, amikor azt mondják, hogy igazságos béke kell”. Az igazságtalan béke nem megoldás, mert „magában hordozza az új erőszak csíráit”, és „megerősítené mindazokat, akiknek hataloméhsége nem ismer törvényt és szabályokat”. Ez nem lehet Németország érdeke, hiszen „egy látszatbéke” nem csupán „rémuralmat” jelentene Ukrajnában, hanem „csak tovább növelné Putyin étvágyát” – húzta alá a német államfő.
Mint mondta, hogy az orosz elnök „tönkretette Gorbacsov álmát a közös európai házról”, az Ukrajna elleni háborújával „porrá és hamuvá tette az európai békerendet”.
Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin „aljas és embertelen” támadása Ukrajna ellen támadás a jog, az erőszakmentesség és a határok sérthetetlenségének elvei ellen, vagyis „minden ellen, amit mi, németek is képviselünk”.
Ezért Németország nem szemlélheti tétlenül a fejleményeket, segítenie kell Ukrajnát a szabadságért és szuverenitásért vívott harcban, és nyomás kell gyakorolnia Oroszországra.
Akik minderre csak „a vállukat vonogatják és azt kérdezik, vajon mi közünk ehhez a háborúhoz nekünk van itt, Németországban, azok felelőtlenül beszélnek és elfelejtik a történelmet” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier.
Németország a békés, diplomáciai megoldásért is mindent megtesz, „de az az igazság, hogy a gonosszal szemben a jóakarat nem elég” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Németország nem áll háborúban Oroszországgal, és sok német továbbra is kötődik az orosz néphez és kultúrájához, zenéjéhez, irodalmához, de az Ukrajna elleni háború korszakfordulót jelent, és ebben az új korszakban Németország és Oroszország szemben áll egymással.
Arról is szólt, hogy a klímaváltozás „nem tart szünetet Ukrajna miatt”, vagyis a kor két legnagyobb kihívásával egyszerre kell megbirkózni. Németországnak olyan ipari országgá kell átalakulnia, amely szén, földgáz és kőolaj nélkül is megállja a helyét. Erre az utóbbi évtizedek sikerei alapján minden esélye megvan.
Mindemellett az öntudatos és a válságokkal szemben ellenálló, erős polgárokra épülő demokratikus berendezkedést is meg kell erősíteni, hiszen „a demokrácia is a kritikus infrastruktúra része”. Csak összetartó, egymást tisztelő és ésszerű megoldásokra törekvő emberek közösségével lehet ellenállni „a populizmus mérgének” és a társadalom megosztására törő erőknek – mondta Frank-Walter Steinmmeier.
Beszédét a következő másfél évtizedre kitűzött célokkal zárva kiemelte: „azt akarjuk, hogy két év múlva elmondhassuk, hogy gazdaságilag túl vagyunk a nehezén, és öt év múlva elmondhassuk, hogy Ukrajna megerősítette szuverenitását, és Európában máshol sem kell újabb háborútól tartanunk”.
„Azt is akarjuk, hogy tíz év múlva elmondhassuk, hogy egyben tartottuk a társadalmat, segítettük a gyengébbeket, és a többség megőrizte hitét a demokráciában, tizenöt év múlva pedig azt mondhassuk, hogy a háborúk és válságok ellenére biztosítottuk, hogy a jövő nemzedékei is jól élhessenek ezen a bolygón” – mondta a német államfő.

KTK: a kormány újra kihirdeti a háború miatti veszélyhelyzetet

A kormány a novembertől életbe lépő alaptörvény-módosítás jogi kereteinek megfelelően újra kihirdeti az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzetet – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) pénteken az MTI-vel.

Azt írták, hogy az erről szóló kormányrendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben, emellett a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó törvényjavaslatot is.
Mivel a veszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvényi szabályok az Országgyűlés májusi döntése értelmében november 1-jétől megváltoznak, a jelenleg érvényes veszélyhelyzetet szükséges megszüntetni és az új alaptörvényi felhatalmazásoknak megfelelően a veszélyhelyzetet újra ki kell hirdetni.
A különleges jogrend fenntartására továbbra is szükség van, hiszen a Magyarországgal szomszédos Ukrajnában a fegyveres konfliktus és az annak következtében kialakult humanitárius katasztrófa elhúzódik, sőt a háború és a szankciók gazdasági hatásai Magyarországot is rendkívüli helyzet elé állítják – emelték ki.
A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára megteremti a hatékony és gyors döntéshozatal jogi kereteit a háború elől menekülők megsegítéséhez, valamint Magyarország fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságának védelméhez.
A rendeletekre azért van szükség, mert november 1-jén életbe lép az az alkotmánymódosítás, amely a korábbi hat különleges jogrend – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet – helyett három különleges jogrendet határoz meg: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. A most megjelent kormányrendeletek ennek megfelelően egyrészt megszüntetik, másrészt az új alkotmányos kereteknek megfelelően, 30 napra újra kihirdetik a háború miatt szükséges veszélyhelyzetet, illetve meghosszabbítják az október 31-én hatályos veszélyhelyzeti rendeletek hatályát, így ezek továbbra is hatályosak és alkalmazhatóak maradnak.
Emellett a kormány él azzal a lehetőséggel, amelyet az Országgyűlés hétfői törvénymódosítása teremtett meg, miszerint a kabinet kezdeményezheti a veszélyhelyzet legfeljebb 180 nappal történő meghosszabbítását, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Miután a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó háború továbbra is fennáll, a kormány a parlament elé terjeszti a veszélyhelyzet és a veszélyhelyzethez kapcsolódó jogszabályok meghosszabbítását 180 nappal – olvasható a közleményben.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Magyarország területére 2022. október 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6696 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5322 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 28-án 70 ember, köztük 34 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine