Az orosz-ukrán háború 245. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

NATO-főtitkár: nem engedhető meg, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút

Nem engedhető meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy megnyerje az ukrajnai háborút, egy ilyen fogatókönyv megvalósulása csapás lenne az ukrajnaiak számára, a NATO-ba tömörült szövetségeseket pedig sebezhetőbbé tetté – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

Jens Stoltenberg, aki Nicolae Ciuca román miniszterelnökkel folytatott megbeszélést a NATO székházában, sajtótájékoztatóján kijelentette: a legtöbb háború a tárgyalóasztalnál fejeződik be. Az azonban, hogy Ukrajna mit képviselhet egy béketárgyalás során, az a harctéren elért eredményektől, azaz a megtámadott országnak nyújtott katonai támogatástól függ – mondta.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta: Oroszország tisztában van azzal, hogy el fogja veszteni az ukrajnai háborút, ezért még több ukrán települést támad, civileket vesz célba, létfontosságú infrastruktúrákat rombol le, és „veszélyes nukleáris retorikát” használ. Kijelentette: Oroszország hamisan azt állítja, hogy Ukrajna arra készül: radioaktív „piszkos bombát” vet be saját területén”. A NATO-tagállamok elutasítják ezt a hamis állítást – mondta a főtitkár, és hozzátette: Oroszország nem használhat hamis ürügyeket a további eszkalációhoz az ukrajnai konfliktusban.
Hangsúlyozta: Oroszország nem tudja elrettenteni a NATO-t Ukrajna önvédelméhez nyújtott támogatásának folytatását illetően. A szövetségesek támogatásának köszönhetően az ukrán hadsereg napról napra erősebbé válik – emelte ki. A NATO emellett megerősíti jelenlétét a szövetség keleti szárnyán, a Balti-tengertől egészen a Fekete-tengerig. Ez azt az erős üzenetet hordozza, hogy a NATO kész megvédeni Romániát és minden más tagállamát – tette hozzá.
Nicolae Ciuca a sajtótájékoztatón aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja, felelőtlen és veszélyes magatartása és kijelentései kihívást jelentenek a régió és az euroatlanti biztonság, valamint a globális stabilitás számára.
Kijelentette: a háború bizonyítja Románia stratégiai fontosságát a Fekete-tenger biztonsága szempontjából. A román miniszterelnök fontosnak nevezte a katonai szövetség elrettentő és védelmi képességeinek fejlesztését, amely – szavai szerint – biztosítja a szövetséges országok azonnali és teljes körű védelmét bármifajta fenyegetés esetén. Hozzátette: a NATO-nak gondosan figyelemmel kell kísérnie a helyzetet a Fekete-tengeren, tekintettel a térségben zajló fejlemények dinamikájára, valamint Oroszország viselkedésének kiszámíthatatlanságára.

Zelenszkij megtorlást ígért válaszul a Dnyipro elleni rakétatámadásra

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „igazságos és elkerülhetetlen a megtorlást” helyezett kilátásba szerdán a az ország kelti részében lévő Dnyipro város ellen elkövetett orosz rakétatámadásért.

„Minden nap terroristák ellen harcolunk, akik civileket gyilkolnak, városokat ágyúznak, ukránok életét és sorsát rombolják le. Ma újabb rakétatámadás történt. Ennek következtében két ember meghalt Dnyipróban. Köztük van egy terhes nő is. Három áldozatot kórházba szállítottak” – írta az államfő Facebook-bejegyzésében.
Dnyipropetrovszk megye székhelye ellen szerdára virradóan hajtottak végre az orosz erők rakétatámadást. Egy rakéta roncsai egy benzinkúra zuhantak, ami miatt tűz ütött ki. Előzetesen a város polgármestere legalább két halottról számolt be, egy terhes nőről és egy autómosó-kezelőről.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Fox News-nak adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt mondta, hogy az esős időjárás miatt lelassult délen az ukrán hadsereg ellentámadása, de azért halad. „Azt a taktikát alkalmazzuk, hogy lépésről lépésre vesszük vissza falvainkat, méterenként, kilométerenként haladunk előre” – fogalmazott a tárcavezető. Reznyikov szerint az oroszok nem kockáztatják meg az utcai harcokat Herszonban, mert az ukrán fegyveres erők tűzellenőrzésük alatt tartják a Dnyeper (Dnyipro) folyón átívelő hidakat, amelyeken az oroszok visszavonulhatnának.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy a régióban az előző napi harcok következtében egy civil vesztette életét Bahmut városában. Emellett arról is beszámolt, hogy az ukrán rendfenntartók a Liman melletti, oroszoktól visszavett Drobiseve faluban négy polgári lakos holttestére bukkantak, akik az orosz megszállás alatt haltak meg.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentése szerint az elmúlt nap során az ukrán katonák kilenc, javarészt Donyeck megyei településnél verték vissza az ellenséges rohamműveleteket.
A harctéri események közepette Zelenszkij elnök találkozott Kijevben Frank-Walter Steinmeier német elnökkel, akivel megállapodtak abban, hogy támogatják az ukrán és a német városok közötti partnerséget, Steinmeier pedig jelképesen védnökséget vállal az észak-ukrajnai csernyihivi régió helyreállítása fölött – közölte az ukrán elnöki iroda. A megbeszélésen az ukrán elnök arra kérte német hivatali partnerét, járjon közben annak érdekében, hogy a német szövetségi parlament (Bundestag) nyilvánítsa népirtásnak az 1932-1933-as ukrajnai holodomort (nagy éhínséget).

Oroszország ENSZ-vizsgálatot kért az ukrajnai biológiai laboratóriumokról

Oroszország arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) kedden: hozzon létre egy bizottságot, amely kivizsgálná, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna megsérti-e a biológiai fegyverek használatát tiltó egyezményt az ukrajnai biológiai laboratóriumokban végzett tevékenységük miatt.
A tanács tagjainak szétküldött határozattervezet szerint Oroszország az egyezmény VI. cikke alapján hivatalos panaszt nyújtott be, amelyben azt állítja, hogy Ukrajnában tiltott biológiai tevékenység folyik. Az ügyben csütörtökre hívták össze a BT ülését.

Nem sokkal azután, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt állította, hogy Ukrajnában titkos amerikai laboratóriumok biológiai hadviseléssel foglalkoznak. Ezt a vádat az Egyesült Államok és Ukrajna tagadta.

A határozattervezet felhatalmazná a BT-t, hogy hozzon létre egy 15 tagú bizottságot, amely kivizsgálná az orosz állításokat és november 30-ig jelentést tenne a tanácsnak, valamint az egyezmény részes feleinek a november 28. és december 16. között Genfben megtartandó felülvizsgálati konferencián.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban azt állította, hogy Ukrajna piszkos bomba bevetésére készül. Sojgu a hétvégén brit, francia, török és amerikai kollégáival folytatott telefonbeszélgetéseiben hangoztatta a vádat. Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok azonnal nyilvánvalóan hamisnak nevezte az állítást’. Ukrajna is elutasította Moszkva vádját.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden Oroszország kérésére zárt ajtók mögött tanácskozott a piszkos bombával kapcsolatos vádjáról. Nyebenzja az ülés előtt ötoldalas levelet küldött a tanács tagjainak, amelyben azt állította, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Kijevi Nukleáris Kutatóintézete és a Vosztocsnij Bányászati és Feldolgozó Üzem egy ilyen piszkos bomba kifejlesztésére kapott közvetlen utasítást (Volodimir) Zelenszkij elnök rezsimjétől’ és a munka a befejező szakaszban van.

A Fehér Házban Joe Biden amerikai elnököt kedden megkérdezték arról, hogy szerinte készül-e taktikai atomfegyver bevetésére Oroszország, miután azt állította, hogy Ukrajna piszkos bombát fog bevetni. Az elnök azt felelte, Moszkva hihetetlenül súlyos hibát követne el, ha taktikai nukleáris fegyvert vetne be.

A piszkos bombáknak nincs nukleáris pusztító erejük, de széles területeket tehetnek ki radioaktív szennyeződésnek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden kijelentette, hogy Oroszország nem használhat hamis ürügyeket a további eszkalációhoz az ukrajnai konfliktusban. Oroszország most hamisan azt állítja, hogy Ukrajna arra készül: radioaktív piszkos bombát vet be saját területén. Hozzátette: A NATO-szövetségesek elutasítják ezt az átlátszóan hamis állítást.

Oroszország értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy idén is meg fogja tartani nukleáris erőinek éves gyakorlatát – közölte kedden az amerikai kormány, ami Washington szerint csökkenti a félreértés kockázatát egy olyan időszakban, amikor kifejezetten vakmerő lett az orosz nukleáris retorika.

Washington hangoztatta: arra számít, hogy Oroszország rakéták tesztindítását hajtja végre stratégiai nukleáris erőinek éves gyakorlatán, megjegyezve, hogy a múltban már teszteltek interkontinentális ballisztikus rakétákat.

Az Új START-szerződés értelmében Oroszország köteles az ilyen rakétaindításokról előzetes értesítést közölni – mondják amerikai tisztviselők.

„Az Egyesült Államokat értesítették, és mint korábban már hangsúlyoztuk, ez egy rutinszerű éves gyakorlat Oroszországban” – jelentette be Patrick Ryder dandártábornok, a légierő szóvivője egy sajtótájékoztatón.

Az ukránok állítják: már közel 69 ezer orosz katona esett el

A kijevi hadvezetés szerint már közel 69 ezer orosz katona esett el a megszállás kezdete óta – számolt be a The Kyiv Independent című angol nyelvű ukrán hírportál.

Arra kérik az ukrán menekülteket, hogy tavaszig ne térjenek haza

Irina Verescsuk, az Ukrajna ideiglenesen megszállt területei reintegrációját felügyelő miniszter arra szólította fel a jelenleg külföldön tartózkodó ukránokat, hogy csak tavasszal térjenek haza. A tél nehéz lehet az orosz terrortámadások miatt – számolt be róla a karpatinfo.net az RBC-Ukraine információira hivatkozva.

„Láthatják, hogy Oroszország a polgári lakosság terrorizálása felé fordult, nem tud harcolni a hadsereggel, veszíteni fog a csatatéren” – mondta Irina Verescsuk.

Szerinte, ha lehetőség van télen külföldön maradni, akkor azt meg kell tenni. A miniszter szeretné, ha tavasszal mindenki közösen építené újjá Harkivot, Herszon régiót és Ukrajna többi városát és faluját.

Zelenszkij: a bosszúnk igazságos lesz, és elkerülhetetlen

Ukrajna bosszút áll az oroszokon azokért a rakétatámadásokért, amelyeket el kell szenvednie – közölte az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij azt írta kedd éjjel Facebook-posztjában, hogy az oroszok mindennap bombázzák a városokat, és civileket gyilkolnak meg. Kitért arra is, hogy kedden Dnyipropetrovszk városát érte támadás, amelyben ketten meghaltak – egyikük egy várandós nő volt – és hárman megsérültek.

Sosem bocsájtunk meg ezért. A bosszúnk igazságos lesz, és elkerülhetetlen – írta az ukrán elnök.

ORFK: több mint 9 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 4791-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4471-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 149 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 10 ember – köztük 5 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Putyin akár húszmillió katonát is feláldozna, hogy megnyerje a háborút

Vlagyimir Putyin akár húszmillió orosz katonát is képes feláldozni, hogy megnyerje az Ukrajnával vívott háborút és biztosítsa politikai túlélését – mondta egy száműzetésben élő orosz diplomata.

Nem szabad, hogy illúzióink legyenek ezzel kapcsolatban. Tíz- vagy húszmillió oroszt fog feláldozni csak azért, hogy megnyerje ezt a háborút. Megölni az összes ukránt. Mert ez elvi kérdés. A politikai lét forog kockán számára. Ezt meg kell érteni – ha elveszíti a háborút, neki vége – fogalmazott Borisz Bondarev a PolsatNews szerint. Hozzátette: úgy gondolja, hogy az ukrajnai háború alatt készülhetnek atomfegyverek bevetésére vonatkozó tervek is – írja az Index.

Ukrán vezérkar: a tüzérség több orosz katonát megölt Herszon megyében

Az ukrán erők célzott tüzérségi csapást mértek a Herszon megyei Kajiri településen állomásozó orosz csapatokra, megerősített információk szerint legfeljebb harminc orosz katona életét vesztette, és több mint százan a romok alatt rekedtek – számolt be az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.

A katonai vezetés hozzátette, hogy a herszoni régióban lévő Hornosztajivkában felrobbant egy orosz lőszerraktár. A detonáció után sok mentőautót észleltek, de a károkról, illetve az áldozatok számáról nem tudtak információt közölni.
A vezérkar beszámolt arról, hogy a nap folyamán az ukrán légierő 15 csapást mért az ellenfélre. Találat ért 12 orosz fegyverkoncentrációs területet, két megerősített állást, valamint légvédelmi rakétarendszerek pozícióit, a légvédelem pedig lelőtt egy drónt. Az ukrán jelentés szerint az orosz erők kedden három rakéta- és 11 légicsapást, továbbá több mint 25 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes egy tévéműsorban arra kérte a háború miatt külföldre menekült ukránokat, hogy a tél végéig lehetőleg még ne térjenek haza. Közölte, hogy az orosz támadások miatt az ország energiahálózata nem bírna ki több terhelést.
Kijelentette: nagyon szeretné, ha az ukránok tavasszal visszatérnének, és közösen helyreállítanák a harkivi, a herszoni és más régiók településeit, és azt is szeretné, hogy az ukrán gyerekek Ukrajnában éljenek és tanuljanak.
„Egyelőre azonban tartózkodjunk a visszatéréstől, mert a helyzet csak rosszabb lesz, ezt a telet még túl kell élni” – fogalmazott Verescsuk.

Az atomfegyverek bevetésének elhárítására szólította fel a világ vezetőit a pápa

Egy Ukrajnával kapcsolatos atomháború veszélyének elhárítására szólította fel a világ vezetőit a pápa kedden a római Colosseumban. Ferenc pápa, aki az olaszországi Szent Egyed Közösség pacifista és jótékonysági szervezet által szervezett háromnapos felekezetközi béketanácskozás záróünnepségén elnökölt, a hatvan évvel ezelőtti kubai rakétaválsághoz hasonlította a jelenlegi nemzetközi helyzetet.

A mintegy háromezer jelenlévőhöz intézett beszédében, amelyet különböző vallási szervezetek külön imája előzött meg, az atomfegyverek esetleges ukrajnai bevetésére utalva Ferenc pápa kijelentette: „ma ismét fenyeget bennünket valami, amitől rettegtünk, és amiről soha többé nem akartunk hallani: az atomfegyverek bevetése, amelyeket Hirosima és Nagaszaki után is továbbra is bűnös módon gyártottak és teszteltek”.

A katolikus egyházfő emlékeztetett arra, hogyan intézett 1962. október 25-én, a kubai rakétaválság csúcspontján XXIII. János pápa rádióüzenetet a világ vezetőihez, amelyben felszólította őket: vezessék vissza a világot a szakadék széléről.

„Ma súlyosan megerőszakolják, támadják és eltapossák a békét, és mindezt Európában, ugyanazon a földrészen, amely a múlt században elszenvedte a második világháború borzalmait” – mondta Ferenc pápa. Az ókori Colosseummal szemben álló emelvényen a pápa mellett ott ült a magyar származású, 91 éves Bruck Edith író, költő, Olaszországban élő holokauszttúlélő.

„Szomorú, hogy a háborúkban azóta is folyt a vérontás, és szegényebbé tették a bolygónkat. A jelenlegi helyzet különösen drámai” – hangsúlyozta az egyházfő. A tanácskozás zárórendezvényén keresztények, zsidók, muszlimok, szikhek, buddhisták és más vallások képviselői vettek részt. A találkozó záródokumentumát, amely felszólít az atomfegyverek gyártásának a betiltására, egy szíriai menekült olvasta fel.

Danilov: akár örökre víz nélkül maradhat a Krím, ha felrobbantják a kahovszkai erőművet

Ha az orosz megszálló erők felrobbantják a kahovszkai erőművet, a Krím 10-15 évig biztosan, de lehet, hogy örökre vízellátás nélkül marad – vélekedett Olekszij Danilov, a nemzetbiztonsági tanács titkára a Sky Newsnak adott interjúban, majd hozzátette: Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség a Krím félszigetre, ha víz nélkül hagyják.

Az NSDC titkára megjegyezte, hogy az orosz hadsereg hatalmas mennyiségű robbanóanyagot felhasználva aknázta alá a kahovszkai erőművet – így az Index.

Putyin: Oroszországnak fel kell gyorsítania a döntéshozatalt Ukrajnával kapcsolatban

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke az orosz kormány belügyi munkáját irányító új koordinációs tanács első ülésén úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai katonai hadjárattal kapcsolatban az országnak „fel kell gyorsítania a döntéshozatalt” – tudósított az Index.

A Sky News azt írta: az elnök hozzátette, hogy a kormányzati struktúrák és a régiók fokozott koordinációjára lesz szükség.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine