Az orosz-ukrán háború 244. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kijevi polgármester: „nemcsak Ukrajnát védjük, hanem az európai demokratikus értékeket is”

Az Oroszország indította háborúban védekező ukránok nemcsak hazájukat védik, hanem az európai demokratikus értékeket is – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusában kedden.

Vitalij Klicsko – aki videokapcsolaton keresztül kapcsolódott a strasbourgi székhelyű szervezet vitájához – mindenekelőtt emlékeztetett: a háború kezdete óta civilek ezrei haltak meg, és közel nyolcmillió ukrajnainak kellett elmenekülnie az országból.
Kijelentette: Oroszország a konfliktus során nem tartja be a nemzetközi jog „egyetlen szabályát sem”. Hangsúlyozta, hogy az orosz rakéták katonai célok elérésének szándéka nélkül ukrán városokat, erőműveket és az alapvető infrastruktúrát támadják.
Klicsko közlése szerint a háború kezdete óta több mint 50 ukrán önkormányzati képviselőt raboltak el az oroszok. Felszólította egyben a kongresszus résztvevőit, továbbra is támogassák az ukrán önkormányzatokat.
A kijevi polgármester az Ukrán Városok Szövetségének elnökeként Ukrajna jövőbeli újjáépítésével kapcsolatban azt mondta: kész együttműködni az Európa Tanáccsal és a helyi és regionális hatóságok kongresszusával egy, a második világháború után nyugati-európai országoknak nyújtott, nagyszabású amerikai gazdasági segélyprogram mintájára készülő „Marshall-terv” kidolgozásában.
A vitán szintén online felszólaló Olekszij Csernisov ukrán közösségi és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a bombázások és a hadiállapot ellenére az ukrán adminisztráció továbbra is működik. A miniszter felvázolta Ukrajna vészhelyzeti szükségleteit, valamint közép- és hosszú távú helyreállítási terveit, majd közölte: az ország szem előtt tartja a jogállam keretein belül szükséges reformok megvalósítását, még akkor is, ha „pillanatnyilag a túlélés a legfontosabb”.
A vita során a kongresszusi tagok megerősítették, hogy támogatják Ukrajnát, és szolidárisak maradnak az ország népével. Hangsúlyozták, hogy az Európa Tanács tagállamainak helyi és regionális hatóságai partnerségeket hoznak létre Ukrajna városaival és régióival az ott élők megsegítésére.
„Európaiként ugyanazokat az értékeket osztjuk, és ki kell mutatnunk szolidaritásunkat Ukrajnával, mind politikailag, mind anyagilag” – fogalmaztak.
A kongresszus nyilatkozatában elítélte az orosz háború által okozott pusztításokat és az emberéletek kioltását, valamint felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül állítsa le az ukrajnai háborút – tájékoztatott az Európa Tanács.

Horvát házelnök: Oroszország vonuljon ki Ukrajnából, és fejezze be a háborút

Azt az üzenetet küldtük Oroszországnak, hogy vonuljon ki Ukrajnából, és fejezze be a háborút – jelentette ki Gordan Jandrokovic horvát házelnök kedden Zágrábban, a Krími Platform első parlamenti találkozójának végén Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben támogatásukat fejezik ki az ukrán nép és az ország iránt, megerősítik, hogy kiállnak Ukrajna nemzetközileg elismert határai mellett, és elítélik az „illegális orosz annexiót”.
„A politikai kezdeményezés azt üzeni az agresszornak: a civilizált világ nem fog belefáradni, és Ukrajna mellett fog állni, amíg fel nem szabadítja utolsó négyzetcentiméternyi területét is” – mondta Jandrokovic.
Sztefancsuk megköszönte horvát hivatali kollégájának és Andrej Plenkovic kormányfőnek, hogy segítettek megrendezni a találkozót, amelyet történelmi jelentőségűnek és páratlannak nevezett. Elmondta: nem kerekasztal-beszélgetést, hanem számos kétoldalú megbeszélést folytattak.
„Megmutattuk, hogy nem csak kollégák vagyunk, hanem barátok is, akiknek közös céljaik vannak” – fogalmazott.
Azoknak az országoknak, amelyek „a történelem másik oldalán állnak” azt üzente: „Nézzenek ránk, ez támogatás, barátság, civilizáció, béke”.
„Ukrajna fennmarad, és győzni fog” – jelentette ki, majd hozzátette: február 23-án kevesen hitték, hogy Ukrajna ellenállhat, de az ukránok megmutatták kitartásuk erejét.
„Biztosan győzni fogunk, megvan bennünk a lehetőség és az akarat” – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy „természetesen vissza akarják állítani Ukrajna területi integritását”.
A Krími Platform alapító csúcstalálkozóját 2021 augusztusában tartották Kijevben állam- és kormányfők részvételével, válaszul a Krím orosz elcsatolására és más biztonsági kihívásokra. A csúcsot idén augusztusban online formában szervezték meg.
A zágrábi találkozó a szervezők közlése szerint parlamentáris dimenziót adott a rendezvénynek, amelyen 42 küldöttség és 32 házelnök vett részt, köztük Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök, továbbá számos nemzetközi szervezet képviselői.

Ukrán miniszterelnök: Ukrajna az EU tagjaként képzeli el a jövőjét

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kiemelte, hogy nem egyszerűen országa újjáépítését tervezik a háborút követően, hanem Ukrajna modernizálását, méghozzá az EU-s szabványoknak, elvárásoknak megfelelő módon, mert Ukrajna az EU tagjaként képzeli el a jövőjét.

Ugyanakkor rövid távú feladatok is vannak bőven, gondoskodni kell például arról, hogy „ne fagyjunk meg télen” – tette hozzá az ukrán kormányfő.

Rámutatott, hogy Ukrajna katonai támogatására már van egy jól működő egyeztető fórum, az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Copntact Group). A Ramstein németországi amerikai légitámaszponton tavasszal megalakított fórum mintájára kellene létrehozni az újjáépítési egyeztető platformot is, és az lenne a legjobb, ha az év végére már konkrét formát öltenének az erről szóló elképzelések – mondta Denisz Smihal.

Ukrán figyelmeztetés a csecsen vezetőnek: az ő népét is veszélybe sodorhatja Oroszország

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt tanácsolta kedden Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek, hogy fegyveresei hagyják el Ukrajnát, védjék meg inkább szülőföldjük függetlenségét, mielőtt Oroszország ismét érdekeltté válik annak elpusztításában.

„Mielőtt túl késő nem lesz, hagyják el Ukrajnát, és harcoljanak Icskéria függetlenségéért. Ez volna a legjobb garancia arra, hogy Oroszország másodszorra nem törli el Dzsohár (Groznij) városát a föld felszínéről. Ha nem pusztítják el az Oroszországi Föderációt, visszatérnek, hogy újra csecsen nőket és gyermekeket öljenek meg” – írta a Twitteren Danyilov.
Az ukrán parlament október 18-i ülésén határozatot fogadott el, amelyben elismerték az Icskériai Csecsen Köztársaságot Oroszország által megszállt területként, és elítélték a csecsen nép ellen a csecsenföldi háborúkban elkövetett népirtást.
Az ukrán katonai hírszerzés a sajtószolgálatán keresztül nyilvánosságra hozta azt az értesülését, amely szerint a Wagner orosz magánhadseregbe tömegével kezdtek besorozni köztörvényes bebörtönzötteket, köztük olyanokat is, akik súlyos, HIV- vagy hepatitis C vírus okozta fertőző betegségektől szenvednek. A közlemény szerint több mint száz HIV-vel vagy hepatitis C-vel igazoltan fertőzött foglyot toboroztak a csapatba csupán a Leningrád megyében lévő Metallosztroj faluban létesített 5-ös számú büntetőtelepről. A Wagner csoport parancsnoksága arra kényszeríti őket, hogy a HIV-fertőzés esetén piros, hepatitis esetén pedig fehér karkötőt viseljenek.
A hírszerzés információi szerint emiatt a fegyveresek körében egyre nagyobb a felháborodás, mert az orosz orvosok rendszeresen megtagadják a segítségnyújtást a hepatitisben vagy HIV-fertőzésben szenvedőknek.
Ukrajnában már azonosítottak HIV-fertőzött, illetve hepatitisben szenvedő elfogott fegyvereseket – emelte ki a titkosszolgálat.
Jevhen Riscsuk, a déli Herszon megyei Olesok település polgármestere a Facebookon arról adott hírt, hogy orosz katonák tüzet nyitottak egy civil személyautóra, amely nem állt meg a felszólításukra. A járműben utazó két felnőtt meghalt, egy ötéves kislány pedig megsebesült.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz csapatok támadó hadműveleteket hajtanak végre a Donyeck megyei Bahmut és Avgyijivka települések irányában, és védelmi állásokat hoznak létre a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján Herszon régiójában, aláaknázva a partvonalat. Az elmúlt napban az orosz erők 15 rakétacsapást mértek Ukrajna területére.
A megszállt területek reintegrációjért felelős ukrán tárca közölte, hogy csere keretében újabb 25 elesett ukrán katona holttestét kapták vissza az orosz oldaltól. Azt, hogy cserébe hány holttestet adták át, nem hozták nyilvánosságra.

Washington azt tervezi, hogy HAWK rakétákat küld Ukrajnába

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy HAWK föld-levegő rakétákat küld Ukrajnába, hogy segítse a védekezést a dróntámadások és az orosz cirkálórakéták ellen – közölte két névtelenséget kérő amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel. A HAWK rakéták kiegészítenék az amerikaiak által már korábban szállított rövidebb hatótávolságú Stinger rakétákat.

A kamikaze drónok első csapásai után Ukrajna légvédelmi eszközök szállítására szólította fel a partnereit, ennek eredményeként Spanyolország négy HAWK rendszer küldését ajánlotta fel. A HAWK közepes hatótávolságú rakétákat az 1960-as évek elején kezdték el használni az Egyesült Államok hadseregében. Repülőgépek megsemmisítésére fejlesztették ki, de 1994-ben lecserélték a korszerűbb Patriot rakétákra, majd 2002-ben kivonták a használatból. Az Egyesült Államok soha nem használta harcban – írja a Le Monde.

Von der Leyen: Ukrjna újjáépítése „kolosszális feladat”, és legalább három rétege van

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az újjáépítés „kolosszális feladat”, és legalább három rétege van. Az első az ukrán államháztartás folyamatos támogatása, a „rendszeres és megbízható” pénzügyi segítség, amelynek révén Kijev teljesíteni tudja „legalább az abszolút minimumot”, például ki tudja fizetni a tanárok bérét és a nyugdíjakat.

A második réteg a lakosságot sújtó orosz „terror” hatásainak ellensúlyozását szolgáló azonnali újjáépítési támogatás, amely nem csupán helyreállítást, például iskolák rekonstrukcióját jelenti, hanem „pragmatikus megoldásokat” is, vagyis például azt, hogy iskolabuszokkal támogatják az ukrán oktatási rendszer működőképességének fenntartását.

A harmadik réteg a hosszú távú újjáépítés, amelynek finanszírozását egyetlen ország, de még egy olyan közösség sem tudja megoldani egyedül, mint az Európai Unió, ezért mindenkire szükség van, aki kiáll Ukrajna mellett – mondta a bizottság vezetője.

Zelenszkij: megsemmisült az energetikai infrastruktúra több mint egyharmada

Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát – közölte Volodomir Zelenszkij ukrán államfő kedden egy berlini konferencián, amelyet az ország újjáépítéséről rendeztek.

Az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport közös szervezésű nemzetközi konferenciájára videón bekapcsolódó ukrán államfő kiemelte, hogy nem lehet megvárni a háború végét az újjáépítéssel, hanem minél hamarabb hozzá kell fogni mindannak helyreállításához, amit Oroszország „szisztematikusan lerombolt”.
Oroszország „mindent tönkre tesz, hogy nehezebben vészeljük át a telet”, és hogy Ukrajna ne tudja kibontakoztatni gazdasági képességeit – húzta alá Zelenszkij.
Mint mondta, az Ukrajnát támogató országok katonai segítségnyújtása már olajozottan működik, de az újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket is szervezett mederbe kell terelni. Az együttműködés megszervezésére ki kell alakítani egy „platformot”, és az átláthatóság érdekében az adományozó országok képviselőire kell bízni a helyreállítási alapok felügyeletét.
Arról is gondoskodni kell, hogy Ukrajna megkapja a költségvetési kiadások fedezéshez szükséges forrásokat. Ez 38 milliárd dollárt jelent 2023-ban – húzta alá.
Mindennek finanszírozásához fel kell használni a háború miatt befagyasztott külföldi orosz vagyont is, és a háború után jóvátételre kell kötelezni Oroszországot – tette hozzá.
Aláhúzta, hogy Ukrajna támogatása nem csupán áldozat, nem jótétemény, mert a „revansista” Oroszországnak ellenálló ország „az EU fizikai biztonságának garanciája”, hosszabb távon pedig a közösség tagjaként nagyban hozzájárul majd az EU megerősítéséhez.
Példaként említette, hogy Ukrajna villamos energiát és földgázt is exportál majd, hozzásegítve az EU-t a kieső orosz import pótlásához. Ukrajnának a világ élelmezésében is fontos szerepe van, és élelmiszer-exportőrként „megakadályoz (az EU-ba irányuló) menekülthullámokat” – fejtette ki Volodmir Zelenszkij.
Olaf Scholz, a G7 csoport soros elnökségét adó Németország kormányfője a konferencia szünetében tartott tájékoztatón rámutatott, hogy a háborús károk értékéről szóló becslések igen eltérőek – az ukrán kormány szerint 750 milliárd dollár, a Világbank szerint 350 milliárd dollár a kár -, de az biztos, hogy „sok százmilliárd dollárról” van szó.
Ennek előteremtése és a helyreállítás végrehajtása több évtizedre szóló feladat, nagyságrendje a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítési programhoz, a Marshall-tervhez fogható, ezért Ukrajna újjáépítéséhez ki kell dolgozni egy „21. századi Marshall-tervet”.
Első lépésként létre kell hozni egy „inkluzív és átlátható adományozói platformot”, amely összehangolja a finanszírozást és a pénzek felhasználását – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy a munkába a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a nemzeti fejlesztési bankokat is be kell vonni.
Mint mondta, a legfőbb cél a békés, szabad, demokratikus és jólétben élő Ukrajna, amelynek biztosított a területi épsége és a szuverenitása. Gondoskodni kell arról is, hogy az ország elinduljon az európai uniós csatlakozás útján, hiszen „Ukrajna jövője Európában van” – mondta Olaf Scholz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az újjáépítés „kolosszális feladat”, és legalább három rétege van. Az első az ukrán államháztartás folyamatos támogatása, a „rendszeres és megbízható” pénzügyi segítség, amelynek révén Kijev teljesíteni tudja „legalább az abszolút minimumot”, például ki tudja fizetni a tanárok bérét és a nyugdíjakat.
A második réteg a lakosságot sújtó orosz „terror” hatásainak ellensúlyozását szolgáló azonnali újjáépítési támogatás, amely nem csupán helyreállítást, például iskolák rekonstrukcióját jelenti, hanem „pragmatikus megoldásokat” is, vagyis például azt, hogy iskolabuszokkal támogatják az ukrán oktatási rendszer működőképességének fenntartását.
A harmadik réteg a hosszú távú újjáépítés, amelynek finanszírozását egyetlen ország, de még egy olyan közösség sem tudja megoldani egyedül, mint az Európai Unió, ezért mindenkire szükség van, aki kiáll Ukrajna mellett – mondta a bizottság vezetője.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem egyszerűen újjáépítésről van szó, hanem Ukrajna modernizálásáról, méghozzá az EU-s szabványoknak, elvárásoknak megfelelő módon, mert Ukrajna az EU tagjaként képzeli el a jövőjét.
Ugyanakkor rövid távú feladatok is vannak bőven, gondoskodni kell például arról, hogy „ne fagyjunk meg télen” – tette hozzá az ukrán kormányfő.
Rámutatott, hogy Ukrajna katonai támogatására már van egy jól működő egyeztető fórum, az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Copntact Group). A Ramstein németországi amerikai légitámaszponton tavasszal megalakított fórum mintájára kellene létrehozni az újjáépítési egyeztető platformot is, és az lenne a legjobb, ha az év végére már konkrét formát öltenének az erről szóló elképzelések – mondta Denisz Smihal.

Horvát házelnök: az egység, a szolidaritás és a támogatás erős üzenetét küldjük Ukrajnának

Az egység, a szolidaritás és a támogatás erős üzenetét küldjük Ukrajnának az orosz agresszió közepette – mondta Gordan Jandrokovic horvát házelnök kedden. a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának megnyitóján Zágrábban.

Hozzátette: a nemzetközi közösség, az Európai Unió és a NATO az orosz támadás után egységesen és szolidárisan „válaszolt Putyin civilizációellenes lépésére”.
Jandrokovic kiemelte: „az orosz agresszió folytatása új lendületet adott ennek a platformnak (…) a végső cél egyértelmű, hogy Oroszország hagyja el azt a területet, amely nem tartozik hozzá”.
Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök nyitóbeszédében elmondta: meg van győződve arról, hogy keddi találkozó „termékeny és eredményes lesz”, továbbá köszönetet mondott Horvátországnak, hogy közreműködött az összejövetel megszervezésében, amelyet az „Ukrajna elleni napi agresszív támadások” miatt nem lehetett Kijevben megtartani.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezését széles körben elfogadták, és földrajzilag is terjed – mondta Sztefancsuk, hozzátéve: „célunk egyértelmű, a Krím félsziget visszacsatolása Ukrajnához”.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő kijelentette: Ukrajna mellett kiállni „erkölcsileg, jogilag és civilizációs értelemben is helyes cselekedet”.
Örömének adott hangot, hogy a világ nem ismételte meg a 30 évvel ezelőtti hibákat, amikor „Horvátországgal szemben nem volt általános a szolidaritás”. A miniszterelnök a 1991-1995-ös délszláv háborúra utalt. „A mostani szolidaritás példa nélküli” – fogalmazott.
Hozzátette: „az összejövetel az erőteljes támogatás üzenete, amely a nemzetközi jogra és globális irányítás alapelveire épül, és amely mögött az egész demokratikus világ áll”.
Zelenszkij videokapcsolaton keresztül beszélt a parlamenti küldöttségekhez. Mint hangsúlyozta: az ukrán zászló ismét lobogni fog a Krím félszigeten, és az ideiglenesen megszállt területen véget vet az „etnikai és vallási üldözésnek”.
Az ukrán elnök megismételte korábbi kijelentését, hogy országának katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz agresszor elleni harcban, Oroszországot pedig további szankciókkal kell sújtani.
A Krími Platform alapító csúcstalálkozóját 2021 augusztusában tartották Kijevben, válaszul a Krím annexiójára és más biztonsági kihívásokra. A csúcsot idén augusztusban virtuálisan szervezték meg, szintén államfők és kormányfők részvételével.
A zágrábi találkozó parlamentáris dimenziót adott a rendezvénynek, amelyen 42 küldöttség és 32 házelnök vesz részt, köztük Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök. Négy ország: Franciaország, Magyarország, Japán és Kanada videokapcsolaton keresztül szólal fel.

Zelenszkij: megsemmisült az energetikai infrastruktúra több mint egyharmada

Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát – mondta Volodomir Zelenszkij ukrán államfő kedden egy berlini konferencián, amelyet az ország újjáépítéséről rendeztek.

Az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport közös szervezésű nemzetközi konferenciájára videón bekapcsolódó ukrán államfő kiemelte, hogy nem lehet megvárni a háború végét az újjáépítéssel, hanem minél hamarabb hozzá kell fogni mindannak helyreállításához, amit Oroszország „szisztematikusan lerombolt”.
Mint mondta, az Ukrajnát támogató országok katonai segítségnyújtása már olajozottan működik, de az újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket is szervezett mederbe kell terelni. Az együttműködés megszervezésére ki kell alakítani egy „platformot”, és az átláthatóság érdekében az adományozó országok képviselőire kell bízni a helyreállítási alapok felügyeletét.
Arról is gondoskodni kell, hogy Ukrajna megkapja a költségvetési kiadások fedezéshez szükséges forrásokat. Ez 38 milliárd dollárt jelent 2023-ban – húzta alá Volodomir Zelenszkij.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5463-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4788-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 173 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 25-en – köztük 14 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Ukrán hírszerzés: az oroszok csak mímelik a kivonulást Herszonból

Az Ukrajnában háborút folytató orosz erők azt az illúziót keltik, hogy elhagyják Herszont, de valójában új katonai egységeket hoznak oda, és védekezésre készülnek a megszállt megye központjában – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjúban.

A katonai hírszerzés főnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz közvéleményt tesztelik, miként reagálna Herszon feladására. Kifejtette, hogy elsősorban készpénzt, valamint számítógépes szervereket visznek ki onnan, illetve evakuálják saját hatóságaikat és a sebesült katonákat.

„Vagyis azt az illúziót keltik, hogy minden eltűnt. Ezzel párhuzamosan viszont, éppen ellenkezőleg, új katonai egységeket visznek oda, és a város utcáit készítik fel a védekezésre” – fejtette ki Budanov.

A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy abban az esetben, ha az orosz csapatok felrobbantanák a Herszon megyei kahovkai gátat, azzal csak rövid időre – nagyjából két hétre – lassítanák le az ukrán erők ellentámadását.

A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű viszont vízellátás nélkül maradna. „A gát részben alá van aknázva, ez igaz” – erősítette meg Budanov, de hozzátette, hogy ez viszont még nem elegendő a gát teljes megsemmisítéséhez. Szerinte az oroszok a gát felrobbantásával többet veszítenek, mint amennyit nyernek. „Ugyanis ha a gátat teljesen megsemmisítik, (…) akkor a herszoni régióban a Dnyeper (Dnyipro) bal partját is teljesen elárasztják” – jegyezte meg.

A hírszerzési főnök kijelentette: biztos abban, hogy Oroszország nem tudja teljesen megfosztani az ukránokat a villanyáramtól és a fűtéstől. Szavai szerint „minden, amit Oroszország most tesz, terrorcselekmény”, fő célja a pánik, a félelem és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság elhintése.

„A pánik és a félelem a terror fő fegyverei. Ezért az oroszok megpróbálnak komoly károkat okozni az ukrán energiaszektorban, és leállítani az ukrajnai áramexportot, hogy ezzel is gazdasági csapást mérjenek ránk” – magyarázta Budanov. Szerinte az oroszok nem érik el a céljukat, az ukrán szakemberek a megrongált infrastrukturális létesítményeket megjavítják, egyelőre „semmi kritikus” nem történt.

„A korábbi időszakban az oroszok főleg katonai célpontokra mértek csapásokat, kisebb számú civil célpontra. Most pedig egyáltalán nem a katonai célpontokat támadják, hanem csak a civileket. Ez ismét megerősíti azt az állításomat, hogy Oroszország terrorista állam, és terrorista módszereket alkalmaz céljainak elérése érdekében” – szögezte le Budanov.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy eddig több mint 90 települést vettek vissza Herszon megyében az orosz ellenőrzés alól, a visszahódított területen legalább 12 ezren élnek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig a Twitteren arról tájékoztatott, hogy telefonon beszélt Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével. „Hivatalosan felkértem a NAÜ-t, hogy haladéktalanul küldjön szakértőket azokra az ukrajnai polgári helyszínekre, amelyeket az Oroszországi Föderáció hamisan piszkos bomba kifejlesztésének helyszíneként ír le. Grossi egyetértett velem. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincs mit titkolnia” – hangsúlyozta a miniszter.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által október 21-23. között végzett felmérés eredménye szerint az ukránok 86 százaléka úgy gondolja, hogy a fegyveres harcot folytatni kell, még akkor is, ha Oroszország nem hagyja abba az ukrán városok lövetését, és nem szabad áttérni a tárgyalásokra Moszkvával.

A válaszadóknak mindössze 10 százaléka szerint kell tárgyalásokba bocsátkozni Oroszországgal az ágyúzások mielőbbi befejezése érdekében, még akkor is, ha engedményeket kell tenni Moszkvának.

A „piszkos bombáról” tárgyalt az orosz vezérkari főnök brit és amerikai partnerével

Brit és amerikai kollégájával tárgyalt hétfőn az orosz vezérkari főnök, hogy megvitassák azt a moszkvai feltételezést, amely szerint Ukrajna „piszkos bomba” bevetését tervezi – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz védelmi miniszter helyettese és Tony Radakin tengernagy, brit vezérkari főnök telefonos tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy fontos fenntartani a nyitott kommunikációs csatornákat.

A brit védelmi minisztérium közleménye szerint a Geraszimov kérésére tartott megbeszélésen Radakin tengernagy elutasította az ukrán piszkos bombára vonatkozó orosz állítást, és továbbra is a támogatásáról biztosította Ukrajnát.

Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével Geraszimov május 19. óta most először tárgyalt az ukrajnai konfliktusról.

Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn közölte, hogy elutasítja „Oroszország nyilvánvalóan hamis állításait”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn kijelentette: nem hisz abban, hogy Ukrajna piszkos bombát vetne be. A főtitkár abszurdnak nevezte az ilyen állításokat. „Nem fogja ezt megtenni a saját területén, amelynek a felszabadításáért intenzíven harcol” – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn újságírók előtt a Valdai Discussion Club moszkvai székhelyű agytröszt tanácskozásának szünetében komolytalannak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon vasárnapi kijelentését, amellyel megvádolta Oroszországot, hogy valójában Moszkva tervez támadást piszkos bombával Ukrajna ellen.

A piszkos bomba sugárzó izotópokkal elegyített hagyományos robbanóanyagokat tartalmaz, amelynek a célja egy jelentős terület radioaktív anyagokkal történő szennyezése.

Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a piszkos bombával Ukrajna által végrehajtandó támadás célja az lenne, hogy a sugárszennyezés miatt Oroszországot vádolják meg kis hatóerejű atomfegyver bevetésével. Kirillov közölte, hogy az orosz hadsereg kész sugárszennyezett körülmények között is dolgozni. Kijelentette: megtették a védelmi intézkedéseket az ukrán fél esetleges provokációival szemben, a katonákat és a hadfelszerelést megfelelő készenlétbe helyezték ahhoz, hogy radioaktív szennyezés esetén is eleget tegyenek a feladataiknak.

Ukrán hírszerzés: Oroszországban eddig legalább 200 ezer embert mozgósítottak

A mozgósítás első hullámában legalább 200 ezren érkeztek az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erők soraiba – közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálatának közleménye szerint a mozgósítottak első részét minimális kiképzési idővel vagy kiképzés nélkül küldték Ukrajnába az arcvonal stabilizálása érdekében. A mozgósítottak újabb csoportját a hadműveleti helyzet alakulásának és az állomány felkészültségének figyelembevételével küldik Ukrajnába. A hírszerzés szerint ez alapján a mozgósítás második, harmadik és még további hullámai várhatók.
A hírszerzési főigazgatóság arról is beszámolt, hogy a részleges mozgósítás befejezéséről szóló nyilatkozatok ellenére Moszkva folytatja a behívók kiküldését a katonai szolgálatra kötelezetteknek a lakóhelyükre, illetve a munkahelyükre. Az orosz hatóságok ugyanakkor leállították az úgynevezett mobil mozgósítási pontok munkáját, és felfüggesztették a katonai szolgálatra kötelezettek elleni „razziákat” a közterületeken.
Ukrán titkosszolgálati információk szerint a moszkvai régió gyakorlóterén folytatódik az ukrajnai bevetésre mozgósított személyek képzése. A tisztek és altisztek hiánya miatt a szakaszoktatói és kiképző-oktatói állásokat olyan rang nélküli szerződéses katonák kapják, akik Ukrajna területén szerzett harci gyakorlattal rendelkeznek.
Szeptemberben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt jelentette be, hogy 300 ezer tartalékost mozgósítanak.

Nancy Pelosi Zágrábban: az Egyesült Államok a választások eredményétől függetlenül támogatni fogja Ukrajnát

Az Egyesült Államok a november 8-ai választások eredményétől függetlenül támogatni fogja Ukrajnát – mondta Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök hétfőn Zágrábban, miután találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.

A horvát főváros ad otthon a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának, amelyen több mint 40 delegáció és 32 parlamenti elnök veszt részt kedden, köztük Nancy Pelosi is.
Pelosi elmondta: Kijevet mindkét párt és az amerikai szövetségi törvényhozás mindkét háza támogatja, és ez a támogatás a Fehér Házban kezdődik.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás nem „biankó csekk”, mert Kijev tisztességről és átláthatóságról tett tanúbizonyságot a segélyek fogadásakor.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte: Irán nagy hibát követ el azzal, hogy drónokkal támogatja Oroszországot.
Hangsúlyozta, Ukrajna „bizonyos sikereket” ért el a dróntámadásokkal szemben. „De ez veszélyes technológia, amelyet meg kell állítani” – fogalmazott.
„Egy ideje próbálunk nukleáris megállapodást kötni Iránnal, hogy biztonságosabb hellyé tegyük a világot, és most az oroszok segítségére sietnek, és ezzel kevésbé biztonságos hellyé teszik a világot” – mondta Pelosi.

Horvát államfő: Washington és Moszkva proxy háborút folytatnak Ukrajna kárára

Az Egyesült Államok és Oroszország proxy háborút folytat Ukrajna kárára, és végül tárgyalások útján nekik kell ezt megoldaniuk – jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök újságíróknak hétfőn.

A proxy háború kifejezést azokkal a konfliktusokkal kapcsolatban használják a diplomáciában, melyekben regionális vagy nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik érdekeiket.
Milanovic kijelentette: nem érti, miért nem meri senki kimondani, hogy valójában Washington és Moszkva proxy háborújáról van szó, amelyet tárgyalások útján nekik is kell megoldaniuk.
Zágráb ad otthon kedden a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának, amelyre nem hívták meg a horvát elnököt.
„Nagyon sok a cinizmus és tisztességtelenség az ukrán néppel és általában a háborúval szemben. Nem akarok egy újabb pózoló lenni, aki hozzájárul ehhez” – mondta Milanovic, hozzátéve, hogy nem találkozik a rendezvényen részt vevő Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnökkel sem, mert az amerikai nagykövetség későn kérte a találkozót.
Pelosi nem a végrehajtó hatalom képviselője, és ezek úgyis csak udvariassági találkozók – mondta Milanovic, majd hozzátette: „egyébként is két hét múlva úgysem lesz már házelnök, mert Amerikában választások lesznek, és a republikánusok fognak győzni, mégpedig fölényesen”.
Milanovic úgy vélte: az Európai Unió elkésett Ukrajna támogatásával, az elmúlt években több milliárd euróval kellett volna segíteni az országot, hogy „fejlődjön, gazdasági szerkezete átalakuljon, felszámolja a korrupciót és a politikai szélsőségeket, amiből több volt, mint bárhol máshol”.

Az EU külszolgálata új eszközt vezetett be a hamis információk kiszűrésére

Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) új eszközt vezetett be a hamis információk elleni fellépés jegyében az EUvsDisinfo.eu weboldalon – közölte hétfőn a brüsszeli szolgálat, hangsúlyozva, hogy lépése Oroszország ukrajnai háborújával függ össze.

Az EKSZ által finanszírozott honlap „a dezinformáció és az információmanipuláció mögött álló mechanizmusokat, taktikákat, narratívákat és szereplőket ismerteti”, továbbá „betekintést nyújt a Kreml-barát médiakörnyezetbe”. Az újonnan bevezetett „tanulási szekció” segítségével a felhasználókat abban segítik, hogyan ítéljék meg a hírforrások és tartalmuk jelentőségét és megbízhatóságát. A felhasználók kvízek és játékok segítségével gyakorolhatják is újonnan megszerzett készségeiket – áll a külügyi szolgálat sajtóközleményében.
Az EKSZ szerint az Oroszország Ukrajna elleni háborúját megelőző utolsó három hónapban a külügyi szolgálat oroszországi hírmanipulálás ellen küzdő munkacsoportja, az East Stratcom Task Force „az orosz dezinformációs média által támogatott narratívák hirtelen terjedését” figyelte meg: az ismert Kreml-barát hírcsatornákon például a „náci” kulcsszó használata 300, a „népirtás” kulcsszóé pedig 500 százalékkal nőtt.
Az elmúlt 12 hónapban több mint 1200 félretájékoztatási próbálkozást jegyeztek fel az EUvsDisinfo adatbázisában, ezek Ukrajnát és az Európai Uniót támadták.
A külszolgálat felhívta a figyelmet arra, hogy „az illegális orosz katonai agresszió folytatásával egyre terjed az információmanipuláció a dezinformációs kampányokkal együtt”. „Ezek megpróbálnak éket verni a társadalmunkba, megosztottságból táplálkoznak, zavart keltenek, és elterelik a figyelmet Oroszország agressziójáról és háborús bűneiről. Az elmúlt hónapok még világosabban megmutatták, hogy a dezinformáció mekkora fenyegetést jelent, és mennyire fontos, hogy védekezzünk ellene – egyéni szinten is” – hangsúlyozta az EKSZ.

Peszkov: Párizs és Berlin nem mutat hajlandóságot a közvetítésre

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár nem mutat hajlandóságot arra, hogy közvetítsen az ukrajnai konfliktus lezárását célzó béketárgyalások újraindítása érdekében – kifogásolta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn.

Peszkov megjegyezte: ezzel szemben Törökország aktívan közvetít a szemben álló felek között, és erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyra értékeli”.

Ankara kulcsszerepet játszott a szeptemberi orosz-ukrán fogolycsere-megállapodás nyélbe ütésében, illetve a fekete-tengeri gabonaexport júliusi újraindításában. Törökországban márciusban kétszer ültek tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán fél képviselői, de a megbeszélések eredménytelenül zárultak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine