Az orosz-ukrán háború 241. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij: 36 rakétát lőttek ki ránk, véget kell vetni ennek a terrornak

Péntek éjjel óta Oroszország összesen 36 rakétát lőtt ki Ukrajnára – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délután.

Azt írta, hogy a rakéták többségét az ukrán légvédelem még a becsapódás előtt megsemmisítette. Zelenszkij egyben köszönetet mondott az energiavállalatok dolgozóinak is, akik most is azon ügyködnek, hogy visszaállítsák az energiaellátást országszerte (az utóbbi hetekben ugyanis számos energetikai létesítményt megsemmisítettek vagy megrongáltak az oroszok).

Az ukrán elnök Telegram-bejegyzésében közzétett egy fotót is, amely az egyik rakéta becsapódásának helyszínén készült. „Ez a fénykép csak az egyik példája annak, hogy az ellenség miként próbált megtörni minket. Ezeket a gonosz csapásokat a kritikus fontosságú létesítményeknél hajtják végre.”

Az efféle taktika elősorban a terroristákra jellemző. A világnak mindent meg kell tennie azért, hogy véget vessen ennek a terrornak – fűzte hozzá Zelenszkij az Index szerint.

Ukrajna egész területén légiriadók voltak az újabb súlyos orosz támadások miatt

Az újabb orosz támadások miatt szombaton Ukrajna-szerte megszólaltak a szirénák. A hatóságok detonációkról számoltak be az északnyugat-ukrajnai Rivnéből, a kijevi agglomerációból és Odesszából. Az ukrán légvédelmi rendszer aktív volt.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester megerősítette a főváros elleni támadások hírét.

„Folytatódik a légiriadó” – írta Telegram-csatornáján, és azt tanácsolta a lakosoknak, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Az ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy gondok vannak az ország energia- és vízellátásával.

Az orosz erők újabb rakétatámadást hajtottak végre a nyugat-ukrajnai megyékben lévő fontos energetikai hálózatok létesítményei ellen – közölte a közösségi portálokon az Ukrenerho állami áramszolgáltató, hozzátéve, hogy „a károk mértéke hasonló, illetve talán még nagyobb, mint az október 10–12-i támadásoké”.

1000 család maradt áram nélkül Nikopolban

Az orosz erők hirtelen csaptak le Nikopolra. A városra eddig kilőtt rakéták több mint 20 épületet és több gázvezetéket megrongáltak – közölte Valentyin Reznicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója. Hozzátette, hogy ennek következtében csaknem 1000 család maradt áram nélkül – így az Origo.

Légitámadás érte Cserkaszit is

Légitámadást indítottak a hajnali órákban az orosz csapatok a Kijevtől délkeletre lévő Cserkaszi megyére – jelentette be Igor Taburec a Regionális Katonai Igazgatóság vezetője az Unian hírügynökség beszámolója szerint. Taburec közölte: a hatóságok már a helyszínen vannak, de a támadás következményeiről – így az esetleges áldozatokról – egyelőre nincsenek információk.

Áramszünet van az orosz támadások miatt Kijevben és más ukrán régiókban

Október 22-én délelőtt a kritikusan megnőtt áramfogyasztás miatt Kijevben, a csernyihivi, cserkaszi és zsitomiri régióban az Ukrenergo villamosenergia-átviteli rendszerirányító munkatársai korlátozzák a villamosenergia fogyasztását – számolt be a vállalat helyi idő szerint szombat délelőtt Telegram-csatornán.

A bejelentés szerint a korlátozás mértéke jóval kisebb, mint az október 21-én alkalmazott korlátozásé. Mint írták, erre azért van szükség, hogy csökkentsék a hálózatok terhelését, és elkerüljék az ismétlődő baleseteket, ugyanis a villamosenergia-hálózatokat az oroszok rakétatámadásai károsították – így az Index.

Anthony Blinken: Oroszország nem érdekelt az agresszió befejezésében

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette: nem látja annak bizonyítékát, hogy Oroszország érdekelt lenne az Ukrajna elleni agresszió befejezésében, Moszkva ehelyett az ellenkező irányba halad.

Washington minden eszközt megfontol, hogy előrehaladjon a diplomáciai tárgyalás Oroszországgal, ha nyitást lát – tette hozzá Blinken a Cathérine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után tartott washingtoni sajtótájékoztatón. Valamint kiemelte azt is, hogy szerinte Moszkva egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy komoly tárgyalásokba szeretne kezdeni.

Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: országa és Franciaország az „értelmes diplomácia hívei” az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben. Washington és Párizs szerint az ilyen diplomáciával lehet véget vetni az ukrajnai konfliktusnak – számolt be az MTI.

Smihal: újabb „migrációs cunamit” válthatnak ki az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások

A német IRIS-T légvédelmi rendszert dicsérte Denisz Smihal. Az ukrán miniszterelnök arról beszélt a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadásának, hogy bár a rakétaelhárító rendszer még csak egy hete van használatban, máris „sok-sok életet megmentett”, különösen Kijev térségében.

A politikus hozzátette: jelenleg csak egy ilyen rendszerük van, de nagyon várják a következő szállítmányt, amely az ukrán kormányfő szerint novemberben érkezhet meg.

Az energia-infrastruktúra elleni orosz támadások mögött Smihal azt gyanítja, hogy a Kreml „humanitárius katasztrófába akarja sodorni” Ukrajnát, ezzel újabb menekültválságot előidézve az EU-ban.

„Ha ugyanis Ukrajnában nincs áram, nincs fűtés, nincs víz, az újabb migrációs cunamit válthat ki” – fogalmazott Smihal a Hirado.hu szerint.

Erősítik a vízi átkelőhelyeket az oroszok, uszályhíd épült a Dnyeperen

Az orosz hadsereg megerősíti a Dnyeper folyó feletti átkelőhelyeket – adta hírül a brit védelmi minisztérium a hivatalos Twitter-oldalán.

Bejegyzésükben azt írták: az orosz erők befejezték egy uszályhíd építését Herszonban, a felrobbantott Antonovszkij híd mellett. A tájékoztató szerint évtizedek óta ez lehet az első alkalom, hogy az orosz hadseregnek uszályhidakra van szüksége.

Emlékeztetnek továbbá, hogy Ukrajnával folytatott háború során jelentős mennyiségű katonai áthidaló felszerelést és mérnöki személyzetet veszített Oroszország.

„Ha az uszályhíd megsérül, szinte biztos, hogy Oroszország gyorsan megpróbálja majd helyreállítani vagy kicserélni a sérült szakaszokat, mivel egyre nagyobb nyomás alá kerülnek az erőik és az átkelőhelyeik a Dnyeper folyón” – jegyzi meg a minisztérium.

Tíz településen szorították vissza az orosz katonákat

Az ukrán hadsereg tíz településen szorította vissza az orosz katonákat a harkivi, luhanszki és donyecki régióban – számolt be szombaton az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara az Index összefoglalója alapján.

Az ellenség megpróbálja megtartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, erőfeszítéseit a védelmi erők akcióinak elrettentésére összpontosítja bizonyos területeken, ugyanakkor nem mond le a Bahmut és Avgyijivka irányában történő támadó akciók végrehajtására irányuló kísérletekről – írta a vezérkar az Ukrajinszka Pravda szerint.

ORFK: mintegy 12 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6419-en léptek be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5968-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 232 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 177-en – köztük 68 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Blinken: nincs bizonyíték arra, Oroszország érdekelt lenne az agresszió befejezésében

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette: nem látja annak bizonyítékát, hogy Oroszország érdekelt lenne az Ukrajna elleni agresszió befejezésében, Moszkva ehelyett az ellenkező irányba halad.

Washington minden eszközt megfontol, hogy előhaladjon a diplomáciai tárgyalás Oroszországgal, ha nyitást lát – tette hozzá Blinken a Cathérine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után tartott washingtoni sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy Moszkva egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy komoly tárgyalásokba szeretne kezdeni. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: országa és Franciaország az „értelmes diplomácia” hívei az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben.

Washington és Párizs szerint az ilyen diplomáciával lehet véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, „még akkor is, amikor Moszkva az eszkalációs tetteivel továbbra is azt demonstrálja, hogy a nyitottsággal kapcsolatban tett kijelentései ugyanolyan üresek, mint korábban”, amikor Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát – fűzte hozzá. A két külügyminiszter megvitatta, hogy a jövőben is aktívan támogatják Ukrajna önvédelmi törekvéseit és biztosítják a létfontosságú humanitárius segítséget az ukrán népnek, egyszersmind egyre magasabb árat fizettetve Oroszországgal az ukrajnai háború során elkövetett tetteiért – mondta Blinken.

Oroszország fokozta az ukrajnai áram- és vízellátó hálózatok elleni rakéta- és dróntámadásokat, amivel a Nyugat szerint a lakosságot akarja megfélemlíteni a tél beállta előtt.

Iránnal kapcsolatban Blinken leszögezte, hogy az Egyesült Államok úgy véli, a diplomácia a legjobb út az iráni atomprogram kezeléséhez, de egyelőre nem látja a 2015-ben Bécsben aláírt atomalku közeljövőben történő újjáélesztését, mert Teherán oda nem illő kérdéseket vet fel a tárgyalások során.

Pentagon: fontos a kommunikációs csatornák fenntartása Moszkvával

Fontos a kommunikációs csatornák fenntartása Moszkvával, tekintettel az ukrajnai háborúra – jelentette ki pénteken a Pentagon tájékoztatása szerint Llyod Austin amerikai védelmi miniszter orosz kollégájával, Szergej Sojguval folytatott telefonbeszélgetésén. Az amerikai fél további részleteket nem közölt a megbeszélésről, de az orosz védelmi minisztérium korábban arról tájékoztatott, hogy a két miniszter „több aktuális nemzetközi biztonsági kérdésről, közöttük az ukrajnai helyzetről” tárgyalt.

Llyod Austin telefonon megbeszélést folytatott Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is, megerősítve az Egyesült Államok „megingathatatlan elkötelezettségét, hogy támogatja Ukrajnának az orosz agresszióval szemben védekezőképességeit”. Az amerikai miniszter a nemzetközi közösség támogatásáról is biztosította Ukrajnát, beleértve a „jövőbeli védelmi képességeinek támogatását”. Sojgu és Austin legutóbb május 13-án tárgyalt egymással, néhány nappal az orosz és amerikai vezérkari főnök, Valerij Geraszimov és Mark Milley május 19-i telefonbeszélgetése előtt.

Az amerikai elnökválasztásba való beavatkozással és a kémkedéssel kapcsolatos vádak, valamint a diplomaták kölcsönös kiutasítása miatt amúgy is feszült amerikai-orosz viszony tovább romlott Ukrajna február 24-i orosz lerohanása után.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel, hogy a Sojgu és Austin közötti telefonbeszélgetés után Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez megbeszélést folytatni Joe Biden amerikai elnökkel. Mint mondta, a tárgyalás nem szerepel a napirenden.

Fordulatot hozna, ha Ukrajna visszafoglalná Herszont

Ha Ukrajnának sikerül visszavennie Herszont az orosz megszállóktól, az meghatározhatja a háború további menetét – állítja John Spencer, a West Point-i Modern Háborús Intézet városi hadviselési tanulmányok tanszékvezetője.

Stratégiai, operatív és taktikai szempontból ez azt jelzi majd, hogy Oroszország nem tudja tartani magát Ukrajnában, és Ukrajna számára a győzelemhez vezető út nagyjából biztosított. Az időzítés még kérdéses, de a győzelemhez vezető út már biztosított – vélekedett a szakértő a Guardian szerint. A megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Ukrajna a héten médiacsendet vezetett be a Herszon körüli hadműveletekről, ezért egyes megfigyelők a következő napokban egy nagyobb offenzívára számítanak – írja az Index.

Új drónok garantálhatják Ukrajna győzelmét egy szakértő szerint

Az új, ukrán gyártmányú drónok megváltoztathatják a háború menetét. Fejlesztésükkel a magáncégek is jól járnának az ukrán állami Ukroboronprom gyártó cég mellett. Ezeket a drónokat lehet használni orosz terület elleni csapásokra, de csak bizonyos körülmények között – mondta Oleg Zsdanov katonai szakértő az UNIAN-nak.

Zsdanov kijelentette, hogy „az Ukroboronprom állami monopólium, valószínűleg a legnagyobb bürokratikus gépezettel. Megöl minden önkéntes kezdeményezést. A magáncégek gyorsabban beszállhatnának a drónok gyártásába. Lehet, hogy ezek az UAV-k nem repülnének 1000 kilométert, de már 200 vagy 300 kilométer is elég”.

Továbbá a katonai szakértő a moszkvai régió területén új, ukrán gyártású drónokkal végrehajtott lehetséges támadásokról azt mondta, „a drón a miénk, és elvileg igen, csapást mérhetünk Moszkvára” – így az Index.

Michel: az EU kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra törekszik Kínával

Az unió saját érdekeinek érvényesítése mellett törekedni kíván a kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra a Kínával ápolt gazdasági kapcsolatok terén, továbbá úgy gondolja, hogy szükséges az együttes elkötelezettség a globális kihívások közös kezelése érdekében – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken.

Charles Michel a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az Európai Unió nem lehet naiv a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően, de el akarja kerülni a „szisztematikus konfrontáció logikáját” Pekinggel.
Tájékoztatása szerint a tanácskozáson részt vevő tagországi vezetők az unió stratégiai függetlensége megteremtésének fontosságát hangsúlyozták. Ennek része a partnerségek megsokszorozása a világban, annak érdekében, hogy az EU előmozdítsa a számára fontos értékek érvényre jutását. Fontos továbbá az energiafüggőségek felszámolása, a védelem és a biztonság megerősítése, valamint a technológiai vezetőszerep elérése a szüksége nyersanyagok rendelkezésre állása érdekében – közölte.
Michel hangsúlyozta, az EU határozott az alapvető értékek, köztük a demokrácia, valamint az emberi és szabadságjogok védelme mellett a Kínával ápolt kapcsolatok összefüggésben is.
Iránnal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az EU egyértelműen kiáll az emberi jogok, különösen a nők jogainak érvényesülése mellett. Az ukrajnai háborúval összefüggésben pedig közölte, az 27 tagú közösség minden segítséget megad a megtámadott országnak, hogy folytatni tudja az ellenállást az orosz agresszióval szemben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy működéséhez Ukrajnának stabil és megbízható forrással kell rendelkeznie. Közölte, Ukrajnának havi 3-4 milliárd euróra lenne szüksége, amiből 1,5 milliárdot – a jövő évre vonatkozóan mintegy 18 milliárd eurót – az EU finanszírozna. A becsült havi összeget az EU mellett, „az unió amerikai barátai” és a pénzügyi partnerek biztosítanák.
A brüsszeli testület elnöke az EU és Kína kapcsolataira vonatkozóan figyelmeztetett: a feszültségek egyre fokozódnak, Peking továbbra is „határozott és önjáró” utat folytat, hogy megalapozza dominanciáját Kelet-Ázsiában és globálisan egyaránt.
„A kínai rendszer alapvetően különbözik a miénktől, és az EU tisztában van a rivalizálás természetével” – hívta fel a figyelmet. Ennek következtében – tette hozzá – az EU-nak változtatnia kell a Kínával ápolt kapcsolatain és ébernek kell maradnia az ázsiai országtól való „függőségét” illetően.
Von der Leyen végezetül közölte: az EU azt fontolgatja, hogy szankcióügyi megbízottat nevez ki annak érdekében, hogy a vállalkozások ne tudják megkerülni az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedéseket. Zéró tolerancia van érvényben azokkal szemben, akik kijátsszák az intézkedéseket – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor hangsúlyozta, az EU-nak meg kell őriznie szoros kereskedelmi kapcsolatait Pekinggel, továbbá nyitott kereskedelmi partnernek kell maradnia az ázsiai országgal.
„Az EU büszke arra, hogy a globális kereskedelemben érdekelt, és nem áll a deglobalizációt támogatók oldalára” – fogalmazott. Közölte továbbá, november elején Kínába utazik. Szavai szerint a vizit bevezető látogatás lesz a német-kínai kormányközi konzultáció kezdetét megelőzően.
Emmanuel Macron francia elnök azt hangoztatta, az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy a múltban fontos infrastruktúrákat adott el Kínának. Kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelmi párbeszédét, és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket sürgetett a két „kereskedelmi erőtér” között.
Közölte továbbá, országa kilép az Energiacharta Egyezményből (Energy Charter Treaty, ECT). Szavai szerint a bizonyos fosszilis beruházásokat védő szövetségből való kilépés összeegyeztethető a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait is magáénak valló francia állásponttal és az európai éghajlat-stratégiával. „Összpontosítani kell a megújuló energiaforrásokra, segíteni az energiahatékonyság elérését és gyorsítani a nukleáris energia lehetőségeinek kiaknázását – tette hozzá a francia elnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök távozáskor adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, mivel Kína határozott fellépése egyre tetten érhetőbb a világban, az EU-nak saját politikát kell folytatnia az ázsiai országgal szemben. Véleménye szerint fontos, hogy a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően az EU egyenlőségre és kölcsönösségre törekedjen. A lehető legmagabiztosabban, de ugyanakkor önállóan alakítsa politikáját, ne pedig az Egyesült Államok „meghosszabbított karjaként” működjön.
Az uniós tagállamok vezetői a csütörtökön kezdődött tanácskozás első munkanapján megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításának szükségességéről, valamint elköteleződtek a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett. Megállapodtak arról is, hogy árkorrekciós mechanizmust dolgoznak ki, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan. Az uniós csúcs résztvevői leszögezték, a gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében többet kell fektetni az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe. Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmazott a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine