Napi jó hír: a Dél-Alföld lett a legbringásabb régió

Biztosak vagyunk benne, hogy ez a kiváló eredmény nagymértékben köszönhető a vásárhelyieknek, akik imádnak biciklizni.
Tévhit, hogy a lakosság többsége autózik. Bár a nagyvárosainkban a közterületek hatalmas részét foglalják el az autók, a magyarok 63 százaléka elsősorban nem autóval közlekedik, és a lakosság 16 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze – többek közt ez derült ki abból a 3 ezer fős, az ország felnőtt lakosságát érintő reprezentatív kutatásból, amelyet az Aktív Magyarország államtitkárság támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián készített el.

2018 óta megfigyelhető egy kisebb növekedés a soha nem kerékpározók arányában, de továbbra is a felnőtt lakosság túlnyomó többsége, 67 százaléka szokott kerékpározni. A magyarok 40 százaléka legalább heti rendszerességgel szokott kerékpározni.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a régiók felnőtt lakosságában mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Továbbra is a dél-alföldi régiókban figyelhető meg a legmagasabb kerékpározási arány úgy, hogy a 2018-as felmérés óta 2 százalékos visszaesés tapasztalható, jelenleg az itt élők 32 százaléka közlekedik elsősorban biciklivel. A kerékpáros közlekedés továbbra is jóval elterjedtebb a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban.

Továbbra is a felnőtt lakosság jelentős részének, 70 százalékának elérhető a kerékpár, így kijelenthető, hogy a kerékpározás elterjedésében nem ez az első számú akadály. Nem jellemzőek a nagyon drága kerékpárok, 200 ezer forintnál értékesebbet a saját biciklivel rendelkezők 3 százaléka használ. A legtöbben (35 százalék) 20-50 ezer forintos biciklit birtokolnak. A kisebbektől az egyre nagyobb települések felé haladva viszont rohamosan nő a drága és csökken az olcsó biciklik aránya.

A kutatás szerint tévhit, hogy a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t, ugyanis a rendszeresen kerékpárral közlekedők csaknem 60 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal. Megállapították azt is, hogy azok körében, akik közlekedési céllal használnak kerékpárt, elsősorban a tavasztól őszig közlekednek azzal. Azonban a kerékpározók 31 százaléka az időjárástól szinte függetlenül egész évben kerékpárral közlekedik, további 11 százalékot pedig csak a havazás tartja vissza. Kiderült, minél kisebb a település, annál inkább “időjárásfüggetlen” a kerékpározás, Budapesten a “legérzékenyebbek” a kerékpárral közlekedők az időjárási viszonyokra.
A kerékpáros infrastruktúrával való elégedettség 2018 óta óvatos növekedést mutat, a kerékpárhasználók mintegy fele úgy érzi, hogy a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak számát, állapotát tekintve kedvező változások zajlottak az elmúlt tíz évben. A lakosság fele szerint szükség lenne arra, hogy módosítsák a KRESZ-t annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára.