Az orosz-ukrán háború 238. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harmincnyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Danyilov bűntettnek nevezte a hadiállapot bevezetését a megszállt ukrán területeken

Bűntettnek nevezte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezette a hadiállapotot szerdán az Oroszország által megszállt ukrán területeken.

„Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálására való felkészülés Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím-félszigeten, és büntetlen maradt” – írta a politikus a Twitteren.
Az orosz erők eltalálták a nyugati országrészben lévő Ivano-Frankivszk megyében lévő burstini hőerőművet – közölte Szvitlana Oniscsuk, a megyei tanács elnöke. Szavai szerint a tüzet eloltották, senki sem sérült meg. Szerhij Borzov, Vinnicja megye kormányzója nyilvánosságra hozta, hogy a középnyugati országrészben lévő régióban is találtak el az orosz erők energetikai objektumot, de részletekbe nem bocsátkozott. Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban megerősítette, hogy egy létesítményt találta ért Vinnicja megyében, hozzátette ugyanakkor, hogy a támadásban senki sem sérült meg.
A középső országrész légierejének parancsnoksága arról számolt be, hogy a légvédelem 12 ellenséges légi célpontot lőtt le Ukrajna középső és északi részén az oroszok szerdai támadása során.
Az orosz megszálló hatóságok a Donyeck megyei Mariupolban lebontották a sztálini időkben előidézett 1932-1933-as ukrajnai nagy éhínség, a holodomor áldozatainak emlékművét teherautódaru segítségével – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva. A megszállók azt mondták, hogy a gránitot építőanyaggá dolgozzák fel.

Ukrán légierő: több mint kétszáz iráni drónt lőttek le eddig

Azóta, hogy Oroszország elkezdte bevetni az Irántól vásárolt Shahíd-136 típusú önmegsemmisítő drónokat, az ukrán hadsereg 223-at lőtt le belőlük – közölte szerdán az ukrán légierő parancsnoksága.

A sajtóközleményben hozzátették: 36 napja használja ezeket a drónokat Ukrajna ellen az orosz hadsereg. Az első iráni drónt szeptember 13-án semmisítették meg a Harkiv megyei Kupjanszknál. A légierő közölte, hogy a Shahíd-136-os drónokat az orosz erők Gerany-2-ként jelölik.
Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nem tartotta kizártnak, hogy az orosz erők az általuk megszállt Herszon ágyúzására készülnek. A kormányzó szerint erre utal az, hogy a város lakóit tömegesen akarják elszállítani a városból, azzal az ürüggyel, hogy az ukrán hadsereg készül a megye központja elleni támadásra. „Ismerve az oroszok taktikáját, az is erre utal, hogy a Herszon megyei Csaplinkánál megerősített állásokat ásnak tüzérségi ágyúfegyvereknek” – tette hozzá.
Az ukrán légierő déli parancsnoksága azt jelentette, hogy délelőtt lelőttek egy orosz Ka-52-es helikoptert Herszon megyében, Beriszlav térségében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak. Orosz diverzánsok próbálták megkerülni az ukrán állásokat a régióban, Nova Kamjanka közelében, de visszavonultak, Beriszlav térségében pedig az ukrán fegyveres erők megsemmisítettek két lőszerraktárt és egy Szu-25 támadórepülőgépet.
Az ukrán vezérkar szerdai jelentése szerit az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma meghaladta a 66 ezret. A hozzávetőleges adatok szerint az orosz hadsereg egyebek mellett elveszített eddig 269 repülőépet, 242 helikoptert, 16 hadihajót, 2554 harckocsit, 5235 páncélozott járművet és 1637 tüzérségi rendszert.
Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők a megyeszékhelynél tűz alá vettek egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt SZ-300-as légvédelmi rakétákkal. A keletkezett tüzet eloltották, senki sem sérült meg. A régióban lévő Orihiv települést ért orosz tüzérségi támadásban azonban nyolc civil sérült meg. A településen jelenleg nincs áram- és vezetékes vízszolgáltatás.
Az Ukrajinszka Pravda legfrissebb jelentése szerint a főváros, Kijev környékén az ukrán légvédelem „dolgozik”, a robbanások Kijevben is hallatszanak. Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó kérte a lakosokat, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket.
Szerhij Borzov, az ország középnyugati részében lévő Vinnicja megye kormányzója azt jelentette, hogy a régiót rakétákkal támadják az orosz erők. Úgyszintén robbanások hallatszanak a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a Krím félsziget kivételével Ukrajna minden megyéjében légiriadó van, az előzetes információk szerint az orosz erők energetikai létesítményeket támadnak.

Vlagyimir Putyin hadiállapotot vezetett be az elcsatolt területeken

Az Index cikke szerint a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerda délután arról tájékoztatott, hogy Oroszország elnöke a Biztonsági Tanács ülését követően aláírta azt a rendeletet, amely szerint az ország négy új régiójában (Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, Zaporizzsja és Herszon régió) hadiállapotot vezetnek be. Az erről szóló dokumentumot az elnök hivatalos oldalán tették közzé.

Aláírtam egy rendeletet a hadiállapot bevezetéséről az Orosz Föderáció négy területére vonatkozóan. A rendeletet azonnali jóváhagyásra küldik a Szövetségi Tanácsnak és az Állami Dumának – mondta Putyin szerdán a Biztonsági Tanács ülésén, amelyet videókonferencia keretében tartott. A hírügynökség kiemelte, hogy az orosz törvények szerint az Orosz Föderáció elnökének haladéktalanul tájékoztatnia kell a Szövetségi Tanácsot és az Állami Dumát egy esetleges hadiállapot bevezetéséről.

A Kreml sajtószolgálata kedden jelentette be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök összehívja az Orosz Biztonsági Tanácsot. Vlagyimir Putyin orosz elnök október 19-én videókonferenciás ülést tart az Orosz Biztonsági Tanáccsal. A konferencia témája a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek semlegesítése a migrációs szférában – tudatta az orosz vezetés az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Megpróbálták visszafoglalni a zaporizzsjai atomerőművet az ukránok

Az ukrán erők megpróbálták visszafoglalni az orosz hadsereg ellenőrzése alatt álló zaporizzsjai atomerőművet – írja az Al Jazeera. A próbálkozás több órán keresztül tartott, mielőtt feladták volna – jelentette a RIA Hírügynökség.

A küzdelem több órán keresztül tartott – idézi a RIA Vlagyimir Rogov orosz tisztviselőt, hozzátéve, hogy a támadást „sikeresen visszaverték”.

Kimenekítik a lakosokat Herszonból, amelyet az ukrán erők bármelyik pillanatban megtámadhatnak

Kimenekítik a civil lakosokat az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városából, amelyet az ukrán erők bármelyik pillanatban megtámadhatnak – közölte szerdán Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője.

A tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán hadsereg folytatja haditechnikai eszközeinek felvonultatását a herszoni terület peremvidékén. A Szolovjov Live televíziós csatornának nyilatkozva úgy tájékoztatott, hogy több tízezer ukrán katona tartózkodik a terület határán, nagyon sok a hadfelszerelés. Szólt arról is, hogy a regionális hatóságok készek a lakosokat a Dnyeper jobb partjáról a folyó bal partjára áttelepíteni az áldozatok megelőzése érdekében.

Vlagyimir Szaldo, a terület oroszok által megbízott kormányzója korábban bejelentette, hogy mintegy 50-60 ezer embert telepítenek át a Dnyeper bal partjára, mert árvízveszély fenyeget, amely akkor következhet be, ha az ukrán hadsereg csapást mér a kahovkai vízerőműre. Az evakuálási művelet mintegy hat napot vesz igénybe, a csónakok már készen állnak – közölték.

Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna hatalmas erőket halmozott fel Mikolajiv és Krivij Rih irányában. Elmondása szerint a lakosok átköltöztetéséről szóló döntést az is indokolta, hogy nagyszabású védelmi erődítményeket kell létrehozni bármilyen támadás visszaverésére.

Herszon hatóságai SMS-ben utasítják a civileket a terület sürgős elhagyására az ukrán fegyveres erők ágyúzásának veszélye miatt.

Szergej Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz haderő nemrég kinevezett parancsnoka kedden este súlyosnak minősítette a térségben kialakult helyzetet. Az ukránok lakóházakat és az infrastruktúrát ágyúzzák – mondta, hozzátéve, hogy a csapások következtében akadozik az élelmiszer-, ivóvíz- és áramellátás, és megnehezült az átkelés a Dnyeperen.

Az ukrán hadsereg szerdán amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetővel mért csapást a kahovkai víztározó mellett fekvő, Zaporizzsja megyei Enerhodarra – tájékoztatott a helyi közigazgatás a Telegram üzenetküldő oldalon. Eszerint az ukránok a polgári infrastruktúrát is eltalálták rakétáikkal. Megsérült a város bejáratánál lévő híd, valamint a Lucs elektromos alállomás. A támadásnak nincsenek áldozatai, de a városban megszűnt az áramszolgáltatás.

Dnyipropetrovszk régióban több helyen áram- és vízhiány van

Egész Dnyipropetrovszk régiót orosz találatok érték az éjjel. A célpontok elsősorban Krivij Rih és Nikopol járások voltak. A régió több településén áramkimaradások vannak, továbbá a vízszolgáltatás is leállt – számolt be az Ukranszkaja Pravda.

Krivij Rih városában egy kétszintes épület is megsérült az ellenséges támadások következtében. A mentők és a rendfenntartók a helyszínen dolgoznak.

Robbanásokat hallottak a krími Szevasztopolban éjjel

Az elcsatolt Krím-félsziget városában a helyiek három robbanást hallottak. Szevasztopol orosz kormányzója, Mihajlo Razvozsajev azt közölte, hogy a légvédelmi rendszerek léptek működésbe éjjel és egy drónt lőttek le a Belbek katonai repülőtér közelében – áll a 24tv.ua ukrán portál beszámolójában.

Von der Leyen: megfontolandó a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz uniós árplafonjának bevezetése

Érdemes európai uniós (EU) szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni.
Von der Leyen felszólalásában leszögezte, hogy Oroszország újabb fejezetét nyitotta meg az ukrajnai háborúnak, ismét háborús bűncselekményeket követett el. A civil infrastruktúra elleni célzott támadások azzal az egyértelmű céllal, hogy elvágják a polgárok víz-, áram- és fűtésellátását a tél közeledtével, színtiszta terrorcselekményeknek minősülnek – mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette: „Támogatnunk kell Ukrajnát, amíg csak tudjuk, amíg csak kell, de Európát is meg kell védeni Putyin orosz elnök energiaháborújától”.
Mint mondta, az Európai Bizottság határozott jogalkotási keretet javasol a válság kezelésére: ahelyett hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia, a földgáztárolók feltöltéséhez szükséges mennyiség legalább 15 százalékára vonatkozóan kötelező lesz a kereslet összevonása, az érintett vállalatok gázvásárlási konzorciumot hozhatnak létre.
Hozzátette: néhány tagállam jobban függ az orosz gáztól, mint más tagállamok, különösen a tengerpart nélküli közép-európai országok, de ha integrált ellátási láncaink vannak és a gázellátás akadozik egy országban, akkor az hatással lesz minden tagállamra. „Ezért tehát a gázmegosztás létfontosságú” – hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok 5 éve kötelesek szolidaritási megállapodásokat kötni régióbéli szomszédiakkal, de eddig 40 lehetséges megállapodásból csak 6 jött létre, ezért – jelentette be – általános szolidaritási megállapodás lép hatályba, amíg az egyéni megállapodások meg nem köttetnek.
Elmondta továbbá, hogy az EU-nak még többet kell tennie a kiugró árcsúcsok és az energiapiac manipulálása ellen. Oroszország egy év leforgása alatt 80 százalékkal csökkentette a csővezetékes gázszállításokat, az EU pedig mindeközben megbízható beszállítók révén diverzifikálta beszerzéseit.
„Tizenöt százalékos megtakarítást értünk el, a tárolóinkat 92 százalékig feltöltöttük, ellenálltunk az orosz zsarolásnak. De az ellenállásnak megvan az ára, a háztartások gázszámlája megnőtt, a cégeknek egyre nehezebb fenntartani a versenyképességüket” – tette hozzá.
Véleménye szerint a nagy gazdasági bizonytalanság idejét éljük, és Brüsszel aggódik az európai versenyképesség miatt. „Fel kell gyorsítani a befektetéseket a megújuló energiaforrásokba és az infrastruktúrába is, ugyanis a tiszta energiára való átállás Európa válasza az energiaválságra” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

ORFK: csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5071-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3811-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 233 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 64 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Orosz parancsnok: módszeresen őrlik fel az ellenséget

Az orosz erők Ukrajnában nem törekednek gyors előretörésre, hanem módszeresen őrlik fel az ellenséget – jelentette ki kedden Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai háborúban részt vevő orosz erők nemrég kinevezett új parancsnoka újságíróknak.

„Nem törekszünk gyors ütemű előrehaladásra, hanem óvunk minden katonát és módszeresen őröljük fel a támadó ellenséget” – mondta a tábornok. Hozzátette: ezzel nemcsak a saját veszteségek csökkennek, de a civillakosságot is óvják, feltöltik erőiket és tartalékaikat és nagy pontosságú fegyverekkel csapást mérnek az ukrán csapatok harckészségét befolyásoló infrastrukturális létesítményekre.

Ezzel összefüggésben kiemelte a Szu-57-es típusú, ötödik generációs vadászrepülőgép hatékonyságát.

Közölte azt is, hogy az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta az orosz légierő gépei 34 ezer bevetést hajtottak végre, több mint hétezer rakétát kilőve. Hozzáfűzte, hogy nagy sikerrel alkalmazták a Kinzsal típusú hiperszonikus rakétát.

Mint mondta, az ukrán csapatok naponta 600-1000 főt veszítenek.

Szergej Lavrov: nincs értelme fenntartani Nyugaton a korábbi orosz diplomáciai jelenlétet

Oroszországnak nincs értelme fenntartania a nyugati országokban korábbi diplomáciai jelenlétét, mert az orosz diplomaták emberinek alig nevezhető körülmények között kénytelenek ott dolgozni – jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a diplomáciai szolgálatra felvett végzős diákok előtt tartott beszédében.

„Nincs értelme és szándék sincs arra, hogy fenntartsuk a korábbi jelenlétünket a nyugati országokban. Az embereink olyan körülmények között kénytelenek dolgozni, amelyek nehezen nevezhetők emberinek. Állandó problémákat okoznak nekik, fizikai támadások fenyegetik őket. Legfőképp pedig – nincs ott teendő, mióta Európa úgy döntött, hogy elzárkózik előlünk és megszakít minden gazdasági együttműködést. Nem fogjuk a dolgokat erőltetni” – hangsúlyozta Lavrov.

Felidézte, hogy Oroszország éveken át figyelmeztetett arra, hogy elfogadhatatlannak tartja a biztonsági fenyegetést a határain.

„Ilyen körülmények között a súlypontot olyan országokra fogjuk helyezni, amelyek készek velünk az egyenrangúság és a kölcsönös előnyösség alapján együttműködni, s jó kilátásokkal rendelkező projektekre törekedni” – tette hozzá.

Irán további rakétákat és drónokat ígért Oroszországnak

Irán szárazföldi célok leküzdésére alkalmas rakéták és további drónok leszállítását ígérte meg Oroszországnak – közölte kedden két magas rangú iráni tisztségviselő és két diplomata.

Az egyezséget október 6-án kötötték Mohamad Mokber első iráni alelnök, valamint az iráni Forradalmi Gárda két magas rangú tisztségviselője és a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács egyik tagja moszkvai látogatásán.

„Az oroszok több drónt és a nagyobb pontosságú iráni ballisztikus rakétákat kértek, különösen a Fateh és Zolfaghar rakétatípusokból” – mondta az egyik iráni diplomata. Mindemellett visszautasította azt a nyugati értékelést, hogy az ügylet sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát.

„Nem az eladó dolga, hogy hol fogják bevetni őket. Ellentétben a Nyugattal, mi nem fogjuk pártját senkinek sem az ukrajnai válságban. A válság diplomáciai rendezését akarjuk” – tette hozzá a diplomata.

Az egyik iráni tisztségviselő szerint Oroszország több száz rakétát akar vásárolni, a többi között közepes hatótávolságúakat is. Hozzátette, hogy hamarosan le is fogják szállítani ezeket.

Uniós biztos: az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik országot terrorista államnak nyilvánítson

Az EU-nak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik államot, jelen esetben Oroszországot, terrorista államnak nyilvánítson – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament kedd esti plenáris vitáján.

A biztos szerint, nemzeti szinten lehet ilyen döntést hozni, a tagállami parlamenteknek jogában áll így cselekedni.
Johansson elmondta, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, az ukrán erők sikeresen védekeznek a megszálló orosz hadsereg ellen, azonban Moszkva tovább fokozza a feszültséget, tömegpusztító fegyverekkel fenyeget, ukrán területeket annektál, mobilizál, és civileket támad válogatás nélkül. „Minél több sikert arat az ukrán hadsereg, Oroszország annál inkább támad civileket, civil infrastruktúrákat. Moszkva agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta.
A biztos azt is hozzátette, hogy véleménye szerint „Oroszország már elvesztette a háborút, egyre inkább vesztésre áll a harctéren”. „Az EU-nak továbbra is töretlenül egységesnek kell maradnia, és Ukrajna is győzedelmeskedni fog” – zárta beszédét Johansson.

Az olasz képviselőház új elnöke szerint a szankciók bumeránggá változhatnak

Az Oroszországgal szembeni szankciók bumeránggá változhatnak Európa számára Lorenzo Fontana, a jobboldali Liga politikusa, az olasz parlament alsóházának új elnöke szerint, aki a RAI1 köztelevízióban nyilatkozott kedd este.

Lorenzo Fontana emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kirobbanását követően ő is hasznos eszköznek nevezte az Európa által alkalmazott szankciókat, „ha azokkal fegyverek nélkül lehet harcolni”.
Vigyázni kell azonban, mivel az Oroszországgal szembeni szankciók „bumeránggá változhatnak, és mi kerülhetünk súlyos nehézségbe” – jelentette ki.
Kiemelte a gabonaellátás akadozását, és hangsúlyozta, hogy az súlyos élelmiszerválsághoz vezethet, valamint migrációs hullámhoz Afrika és a Közel-Kelet irányából Európába.
„Ez lehet a fegyver, amit Putyin Európa legyőzésére használ fel” – fogalmazott az olasz politikus.
Úgy vélte, nem kizárt, hogy a szankciók hatására az európaiak „adják fel előbb, mivel az orosz néphez képest mi kevésbé vagyunk edzettek a nehézségek elviselésében”.
Az alsóház élére pénteken megválasztott Lorenzo Fontana a közmédia Porta a Porta című politikai-közéleti műsorában beszélt. A késő este műsorra tűzött adást a sajtó az előzetes rögzítés közben láthatta.
Korábban Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország (FI) elnöke a kormányalakításról nyilatkozva újságíróknak elmondta, hogy továbbra is kapcsolatban áll az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal, aki nemrég a születésnapján is felköszöntötte Berlusconit. Oroszország római nagykövetsége diplomáciai forrásai szerint a két politikus közötti személyes kapcsolatról van szó.
A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta közleményben hangoztatta, hogy Lorenzo Fontana és Silvio Berlusconi kijelentései bizonyítják, hogy az alakulóban levő jobbközép kormány kapcsolata Oroszországgal „kétszínű” lesz.

Uniós biztos: a válság megszűnéséhez Putyinnak el kell veszítenie a háborút

A jelenlegi válság megszűnéséhez Vlagyimir Putyin orosz elnöknek el kell veszítenie a háborút – jelentette ki kedden Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az ukrajnai menekültekről szóló vitában a biztos elmondta: Putyin arra törekedett, hogy megossza Európát, de hiába, ez EU egységesebb és erősebb, mint valaha. Mint mondta, mintegy 4,3 millió ukrán menekült el a háborús erőszak elől és kapott ideiglenes védelmet az EU-ban, amit az unió 2024 tavaszáig szándékozik meghosszabbítani. A tagállamok befogadták őket, de sokan visszatértek Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erők ellen vagy családjukat védelmezzék. Elmondta: Bucsa polgármestere egy közelmúltbeli találkozón arról tájékoztatta, hogy a település lakosainak mintegy 70 százaléka visszatért a márciusi mészárlás után.
„Minden ukrán azt reméli, hogy Putyin elveszti a háborút és sokan közülük az életüket is áldoznák azért hogy az Ukrajna nyerjen” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy az EU a menekültek munkavállalását igyekszik segíteni, ennek érdekében a bizottság hétfőn online álláskereső hírportált indított el, amelynek felületén a menekültek több mint három millió állására pályázhatnak. Emellett a bizottság 400 millió eurót különített el arra az esetre, ha a tél folyamán még több menekülő érkezne az EU-ba. „A források 30 százalékára a helyi önkormányzatok pályázhatnak” – tette hozzá.
Johansson arra is kitért, hogy az oroszok is menekülnek a mozgósítás elől, de többségük nem Európa felé veszi az irányt.
„Nagy probléma, hogyan különböztessük meg a rossz és jó szándékú orosz állampolgárokat. A turistavízumot már megvontuk tőlük és szigorúan ellenőrzünk minden orosz menedékkérőt” – hangsúlyozta. Hozzátette: „mindennek ellenére Európa nyitott akar maradni, különösen az üldözött újságírók és ellenzéki aktivisták számára”.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében rendkívüli erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek fogadása érdekében. „Az egyik legtöbb ukrán menekültet befogadó uniós tagállam vagyunk lakosságarányosan. A menekültek ellátása folyamatos és mindenre kiterjed: ukrán gyermekek ezrei kapnak helyet köznevelési intézményeinkben, ezer feletti beteg számára kórházi ágyat biztosítunk, továbbá egészségügyi felszereléseket küldtünk, és segítjük ukrán katonák rehabilitációját is – taglalta a képviselő.
Gál Kinga felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy míg Ukrajnából főként nők és gyermekek érkeznek, addig déli irányból, a nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális bevándorlók, többségében fiatal férfiak száma rohamosan nő.
„Felfegyverzett csoportok szervezetten támadnak határőrökre. Ez is mutatja, hogy meg kell erősíteni az unió külső határait. Az elhibázott brüsszeli migrációs stratégia helyett támogatni kellene az EU külső határvédelmét biztosító tagállamokat, így Magyarországot is” – hangsúlyozta a képviselő.

Hírszerzés: a légvédelem az iráni gyártmányú drónok 70 százalékát lövi le

Az Oroszországnak eladott iráni drónok első tétele 1750 darabot tett ki, az ukrán erők ugyanakkor az oroszok által ukrán terület felé elindított drónok mintegy 70 százalékát lelövik – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra ukrán hírportálok

„Az első tételt 1750 drón mennyiségben rendelték meg, ezt újabb megrendelések követték. A gyártás és az oroszországi szállítás azonban nem egylépéses folyamat. A készleteket fokozatosan merítik ki, az irániak újakat gyártanak, de van ennek a problémának egy másik oldala is: az, hogy az összes drón körülbelül 70 százalékát folyamatosan lelőjük” – fejtette ki a hírszerzés vezetője.
Budanov szavai szerint a Kreml a rakétáiból is kezd kifogyni. Példaként említette, hogy az Iszkander típusú rakétákból az ukrán hírszerzés értesülései szerint már alig 13 százaléka maradt meg a háború előtti készletnek. Megjegyezte, hogy elméletben ennek nem lett volna szabad 30 százalék alá „esni”, de „a háború megteszi a maga korrekcióit”.
A hírszerzési főnök megerősítette, hogy megint Ukrajnában van Igor Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság volt „védelmi minisztere”. „Ismerjük az egyik tartózkodási helyét” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területén tartózkodik, de további részleteket erről nem fedett fel.
Budanov emlékeztetett arra, hogy az ukrán katonai hírszerzés százezer dollár nyomravezetői jutalmat ajánlott fel Girkin kézre kerítéséért.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine