Az orosz-ukrán háború 233. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harmincharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán vezérkar: vízi járműveket foglalnak le az oroszok Herszonban

Az orosz megszállás alatt álló Herszon városban a folyami kikötőből az orosz erők 15 uszály típusú vízi járműből 13-at lefoglaltak, hogy legénységet és felszerelést vigyenek át a Dnyeper (Dnyipro) folyón – írta péntek esti jelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentésben a vezérkar arról is beszámolt, hogy az Oroszország által még 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félszigetről muzeális tárgyakat készülnek Oroszországba vinni. A közlemény szerint a Krím megszálló hatóságai rendeletet adtak ki, amelyben meghatározták a múzeumok „kiürítésének” eljárását. Ebben az is szerepel, hogy a legnagyobb anyagi értékű kiállításokat kiemelten evakuálják – írta a kijevi katonai vezetés.
A jelentésben kitértek arra, hogy a nap folyamán az orosz erők csapást mértek több település infrastruktúrájára az ország keleti részében, aminek következtében polgári lakosok sérültek meg, számokat azonban nem hoztak nyilvánosságra. Az orosz erők pénteken három rakéta- és tíz légicsapást hajtottak végre, és legfeljebb tíz támadást rakéta-sorozatvetőkkel.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy az ukrán erők által felszabadított Herszon megyei Velika Olekszandrivka településen az orosz megszállók által hátrahagyott raktárt találtak több száz lövedékkel, páncéltörő rakétákkal és aknákkal tele.
Több mint ötszáz tüzérségi lőszer, Grad és Uragan rakéta-sorozatvetőbe való lövedék, valamint több mint száz páncéltörő irányított rakéta és páncéltörő akna volt a raktárban, amelyet a helyi művelődési házban helyeztek el – írta az SZBU.
Ezenkívül az SZBU munkatársai számos esetet dokumentáltak helyi lakosok orosz megszállás alatti megkínzásáról és meggyilkolásáról. Az oroszok megpróbálták megfélemlíteni az embereket, hogy felfedjék az ellenállási mozgalom déli helyszíneit. Nem engedték, hogy a helybeliek eltemessék elhunyt rokonaikat a temetőben, ami miatt az emberek saját házaik udvarában földelték el a halottakat. Az SZBU dokumentálta a falu egyik lakosának elrablását is, akit az oroszok az ukrán fegyveres erők segítésével vádoltak meg.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban bejelentette, hogy a Németországtól kapott első Iris-T típusú légvédelmi rendszert már működtetik az ország déli részében.

Putyin: szükségtelen Bidennel találkozni a G20-csúcson

Vlagyimir Putyin szükségtelennek tartja, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon a G20 csoport november közepén, Balin megtartandó csúcstalálkozóján – erről az orosz elnök maga beszélt Asztanában pénteken megtartott sajtótájékoztatóján.

„Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem” – mondta Putyin arra kérdésre válaszolva, hogy hajlandó lenne-e találkozni az amerikai elnökkel Indonéziában.
Elmondta, hogy Oroszország minden bizonnyal részt vesz majd a G20-csúcstalálkozón, de arról, hogy ezt milyen formában fogja ezt megtenni, még nem született döntés. Közölte, hogy egyelőre nincs szó közvetlen tárgyalásokról a fórum egyetlen részvevőjével sem.
Közölte, hogy Oroszország folyamatos kapcsolatban áll egyes G20-országokkal. Példaként Recep Tayyip Erdogan török elnököt említette meg, de azt mondta, hogy másokkal is rendszeresen egyeztet.
Az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Oroszország „helyesen és időben” lépett fel, mert kicsit később „ugyanezt” kapta volna, de számára kedvezőtlenebb körülmények között. Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzte ki céljául Ukrajna elpusztítását.
Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb tömeges csapásokra, a harctéren most egyéb feladatokat kell megoldani. Putyin szerint az orosz védelmi minisztérium még nem minden célpontra mért csapást, de ezt most bepótolja.
Az Ukrajnával folytatott tárgyalások ügyéről szólva azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig kész volt ezekre. Mint mondta, a kétoldalú békemegállapodásokat márciusban gyakorlatilag parafálták, miután azonban Oroszország visszavonta csapatait Kijev közeléből, az ukrán fél nem kívánta folytatni a tárgyalásokat.
A Krími hídon elkövetett robbantással kapcsolatban arról beszélt, hogy a robbanóanyagot tengeri úton küldték el Odesszából, de eddig még nem bizonyosodott be, hogy vajon ez gabonaszállító hajókon történt-e meg. Kilátásba helyezte: ha kiderül, hogy a humanitárius folyosókat terrorcselekmények elkövetésére használják, akkor az megkérdőjelezi a további gabonaszállítást ezeken.
A balti-tengeri gázvezetékekről szólva közölte, hogy az Északi Áramlat-2 egyik szála a jelek szerint üzemképes. Megjegyezte, hogy ennek üzembe helyezéséről nem valószínű, hogy döntés fog születni, de ez nem Oroszország dolga.
Az oroszországi részleges mozgósításra vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta egyebek között, hogy 33 ezer mobilizált katona már megérkezett az alakulatához, 16 ezren pedig már harci feladatokat látnak el. Azt mondta, hogy eddig 222 ezer tartalékost mozgósítottak, akiket szerinte három, 5-10 napos szakaszban készítenek fel.
Azt ígérte, hogy a részleges mozgósítás két héten belül lezárul. Az intézkedés elrendelését azzal indokolta, hogy a hosszú, 1100 kilométeres frontot nem lehetett kizárólag szerződéses katonákkal felügyelni. A mozgósítás közben megmutatkozott zavarokat a nyilvántartás elavult módszerével magyarázta.
Ugyancsak kérdésre válaszolva elítélően nyilatkozott annak a moszkvai lakosnak az esetéről, akit 50 ezer rubel bíráságra és 15 napi elzárásra ítéltek a hadsereg lejáratásáról szóló törvény alapján csak azért, mert ukrán zenét hallgatott. Putyin szerint nem szabad úgy viselkedni, mint azok az országok, amelyek az orosz kultúra „eltörlésére” törekednek.
Emlékeztetett rá, hogy az ukrán az orosz és a krími tatár mellett államnyelvnek számít az Oroszországhoz csatolt Krímben, és arra is, hogy mintegy 3 millió ukrán állampolgár él állandó jelleggel Oroszországban.

Csaknem teljesen megteltek a németországi földgáztárolók

Csaknem teljesen megteltek a földgáztárolók Németországban, a pénteki hivatalos adatok szerint már október közepére elérték a november elejére kitűzött célt, a 95 százalékos töltöttségi szintet.

A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) kimutatása szerint valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 95,14 százalék. Ez a szám jelentős eltéréseket takar, így míg a kisebb méretű tárolók közül több már megtelt, Németország és egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztárolója, a 3,9 milliár köbméter kapacitású rehdeni tároló töltöttsége 83,74 százalékos.
Az ellátásbiztonságot tekintve kedvező fejleményként értékeli a hatóság azt is, hogy a legutóbbi adatok szerint jelentősen csökken a földgázfogyasztás. A 40. naptári héten a háztartások, a kis- és a közepes méretű vállalkozások és az ipari nagyfogyasztók napi felhasználásának középértéke 1602 gigawattóra volt, szemben az egy évvel korábbi 2250-nel. Ehhez azonban az is hozzájárult, hogy átlagosan 0,7 Celsius-fokkal melegebb volt, mint egy évvel korábban – mutatott rá jelentésében a felügyelet.
Ugyanakkor az adatokat ismertető német híradásokban kiemelik, hogy a tárolók legfeljebb két téli hónapra fedezik a földgázigényt, így akár 100 százalékos töltöttség mellett is előfordulhat súlyos gázhiány, ha a szokásosnál hidegebb lesz a tél, és nem sikerül elérni a kormány által megcélzott 20 százalékos fogyasztáscsökkentést, ami a második világháború óta a legmélyebb és leghosszabb válságba taszíthatja az Európai Unió legnagyobb gazdaságát.
A német nyelvterület vezető gazdaságkutató intézetei szeptember végén közzétett közös előrejelzésükben ugyan „alapforgatókönyvként” azzal számolnak, hogy enyhe recesszió következik Németországban, így a hazai össztermék (GDP) csupán 0,4 százalékkal csökken jövőre. Azonban felvázoltak egy lehetséges fejlődési utat arra az esetre is, ha a kemény téli hideg miatt a megszokottnál jóval több földgázra lenne szükség, és így gázhiány lép fel. Ebben az esetben 2023-ban akár 7,9 százalékkal csökkenhet a német GDP, és 2024-ben folytatódhat a visszaesés, 4,2 százalékos GDP-csökkenéssel.
A németországi gázfogyasztás nagyjából 40 százalékát a háztartások és a kisebb kereskedelmi fogyasztók teszik ki, 60 százalékát pedig a nagy ipari fogyasztók.
Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely Ukrajna ellen indított háborúja óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.

Precíziós csapásokról és visszavert ukrán támadásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Ukrajna több régiójában végrehajtott precíziós csapásokról, valamint több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról számolt be pénteken Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A hadijelentés szerint tengeri indítású precíziós fegyverek a Lviv területen található Brodiban megsemmisítettek egy nyugati fegyvereket, hadfelszerelést és lőszert tároló arzenált. Levegő-föld nagypontosságú fegyverek Kijev és Harkiv térségében hadvezetési és energetikai létesítményeket találtak el.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők három sikertelen támadási kísérletet hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk térségében, amelyek során mintegy 30 embert, két páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót veszítettek. A luhanszki régióban az elmúlt nap folyamán ukrán erők a teljes frontvonalvonal mentén harcfelderítéssel próbálkoztak, de visszaszorították őket, megölve több mint 120 ukrán katonát, üzemképtelenné téve öt páncélozott harcjárművet, négy kisteherautót és négy járművet.
A szóvivő szerint a donyecki régióban lévő Vremivkánál az orosz hadsereg uralkodó magaslatokat foglalt el, megsemmisítve több mint 90 ukrán katonát, két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és három kisteherautót. Mint mondta, Mikolajiv-Krivij Rih felől az ukrán erők több sikertelen támadást indítottak a Herszon megyei Dudcsani, Pjatihatki, Isenka ellen, amelyekben több mint 130 ukrán katona elesett, három harckocsi, 11 páncélozott harcjármű és hét jármű pedig elpusztult.
Az orosz légierőnek Mikolajiv környékén az ukrán 59. gépesített lövészdandárra és az idegenlégióra mért rakétacsapásai több mint 170 embert ötek meg, továbbá négy páncélozott harcjárművel, három kisteherautóval és hat járművel növelték a veszteséget.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a nap folyamán két vezetésipontot, 156 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 63 tüzérségi állást támadtak, megsemmisítve egyebek között hat lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-est, a légvédelem pedig 15 drónt, valamint 14 HIMARS- és Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 322 repülőgépet, 161 helikoptert, 2226 drónt, 380 légvédelmi rakétarendszert, 5753 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 869 rakétasorozatvetőt, 3473 tábori löveget és aknavetőt, valamint 6560 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki orosz és angol nyelvű hírportál Makszim Ivanov orosz parlamenti képviselőre hivatkozva azt írta pénteken, hogy a Szverdlovszk megyei Jelany községben működő kiképzőközpontból mintegy hétszáz „tévesen mozgósított” embert küldtek haza. Ivanov szerint mintegy háromszáz embert „jogellenesen” mozgósítottak, további négyszáznál pedig olyan betegséget állapítottak meg, amely kizárja, hogy a hadseregben szolgáljanak.
A központban korábban négy behívott meghalt különböző okok miatt.

Honvédelmi miniszter: Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz

Magyarország a béke pártján áll, érdeke, hogy a béke minél hamarabb visszatérjen Európába, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz – közölte a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően pénteken.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: Magyarország azt szorgalmazza, hogy az értintett felek azonnal üljenek le a tárgyalóasztalhoz és érjen véget az öldöklés.
Kijelentette: Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon az orosz-ukrán háborúból. Bármiféle eszkalációs nyomásnak engedve a NATO-nak nem szabad hagynia, hogy szervezetként részese legyen a háborúnak. Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, és a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében nem küld halálos fegyvert Ukrajnának – tette hozzá.
A honvédelmi miniszter közölte: a magyar emberek biztonsága szempontjából az a legfontosabb, hogy Magyarországnak jól felkészült, jól kiképzett, önálló hadereje legyen. Mivel a békéhez erő kell, Magyarország haderőfejlesztésen dolgozik – tájékoztatott. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a NATO-tagországok 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig elérik azt a célt, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Kiemelte: Magyarország a jól teljesítő tagállamok között van, a vállalt GDP-arányos védelmi kiadást már egy évvel korábban, jövőre teljesíteni fogja. Ez lehetővé teszi, hogy Magyarország folytassa a megkezdett haderőfejlesztést – mondta.
Kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a NATO keleti szárnyán korábban létezett négy harccsoport mellé a háború kitörésére válaszul még négyet hozott létre a szövetség, köztük egyet Magyarországon. A nemzeti haderőre támaszkodva a tavasszal felállított, teljes műveleti képességgel rendelkező harccsoport keretnemzetét Magyarország biztosítja, hozzá más nemzetek, köztük olaszok, horvátok, törökök és amerikai csapatok csatlakoztak – tájékoztatott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, az elmúlt időszakban Magyarország látta el a NATO Koszovóban működő, nemzetközi békefenntartó missziójának (KFOR) parancsnoki feladatait. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Nyugat-Balkán stabilitása. Magyarország déli határán egyre erősebb a migrációs nyomás, ezért is fontos, hogy a régió országiban béke legyen – emelte ki.
Végezetül elmondta: Jens Soltenberg NATO-főtitkár kétoldalú találkozás keretében megerősítette, hogy Magyarország a katonai szövetség megbecsült és elismert tagja. Szavai szerint a főtitkár elismerte, hogy Magyarországnak a szervezetben végzet munkája és szerepvállalásai meghozták gyümölcsüket. Stoltenberg kiemelte azt is, hogy Magyarország vállalásai és elért eredményei értéket képviselnek a NATO számára, és hozzájárulnak a katonai szövetség biztonságához – tájékoztatott a magyar honvédelmi miniszter.

Zelenszkij: mindent megteszünk a győzelmünk felgyorsításáért

Volodimir Zelenszkij elnök pénteken videoüzenetben köszöntötte fel Ukrajna védőit nemzeti ünnepük alkalmából, és kijelentette, hogy Ukrajna biztosan győzni fog, mert tudja, miért és mit képvisel ebben a háborúban.

Ukrajnában október 14-én ünneplik Ukrajna védőinek a napját, ez egyben az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapításának évfordulója, emellett még ortodox egyházi ünnep – Szűz Mária oltalmának ünnepe -, valamint a kozákság ünnepnapja is, és munkaszüneti nap.
„Különböző időszakok voltak, más fenyegetések, de Ukrajna túlélte. Ennek pedig csak egy oka van: a mi védőink” – hangoztatta az államfő. „Ez a jelenlegi ellenség a maga gonoszságában egyesíti, úgy tűnik, államiságunk minden ellenségét, amely valaha volt. Ennek az ellenségnek a legyőzésével pedig választ fogunk adni minden ellenségnek, aki behatolt Ukrajnába, azoknak, akik éltek, élnek és élni fognak a földünkön. Ez győzelem lesz egész népünk számára” – tette hozzá.
Zelenszkij köszönetet mondott minden ukránnak: „azoknak, akik fegyverrel a kezükben védik az ország területét, az Ukrajnának segítséget kérő diplomatáknak, az önkénteseknek, az újságíróknak, akik terjesztik az igazságot Ukrajnáról és a háborúról, a szállítási szektorban dolgozóknak, akik Ukrajnát minden szükségessel ellátják, az energiamérnököknek, akik fáradhatatlanul dolgoznak a sötétség legyőzésén, az építőknek, akik helyreállítják, amit az ellenség elpusztított, az orvosoknak, a mentőknek, a tanároknak, a gazdálkodóknak, az iparosoknak, és mindazoknak, akik különféle módokon ellenállnak az orosz inváziónak”.
Az államfő hangsúlyozta: Ukrajna mindent megtesz azért, hogy a fogságba esett ukrán katonákat kiszabadítsa. Megígérte, hogy „senki sem marad fogságban”.
Zelenszkij szerint a jövő konkrét emberektől függ, azoktól, „akik jelenleg a lövészárkokban és a harcálláspontokon vannak, és mellettük milliók állnak, velük van egész Ukrajna a lövészárkokban”.
„Mi együtt milliók és milliók vagyunk. Egy nagyszerű ország nagyszerű emberei!” – zárta beszédét Zelenszkij.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon közzétett ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy az ukránok 2022 telén kiálltak egy hatalmas csapást, eltemették az orosz hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát, most pedig visszaszerzik mindazt, ami az övék, és semmi sem állítja meg őket.
Hozzátette: 2022 tele „már a világtörténelem része”. „Az ukránok ellenálltak egy erős ellenséges csapásnak, megmutatták, mit jelent ukránnak lenni, azt, hogy van bátorságuk harcolni a szabadságukért. „Az ukránok a harcosok útját választották, és mennek előre, miközben az egész világ lelkesedéssel és reménykedve tekint rájuk” – fogalmazott a főparancsnok.

Herszoni képviselő: az oroszok a Krímben akarják túszként fogva tartanai a herszoniakat

Az orosz megszálló hatóságok ukrán állampolgárokat próbálnak a herszoni régióból a Krím félszigetre irányítani, hogy miután az ukrán fegyveres erők felszabadítják a térséget, túsznak használják őket – jelentette ki Szerhij Hlany, a dél-ukrajnai megye tanácsának képviselője pénteki sajtótájékoztatóján, amelyről az Interfax-Ukrajina hírügynökség tudósított.

Hlany arra reagált, hogy az orosz kormány segítséget ígért csütörtökön az ukrán ellentámadás fókuszában lévő Herszon megye azon lakosainak, akik „Oroszország más régióiba” szeretnének utazni.
A herszoni politikus leszögezte, hogy ez nem más, mint ukrán lakosok erőszakos deportálása. Emlékeztetett arra, hogy ugyanez történt a keleti országrészben lévő Harkiv megyében is, amikor az ideiglenesen megszállt területről Oroszországba küldték a gyerekeket, és az orosz megszállás felszámolása után a gyerekeket nem adták vissza szüleiknek. Hlany szerint a megszállók tulajdonképpen visszatartják a térség lakóinak távozását is a megszállt területről.
Ihor Terehov harkivi polgármester arról adott hírt, hogy napközben az orosz erők rakétacsapást mértek a városra. Egyelőre annyit közölt, hogy négy rakétát lőttek ki a megyeközpontra, ahol robbanások történtek. Áldozatokról még nincs információ.
A délkeleti országrészben lévő Zaporizzsjára is rakétákat lőttek ki az orosz erők péntek reggel. Olekszandr Sztaruh, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy három Sz-300-as rakéta csapódott be a városban. A csapások infrastrukturális létesítményeket sújtottak. A becsapódások helyén tűz ütött ki. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt.
Az ukrán vezérkar pénteki jelentése szerint eddig hozzávetőleg 64 300 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük előző nap mintegy ötszázan. Ezen felül az elmúlt napon az ukrán hadsereg megsemmisített egyebek mellett 17 harci drónt.

Herszon megye elhagyását javasolják a lakosságnak az orosz hatóságok

Az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye orosz hatóságai kedden azt javasolták a helyi lakosoknak, hogy „egy időre távozzanak más oroszországi régiókba”.

Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője pénteki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a civilek távozása mozgásteret biztosítana a hadseregnek „a terület ukrán fegyveres erőktől való megtisztításához”.
„Herszon megye (ukrán) lövetése elsősorban a civilek számára veszélyes. Annak érdekében, hogy a területnek az ukronáciktól és a nyugati zsoldosoktól való megtisztítása során elkerüljük az áldozatokat Herszon régió civil lakossága körében, Herszon megye közigazgatása határozottan azt javasolja, hogy az emberek éljenek a humanitárius célú elutaztatás lehetőségével, pihenés és gyógyulás céljából” – írta Sztremouszov.
Közölte, hogy forródrótot hoztak létre az „Oroszország más régióiba irányuló humanitárius utaztatás” megszervezésére.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója csütörtökön arra kérte az orosz vezetést, hogy szervezze meg a lakosok biztonságos régiókba való távozását az ukrán csapatok mindennapos rakétatámadásai miatt. Szaldo pénteken arról számolt be, hogy 350 lakos jelezte: kész lenne élni a felkínált elutazási lehetőséggel.
A kormányzó egyébként azt állította, hogy az orosz erők minden irányból visszaverik az ukrán támadásokat. Szaldo szerint a lakosok csak saját akaratukból távozhatnak.
Rogyion Mirosnyik, az Oroszországhoz csatolt Luhanszki Népköztársaság moszkvai képviseletének vezetője azt mondta, hogy a luhanszki régióban lévő Szvatovénél az ukrán fegyveres erők 30-35 ezer embert vontak össze. Mirosnyik szerint „az amerikaiak követelik a mielőbbi bevetésüket”, hogy eredményeket tudjanak felmutatni a november elején esedékes félidős választások előtt.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” szóvivője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a donyecki régióban lévő Artemivszkba (Bahmutba) az ukrán hadvezetés erősítést, többek között külföldi „zsoldosokat” vezényelt. Azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az ostromlott városban az ukrán erők a nyugati és az északnyugati részekre húzódtak vissza.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy az oroszországi Belgorod megyében, Oktyabrszkoje községben csütörtökön történt hadianyagraktár-robbanásnak vannak halottai és sebesültjei. A robbanást a helyi hatóságok szerint tüzérségi támadás okozta. Az orosz légvédelem ugyanebben a régióban, a Novooszkolszki járásban lelőtt egy rakétát, amelynek darabjai megrongálták az ottani vasútvonal elektromos vezetékét. A vonalon a forgalmat leállították.
A helyi hatóságok több, orosz ellenőrzés alá került településről tettek bejelentést pénteken ukrán tüzérségi támadásról. Mariupolban működésbe lépett a légvédelem.

Kijev szerint az ukrán hadsereg több mint hatszáz települést foglalt vissza szeptemberben

Az ukrán hadsereg több mint 600 települést foglalt vissza szeptemberben Oroszországtól – közölte a kijevi reintegrációs minisztérium a honlapján pénteken.

A települések közül 75 az ország déli részén, az oroszok által annektált Herszon megyében található, ahol a várakozások szerint pénteken megkezdődik az evakuáció, amelyre az Oroszország által kinevezett kormányzó szólította fel a civil lakosságot – írja az MTI.

A stratégiai jelentőségű Herszon az oroszok által 2014-ben annektált Krím félsziget túloldalán fekszik.

Az északkeleti Harkiv megyében mintegy 500 települést sikerült visszafoglalniuk az ukrán erőknek – tájékoztatott a kijevi minisztérium. Az ukrán csapatok szeptemberben jelentősen előretörtek a térségben, mélyen behatolva az oroszok által megszállt területre.

A szintén annektált Donyeck megyében 43, Luhanszkban pedig hét település került újra ukrán kézre. A reintegrációs tárca honlapján azt írta: „Lényegesen nőtt a felszabadított ukrán területek nagysága.”

Hiába az orosz előrenyomulás, ember- és lőszerveszteségeik egyre súlyosabbak

Az oroszbarát erők taktikai előrelépést tettek a Donyeck megyei Bahmut városának központja felé – közölte a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében.

A tájékoztató szerint július eleje óta kevés más települést foglaltak el az orosz erők.

A Wagner Group katonai magáncég által vezetett erők azonban helyi szinten némi győzelmet értek el a Donbászban: A Wagner valószínűleg továbbra is nagymértékben részt vesz a bakhmuti harcokban – folytatódik a tájékoztató.

A közleményben hozzáteszik, hogy Oroszország valószínűleg úgy tekint Bakhmutra, mint a Donyecki terület legjelentősebb részének számító Kramatorszk-Szlovjanszk felé vezető előrenyomulás előkészítése.

A közlemény szerint Oroszország továbbra is folytatja a támadó hadműveleteket Donbász középső részén, és nagyon lassan halad előre.

Az általános műveleti tervét azonban aláássa az északi és déli szárnyaira nehezedő ukrán nyomás, valamint a lőszerek és a munkaerő súlyos hiánya – szemlézi az Index.

Jövő júliusban fejeződhet be a Krími híd javítása

Egy orosz kormányzati dokumentumból kiderül, hogy a Krími híd javítása 2023 júliusára fejeződik be – írja a Reuters.

Az elcsatolt Krím félsziget és Dél-Oroszország közötti híd javításait 2023 júliusáig be kell fejezni – áll az orosz kormány honlapján közzétett dokumentumban.

Október 8-án reggel felrobbant egy teherautó a Krími hídon. A járműről a vasúton elhelyezkedő tehervonat tartályaira is átterjedt a tűz. A híd egy része később teljesen víz alá került. Többek szerint nem teherautó okozta a robbanást, hanem más áll a háttérben.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 6214-an léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5157-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal csütörtökön 41 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Kuleba orosz telefonbetyároknak elismerte Ukrajna felelősségét a krími és a belgorodi robbantások miatt

Elismerte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter két orosz telefonbetyárnak, hogy Ukrajna áll az oroszországi Belgorod megye és a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímben elkövetett támadások mögött.

Az orosz médiában csütörtökön tették közzé az online beszélgetést, amelyet a Lexus álnéven ismertté Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov készített az ukrán diplomácia vezetőjével. A félrevezetett Kuleba abban a hiszemben beszélt, hogy Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövettel van dolga.
„A Krím nem tartozik a legközelebbi operatív célpontok közé. De ha megkérdezi tőlem, hogy ki robbantgat a Krímben vagy Belgorodban, akkor négyszemközt azt mondom, hogy igen, mi vagyunk azok” – jelentette ki Kuleba a videofelvételen.
Az orosz nyelvű, hosszas beszélgetés során az ukrán külügyminiszter azt is elismerte, hogy Kijev „a partnerekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szoros együttműködésben” készítette elő az ellentámadást a front déli szakaszán. Elmondta, hogy szerinte a Washington és az Európai Unió által már Kijevnek ígért pénz csak az év végéig lesz elegendő Ukrajna számára, amelynek havonta körülbelül 5 milliárd dollárra van szüksége.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Kuleba beismerésével kapcsolatban csütörtöki Telegram-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben a német médiának nyilatkozva arról próbálta meggyőzni az újságírókat, hogy Oroszország „maga robbantja fel az infrastruktúrát a saját területén”.

Herszoni kimenekítési tervekről és Donyec-medencei sikerekről számoltak be az orosz hatóságok

Segítséget ígért az orosz kormány csütörtökön az ukrán ellentámadás fókuszában lévő Herszon megye azon lakosainak, akik „Oroszország más régióiba” szeretnének utazni, a donyecki régió hatóságai pedig két település elfoglalásáról tettek bejelentést.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány segíteni fogja az október elején Oroszországhoz csatolt Herszon megye lakosait, akik Oroszország más régióiba szeretnének távozni. Mint mondta, az erre vonatkozó kérést a régió ügyvezető kormányzója, Vlagyimir Szaldo intézte Moszkvához, az ukrán rakétatámadásokra hivatkozva.
A kormányfőhelyettes segítséget ígért az emberek ingyenes elhelyezésében és ellátásában. Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy nem tervezik Herszon régió kiürítését.
A Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága közölte, hogy az orosz erők „felszabadították” az Artemivszktől (Bahmuttól) mintegy hat kilométerre lévő Opitne és Ivanhrad települést. Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által elcsatolt donyecki régió vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a csapaterősítésnek és a mozgósításnak köszönhetően fordulópontjához közeledik az általa vezetett terület „felszabadítása”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Harkiv megyében Kupjanszk irányából két ukrán taktikai századcsoport próbált meg sikertelenül Orljanka és Kotljarivka felé előretörni, több mint félszáz katonát, három harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és hét járművet veszítve. Liman környékén a tábornok szerint ismét kudarcot vallott az átkelés a Zserebec folyón, és két visszavert ukrán taktikai zászlóaljcsoport mintegy hatvan embere esett el, valamint két harckocsija, öt gyalogsági harcjárműve és két kisteherautója vált üzemképtelenné.
Mikolajiv – Krivij Rih felől két ukrán taktikai zászlóaljcsoport a Herszon megyei Pjatikatki, Kosztromka, Bezvodne és Pravdine felé indított offenzívát, amelyet az orosz erők a jelentés szerint visszavertek, megölve több mint 110 katonát, és elpusztítva 21 páncélozott harcjárművet és 12 speciális járművet.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők a nap folyamán négy vezetési pontot, 164 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és 52 tüzérségi egységet támadtak, megsemmisítve egyebek között öt lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-est, a légvédelem pedig egy Szu-27-est, 12 drónt, 16 HIMARS- és Vilha-lövedéket és tíz radarelhárító HARM rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők 321 repülőgépet, 161 helikoptert, 2211 drónt, 380 légvédelmi rakétarendszert, 5720 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 868 rakétasorozatvetőt, 3467 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6529 speciális katonai járművet veszítettek.
A tárca csütörtökön közölte, hogy tárgyalások eredményeként Ukrajna húsz orosz hadifoglyot adott át.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója csütörtökön este közölte, hogy a régió egyik falvában ukrán lövések miatt felrobbant egy hadianyagraktár. Az előzetes adatok szerint sérültek nincsenek, a település lakosait pedig evakuálják. A News.ru portál szerint a robbanások Oktyabrszkoje községben történtek, és tüzet okoztak.
Belgorod városban korábban találat érte egy 15 emeletes ház tetejét, miután ukrán rakétatámadásra válaszul működésbe lépett az orosz légvédelem. Az incidensnek nem voltak sérültjei. A helyi hatóságok a nap folyamán több orosz ellenőrzés alá került településről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

Stoltenberg: a NATO nukleáris elrettentőképessége a béke megőrzését szolgálja

A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.
„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét – emelte ki.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. A NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, de nem ijed meg és éber marad. Ezzel összefüggésben aláhúzta: egyetlen tagország megtámadása azt jelentené, hogy aktiválják a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontját, a washingtoni szerződés 5. cikkét.
Kijelentette: a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tagországok számos és különböző katonai eszközökkel segítik Ukrajnát. Fejlett rendszereket szállítanak a hadban álló országnak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket is. Emellett üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást is biztosítanak, és a védelmi közösség hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának – tette hozzá.
Stoltenberg kiemelte, hogy az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövet0ett szabotázs rávilágított a létfontosságú felszíni, illetve felszín és tenger alatti infrastruktúrák védelmének fontosságára. „Növeltük éberségünket a Balti- és az Északi-tengeren, továbbá megkettőzzük a haditengerészeti jelenlétünket is a régióban” – fogalmazott, majd hozzátette: a szövetség fokozza a hírszerzési adatok megosztását és felügyeletet minden területen, a világűrtől a tenger alatti képességekig.
A NATO-főtitkár végezetül közölte, a tagországok védelmi miniszterei áttekintették a NATO elrettentő képességének és védelmének megerősítése terén elért haladást, és megállapodtak abban, hogy a szövetség növeli a magas fokú készenlétben tartott erőinek számát. Még több erőt csoportosít a szövetség keleti régiójába, köztük nyolc harccsoport a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – tette hozzá Jens Stoltenberg.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján „felelőtlen, meggondolatlan és veszélyes retorikának” nevezte az orosz nukleáris fenyegetést. Közölte: a nukleáris fegyverek esetleges orosz bevetésével kapcsolatosan az Egyesült Államok nem látja szükségesnek, hogy bármit változtasson jelenlegi katonai berendezkedésén vagy az esetleges válaszintézkedéseket illetően. A NATO nem fél az orosz fenyegetéstől, megvannak a képességei, hogy megvédje tagországait – jelentette ki.
Austin történelmi jelentőségűnek nevezte Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szándékának kinyilvánítását, és arra biztatta a tagországokat, hogy valamennyien mihamarabb járuljanak hozzá a katonai szövetség erősítését is jelentő bővítéshez.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine