Az orosz-ukrán háború 232. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harminckettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: a Török Áramlat felrobbantására készülő diverzánsokat fogtak el

A Török Áramlat gázvezeték felrobbantására készülő diverzánsokat tartóztattak le az orosz hatóságok – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Asztanában újságíróknak nyilatkozva.

Peszkov szerint a robbantást orosz területen szándékoztak végrehajtani a továbbra is működőképes gázszállítási útvonalon, amely „teljes terheléssel, óraműpontossággal működik”. Mint mondta, ebben „olyan erők érintettek, amelyek lehetséges eredetére (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) utalásokat tett”. A szóvivő a szavak értelmezését a sajtóra bízta.
Putyin hétfőn, az orosz biztonsági tanács ülésén bejelentette, hogy nagy hatótávolságú, precíziós csapásokat rendelt el Ukrajna katonai, energetikai és kommunikációs létesítményei ellen, válaszul a Kijev utasítására „orosz területen” és „terrorista” módszerekkel elkövetett támadások ellen. A megtorlást elsősorban a Krími hídon elkövetett robbantás váltotta ki, de az elnök említést tett a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásáról, a kurszki atomerőmű távvezetékeinek felrobbantásáról, valamint a Török Áramlat gázvezeték egyik szakaszának levegőbe repítéséről tett kísérletről is.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy az elmúlt napokban tiltakozását fejezte ki Németország, Dánia és Svédország moszkvai nagyköveténél, amiért nem érkezett válasz Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek ezen országok vezetéséhez október 5-én intézett felhívására. Ebben a kormányfő arra támasztott igényt, hogy Oroszországot vonják be az Északi Áramlat gázvezetékpárok ellen elkövetett robbantások kivizsgálásába. A tárca kifogásolta, hogy ugyanakkor információk jelennek meg arról, hogy más országok, köztük az Egyesült Államok is részt vesznek a nyomozásban.
A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy amennyiben orosz szakértők nem vehetnek részt a folyamatban lévő vizsgálatban, Moszkva „abból a feltételezésből fog kiindulni, hogy az említett országoknak rejtegetnivalójuk van, vagy fedezik a terrorcselekmények elkövetőit”.
„Oroszország természetesen nem fogja elismerni egy ilyen vizsgálat +áleredményeit+, hacsak nem vesznek részt benne orosz szakemberek” – közölte a külügyminisztérium.

Stoltenberg: a NATO nukleáris elrettentőképessége a béke megőrzését szolgálja

A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.
„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét – emelte ki.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. A NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, de nem ijed meg és éber marad. Ezzel összefüggésben aláhúzta: egyetlen tagország megtámadása azt jelentené, hogy aktiválják a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontját, a washingtoni szerződés 5. cikkét.
Kijelentette: a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tagországok számos és különböző katonai eszközökkel segítik Ukrajnát. Fejlett rendszereket szállítanak a hadban álló országnak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket is. Emellett üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást is biztosítanak, és a védelmi közösség hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának – tette hozzá.
Stoltenberg kiemelte, hogy az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett szabotázs rávilágított a létfontosságú felszíni, illetve felszín és tenger alatti infrastruktúrák védelmének fontosságára. „Növeltük éberségünket a Balti- és az Északi-tengeren, továbbá megkettőzzük a haditengerészeti jelenlétünket is a régióban” – fogalmazott, majd hozzátette: a szövetség fokozza a hírszerzési adatok megosztását és felügyeletet minden területen, a világűrtől a tenger alatti képességekig.
A NATO-főtitkár végezetül közölte, a tagországok védelmi miniszterei áttekintették a NATO elrettentő képességének és védelmének megerősítése terén elért haladást, és megállapodtak abban, hogy a szövetség növeli a magas fokú készenlétben tartott erőinek számát. Még több erőt csoportosít a szövetség keleti régiójába, köztük nyolc harccsoport a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – tette hozzá Jens Stoltenberg.

Ukrán vezérkar: az orosz erők parancsot kaptak a támadóműveletek leállítására több irányban

Az orosz csapatok parancsot kaptak a felsővezetéstől, hogy ideiglenesen állítsák le a támadóműveleteket a harci cselekmények bizonyos területein, köztük Donyeck megyében – írta az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében.

A közlemény szerint az ilyen döntések fő oka az utánpótlás rendkívül alacsony erkölcsi és pszichológiai állapota és az, hogy a mozgósítottak közül sokan dezertálnak, illetve nem tartják be a harci parancsokat.
A zaporizzsjai régióban, Tokmak térségében az ukrán alegységek három orosz Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg legénységgel együtt. A megsérült orosz katonákat a helyi kórházba szállították. A déli Herszon megyében Tokarivka térségében mértek az ukrán erők tüzérségi csapást az orosz csapatokra, aminek következtében az orosz hadsereg mintegy 150 katonát veszített.
Szerdán az ukrán vezérkar jelentése szerint az oroszok három rakéta- és 21 légicsapást, valamint 104 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Több mint negyven település volt kitéve ellenséges támadásoknak, köztük Mikolajiv, Vinnicja és Cserkaszi megyeszékhelyű városok térsége. Az orosz erők különböző rakétákat és iráni gyártású drónokat vetettek be.
A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig 63 800 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük előző nap mintegy 420.
Jaroszlav Jarusevics Herszon megyei kormányzó egy tévéműsorban azt mondta, hogy az ukrán csapatok már 75 települést szabadítottak fel a régióban, ebből csak októberben 29-et. Néhányat megnevezett azokon felül, amelyeknek a visszavételét már korábban közzétette a déli műveleti parancsnokság is. Kiemelte, hogy Herszon megye felszabadítása folytatódik, de – mint mondta – több részletet nem közölhet a hadsereg által kért „információs csend” betartása miatt.
Dmitro Lunyin, az ország középső részében fekvő Poltava megye kormányzója újságíróknak azt mondta, hogy az elmúlt két napban két ukrán katonai repülőgép zuhant le a régióban. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ugyanakkor az Ukrajinszka Pravda hírportálnak egy Szu-24-es gép lezuhanását erősítette meg. Hozzátette, hogy a két pilóta katapultált, egy közülük életét vesztette.
Mikolajiv dél-ukrajnai várost az éjjel támadta Sz-300-as rakétákkal az orosz hadsereg. Találat ért több lakóházat, köztük egy ötemeletest, amelynek a két felső szintje leomlott. Egy helyi lakos meghalt, ketten megsérültek, köztük egy 11 éves fiú, hét ember után még kutatnak a romok alatt – hozta nyilvánosságra Vitalij Kim megyei kormányzó. Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon közzétett üzenetében hozzátette, hogy a fiú hat órát töltött a romok alatt, mire sikerült kimenteni.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az előző napi orosz ágyúzások következtében Avgyijivka településen hét civil vesztette életét.
Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó csütörtökön közölte, hogy az orosz erők Orihiv várost lőtték, egy helyi lakos vesztette életét, 13-an sebesültek meg.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy reggel a fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Makariv környékét támadták az orosz erők iráni gyártású kamikaze drónokkal. Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó hozzátette, hogy senki sem sérült meg a támadásokban.
Volodimir Kudrickij, az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke a Facebookon közölte, hogy nincs szükség az országban az áramszolgáltatás időleges korlátozására, mert az orosz rakétacsapások nyomán keletkezett károkat minden régióban sikerült helyreállítani.

Scholz: Putyin „keresztesháborút” folytat a liberális demokrácia ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen egy szélesebb művelet, a liberális demokrácia elleni putyini „keresztesháború” része – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A szociáldemokrata politikus a haladó szellemiségű kormányzás ügyeiről szóló, Progressive Governance Summit című konferencián sugárzott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a tekintélyelvű és a jobboldali populista politika már hosszabb ideje erősödik, és „a liberális demokrácia évek óta támadás alatt áll, kívülről és belülről is”.
Mint mondta, ez a folyamat „egészen új szintet ért el”, amikor Vlagyimir Putyin rárontott Ukrajnára és világossá tette, hogy támadása nem csupán Ukrajnáról szól, hanem egy „keresztesháború” része.
A háború terheit főleg a „bátor ukrán nők és férfiak” viselik, hiszen ők azok, akik harcolnak, és „akiket megölnek és megcsonkítanak, megerőszakolnak, deportálnak”.
Azonban a támadás célja nem csupán Ukrajna. Putyin háborúja a liberális demokrácia, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a szabadság és a haladás, „az életmódunk, és ahogy Putyin mondja, a kollektív Nyugat, vagyis mindannyiunk ellen” irányul.
„Ez az, amiért Ukrajnának győznie kell” – fejtette ki a német kancellár.
Aláhúzta, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverrel, valamint a gazdasági, a pénzügyi és a humanitárius segítségnyújtás eszközei révén, méghozzá „amíg csak szükséges”.
A felvételről bejátszott köszöntő után tartott pódiumbeszélgetésen Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszter elmondta, hogy az eddiginél jóval keményebb szavak Olaf Scholztól nem jelentenek alapvető változást, mert a kancellár évek óta tudja, hogy Vlagyimir Putyin „ellenségnek” tartja a Nyugatot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a német külpolitikának változnia kell, „fel kell nőnie” az új feladatokhoz.
Schmidt a többi között arról is szólt: komoly eredmény, hogy az ENSZ Közgyűlése a világszervezet 143 tagállamának egyetértésével ítélte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, de nehéz fenntartani ezt a széles koalíciót, mert „nagyon erős az orosz narratíva, miszerint a nyugati szankciók okozzák a drágulást”.
Azzal a hónapok óta tartó vitával kapcsolatban, hogy Németországnak modern, hazai, német gyártású páncélozott harci járművekkel is támogatnia kellene az ukrán hadsereget, a kancelláriaminiszter a kormány elutasító álláspontját indokolva rámutatott, hogy egyetlen nyugati állam sem szállít ilyen járműveket a hazai gyártású modellek közül, vagyis Németország egyáltalán nincs egyedül. A tartózkodást egyebek mellett az indokolja, hogy nehéz megszervezni a karbantartást, Oroszország pedig alkalmat szerezne a legfejlettebb nyugati hadiipari technológiák tanulmányozására, ha elfogna ilyen járműveket, amelyeket ráadásul a propagandájában is felhasználhatna – fejtette ki a német kancelláriaminiszter.

Románia villamos energiát szállít a Moldovai Köztársaságnak

Románia elkezd villamos energiát szállítani a Moldovai Köztársaságnak, miután a román Hidroelectrica és a moldáv Energocom vállalatok aláírtak egy erről szóló szerződést – jelentette be csütörtökön Virgil Popescu román energiaügyi miniszter.

A szerződés 100 megawatt villamos energia szállításáról szól, a Moldova felé irányuló export már csütörtökön éjszaka elkezdődik – mutatott rá a miniszter.
Közölte, hogy a kormány szerdai ülésén elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely kötelezi a román energiaszolgáltatókat, hogy az orosz-ukrán háború okozta rendkívüli helyzetben kétoldalú megállapodásokat kössenek a moldáv kormány által kijelölt vállalatokkal. „Ezentúl is Moldova állampolgárai mellett állunk” – írta közösségi oldalán a miniszter.
Moldovának azt követően lett szüksége sürgősen villamos energiára, hogy az orosz rakétatámadások következtében – amelyek ukrán energia-hálózatokat rongáltak meg – Kijev energiaexport-tilalmat rendelt el.

Az EU rugalmasabbá tette a kohéziós alapok felhasználását az ukrajnai menekültek befogadásának megkönnyítésére

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul, az ukrajnai menekültek befogadásának megkönnyítése érdekében még rugalmasabbá váljon a kohéziós alapok felhasználása – erről tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

Az elfogadott jogszabály-módosítási csomag arra irányul, hogy az uniós kormányok és régiók kezelni tudják Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatásait. Az uniós kohéziós alapok felhasználásának rugalmassága azt a célt szolgálja, hogy forrásokat lehessen juttatni a menekültek támogatására, figyelembe véve egyúttal a tagállamok költségvetési korlátait és biztosítva a támogatás hatékonyságát – írták.
Az elfogadott intézkedések egyebek mellett 3,5 milliárd euró összegű előfinanszírozást tesznek lehetővé annak érdekében, hogy további likviditást lehessen biztosítani a 2014-2020-as programokból a menekültek megsegítésére. Száz százalékos társfinanszírozási lehetőséget teremtenek az unión kívüli országok állampolgárainak társadalmi és gazdasági beilleszkedésének előmozdítását célzó beruházások esetében. Lehetővé teszik a menekültekkel kapcsolatos szükségletekkel foglalkozó, már lezárult kezdeményezések költségeinek visszamenőleges hatályú megtérítését, továbbá elkülönítik a menekültekkel kapcsolatos kiadások 30 százalékát a helyi önkormányzatok és a helyi közösségekben tevékenykedő civil társadalmi szervezetek számára.
Az intézkedések megkönnyítik tehát a háború elől menekülők támogatását célzó intézkedések széles körének finanszírozását, az érkezési befogadástól és elszállásolástól kezdve a menekültek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének és a munkaerőpiacra való belépésének biztosításáig. Az intézkedésekkel biztosítható lesz továbbá az, hogy elegendő közvetlen támogatásban részesüljenek azok, akik a helyi közösségekben támogatást nyújtanak a menekülteknek – közölték.
A jogszabályi változtatások a hivatalos közzétételt követően azonnal hatályba lépnek – tette hozzá közleményében az uniós tanács.

Amerikai védelmi miniszter: Washington megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét

Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.

Lloyd Austin a NATO-tagországok védelmi miniszterei tanácskozásának befejező munkanapjára érkezve hangsúlyozta, a szövetségesek minden segítséget megadnak Ukrajnának mindaddig, amíg arra szükség van. Hozzátette, várakozással tekint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása elé, mely reményei szerint hamarosan megtörténik.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rövid érkezési nyilatkozatában megköszönte Washington transzatlanti együttműködés melletti elkötelezettségét, valamint hozzájárulását Ukrajna támogatásához. Közölte, a szövetségesek a tanácskozás első munkanapján arról egyeztek meg, hogy még több támogatást nyújtanak Ukrajnának, egyebek mellett légvédelmi rendszerekkel segítik a háborúban álló ország önvédelmét.
Üdvözölte, hogy az ENSZ Közgyűlése szerdán elítélte az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását, továbbá követelte, hogy Moszkva azonnal változtasson az intézkedésein, illetve kimondta Ukrajna területi sérthetetlenségét. Mindez azt mutatja, hogy ki kell állni a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása és a közös alapértékek mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Stoltenberg a szerdán kezdődött, kétnapos védelmi miniszteri tanácskozás részleteiről adott korábbi tájékoztatása szerint a résztvevők arra összpontosítanak, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét. Megbeszélik továbbá, hogy a NATO-nak a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.

Az orosz alsóház elnöke még keményebb választ ígért Ukrajnának, „ha a terrortámadások folytatódnak”

Még keményebb választ ígért Ukrajnának az orosz alsóház elnöke, „ha a terrortámadások folytatódnak” – írta csütörtökön internetes oldalán a Kommerszant című orosz gazdasági napilap.

Vjacseszlav Vologyin adatokat tett közzé az ukrán energetikai létesítményekre mért orosz csapásokról. Az infografika azt mutatja, hogy Ukrajna elvesztette termelőkapacitásának felét.
Vologyin „még határozottabb” választ ígért, ha Kijev további terrortámadásokat hajt végre. „Amennyiben folytatódnak a kijevi rezsim terrortámadásai, a válasz még keményebb lesz. A terrortámadások minden szervezőjét és elkövetőjét meg kell találni. Aki ellenáll, azt elpusztítjuk” – írta a Telegramon közösségi oldalon.
Hozzátette, hogy „terroristákkal sehol máshol a világon nem tárgyalnak”.

Az ENSZ Közgyűlése elítélte Oroszországot az ukrajnai régiók egyoldalú elcsatolása miatt

Az ENSZ Közgyűlése 143 igen és 5 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett megszavazta az Oroszországot elítélő újabb határozatát.

A helyi idő szerint szerdán elfogadott dokumentum elítéli az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, és azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását és követeli, hogy Moszkva azonnal változtasson az intézkedésein.
A határozat kimondja Ukrajna területi sérthetetlenségét.
A határozati javaslatot 44, túlnyomóan európai ország, köztük Magyarország terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a múlt héten.
Ez a mostani volt a negyedik ENSZ-közgyűlési határozat, mióta idén február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és egyben a legnagyobb többséggel elfogadott dokumentum az ügyben.
A szavazás után tartott rövid sajtótájékoztatón az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a közgyűlés üzenete hangos és világos. Linda Thomas-Greenfield úgy fogalmazott: „függetlenül attól, kicsi vagy nagy, gazdag vagy szegény országról van-e szó, ha tagja az ENSZ-nek, akkor határai a sajátjai, amelyet a nemzetközi jog véd, és ezeket senki nem rajzolhatja át erő alkalmazásával”.
A ENSZ közgyűlés határozati javaslatról szóló rendkívüli tanácskozásának hétfői ülésén a tagországok képviselői elutasították a titkos szavazásról szóló orosz indítványt.
Az ülésen Kőrösi Csaba, a közgyűlés elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ alapokmánya világosan fogalmaz; az agresszió illegális, ahogy törvénytelen megtámadni egy szomszédos országot, és illegális más országok területének elcsatolása is. Hozzátette, hogy politikai megoldást kell találni, nyitva kell tartani az ajtót a diplomáciának, a harcokat Oroszország és Ukrajna között le kell állítani.
Emlékeztetett az ENSZ korábbi határozatára, amely szerint az orosz hadseregnek vissza kell vonulnia Oroszország nemzetközileg elismert határai mögé. A közgyűlési elnök kijelentette: az úgynevezett népszavazások nem nevezhetők az emberek akaratának az érintett régiókban.
A szerdán elfogadott ENSZ-határozat kimondja Ukrajna területi sérthetetlenségét, és felszólítja a világ országait arra, hogy tartózkodjanak elismerni az Oroszország által szervezett úgynevezett népszavazások eredményét.

Macron további fegyvereket ígért Kijevnek és felszólította Putyint, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz

Emmanuel Macron francia államfő az ukrajnai háborúról és annak következményeiről adott élő tévéinterjújában szerda este felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”, és megígérte, hogy Párizs újabb fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.

„Jelenleg először is Vlagyimir Putyinnak abban kell hagynia a háborút, tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását, és vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz” – mondta a francia elnök a France2 közszolgálati televízióban.
Emmanuel Macron az interjúban elsősorban azt kifogásolta, hogy az orosz elnök a hadsereg megerősítésére mozgósítást rendelt el, és az elmúlt napok rakétatámadásaival „Európát is belehelyezte a háborúba”.
Jelezte, hogy továbbra is beszélni kíván Vlagyimir Putyinnal „minden alkalommal, amikor az szükséges”.
„Egy adott pillanatban, remélem, mielőbb, muszáj, hogy mindegyik fél visszatérjen a tárgyalóasztalhoz” – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron, elismerve ugyanakkor, hogy „ez nem a következő hetekben lesz”.
Kiemelte, hogy a tárgyalás Kijev érdekében is áll, és megígérte hogy Párizs újabb fegyvereket, mégpedig légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának. Elmondta, hogy eddig 15 francia CAESAR önjáró löveget szállított Franciaország az ukrán hadseregnek. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy további hat ágyút szállítsunk Dániával együtt” – mondta a francia elnök, miután a további hat CAESAR-t eredetileg a dán hadseregnek szánta Párizs.
„Megpróbáljuk egyből az ukránoknak leszállítani őket” – jelezte az államfő.
A francia elnök az interjúban figyelmeztette Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt arra, hogy „problémákkal” fogja magát szembe találni, ha még inkább elkötelezi magát Moszkva oldalán az ukrajnai háborúban.
Emmanuel Macron a „konfliktus eszkalálódásának elkerülésére” szólított fel annak érdekében, hogy a harcok ne terjedjenek át Ukrajna szomszédos államaira, illetve annak megakadályozására, hogy Moszkva nukleáris vagy vegyi fegyvereket vessen be.

Kamikazedrónok csapódtak be Kijevbe

Iráni gyártmányú kamikazedrónok támadták meg Kijevet, valamint Ukrajna fővárosának környékét helyi idő szerint csütörtök hajnalban – számolt be az AP hírügynökség.

Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója elmondta, hogy a támadást a főváros közelében hajtották végre, azonban áldozatokról egyelőre nincsenek információi.

Eközben a dél-ukrajnai Mikolajiv városát is ágyúzták az ellenséges csapatok. A hírügynökség azt írta, Ukrajna déli frontján továbbra is heves harcok vannak. Mikolajiv polgármestere, Olekszandr Szienkovics elmondása szerint egy ötemeletes lakóházat ért támadás. Az épület teljesen megsemmisült a csapásban, áldozatokról azonban itt sem tudni.

ORFK: mintegy 10 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5708-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4561-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 223 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől kedden 81 ember, köztük 36 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Jöhet az újabb orosz–ukrán béketárgyalás, Erdogan javaslattal készül Putyinnak

A Kreml érdemi török közvetítési javaslatra számít Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtöki találkozóján az ukrajnai konfliktus ügyében – mondta szerdán Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója.

Erdogan valószínűleg hivatalosan javaslatot fog tenni valamire – mondta az elnöki tanácsadó a két vezető Kazahsztánban esedékes csütörtöki találkozójára utalva.

Sajtóértesülések vannak arról, hogy a török fél meghatározott elgondolásokkal fog előállni, nem zárhatom ki, hogy Erdogan aktívan érinteni fogja ezt a témát az asztanai tárgyalás során – tette hozzá Usakov, aki úgy fogalmazott, hogy érdekes és hasznos megbeszélést vár. Usakov beszélt arról is, hogy amennyiben sor kerülne orosz–ukrán kapcsolatfelvételre, az török területen történne – írja az MTI.

Egyben méltatta Törökország álláspontját, hogy „elvből nem csatlakozik az illegális nyugati szankciókhoz”. Törökország erőteljesen függ az orosz gáztól és olajtól. Az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta Ankara arra törekszik, hogy fenntartsa kapcsolatait Ukrajnával és Oroszországgal egyaránt.

Ankara fontos szerepet játszott a szeptemberi orosz–ukrán fogolycserében, illetve a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindítását célzó júliusi megállapodás létrejöttében – írja az Index.

Csehország a következő három évben tetemes összeggel segíti Ukrajnát

Csehország 2023 és 2025 között évente félmilliárd koronás (8,25 milliárd forintos) segítséget nyújt Ukrajnának. A segélyprogramot, amelyet a külügyminisztérium, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium dolgozott ki közösen, szerdán este hagyta jóvá a kormány – közölte Jan Lipavsky külügyminiszter a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón.

A humanitárius, illetve Ukrajna háború utáni stabilizációját és átalakulását segítő programokra a következő három évben évente 415 millió koronát szán a kormány, míg évi 85 millió koronával az Ukrajna újjáépítésébe bekapcsolódó cseh cégeket kívánja támogatni – idézte a CTK hírügynökség a kormány határozatát.
Az Ukrajnának nyújtott humanitárius és stabilizációs segítséget a külügyminisztérium, míg a gazdasági segítséget az ipari és kereskedelmi tárca fogja felügyelni és irányítani.
A kormány azzal számol, hogy Ukrajna a jövőben Csehország stratégiai partnerévé válik, Prága és Kijev együttműködése kölcsönösen előnyös lesz.
Jan Lipavsky további közlése szerint Csehország október 25-től megtagadja a schengeni övezethez tartozó országok által kiadott turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását az országba. Csehország ezzel csatlakozott az Európai Unió több más tagállamához, amelyek megszigorították az orosz állampolgárokra vonatkozó beutazási szabályokat.

Morawiecki: folytatódik a visegrádi együttműködés

A visegrádi csoport (V4) országainak együttműködése eddig sikeres volt, ezért folytatódni fog. Az ukrajnai háború kapcsán eltér a lengyel és a magyar álláspont, de a két ország érdekei közösek – jelentette ki Mateusz Morawiecki szerda este a lengyel közszolgálati rádióban.

Morawiecki mintegy félórás interjút adott a lengyel rádió harmadik csatornájának. A beszélgetés során az ukrajnai háborút illető lengyel és magyar álláspontról, valamint a regionális együttműködésről is kérdezték.
Közép-Európa „közös otthonunk, közösek az érdekeink, és amíg együtt harcoltunk a migráció ügyében vagy sok uniós irányelv ügyében, sikeresek voltunk” – válaszolt Morawiecki. Hozzátette: ezért az együttműködés a visegrádi csoportban folytatódni fog.
A legközelebbi V4-csúcstalálkozó időpontját tudakoló kérdésre Morawiecki elmondta: kedden Pozsonyban már találkoztak a visegrádi elnökök, és valószínűleg heteken belül sor kerül a miniszterelnöki találkozóra is.
Az ukrajnai háború megítélése kapcsán Morawiecki utalt arra, hogy a magyar álláspont más, mint a lengyel. „Nem az a szerepem, hogy ezt történelmi szempontból vagy a mai idők törvényszerűségei szerint magyarázzam, ez a magyarok dolga, illetve azoké, akik Magyarországgal összefüggő ügyekkel akarnak foglalkozni” – jelentette ki.
„Fontos aláhúzni, hogy közösek az érdekeink” – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy Magyarország eddig nem vétózta meg az Oroszországgal szembeni uniós szankciócsomagok egyikét sem.

Szijjártó: a Gazprom megerősítette elkötelezettségét a magyarországi szállítások fenntartása mellett

Magyarország földgázellátása a jelenlegi válsághelyzetben is biztonságban van, miután a Gazprom vezérigazgatója megerősítette hosszú távú elkötelezettségét a Török Áramlat működtetése és a magyarországi szállítások fenntartása mellett – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Alekszej Millerrel folytatott esti tárgyalását követően arról számolt be, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul hozott brüsszeli szankciók miatt minden idők legsúlyosabb energiaellátási válsága alakult ki Európában és a kontinens határain túl is.
Fontos kérdésnek nevezte, hogy mi lesz a mostani fűtési szezonban, de szavai szerint legalább ennyire lényeges az is, hogy a következő két-három télen hogyan lehet majd biztosítani Európa ellátását, minthogy az északi szállítási útvonalak gyakorlatilag ellehetetlenültek. Aláhúzta, hogy egyedül a Török Áramlaton keresztül zavartalan még mindig a tranzit Oroszország felől, így bebizonyosodott, hogy azt megérte megépíteni.
Látogatásának okára kitérve pedig leszögezte: „az volt a célom, hogy megbizonyosodjak arról, hogy a Gazprom is hosszú távú együttműködésben érdekelt Magyarországgal, illetve hogy megszerezzem az elkötelezettségüket a hosszútávú együttműködésre velünk.”
Szijjártó Péter közölte, hogy az orosz energetikai óriáscég északról a biztonságosan és kiszámíthatóan működő déli útvonalra helyezi át a hangsúlyt a szállítások terén, illetve a hazánk számára eddig kisebb mértékben Ausztria felől érkező mennyiséget is a Török Áramlatra irányítja át.
„Ezzel még biztosabbá válik Magyarország energiaellátása” – fogalmazott.
Rámutatott továbbá, hogy a Török Áramlat tenger alatti csővezetékeit, kompresszorait, turbináit és más fontos elemeit az oroszok gyártották, így a fenntartásuk nem ütközik szankciós akadályokba. Mint közölte, Miller afelől is biztosította, hogy a holland hatóságok eljárásai nem veszélyeztetik a vezeték működését.
A miniszter hangsúlyozta: „a Gazprom megerősítette elkötelezettségét a Török Áramlat hosszú távú működtetése mellett és a magyarországi szállítások hosszú távra tervezhetősége tekintetében is.”
„Így egészen biztos lehet mindenki abban, hogy Magyarországon semmifajta korlátozásra nem lesz szükség a földgázfelhasználás tekintetében” – emelte ki, hozzátéve, hogy csütörtökön emellett aláírják a kedvezőbb, halasztott fizetésről szóló szerződést.
Végezetül pedig megerősítette, hogy a kormány a jövőben is ki fog állni amellett, hogy a földgázszállítás és az azzal összefüggő tevékenységek nem kerülhetnek szankciós korlátozások alá.

Ukrajna megkapta Németországtól az IRIS-T légvédelmi rendszert

Ukrajna megkapta a német IRIS-T légvédelmi rendszer szállítását – jelentette a Der Spiegel magazin.

A légvédelem új korszaka kezdődött el Ukrajnában. Az IRIS-T-k már itt vannak. Az amerikai NASAM-ok jönnek is. Ez még csak a kezdet. És még többre van szükségünk. Nem kétséges, hogy Oroszország egy terrorista állam. Erkölcsi kötelességünk megvédeni az eget Ukrajna felett, hogy megmentsük a népünket – írta a Twitteren Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine