Az orosz-ukrán háború 227. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszonhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Halálos áldozatai is vannak a Krími híd robbantásának

Beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza szombat hajnalban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg.

A vizsgálatot folytató orosz hatóság legfrissebb jelentése szerint legalább három ember életét vesztette, akik a robbanáskor járműveikkel együtt a vízbe zuhantak.

Robbanások Harkivban, folytatódik a tüzérségi támadás Zaporizzsjánál

Szombatra virradóan robbanások rázták meg az ukrajnai Harkivot, Zaporizzsja ellen pedig folytatódtak az orosz tüzérségi támadások, a halálos áldozatok száma tovább nőtt – derült ki a helyi hatóságok friss bejelentéseiből.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a Telegramon közölte, hogy a kora reggeli robbanásokat a városközpontot érő tüzérségi támadások okozták. Mint írta, támadás érte egyebek között a város egyik egészségügyi intézményét, valamint egy nagyobb, de lakatlan épületet.

Beszámolója szerint a város fölött még reggel is füstfelhő gomolygott, a robbanások pedig további, kisebb detonációkat okoztak. Sebesültekről egyelőre nem tudni.

Zaporizzsját a helyi hatóságok közlése szerint az elmúlt napokban sorozatos tüzérségi támadások érték , melyek szombat hajnalban sem szűntek meg, s további két ember halálát okozták. A lakóházakba becsapódó rakéták eddig 14 embert öltek meg, 12 sebesültet pedig kórházban ápolnak.

Zelenszkij: az ukrán hadsereg 29 települést foglalt vissza a keleti térségben ezen a héten

Éjszaka közzétett videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az ukrán hadsereg csak ezen a héten 776 négyzetkilométernyi területet és 29 települést foglalt vissza a keleti térségben, köztük hatot az elcsatolt Luhanszki régióban. Az ellentámadások kezdete óta Zelenszkij fogalmazása szerint összesen 2434 négyzetkilométernyi területet, valamint 96 települést szabadítottak fel az orosz megszállás alól.

Beomlott a Krími híd egy szakasza

Beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza szombat hajnalban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg.

Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindításának előkészítése a Kercsi-szorosba.
A Telegram közölt egy videót, amelyen az látszik, hogy az egyik útpálya beleomlott a tengerbe két hídláb között. A magasban futó sínen egy tartálykocsikból álló szerelvény vesztegel, több kocsija kiégett, és a vasúti híd szerkezete is megsérült.
Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte: egy teherautó felrobbanása következtében részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya.
A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg. Helyszínelők dolgoznak a robbanás okának megállapításán.
Az első adatok szerint a történteknek nincsenek áldozatai, az anyagi kár felmérése folyamatban van.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására.
A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.
Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé az incidens miatt. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.
Mihail Razzsovaev, Szevasztopol kormányzója Telegram-csatornáján arra kérte a hazautazni készülő turistákat, hogy egy napig még maradjanak a városban. Közölte, a helyi vezetés rendezi majd szállodai költségeiket.
Az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is.
A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.
A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.
A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.

A hídrobbantás erősítheti az eszkalációt

A felrobbantott Krími híd stratégiai fontosságú Moszkva számára, ugyanis ezen keresztül érkezik az orosz katonai erők utánpótlása. Az esettel kapcsolatban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő közösségi oldalán azt írta: „A Krími híd lángokban – állítólag”. Ha igaz, ez egy újabb kemény eszkalációs kör lesz – tette hozzá a szakértő.

Ugyan egyelőre nem tisztázott, hogy szándékos támadás okozhatta-e a robbanást, azonban korábban Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő azt nyilatkozta: jobb lerombolni a Krím-félszigetre vezető hidat, hogy ezzel elvágják a megszállók utánpótlási útvonalait.

A szakértő kiemelte, hogy ez egy fájdalmas lépés, azonban a Herszonban, Berdjanszkban, Melitopolban, Mariupolban, Zaporizzsjában és Krivij Rihben harcoló orosz csapatok is ezen a hídon keresztül „táplálkoznak”.

A fegyveres erők volt vezérkari főnökhelyettese, Igor Romanenko altábornagy szerint azonban Ukrajna nem biztos, hogy képes lerombolni a teljes hidat, de a megfelelő időben lehet rá csapást mérni, éppen akkor, amikor csapatok vonulnak át rajta.

Very clear view of the vehicle portion of the bridge that collapsed and the railway portion on fire. pic.twitter.com/fYsLJuHRcE

— Rob Lee (@RALee85) October 8, 2022

Víz alá került a Krími híd egy része

Víz alá került a Kercsi-híd egy része, miután kigyulladt egy üzemanyagtartály szombat reggel. A Krím-félsziget Fekete-tengeren átívelő hídjáról számos videófelvétel került ki a közösségimédia-platformokra. A híd az oroszok számára stratégiai fontosságú, ugyanis ezen keresztül érkezik az utánpótlás a déli fronton harcoló orosz katonák számára.

A legfrissebb felvételek szerint a tűz a híd vasúti részét borította el, azonban az autópálya is jelentősen megrongálódott, egy része víz alá került.

Felrobbant egy teherautó a Krími hídon, az építmény megsérült

Egy teherautó felrobbanása következtében részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya – közölte szombaton az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság.

Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt.
A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat.

Hodorkovszkij: Putyint a környezete késztetheti távozásra

Mihail Hodorkovszkij, száműzetésben élő orosz üzletember szerint az ukrán sikerek a hadszíntéren arra kényszeríthetik az orosz elnök környezetét, hogy saját életük védelmében távozásra késztessék Vlagyimir Putyint, akinek félelemre épített hatalma meggyengülhet az őt körülvevő emberek körében.

A korábban börtönre ítélt, most Londonban élő orosz milliárdos a Fox News-nak adott interjút az orosz elnök 70. születésnapja előtt egy nappal, amelyben saját tapasztalataira hivatkozva lehetségesnek mondta, hogy Putyin tisztában van azzal, és fél attól, hogy a környezete távozásra kényszerítheti.
Ami ugyanakkor az elnök körül álló emberek számára újdonság, az az annak tudata, hogy a háború még csúnyább szakaszba fordulhat, és akkor mindnyájuknak vége lehet – fejtette ki.
Hodorkovszkij megfogalmazása szerint Putyin környezete egy gengsztermiliő, elnöki hatalmát a félelemre építi, vagyis, ha imázsa megkopik, akkor a tőle való félelem is csökken és a hatalma is veszélybe kerül.
Mihail Hodorkovszkij az interjúban kifejtette: a ma és még inkább a holnap problémái abból a tényből fakadnak majd, hogy nem csak Oroszország és az orosz emberek nem értik a Nyugatot, de a Nyugat sem érti az orosz embereket.
Hodorkovszkij Vlagyimir Putyin egyik leghevesebb kritikusa, akit 2004-ben Oroszország leggazdagabb, a világ 16. legvagyonosabb embereként tartottak számon. 2003 és 2013 között gazdasági bűncselekmények miatt börtönben volt Oroszországban. Nemzetközi közbejárásra szabadult elnöki kegyelemmel. Jelenleg Londonban él és a Nyitott Oroszország nevű alapítványban dolgozik, amely az oroszországi ellenzék támogatására jött létre.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6416-an léptek be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5810-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 189 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy az ukrajnai háború elől pénteken 32 menekült, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A Készenléti Rendőrség segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – írták. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Putyin: intézkedéseket kell kidolgozni a FÁK-országok közötti konfliktusok megoldására

A posztszovjet országok közötti konfliktusok megoldására intézkedéseket kell kidolgozni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Független Államok Közössége pénteki szentpétervári informális csúcstalálkozóján.

„Ukrajnán kívül, ahol valóban tragikus események zajlanak, sajnos a posztszovjet térség más közeli államai között is keletkeznek konfliktusok. Ez feltétlenül megköveteli intézkedések kidolgozását a megoldásukra” – mondta az orosz államfő.
Putyin a FÁK-országok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésére szólított fel. Mint mondta, 2021-ben Oroszország kereskedelme a FÁK-országokkal több mint 30 százalékkal 96 milliárd dollárra nőtt. Álláspontja szerint a tendencia folytatásához szükség van a gyors átállásra a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolásra, ami megerősíti a tagállamok pénzügyi szuverenitását, fejleszti a belső tőkepiacot és elmélyíti a regionális gazdasági integrációt.
Az orosz elnök szólt a jövő pénteken Asztanában megrendezendő hivatalos FÁK-csúcstalálkozó dokumentumcsomagjának előkészítéséről. Közölte, hogy Kazahsztán és Oroszország kereskedelmi és befektetési partnerség továbbfejlesztését tervezi. Támogatásáról biztosította Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök azon javaslatát, hogy a FÁK égisze alatt hozzanak létre egy nemzetközi szervezetet az orosz nyelvhasználat támogatására és fejlesztésére.
Szeptemberben négy FÁK-ország is fegyveres konfliktus részesévé vált: 13-án éjjel kiújultak a harcok Örményország és Azerbajdzsán között. A két ország külügyminisztere október 2-án Genfben találkozott egymással, hogy békeszerződésről tárgyaljon, de Jereván pénteken is azeri ágyúzásról számolt be. Szeptember 14-én fegyveres összecsapások törtek ki Tádzsikisztán és Kirgizisztán között is a területi határokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt, de 19-én a két ország békemegállapodást írt alá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen elmondta, hogy a FÁK-országok évente rendszerint egy hivatalos és egy nem hivatalos találkozót tartanak. A mostanit, amelyet a szentpétervári Konstantin-palotában rendeztek meg Putyin 70. születésnapján, a jövő heti hivatalos asztanai csúcs előkészítése fontos szakaszának nevezte.
Az orosz elnököt Moldova kivételével a FÁK-országok összes hivatalban lévő vezetője felköszöntötte. Csatlakozott hozzájuk Igor Dodon volt moldovai elnök is. Szadir Zsaparov kirgiz elnök hivatali elfoglaltságára hivatkozva kimentette magát az Oroszország „északi fővárosában” tartott tanácskozásról.
A csúcsot követően Putyin és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök négyszemközt tárgyalt egymással.
A FÁK-tanácskozást megrendező Szentpétervár kormányzója, Alekszandr Beglov pénteken bejelentette, hogy a városban idén elmaradnak a szokásos újévi rendezvények, beleértve a tűzijátékot is. A megtakarított pénzt az ukrajnai háborúba mozgósított katonák és önkéntesek felszerelésére fogják fordítani.

Kormányzó: az orosz erők Dnyipropetrovszk megye területét lőtték, áldozatok

Az orosz erők pénteken kora este a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségét lőtték Grad rakéta-sorozatvetőkkel és más nehézfegyverekkel, a támadásban egy 37 éves férfi életét vesztette, egy 42 éves férfit pedig sérülésekkel kórházba szállítottak – közölte Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram mikroblogon.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról számolt be még napközben, hogy a megyeszékhelyet és környékét újabb rakétatámadás érte, de az ukrán légvédelem még a levegőben megsemmisített három rakétát. Egyelőre úgy tudni, senki nem sérült meg. Zaporizzsját második napja folyamatosan támadják rakétatákkal az orosz erők. Csütörtök éjjel a város központjában lévő többemeletes lakóházakba csapódtak be lövedékek, az eddigi adatok szerint 12 civil halt meg – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon kora este arról számolt be, hogy az orosz erők tíz rakétát lőttek ki az északkeleti Szumi megye területére. Az első információk szerint a támadásban senki sem sérült meg.
Konsztantyin Nemicsev, a Kraken nevű ukrán különleges alakulat parancsnoka a Telegramon megerősítette, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalt egy újabb települést – Podolit – Harkiv megyében. Hozzátette, hogy a falu Kupjanszk és Kupjanszk-Vuzlovij település között fekszik, amelyeket már korábban felszabadítottak az ukrán erők az orosz megszállás alól.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán katonák 13 településnél verték vissza az orosz erők támadásait a keleti és a déli országrészben. A nap folyamán az oroszok két rakéta- és öt légicsapást indítottak, továbbá több mint tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel – írta a vezérkar.
A Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka, Szerhij Najev altábornagy egy tévéműsorban lehetségesnek nevezte, hogy az orosz csapatok ismét támadásba lendülnek a főváros, Kijev ellen, de – mint mondta – két-három hónapra van szükségük az erre alkalmas alakulatok felállításához. Kiemelte ugyanakkor, hogy Kijev most még jobban védett, mint az orosz invázió február 24-i kezdetekor volt. Véleménye szerint Fehéroroszország akkor léphet be az ukrajnai háborúba, „ha erre utasítást kap az Oroszországi Föderációtól”. „Ha az ellenség helyzetében változás történik, mi ennek megfelelően változtatjuk meg majd az erők összetételét” – közölte Najev.

Zelenszkij: Moszkva nem áll készen nukleáris fegyver bevetésére, de a kommunikáció is veszélyes

Oroszország nem áll készen arra, hogy nukleáris fegyvert vessen be az ukrajnai háborúban, de az erről szóló kommunikáció is nagyon veszélyes – mondta pénteken a BBC-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij a brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának adott interjúban cáfolta, hogy egy minapi nyilatkozatában Oroszország elleni csapásmérésre biztatta volna a Nyugatot; szavai szerint félreértették ukránul mondott kijelentéseit, amelyeket egy online rendezvényen tett.
Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok nem terroristák, nem harcolnak más országok területén. „Még (az elmúlt) nyolc év véres tragédiája után sem az a hozzáállásunk az oroszokkal szemben, hogy embereket kell gyilkolnunk, erre nem állunk készen, ellentétben az oroszokkal” – fogalmazott Zelenszkij.
Hangsúlyozta: véleménye az, hogy a világnak újabb szankciók révén mért „megelőző rúgásokkal” kell megállítania Oroszországot, nem katonai csapásmérésekkel.
Hozzátette, hogy az oroszok a maguk javára használták fel és „újrafordították” az általa mondottak először nyilvánosságra került fordítását.
Zelenszkij szerint a nukleáris fegyverek esetleges használatáról szóló kommunikáció az orosz társadalomnak szól, de így is rendkívül veszélyes.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Zelenszkij által tett kijelentésekről szóló első beszámolók után elítélte az ukrán elnöknek tulajdonított szavakat, mondván: Zelenszkij gyakorlatilag egy új világháború kirobbantására tett felhívást.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által nemrégiben elrendelt mozgósításról szólva Zelenszkij a pénteki BBC-interjúban úgy fogalmazott: „e behívott gyerekeknél sem gépfegyver, sem testvédő (katonai) ruházat nincs, csak ágyútölteléknek vetik oda őket, az életükért kell harcolniuk, ha nem akarnak kebabbá válni.”
Hozzátette, hogy Putyin nem nukleáris csapástól fél, hanem saját népétől, mivel csak a nép tudja megfosztani őt hatalmától és átruházni e hatalmat másra

Az ukrán parlament határozatban sürgette nemzetközi törvényszék felállítását az orosz háborús bűnök kivizsgálására

Az ukrán parlament határozatot fogadott el pénteken, amelyben a törvényhozás az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz fordul a következő felhívással: hozzanak létre egy nemzetközi bíróságot, amelynek a feladata Oroszország Ukrajnában elkövetett háborús bűntetteinek kivizsgálása lenne – jelentette be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.

A határozatot a 450 fős törvényhozás 283 képviselője hagyta jóvá.
„Az ukrán verhovna rada (parlament) felszólítja az államok nemzetközi közösségét: használjanak fel minden lehetséges eszközt arra, hogy kellő nyomást tudjanak gyakorolni az Oroszországi Föderáció politikai és katonai vezetésére rákényszerítendő az Ukrajnával szembeni fegyveres agresszió beszüntetésére. Ezenfelül az egyetemes joghatóság elve alapján saját büntetőjoguk keretein belül vonják felelősségre azokat, akik Ukrajna területén súlyos nemzetközi bűncselekményeket követtek el” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a határozatból.
A felállítandó testületnek az ukrán törvényhozás szerint rendelkeznie kell joghatósággal az Ukrajna elleni agressziós bűncselekmények kivizsgálására, olyan bűncselekményekére, amelyeket valószínűleg az Oroszországi Föderáció legmagasabb szintű politikai és katonai vezetése követett el, valamint vádemelésre az elkövetők ellen. Ezenfelül a bíróságnak jogosultnak kell lennie nemzetközi elfogatóparancsot kiadni, amelyet nem korlátozhat az állam- és kormányfők, illetve egyéb állami tisztségviselők mentelmi joga. A testületnek 2014 februárjától, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójának kezdetétől kezdve minden esemény felett joghatósággal kell rendelkeznie – szögezték le a határozatban a képviselők.

20 drónt lőttek le 24 óra alatt az ukránok

Oroszország először vette célba Zaporizzsját robbanóanyaggal megtöltött „kamikaze drónokkal”, a regionális kormányzó szerint az iráni gyártmányú Shahed-136 drónok két infrastrukturális létesítményt rongáltak meg a városban. Moszkva az ukrán térnyerés után kezdte a drónokat bevetni, amelyek ukrán katonai tisztviselők szerint olcsóbbak és kevésbé kifinomultabbak, mint a rakéták, de hatékonynak bizonyultak a földi célpontok kártételében. A Shahed-136 drónok több órán keresztül képesek a levegőben maradni és körözni a potenciális célpontok felett, mielőtt becsapódáskor felrobbannának.

Hétfőn az iráni külügyminisztérium szóvivője tagadta. hogy drónokat szállított volna Oroszországnak. Az ukrán hadsereg azonban azt közölte, több mint 20 drónt lőttek le az elmúlt 24 órában, és a legtöbb iráni gyártású volt.

Több száz holttestet találtak Harkivban az oroszok távozása után

Az északkelet-harkivi régióban, ahol az ukrán erők nagy területet szereztek vissza szeptemberben, 534 civil, köztük 19 gyermek holttestét találták meg az orosz csapatok távozása után – mondta Szerhij Bolvinov, a harkivi rendőrség munkatársa csütörtökön. A Reuters jelentése szerint összesen 447 holttestet találtak Iziumban, a nyomozók bizonyítékot találtak arra is, hogy 22 helyszínen kínzószobákat is használtak. Oroszország egyelőre nem kommentálta a bejelentést.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine