Az orosz-ukrán háború 226. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszonhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az energiaárak csökkentését követelik az EU-tagállamok

Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői felszólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagállamok vezetőinek prágai informális csúcstalálkozója után pénteken Prágában.

A politikusok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását, de konkrét megoldás nem született – mondta Mateusz Morawiecki.
Nyilatkozata szerint a csúcstalálkozón többen bírálták azt a német tervet, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítse az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat.
„Ez a terv előnyhöz juttatná a német cégeket, ami nem korrekt” – szögezte le a lengyel kormányfő.
Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: az európai vezetők többsége egyetértett azzal a javaslattal, hogy el kell különíteni egymástól az áramárakat és a gázárakat. „Többségi vélemény, hogy közös európai megoldásra van szükség” – hangsúlyozta Fiala. Szerinte a konkrét javaslatokkal már az Európai Tanácsa legközelebbi ülése foglalkozhat.
A cseh miniszterelnök és az Európai Unió vezetői a találkozó utáni sajtótájékoztatón megerősítették, hogy az EU-tagállamok továbbra is erőteljes támogatást kívánnak nyújtani az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának.
„Egyértelműen agresszióról van szó. Nyomást akarunk gyakorolni Oroszországra, mert a Moszkva által indított háború következménye a jelenleg a világot sújtó élelmiszer- és energiaválság” – mutatott rá Charles Michel, az Európai Tanács elnöke újságírók előtt.
„Vlagyimir Putyin nyilatkozatait nagyon komolyan vesszük” – jelentette ki Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra a kérdésre válaszolva, mennyire kell komolyan venni az orosz államfő kijelentéseit az atomfegyverek esetleges bevetéséről. „Komolyan vesszük, de zsarolni nem hagyjuk magunkat” – szögezte le Ursula von der Leyen. Támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg szükséges lesz, mégpedig minden téren – tette hozzá.
Hasonlóan nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár is. Putyin célja megosztani Európát, de ez nem fog neki sikerülni – mondta újságíróknak.
„A két prágai tanácskozás fontos két nap volt Európa és az Európai Unió számára” – jelentette ki a csúcstalálkozókkal összefüggésben Charles Michel. Leszögezte: nagyszerű eredmény, hogy csütörtökön megegyezés született az Európai Politikai Közösség (EPC) munkájának folytatásáról. A következő ülésre Moldova fővárosában, Chisinauban kerül sor, majd Spanyolországban és Nagy-Britanniában lesz a folytatás.
Emmanuel Macron francia elnök újságírók előtt megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy az általa kezdeményezett informális platform célja az Európai Uniónál szélesebb körben rugalmasan lehetőséget nyújtani az időszerű, mindenkit érdeklő politikai kérdések kötetlen megvitatására.
A francia elnök megerősítette: az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy folytatni fogják az ukrán katonák kiképzését.
Petr Fiala cseh újságíróknak elmondta: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult az informális EU-csúcstalálkozó résztvevőihez, s arra kérte a tagállamokat, hogy további fegyver- és hadianyagszállításokkal segítsék Ukrajnát.
„Zelenszkij kiemelte a légvédelmi rendszerek szükségességét, amelyek segítenének megvédeni az ukrán infrastruktúrát az orosz támadások előtt, hogy az ország lakosai a rombolás következtében ne maradjanak fűtés és vízszolgáltatás nélkül” – ismertette a ukrán elnök üzenetét Petr Fiala.

Orbán: húsba vágó kérdésekről tárgyaltak Prágában

Két „húsba vágó” kérdésről, az orosz-ukrán háborúról és az energiáról tárgyaltak az európai uniós miniszterelnökök prágai csúcstalálkozójukon, amely pénteken ért véget – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán.

A kormányfő Facebook-bejegyzésében azt írta: az ukrán-orosz háború ügyében azt a magyar álláspontot képviselte, hogy a legfontosabb a béke, és hogy megakadályozzák az eszkalációt. Jelenleg az események ebbe az irányba mutatnak, de tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség – hangsúlyozta.
Orbán Viktor arra kérte az Európai Unió nagyobb államainak vezetőit, hogy mindenki próbáljon tárgyalni annak érdekében, hogy a háború továbbterjedését megakadályozhassák.
Ami az energiát illeti, ott sikerült elérni az összes fontos magyar nemzeti célt, a nyolcadik csomag számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Hozzátette: ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára, sőt lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks 2 atomerőművét.
Orbán Viktor azt is közölte: felszólították az Európai Bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről.

Drón robbant fel egy orosz légibázison

Azonosítatlan drón robbant fel a Kaluga megyei Sajkovka katonai repülőterén, ahol egy orosz nehézbombázó repülőezred állomásozik – közölte Vlagyiszlav Sapsa, a régió kormányzója.

Az incidensben nem sérült meg senki és károk sem keletkeztek. A helyszínen nyomozók és törvényszéki szakértők dolgoznak.
A kormányzó szerint a pilóta nélküli légi jármű feltehetően a határ felől érkezett. Az ukrán határ a településtől mintegy 200 kilométerre található.
A sajkovkai reptéren a 52. gárdista nehézbombázó repülőezred állomásozik, amelynek fegyverzetébe a Tu-22M3 típusú, nagy hatótávolságú, szuperszonikus rakétahordozók is tartoznak.
A drónrobbanás a Kommerszant című lap szerint az első ilyen jellegű incidens volt Kaluga megyében azt követően, hogy az orosz hadsereg február 24-én támadást indított Ukrajna ellen. Korábban számos katonai és polgári létesítmény ellen történt támadás az Ukrajnával határos régiókban, Brjanszk, Belgorod, Kurszk és Rosztov megyében.
Pénteken két Belgorod megyei települést ért ukrán belövés. Ott és Kurszk megyében két héttel, október 22-ig meghosszabbították a terrorfenyegetettség sárga, közepes szintjét.

Két Donyec-medencei település elfoglalását jelentették be az orosz erők

Elfoglalták az orosz erők Otradivka és Veszel Dolina községet a Donyecki Népköztársaságban – közölte pénteken az Oroszországhoz csatolt régió területvédelmi törzse.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Harkiv megyében, Kupjanszk felől két megerősített ukrán zászlóalj sikertelen támadási kísérletet tett Persotravenszke, Kiszlivka, Tabaivka, Beresztove felé, elveszítve több mint 80 katonát, öt harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet, tíz gépjárművet, valamint egy német gyártmányú, precíziós lőszerrel ellátott önjáró löveget.
Beszámolója szerint a donyecki régióbeli Limannál az orosz erők meghiúsították ukrán egységek átkelését a Zserebec folyón, és több mint 30 ukrán katona elesett ott, két gyalogsági harcjármű, öt páncélozott jármű és öt kisteherautó pedig üzemképtelenné vált. Mint mondta, az ukrán offenzíváknak ebben az irányban véget vetettek. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt mondta, hogy Liman környékére orosz erősítések érkeznek, és a helyzet „stabilizálódik”.
A szóvivő közölte, hogy Mikolajiv-Krivij Rih felől öt, külföldi „zsoldosok” által támogatott taktikai zászlóaljcsoport kísérelt meg támadást Herszon megyében Pjatihatki, Szadok, Iscsenko és Bezimenne felé, Mikolajiv megyében pedig Ternovi Podi irányába. Az ukrán erőket visszaszorítottak eredeti hadállásaikba, aminek során a 60. lövészdandár egyik taktikai századcsoportját szétverték. A tábornok szerint az ukrán erők vesztesége Mikolajiv-Krivij Rih irányban egy nap alatt több mint 300 katona, hét harckocsi, 13 páncélozott harcjármű és 17 egyéb jármű volt.
Az orosz légierő precíziós csapásai a donyecki régióban Sziverszk és Szlovjansk, illetve Kudjumovka környékén az ukrán 25. ejtőernyős, a 79. ejtőernyős roham- és a 30. gépesített dandár több mint 100 katonáját ölték meg, és 12 haditechnikai eszközét pusztították el. A Hmelnyickij megyei Sepetivkában orosz levegő-föld rakéták megsemmisítettek egy üzemet, amelyben rakéta- és tüzérségi fegyvereket javítottak.
Az orosz harcászati légeirő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hat ukrán vezetésipontot, 53 tüzérségi egységet, valamint 162 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott, megsemmisítve egyebek között az ukrán 56. gépesített dandár két lőszer- valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárát Zaporizzsja város közelében.
Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, négy drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők 21 lövedékét és négy radarelkerülő rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 315 repülőgépet, 158 helikoptert, 2164 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 862 rakétasorozatvetőt, 3453 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6360 speciális katonai járművet veszítettek.
Herszon megyében legkevesebb öt civil életét vesztette, öt pedig megsebesült, amikor HIMARS sorozatvető rakéták eltaláltak egy autóbuszt az Inhulec folyó hídján, Darjivkánál. Az objektumra a helyi polgári védelem szerint négy rakétát lőttek ki.
Kirill Sztremuszov, Herszon megye Moszkva által kinevezett közigazgatásának második embere terrorcselekménynek minősítette a darjivkai támadást, és az hangoztatta, hogy a HIMARS-csapsásokat voltaképpen az amerikaiak hajtják végre. Sztremuszov egy szemtanúra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fél által visszafoglalt egyik településen, Velika Olekszandrivkában fegyveresek agyonlőttek 16 civilt. A tisztségviselő azt mondta, hogy a községet külföldi „zsoldosok” tartják ellenőrzésük alatt.

Helyi vezetők: több csapást mértek az orosz erők Zaporizzsjára, halottak

Több rakétatámadást hajtottak végre az orosz erők csütörtökön és pénteken a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyeszékhelyre, az ukrán rendőrség adatai szerint már 12 helyi lakos vesztette életét.

Anatolij Kurtyev, a városi tanács titkára pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy a kutatási és mentési munka egész éjjel folytatódott a romba dőlt házaknál.
A katasztrófavédelem korábban 11 halálos áldozatról számolt be. Közlése szerint egy ötemeletes lakóépület romjai közül 8 halottat emeltek ki, 6 embert sikerült kimenteni, közülük ötöt szállítottak kórházba, három halottat pedig egy négyemeletes lakóház romjai alatt találtak meg. Ott 15 embert sikerült kimenteni, közülük 8-an kerültek kórházba. Összesen 21 embert mentettek ki élve – tájékoztatott a katasztrófavédelmi szolgálat.
A rendőrség szerint az elmúlt nap során az orosz erők kilencszer támadták a várost, éjjel pedig további két csapást mértek rá kamikaze drónokkal. Tűz ütött ki a városközpont lakott részében, és károk keletkeztek a létfontosságú infrastruktúrában.
Olekszandr Sztaruh, a zaporizzsjai régió kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy péntek délelőtt az orosz erők újabb rakétacsapást mértek a megyeszékhelyre. Szavai szerint egy rakéta egy többemeletes ház udvarára csapódott be, az eddigi információk alapján egy ember sebesült meg repeszektől.
Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) arról számolt be, hogy az orosz erőktől nemrég visszavett – Donyeck megyei – Liman város melletti Jackivka településen egy magánházban berendezett orosz hadiszállásra bukkantak, amelyben fontos dokumentumokat őriztek. Találtak egyebek mellett egy listát, amely fogságba ejtett, illetve illegálisan letartóztatott emberek névsorát tartalmazza, valamint egy másikat a megszálló hatóságokkal együttműködni kész személyek adataival.
A DBR tájékoztatott arról is, hogy Limanban is folytatják a vizsgálatokat az orosz erőkkel együttműködők felderítésére. Tanúvallomásokat vesznek fel, mobiltelefonokat, memóriakártyákat és egyéb eszközöket foglalnak le.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében közölte, hogy az elmúlt napban az orosz hadsereg mintegy 350 katonát, 17 harckocsit és 31 tüzérségi eszközt veszített. Összesítésük szerint eddig hozzávetőleg 61 680 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Brit katonai hírszerzés: az ukrán hadfelszerelés jelentős része zsákmányolt orosz fegyverzet

Az ukrán hadfelszerelés jelentős része ma már zsákmányolt orosz fegyverekből áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett értesülései szerint.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint Ukrajna az Oroszország indította háború kezdete óta legalább 440 orosz harckocsit és 650 egyéb páncélozott harcjárművet zsákmányolt, és nem zárható ki, hogy a harctereken jelenleg bevetett ukrán harckocsiállomány több mint a fele ilyen orosz eszközökből áll.
A brit katonai hírszerzés helyzetértékelése szerint gyenge színvonalú kiképzésre és alacsony harctéri fegyelemre vall az a tény, hogy az orosz katonák nem semmisítik meg a sértetlen állapotban hátrahagyott harcfelszerelést sem, mielőtt visszavonulnak vagy megadják magukat.
Az elemzés szerint mivel az orosz alakulatokra több térségben is súlyos nyomás nehezedik, és a katonák egyre inkább demoralizálttá válnak, valószínűsíthető, hogy Oroszország további nehézfegyverzetet veszít az ukrajnai hadműveletekben.

Kreml: Zelenszkij lényegében világháború kirobbantására szólított fel

Lényegében világháború kirobbantására szóló felhívás volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Oroszország elleni megelőző csapást sürgetett a NATO-tól – jelentette ki a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov csütörtök este arra reagált, hogy Zelenszkij az ausztráliai Lowy Intézet videokonferenciáján aznap arról beszélt, hogy a NATO-nak preventív csapást kellene mérnie Oroszországra, „hogy kizárja Oroszország nukleáris fegyverhasználatát”.
Az orosz elnöki szóvivő arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen konfliktus következményei szörnyűek és kiszámíthatatlanok lennének. Peszkov szerint, mivel valójában Washington és London irányítja Kijev tevékenységét, ők viselik a felelősséget Zelenszkij szavaiért. Mint mondta, az ilyen kijelentéseket a nemzetközi közösség nem hagyhatja reakció nélkül.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegram-csatornáján azt állította, hogy „a Nyugat nukleáris háborút szít”, Zelenszkijt pedig, bábnak, kiegyensúlyozatlannak „fegyverrel felpumpált szörnyetegnek” nevezte, „akinek a keze által elpusztíthatják a világot”.
Az ottawai orosz nagykövetség a Twitteren arra szólította fel a kanadai kormányt, hogy reagáljon Zelenszkij kijelentésére.

ORFK: csaknem 11 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 5450-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül pedig 5304-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 205 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 33-an – köztük 13 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Bekerült a négy elcsatolt régió az orosz alkotmányba

Bekerült az Ukrajnától elcsatolt Zaporizzsja és Herszon megye, valamint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság az orosz alkotmány szövegébe.

Az alaptörvény frissített szövegét, amely szerint az Oroszországi Föderáció közigazgatási egységeinek száma 89-re nőtt, csütörtökön tették közzé a hivatalos közlönyben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá a négy régió Oroszországhoz csatolásáról és az új egységek megalakulásáról szóló szövetségi alkotmányos törvényeket. A régiók annektálásáról rendelkező alkotmányos törvényeket, valamint az erről a velük megkötött szerződéseket az orosz parlament alsóháza hétfőn, a felsőháza pedig kedden szavazta meg egyhangúlag.
A csatlakozási népszavazásokat, amelyek hivatalos eredménye elsöprő támogatást mutatott, valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legálisnak. Az orosz hadsereg a területek egyike felett sem gyakorol teljes ellenőrzést.
Csütörtökön bejelentették az Oroszország és a négy régió közötti vámellenőrzés megszüntetését.
Esti közlés szerint bekérették az orosz külügyminisztériumba a moszkvai francia nagykövetet, és felhívták a figyelmét arra, hogy az Ukrajnába irányuló francia fegyverszállítás és az ukránoknak nyújtott kiképzési támogatás ellentmond Párizs nyilatkozatainak, amelyek szerint érdekelt a konfliktus rendezésében. A Donyecki Népköztársaság korábban többször jelezte, hogy az ukrán fegyveres erők 155 mm-es kaliberű francia CAESAR önjáró lövegekkel lövik a polgári infrastruktúrát a területén.

Zelenszkij már a Krím felszabadításáról beszél

Az ukrán elnök legfrissebb beszédében azt mondta, az oroszok csak a herszoni régióban stabilizálták a helyzetüket, míg az ukrán csapatok október elseje óta több mint ötszáz négyzetkilométernyi területet és több tucat települést foglaltak vissza az oroszoktól.

Zelenszkij azt is mondta: „eljön a nap, amikor a zaporizzsjai területen is sikerekről fogunk beszámolni – azokon a területeken, amelyek még mindig a megszállók ellenőrzése alatt állnak. Eljön majd a nap, amikor a Krím felszabadításáról is beszélni fogunk.”

Orosz lőszerraktárakat lőttek ki az ukránok

Három orosz lőszerraktárat semmisítettek meg az ukránok az ország déli részén – írta a Kyiv Independent.

Két orosz állampolgár egy alaszkai szigetre menekült a kötelező katonai szolgálat elől

Két orosz állampolgár egy alaszkai szigetre menekült a kötelező katonai szolgálat elől, és menedéket kért az Egyesült Államoktól – közölte csütörtökön Lisa Murkowski amerikai szenátor hivatala.

Karina Borger, az alaszkai szenátor szóvivője e-mailen továbbított közleményében tudatta, hogy Murkowski hivatala kapcsolatban áll az ügyben az amerikai parti őrséggel, valamint a vám- és határőrséggel. „Az orosz állampolgárok arról számoltak be, hogy Oroszország keleti partvidékének egyik településéről menekültek el a kötelező katonai szolgálat elől” – olvasható a közleményben.
A republikánus Murkowski és alaszkai szenátortársa, Dan Sullivan szerint a két férfi a 600 lakosú Gambell település közelében érte el a St. Lawrence szigetet hajón. Sullivan közölte, hogy kedden reggel értesítették őt a történtekről.
Gambell 58 kilométerre van a szibériai Csukotka-félszigettől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én rendelt el az ukrajnai háború miatt részleges mozgósítást, amely a hivatalos kommunikáció szerint 300 ezer tartalékos, lehetőleg harci tapasztalatokkal rendelkező embert érint.

Kőrösi Csaba: a háborús logika mindent megfordított

Olyan bonyolult és összetett válságban van a világ, amelyhez hasonlót a II. világháború óta nem látott, emiatt az ENSZ annak a fontossági sorrendnek a szem előtt tartásával, amely alapján eddig dolgozott, nem fogja tudni megváltoztatni a világ dolgainak alakulását, tehát e sorrend komoly átgondolására van szükség – jelentette ki az ENSZ Közgyűlésének magyar elnöke a közmédiának adott interjúban.

A világ vezetői vízválasztónak látják a jelen időszakot – számolt tapasztalatairól Kőrösi Csaba, aki szeptember 12-én vette át az ENSZ egyik vezető testületének irányítását. Ennek az új fejezetnek „nem igazán jók a paraméterei” a benne lévő válságok súlyossága, összetettsége, következményei, a problémákra adott nemzeti válaszok miatt, beleértve ebbe a háborúkat és a nukleáris fegyverekkel való fenyegetést is – mondta, és hozzátette: egy új „létezési közeg” alakult ki a világ országai számára, ezért meg kell találni a közös válaszokat, legalább a legsúlyosabb kérdésekre.
Kőrösi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy mint minden nagy szervezetben, az ENSZ-ben is megvan annak a veszélye, hogy miután elhangzottak a nagy beszédek, minden az addig megszokott módon megy tovább. Jelenlegi legfontosabb feladatának nevezte, hogy végigjárja az ENSZ hat nagy főbiztosságának nyitó tanácskozásait, és felhívja a figyelmüket arra, hogy változtatni kell az eddigi működési módszeren, mert azzal a jelenlegi válságból nem lehet kijutni.
Biztatónak mondta viszont, hogy eddig kivétel nélkül mindenki támogatásáról biztosította őt a közgyűlési elnöki program megvalósításában.
A világban jelenleg zajló körülbelül 30 fegyveres konfliktus között kétségtelenül a legsúlyosabb az ukrajnai háború, amely csak az élelmiszerbiztonsági vonatkozását tekintve 1,2 milliárd ember élelmiszer-ellátására van befolyással – mutatott rá egy közelmúltban készült ENSZ-felmérés alapján a magyar diplomata.
Ismét elmondta, hogy ez a háború szembe megy a nemzetközi joggal, ellentétes az ENSZ Alapokmányával, már kirobbannia sem lett volna szabad, és nagyon sürgősen meg kell állítani.
Hangsúlyozta, hogy most egyszerre kell a jelen válságainak kezelésén és az átmeneten dolgozni, az egyiken az múlik, hogy miként éli túl a világ a következő 1-2 évet, a másikon pedig az, hogy miként lehet a jelen és a jövő generációk számára is elfogadható életet teremteni.
A fenntartható világ megteremtésére való törekvés békét feltételez, de ha egy társadalom hétköznapjait háború tölti ki, akkor a cél az összes érintett társadalomban a túlélésre szorítkozik – mutatott rá.
Kőrösi Csaba kiemelte, hogy a fenntarthatóság mint szempont átmentileg háttérbe szorult, hiszen amikor az energiahordozókat fegyverként kezdik használni, akkor nem az a lényeg, hogy mennyi szén-dioxidot fog kibocsátani egy adott ország vagy térség az energiafelhasználásával, hanem hogy legyen energiaforrás. Ezért idén a tavalyihoz képest is romlani fog a helyzet a klímavédelmet tekintve, holott már régen jelentős előrelépésre lett volna szükség a klímavédelemben, csakhogy a háborús logika mindent megfordított – fejtette ki az ENSZ Közgyűlésének magyar elnöke a közmédiának adott interjúban.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine