Az SZTE-n is használják azt az eljárást, amelynek kifejlesztője idén Nobel-díjat kapott

A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – ismertette a 2022. október 3-ai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese.

Ahhoz, hogy megismerhessük a humán betegségek alapját, szükséges volt a teljes genomunk megszekvenálása, vagyis feltérképezése. Ez 2001-re teljesült. Az azóta rendelkezésünkre álló adatok óriási lendületet adtak az orvosbiológiai kutatásoknak. A humán genom teljes ismerete lehetőséget adott a kérdés megválaszolására: milyen mértékben tér el a mai ember örökítő anyaga – genomja – a neandervölgyi ember és a csimpánz genomjától? A kutatók következő lépésként lehetővé tették, hogy nemcsak élő organizmusokból, hanem több tízezer éve elhunyt, ősi emberi maradványokból is képesek legyenek DNS mintát izolálni. Ebben a fejlesztésben volt úttörő munkája a fiziológiai és orvosi Nobel-díjjal elismert svéd Svante Pääbo-nak, aki 2010-re lehetővé tette a neandervölgyi ember, majd a gyeniszovai emberi maradványok teljes elemzését – hallottuk Prof. Dr. Széll Mártától, az SZTE stratégiai rektorhelyettesétől.

Ősi DNS-ek megismerése

A svéd professzor által kifejlesztett módszerrel arra a kérdésre is választ kaphatott az emberiség: vajon a beszédkészség kifejlődése csak a Homo sapiensre vonatkozó sajátosság volt, vagy a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni? Svante Pääboáltal elsőként felismert sajátosság, hogy a FOXP2 gén genetikai variánsai arra utalnak, hogy a neandervölgyi beszédkészsége nem fejlődött ki olyan módon, mint később a Homo sapiensé.

Prof. Dr. Széll Márta egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a kutatók az ősi maradványok DNS szekvenálásának köszönhetően kimutatták, hogy a 3-as humán kromoszómán van egy olyan régió, amelynek egy variánsát a neandervölgyi ősembertől vett át a Homo sapiens. Azoknál az embereknél, akik ezt a variációt hordozzák és megfertőződnek a SARS-Cov-2 vírussal, nagyobb eséllyel lesz súlyosabb a COVID-19 betegség lefolyása, mint azoknál, akik nem ezt a variánst hordozzák. 

Kapcsolódás a Szegedi Tudományegyetemhez

Svante Pääboés kutatócsoportja által kidolgozottgenomikai technológiák kiemelkedő szerepet játszanak azokban a genetikai vizsgálatokban is, amelyeket a Szegedi Tudományegyetemen folytatnak a magyarságkutatással kapcsolatban Dr. Török Tibor és Dr. Neparáczki Endre vezetésével. Korábban beszámoltunk róla, hogy az SZTE kutatói több ezer éves DNS mintákat is képesek feldolgozni az említett technológiával.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

A 440 éves hagyományait ápoló Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a 2021/2022. tanévben ünnepli centenáriumát. Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű vakcina fejlesztését, az mRNS technológiát felfedezéseivel megalapozó kutató. A Szegedi Tudományegyetem több mint 8 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2200 oktatójával és kutatójával – valamint 22 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a világ legjobb 400 egyeteme közé került a Times Higher Education Impact Ranking legújabb rangsorában, amely a felsőoktatási intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgálja. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban pedig az 551-560. helyen áll. A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 85. legzöldebb felsőoktatási intézmény. Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia és más idegen nyelveken is. Az egyetemen már több mint 4000 külföldi diák tanulhat több mint 70 nemzetközi diplomás képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI-ALPS-szal. Az SZTE klinikai hálózata nemzetközi rangú orvosképzéssel, kutatási eredményeivel és színvonalas egyészségügyi ellátással szolgálja az országhatárokon átnyúló régió lakosságát. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja. Az SZTE tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek, részt vesz az Európai Egyetemi Szövetségben és az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.

Honlap: www.u-szeged.hu/

Forrás: SZTE sajtó