Az orosz-ukrán háború 223. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszonharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Moszkva megvárja, hogy Kijev változtasson álláspontján a tárgyalások ügyében

Oroszország megvárja, hogy a jelenlegi ukrán elnök álláspontja megváltozzon vagy a következő ukrán elnök más állásponton legyen a Moszkvával folytatott tárgyalások ügyében, a megállapodáshoz szükség van Kijev részvételére – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„Nem, a tárgyalásokhoz két fél kell” – felelt Peszkov arra a kérdésre, hogy lehetséges-e megállapodás a hivatalos Kijev részvétele nélkül.
„Most vagy megvárjuk, hogy a jelenlegi elnök (Volodimir Zelenszkij) megváltoztassa az álláspontját, vagy kivárunk egy másik elnököt, aki más álláspontot képvisel az ukrán nép érdekében” – nyilatkozott.
Peszkov arra reagált, hogy az ukrán államfő hivatalának honlapján kedden megjelent a kijevi Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése, miszerint Zelenszkij nem tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Kreml szóvivője szerint Oroszország már a „különleges hadművelet” megkezdése előtt is elkötelezettje volt az ukrajnai helyzet diplomáciai rendezésének.
Peszkov kérdésre válaszolva kifejtette azt is, mit gondol az orosz-ukrán konfliktus Elon Musk milliárdos által felvetett rendezési tervére. A szóvivő „nagyon pozitívnak” nevezte, hogy egy olyan valaki, mint Musk békés megoldást keres az ukrajnai helyzetre.
Mint mondta, Musk „sok hivatásos diplomatával ellentétben még mindig a béke megteremtésének módjait keresi”, Oroszország pedig mindig is azt támogatta, hogy „feltételei tárgyalások útján teljesüljenek”, de ezek teljesítése nélkül lehetetlen megteremteni a békét.
„(Musk) sok elképzelése figyelmet érdemel. Ami azonban a népszavazást illeti, a lakosok már kifejezték véleményüket, és (ez) már nem is változhat” – mondta.
Elon Musk azt javasolta, hogy a Krím maradjon Oroszország része, de a Donyec-medencében, valamint Herszon és Zaporizzsja megyékben tartsanak új népszavazást az ENSZ égisze alatt és hogy biztosítsák a Krím vízellátását, Ukrajnának pedig a semleges státuszt.
„A nyugati média, a nyugati politikusok, az államfők most túlzásba viszik a nukleáris retorikai gyakorlatot. Mi ebben nem akarunk részt venni” – mondta Peszkov, arra a kérésre válaszul, hogy kommentálja a londoni The Times című napilap cikkét, amely szerint a NATO arra figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország atomkísérleteket végezhet Ukrajna határán, a Fekete-tengeren.

Zelenszkij rendeletet ki arról, hogy „lehetetlen Putyinnal tárgyalni”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet adott ki arról kedden, hogy lehetetlen tárgyalni Oroszországgal mindaddig, amíg annak Vlagyimir Putyin az elnöke, és hogy tovább kell erősíteni Ukrajna védelmi képességeit. Ezzel a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) múlt heti döntéseit erősítette meg.

Zelenszkij korábban többször figyelmeztette a Kremlt, hogy Ukrajna újabb területeinek annektálása esetén végképp lehetetlenné válnak a tárgyalások. Múlt pénteken az ukrán elnök, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök aláírta Ukrajna gyorsított eljárásban történő NATO-csatlakozási kérelmét.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon azt írta: hamarosan az ukrán erők erőteljes ellentámadásba lendülnek a régióban is, ezért evakuálásra fogják felszólítani a megye lakosait, és azt tanácsolják nekik, hogy ne töltsék a telet nagyvárosban. „Az olyan nagyvárosokban, mint Rubizsne, Liszicsanszk és Szeverodoneck, az orosz megszállás felszámolása után sem engedjük be szabadon az embereket. Lehetetlen ott a fűtést biztosítani a lakásokban, mert minden elromlott. A fűtés helyreállítása minden anyagi lehetőség mellett is több hónapig tart. Talán az emberek visszatérhetnek, hogy megnézzék a lakásukat, de lehetetlen ott maradni télre” – magyarázta a kormányzó.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – arra mutattak rá, hogy Putyin az orosz védelmi minisztériumban végrehajtott személyi cserékkel próbálja áthárítani a felelősséget az orosz hadsereg Harkiv megyei közelmúltbeli és várható kudarcaiért. A független intézet emlékeztetett arra, hogy új parancsnokot neveztek ki az orosz védelmi minisztérium nyugati katonai körzetébe: Roman Berdnyikov altábornagy váltotta Alekszandr Zsuravlevet ezen a poszton. Az ISW értékelése szerint a nyugati katonai körzet egységei az elmúlt hónapokban főként a harkivi régió északkeleti részén hajtottak végre műveleteket, de egyértelműen konkrét parancsok nélkül. Zsuravlevet egy ideje nem látták. Putyin az utóbbi két hétben leváltotta a nyugati erők két parancsnokát is. Az elemzők nem tartják kizártnak, hogy Putyin megpróbálja Berdnyikovra hárítani a felelősséget a várható újabb orosz veszteségekért Harkiv és esetleg Luhanszk régióban.
Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban felkészítik a rendőröket a katonai mozgósítás ellen várható újabb tiltakozások elfojtására. A hírszerzés szerint továbbá a mozgósítottakat nem tudják elszállásolni, élelmezni, ruházni és illetménnyel ellátni. Példaként említette meg, hogy az omszki harckocsiüzem területén eredetileg csak hatezer ember elhelyezését tervezték, de már szeptember végéig kilencezret vittek be oda. A hírek szerint október 1-jéig további kétezer mozgósított érkezett oda, így végképp nincs elég hely. Ezenfelül a katonák között vannak betegek, akik nem kapnak megfelelő ellátást. A mozgósítás során nehézségekbe ütközik már a kiértesítés is, az emberek kikapcsolják kaputelefonjukat, csengetésre nem nyitnak ajtót. „Ennek eredményeként például szeptember 27-én 170 idézésből csak 16-ot, szeptember 28-án pedig 180-ból 10-et tudtak kézbesíteni” – jelentette az ukrán hírszerzés.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról adott hírt, hogy hétfő este az orosz erők csapást mértek a Mikolajiv megyei Ocsakiv város melletti tengeri területre, a harkovi régióban lévő Kupjanszk egyik kórházára, az éjjel Harkiv városra, a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolra, valamint a donyecki régióban Kramatorszkra és Kosztyantinyivkára. A Nyikopol elleni orosz támadásban négy helyi lakos sebesült meg, a Harkivra mért rakétacsapás következtében pedig egy ember meghalt, Kramatorszkban ketten szenvedtek sérüléseket. Az elmúlt napon Donyeck megyében egy civil vesztette életét és ketten sérültek meg.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentése szerint az elmúlt napban az orosz hadsereg 370 katonát, 44 harckocsit, 27 páncélozott járművet, két rakéta-sorozatvetőt, egy repülőgépet és egy légvédelmi rendszert veszített. A kijevi katonai vezetés összesítése alapján eddig mintegy 60 800 orosz katona halt meg Ukrajnában.
Közben újabb Herszon megyei települések felszabadításáról tettek ki ukrán katonák videofelvételeket a közösségi oldalakra. Ezek szerint az ukrán erők visszavették Davigyiv Bridet, Sztaroszillját és Velika Olekszandrivkát is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Hétfőn Zelenszkij két település, Arhanhelszke és Miroljubivka felszabadítását erősítette meg az orosz megszállás alól.

Az orosz parlament felsőháza is megszavazta a négy ukrajnai régió annektálását

Ratifikálta az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.

A Szövetségi Tanács plenáris ülésén egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Zaporizzsja megyével megkötött szerződést. Egy nappal korábban az alsóház, az Állami Duma is hasonlóképpen határozott.
A négy elfogadott szerződés értelmében az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak a 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integráció kérdéseit, beleértve azokat is, amelyek a katonai szolgálatra vonatkoznak.
Az orosz törvények az érintett régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásuk napjától, vagyis a „csatlakozási” szerződések szeptember 30-i aláírásától léptek hatályba. Herszon és Zaporizzsja megye jogszabályai nem alkalmazandók, ha ellentétesek az orosz alkotmánnyal.
A négy entitásban Ukrajna és más országok állampolgárait, valamint a hontalan személyeket orosz állampolgároknak ismerik el, kivéve azokat, akik egy hónapon belül kinyilvánítják, hogy meg kívánják tartani a jelenlegi állampolgárságukat, vagy hontalanok akarnak maradni. A régiók külföldön tartózkodó állampolgárainak Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint egy hónapjuk van arra, hogy állampolgárságot váltsanak, ugyanúgy, ahogy ez a Krím 2014-ben történt elcsatolása idején történt.
Oroszország a szerződés értelmében az érintett régiókban minden népcsoport számára garantálja az anyanyelv megőrzésének jogát, valamint a nyelvtanulás és -fejlesztés feltételeinek megteremtését.
A felsőház plenáris ülését követően tartott sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy szerinte az lenne a helyes, ha a nyugati országok felismernék az új realitásokat, de Oroszország számára ez „egyáltalán nem elvi kérdés”. Azt hangoztatta, hogy rengeteg jogi érv szól a történtek mellett, egyebek között az ENSZ Alapokmánya, amely rögzíti a népek jogegyenlőségének és önrendelkezésének elvét, valamint a Közgyűlés 1970-ben elfogadott nyilatkozata, amelynek értelmében azoknak az államoknak a területi integritását kell tiszteletben tartani, amelyek kormányai elismerik az önrendelkezés jogát és az országban élő egész népet képviselik.
Lavrov szerint (Volodimir) „Zelenszkij (ukrán elnök) rendszere” nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.
A négy régiónak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazást, valamint a területek annektálását a külföldi országok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek.

Az EU elutasítja az ukrajnai régiók orosz illegális annektálását

Az Európai Unió elutasítja és elítéli, hogy Oroszország jogellenesen annektálta a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyét, a négy régió elcsatolása sérti Ukrajna önállóságát és területi egységét – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) kedden.

Az uniós külügyi szolgálat tájékoztatása szerint Michael Siebert, az Európai Unió Oroszországért, Keleti Partnerségért, Közép-Ázsiáért és a regionális együttműködésért felelős igazgatója Brüsszelben bekérette az Oroszország Európai Unió mellé rendelt missziójának ügyvivőjét, Kirill Logvinovot.
Michael Siebert közölte az orosz diplomatával, hogy az EU nem ismeri el és sosem fogja elismerni az ukrán területek jogellenes orosz annektálását. Oroszország vonatkozó határozatai semmisek, és semmilyen joghatással nem bírnak.
Siebert arra szólította fel Oroszországot, hogy vonja vissza jogellenes határozatait, és haladéktalanul, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki csapatait és minden katonai felszerelését Ukrajna egész területéről. Emlékeztetett, az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül.
Az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) hétfőn ratifikálta a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket. A Szövetségi Tanács plenáris ülésén egyhangúlag szavazta meg a donyecki és a luhanszki „népköztársasággal”, valamint a Herszon és a Zaporizzsja megyével megkötött szerződést. Egy nappal korábban az alsóház, az Állami Duma is hasonlóképpen határozott.
A négy régió Oroszországhoz csatlakozásáról rendezett „népszavazást”, valamint a területek annektálását egyedül Észak-Korea ismerte el.

Az orosz parlament felsőháza is megszavazta a négy ukrajnai régió annektálását

Ratifikálta az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.

A Szövetségi Tanács plenáris ülésén egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Zaporizzsja megyével megkötött szerződést. Egy nappal korábban az alsóház, az Állami Duma is hasonlóképpen határozott.
A négy régiónak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazást, valamint a területek annektálását a külföldi országok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek.

BM: uniós kiegészítő források az ukrajnai menekülők ellátására

Az Európai Unió Bizottsága 21,1 millió euró támogatást biztosított Magyarország számára az Ukrajnából menekülők ellátásából fakadó többletterhek csökkentésére – tudatta a Belügyminisztérium (BM) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint Magyarország február 24-ét követően már több mint 900 ezer menekülőt fogadott Ukrajnából.
„Az érkezők ellátása során a honvédséggel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsal, a regionális és helyi hatóságok, a civil és egyházi szervezetek bevonásával, valamint a lakosság önkéntes munkájával erőn felül teljesít” – írták.
„A gördülékeny ellátás érdekben gyűjtőpontokat és segítségpontokat hozott létre, ahol gondoskodott és gondoskodik az érkezők élelmezéséről, szállásáról, egészségügyi ellátásáról, tanácsadásról, a hivatali ügyek intézésének támogatásáról” – írták.
Ezen felül megszervezte a kórházi és egészségügyi ellátást, a menekülők ingyenes utazását, és ingyenes szálláshelyeket tett elérhetővé – tették hozzá.
A BM közleménye szerint mindezen tevékenységek jelentős hazai forrást igényeltek és igényelnek, az ukrajnai háborúhoz köthető kiadásaik mértéke mintegy 28 milliárd forint.
Kitértek arra, hogy a magyar-ukrán határ minden határállomása mellett létrehozott segítségpontokon és a BOK csarnokban a kormányhivatalok, a kormányzati szervek és a karitatív szervezetek munkatársai napi 24 órában várják a segítséget kérőket.
A kormány biztosítja az ukrajnai háborús menekült gyermekek iskoláztatását, valamint támogatja a menekültek munkavállalását – hangsúlyozták.
Mint jelezték: „az Európai Unió Bizottsága május 18-án határozatot hozott az Ukrajnából érkező személyek tömeges beáramlása által leginkább érintett tagállamok (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Csehország) támogatására a 2021-2027. pénzügyi időszak Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz (HAVE) forrásainak keretéből”.
A források tagállamok közötti elosztása során a tagállamba érkező Ukrajnából menekülők, valamint az Ukrajnával határos határszakaszok forgalmának március 31-ei statisztikai adatait vették figyelembe – fűzték hozzá.
Az MMIA forrásaiból 9,6 millió euró, a HAVE forrásainak keretéből 11,5 millió euró összeggel járul hozzá a bizottság az Ukrajnából menekülőkkel kapcsolatos, február 24. és augusztus 23. között felmerült magyar kiadásokhoz – áll a BM közleményében.

Újabb rettegett fegyverhez jut Ukrajna

Az aktuális, mintegy 625 millió dolláros amerikai katonai segélycsomag várhatóan négy HIMARS-t is tartalmazni fog – írta a Reuters.

A szállítmányban a nagy hatótávolságú rakétavetők mellett lőszerek, és aknamentesítéshez szükséges járművek is lesznek.

Zelenszkij: kolosszális a kár a visszafoglalt területeken

A visszafoglalt területeken helyreállítják a közlekedés, a posta, a rendőrség működését, a normális víz-, gáz-, áramellátást, amennyire csak lehet – mondta legfrissebb tájékoztatójában az ukrán elnök, Zelenszkij azt mondta, összesen több mint 450 településről van szó csak a harkivi területen, a megszállók sok aláaknázott területet, sok buktatót hagytak hátra, SZINTE AZ EGÉSZ INFRASTRUKTÚRÁT LEROMBOLTÁK, A KÁR KOLOSSZÁLIS – így az Origo.

NAÜ: szabadon engedték a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját

Szabadon engedték az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű igazgatóját – jelentette be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója, Rafael Grossi hétfőn, három nappal Ihor Murasov őrizetbe vételét követően, amellyel Ukrajna az orosz hatóságokat vádolta.

Grossi Twitteren arról tájékoztatott, hogy Ihor Murasov biztonságban van, és hazatért családjához. Murasov őrizetbe vételét az ukrán állami atomenergiaipari vállalat, az Enerhoatom vezetője, Petro Kotyin jelentette be szombaton.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Magyarország területére 2022. október 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5263 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4980 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. október 3-án 37 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte kedden hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine