Az orosz-ukrán háború 222. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszonkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Párizs szerint működnek a szankciók, a háború költségeit elviselhetetlenné kell tenni Oroszország számára

Franciaország álláspontja szerint az Oroszországra kivetett uniós szankciók működnek, s az a cél, hogy az ukrajnai háború költségei elviselhetetlenné váljanak Oroszország számára – mondta hétfőn Élisabeth Borne miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt tartott beszédében.

„A mi célunk ugyanaz a kezdetektől: elviselhetetlenné tenni a háború költségeit Oroszország számára, keményen sújtani a gazdaságát, megakadályozandó az offenzíva finanszírozását” – hangsúlyozta a kormányfő.
„Oroszország indította ezt a háborút. Oroszország ösztönzött minket cselekvésre” – hívta fel a figyelmet az uniós szankciók kapcsán a miniszterelnök.
„A szankciók addig fognak tartani, amíg (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) a konfliktus és a konfrontáció spirálját fokozza. A szankciók feladása Ukrajna feladását jelentené. Az értékeinkről mondanánk le. Oroszországnak vetnénk alá magunkat. Franciaország, a patriotizmus nem jelent feladást. Nem jelent lemondást. Nem jelent alávetettséget” – mondta Élisabeth Borne a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőihez intézve szavait, miután az ellenzéki jobboldali szuverenista párt ellenzi a Moszkva elleni uniós szankciókat.
„Ezek a szankciók nem tetszenek azoknak, akik nem titkolják csodálatukat egy állítólagos patriotizmus nevében az orosz imperializmus iránt, mégpedig azért, mert azok működnek” – vélte a miniszterelnök. „Az orosz gazdaság jelentősen visszaesett, a GDP idén 6 százalékot csökkent. Az orosz infláció megugrott. És Oroszország nem fér hozzá a csúcstechnológiai eszközökhöz” – tette hozzá.
„Az energiaárak növelésével Moszkva jelenleg megpróbálja fenntartani az illúziót. De a tények előttünk vannak. Az orosz propaganda nem tudja elfedni őket. Az orosz gazdaság fuldoklik” – mondta a francia miniszterelnök.
Élisabeth Borne azt is bejelentette, hogy a francia diplomácia „a következő hónapokban” gazdasági konferenciát szervez Ukrajna megsegítésére.
„Bejelentem, hogy a következő hónapokban Párizsban gazdasági konferenciát szervezünk az ukrán hatóságokkal a francia vállalatok mobilizálására” – fogalmazott. A francia kormány számításai szerint Ukrajna újjáépítésének költségei jelenleg 350 milliárd euróra rúgnak.

Újabb települést kezdtek felszabadítani az orosz megszállás alól Harkiv megyében

Újabb Harkiv megyei települést kezdtek felszabadítani az ukrán erők az orosz megszállás alól, az Izjumtól nem messze fekvő Borova falut – közölte hétfőn a település tanácsa.

A közlemény szerint a falu egyik részében még vannak megszállók.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó közben arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek egy egészségügyi intézményre a kupjanszki járásban. A támadásban egy altatóorvos életét vesztette, egy ápolónő pedig megsérült. Szavai szerint az épület az elsőtől a negyedik emeletig szinte teljesen romba dőlt. A mentés végzők tovább kutatnak túlélők után.
Az országos rendőrség közölte, hogy újabb, oroszok által létesített tömlöcre bukkantak Harkiv megyében, Piszki-Radkivszki faluban. A pincében embertelen körülmények között tartották fogva a helyieket. Az embereket megfélemlítették, verték és megalázták – írta az ukrán rendőrség közleményében.
„Amikor az orosz katonák bevonultak a faluba, kiűzték otthonukból a helyieket, és maguk telepedtek be a házakba. Az orosz megszállók kifosztott házakat, koszt és szennyvizet hagytak maguk után” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az országos rendőrséget, amely videofelvételt is közzétett a Facebookon a börtönként használt pincéről.
Az ukrán hatóságok saját kölésük szerint már mintegy húsz olyan helyet fedeztek fel a harkivi régióban, ahol a megszállók ukrán állampolgárokat kínoztak.
Az ukrán Szabadság Rádió arról számolt be, hogy több száz, javarészt krími tatár férfi érkezett a Krímből Kazahsztánba, az asztanai ukrán nagykövetség előtt gyűltek össze, nagy részük azért, hogy útlevelet kapjon. A rádió tudósítójának elmondták, hogy az orosz elnök által elrendelt mozgósítás miatt kényszerültek a Krím félsziget elhagyására. A Krímet Oroszország még 2014-ben csatolta el önkényesen Ukrajnától.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a nap folyamán öt Donyeck megyei településnél verte vissza orosz csapatok rohamműveleteit.
A Rejting neves ukrán közvélemény-kutató központnak a múlt hétvégén végzett felmérése szerint ha most rendeznének népszavazást Ukrajna NATO-csatlakozásáról az országban, akkor azt a lakosság 83 százaléka támogatná. Ukrajna NATO-tagságának ez a legnagyobb arányú támogatottsága, amit valaha mértek – mutatott rá a szociológiai központ.
Az Európai Unió és Ukrajna memorandumot írt alá egy ötmilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásról, az első részletet Ukrajnának október közepén kell megkapnia – jelentette be hétfőn Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. „Örömmel írom alá Ukrajnával a megállapodást, amely már a második az Oroszország által elindított háború kezdete óta. Ezúttal az EU ötmilliárd eurót biztosít Ukrajnának a sürgős likviditási szükségletek fedezésére, a bérek és a nyugdíjak kifizetésére. Az első részletet október közepén biztosítjuk, a következő kettőt pedig még ebben az évben” – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke.

Kupjanszki és limani orosz rakétacsapásokról és ukrán tankáttöréséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Kupjanszknál és Limannál orosz rakétacsapások súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek, ugyanakkor Herszon megyében ukrán tankok mélyen beékelődtek az orosz védelembe – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A Harkiv megyei Kupjanszk környékén orosz rakétacsapások a tábornok szerint megölték az ukrán 14. gépesített dandár több mint 140 katonáját, és megsemmisítették 19 haditechnikai eszközét. Ebben az irányban, mint mondta, az elmúlt három nap harcaiban több mint félezer ukrán katona esett el és mintegy 60 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.
A donyecki régióban, Liman irányában, Szlovjanszk közelében az ukrán tartalékra és az ukrán 66. gépesített dandárra mért csapások mintegy száz katona életét követelték, elpusztítva hat páncélozott járművet és két Grad sorozatvetőt is. A 66. és 93. gépesített dandár veszteségei ebben az irányban az elmúlt három nap során meghaladták a 900 embert a szóvivő szerint.
Artemivszknál (Bahmutnál), Kalinivka község közelében orosz rakétatámadás az ukrán 10. hegyi rohamdandár több mint 260 katonáját és 14 haditechnikai eszközét semmisítette meg.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt állította, hogy Artemivszknál az orosz és szakadár erők „bizonyos sikereket értek el”. Vitalij Kiszeljov, a Luhanszki Népköztársaság belügyminiszter-helyettesének tanácsadója a Telegramon azt írta, hogy az ukrán erők itt visszavonulnak.
Andrej Marocsko, az luhanszki „népi milícia” szóvivője kijelentette, hogy a szakadár köztársaság területén, Liszicsanszk közelében három oldalról kereszttűzbe kerültek ukrán erők, de egy-másfél kilométert sikerül előretörniük.
Konasenkov azt mondta, hogy az orosz erők Pervomajszke falunál visszavertek egy Donyecki irányába megkísérelt támadást, ami az ukrán 56. gépesített lövészdandár 21. zászlóalja több mint száz katonájának életét követelte. Mint mondta, délen, Mikolajiv és Andrijivka felől minden támadást visszavertek, Davidiv Brid községnél hatvan fős veszteséget okozva az ukrán erőknek, megsemmisítve hét haditechnikai eszközüket.
„Túlerőben lévő tankalegységekkel Zolota Balka és Alekszandrivka irányában az ellenségnek sikerült mélyen beékelődnie a védelmünkbe. Az orosz hadsereg alegységei korábban előkészített védelmi vonalat foglaltak el, és folytatják az ellenségre mérendő csapásokat” – fogalmazott a tábornok, aki szerint az ukrán veszteségek itt mintegy 130 főt és 23 haditechnikai eszközt tettek ki.
Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát közigazgatásának helyettes vezetője a TASZSZ szerint azt mondta, hogy az ukrán előretörési leállt a régióban.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők a hadijelentés értelmében 47 tüzérségi egységet 146 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétatarendszer radarállomását, valamint három sorozatvetőt. Az orosz légvédelem lelőtt három drónt és 15 HIMARS-lövedéket.
A nap folyamán több orosz ellenőrzés alatt álló települést ért ukrán tüzérségi támadás. Alekszej Kulemzin, Donyeck polgármestere közölte, hogy a belvárost találatok érték.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 310 repülőgépet, 155 helikoptert, 2137 drónt, 378 légvédelmi rakétarendszert, 5292 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 860 rakétasorozatvetőt, 3444 tüzérség löveget és aknavetőt, valamint 6189 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Az RBK gazdasági lap az online közlönyre hivatkozva azt írta, hogy az orosz nyugati katonai körzet élén Alekszandr Zsuravljov vezérezredes helyére Roman Berdnyikov vezérőrnagyot nevezték ki. Szeptemberben egyébként éppen a kijevi katonai főiskolán 1991-ben végzett, korábban a szíriai orosz kontingens élén álló Berdnyikov leváltásának híre röppent fel a harkivi ukrán katonai sikerek közepette.
Az orosz védelmi tárca hétfőn felvételeket közölt arról, hogy megérkeztek az első mozgósított tartalékosok a Luhanszki Népköztársaságba.
Ramzan Kadirov csecsen vezető közölte, hogy három fiatalkorú fiát, Ahmatot, Elit és Adamot hamarosan az ukrajnai frontvonalra küldi. Kadirov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy nem viccel, és hogy „eljött az ideje, hogy megmutassák magukat valódi harcban”.
Csehország külügyminisztériuma hétfőn felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot.

Bekérették a római külügyminisztériumba az orosz nagykövetet

Bekérették a római külügyminisztériumba hétfőn az orosz nagykövetet az ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazások miatt. Ezt követően az Oroszországi Föderáció római nagykövetsége közölte, hogy Szergej Razov nagykövet határozottan visszautasította az olasz fél álláspontját.

Az orosz nagykövetet a külügyminisztérium úgynevezett diplomáciai főtitkára, Ettore Sequi nagykövet fogadta. Sequi azt mondta Szergej Razovnak: Olaszország határozottan elítéli a „hamis népszavazásokat”, és ezek eredményét Róma nem ismeri el.
Az orosz diplomáciai képviselet közleménye szerint a találkozón Szergej Razov „kategorikusan visszautasította az olasz fél kijelentéseit, és kifejtette saját álláspontját, amely összhangban van azzal, amit Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke mondott a Kreml nagypalotája Szent György termében szeptember 30-án elmondott beszédében”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken jelentette be Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja ukrajnai megyék Oroszországhoz csatolását a szeptember 27-én lezárult népszavazásokat követően.

Az orosz parlament alsóháza megszavazta a négy ukrajnai régió annektálását

Ratifikálta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.

Az Állami Duma egyszerre, egyhangúlag szavazta meg a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, valamint a Herszon és a Luhanszk megyével megkötött szerződést. Vjacseszlav Vologyin házelnök Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Oroszországi Föderációnak immár 89 közigazgatási egysége van.
A ratifikálást követően az ülésteremben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gratulált a négy régió képviselőinek, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a felsőház is meg fogja szavazni a „csatlakozásukat”. A voksolást megelőzően Lavrov egyebek között arról beszélt az alsóház rendkívüli plenáris ülésén, hogy Oroszország nem távoli országokban zajló, kitalált történetekre reagál, hanem megvédi határait, és „valódi népirtástól” oltalmazza meg a népét.
Az orosz diplomáciai tárca vezetője azt hangoztatta, hogy Washington maga alá rendelte a kollektív Nyugatot, Ukrajnát pedig az Oroszország elleni harc eszközévé tette. Lavrov szerint Hitler is ezt tette egykor Európa országaival, hogy megtámadja a Szovjetuniót.
A miniszter az állította, hogy a Kijevből érkező, egyre erősödő életveszélyes fenyegetések ellehetetlenítették a négy régió számára az Ukrajnán belül létezést. Mint mondta, e területeknek az Oroszországi Föderáció részévé válása „az orosz területek újraegyesítésének logikus folytatása volt”.
Lavrov szerint az ukrán fegyveres erők és a „nacionalista alakulatok” harcosai büntetlenül gyilkolták a Donyec-medence és a szomszédos régiók lakosait csak azért, mert nem voltak hajlandók támogatni a kijevi „neonáci” rezsimet, és úgy döntöttek, hogy kiállnak alkotmányos jogaikért.
A négy régiónak az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazását, valamint a területek annektálását egyetlen külföldi kormány sem tekinti legitimnek.

Michel: az EU tovább fogja erősíteni a korlátozó intézkedéseit Oroszországgal szemben

Az Oroszországra nehezedő nyomás növelése érdekében az Európai Unió tovább fogja erősíteni korlátozó intézkedéseit, hogy Moszkva véget vessen az ukrajnai háborúnak – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Michel, a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő prágai csúcs meghívólevelében hangsúlyozta: az ukrajnai háború folytatódik. A Kreml felelőtlen lépései, köztük a mozgósítás, Ukrajna újabb területeinek jogellenes annektálására tett kísérlet, a színlelt és kényszer alatt tartott népszavazások az elcsatolt területeken a helyzet további elmérgesedéséhez vezetett – hangsúlyozza a belga politikus.
„E fejlemények fényében egységesen és határozottan kell fellépnünk, miközben szolidaritásunk továbbra is megingathatatlan marad Ukrajnával és népével” – fogalmazott.
Közölte, a Prágában tervezett találkozón a tagállami vezetők meg fogják vitatni, hogy az EU miként nyújthat továbbra is erős gazdasági, katonai, politikai és pénzügyi támogatást Ukrajnának. Meg fogják vizsgálni emellett azt is, hogyan lehet a még jobban védeni a létfontosságú európai infrastruktúrát.
„Elsődleges célunk annak biztosítása, hogy szavatoljuk az ellátás biztonságát és a megfizethető energiát háztartásaink és vállalkozásaink számára, különösen a téli hideg közeledtével” – fogalmazott Charles Michel, aki a kihívásokra adandó elsődleges szempontok között a magas energiaárak kezelését, illetve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést említette.
Közölte továbbá azt is, hogy a csúcstalálkozó alkalmat biztosít az Európai Tanács júniusi ülésén, a uniós országok mellett Európa számos országának részvételével létrehozott Európai Politikai Közösség ülésének megtartására is. Szavai szerint a tanácskozás célja, hogy összehozza az európai kontinens országait, és platformot biztosítson a politikai koordinációhoz. Elő kívánja mozdítani a politikai párbeszédet és az együttműködést az olyan közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, mint Európa biztonságának, stabilitásának és jólétének megerősítése – mondta.
A tervezett eszmecserék során lehetőség lesz megvitatni olyan témákat, mint a béke és a biztonság, a gazdasági és energiahelyzet, az éghajlat, valamint a migráció és a mobilitás – tette hozzá meghívólevelében az Európai Tanács elnöke.

Bekérették a varsói külügyminisztériumba az orosz nagykövetet

Bekérették hétfő délelőtt a varsói külügyminisztériumba az Oroszországi Föderáció nagykövetét a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által rendezett múlt heti népszavazások miatt – közölte Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes.

A találkozó során ismertetik a nagykövettel az orosz lépéseket elutasító lengyel álláspontot – mondta el Przydacz a TVN24 kereskedelmi hírtelevízió hétfő reggeli műsorában. Hozzátette: „Álnépszavazásokról van szó, Ukrajna területének elcsatolására tett kísérletről”.
A miniszterhelyettes jelezte: nemcsak a lengyel diplomácia tesz így. „Európai szinten megállapodtunk a kollégáinkkal, hogy nagyjából egy időben, ugyanezen a napon ismertetjük ezt az álláspontot az adott országban dolgozó orosz nagykövettel”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken jelentette be Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz csatolását. Előzőleg ez ügyben a szóban forgó területeken Lengyelország által is illegitimnek minősített népszavazást tartottak.
A varsói külügyi tárca pénteki nyilatkozata szerint az említett négy megye a nemzetközi jog értelmében továbbra is Ukrajna része. „Lengyelország nem ismeri el, és a jövőben sem fogja elismerni az álnépszavazások eredeményeit (…), ahogy az orosz elnök által kiadott, a szóban forgó területek elcsatolásáról szóló dekrétumokat sem” – áll a nyilatkozatban, melyben Ukrajna határozott katonai támogatására és az Oroszország elleni újabb szankciókra szólították fel a nemzetközi közösséget.

ORFK: mintegy 11 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5652-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül 5660-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 231 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal 52 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Zelenszkij: Ukrajna lesz a hadiipar egyik európai központja

A Törökországban épülő hadihajóról is beszélt éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki arról is beszámolt, hogy az Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak az ukrán delegációval együtt meglátogatta a csapásmérő drónjairól ismert Baykar cég létesítményeit, ahol tárgyalt a Baykar oktatóközpontjának és ukrajnai üzemének létrehozásáról, valamint repülőgép-hajtóművek közös gyártásáról.

„Ukrajna mindig is a katonai és repülési ipar egyik európai központja volt és lesz is. És büszke vagyok arra, hogy teljes joggal mondhatom ezeket a szavakat az államunk elleni háború 221. napjának eredményei alapján” – mondta az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij terrorcselekménynek nevezte a zaporizzsjai atomerőmű főigazgatójának elrablását. „Ez egy újabb példája az orosz terrorcselekménynek, amelyért a terrorista államnak egyre súlyosabb büntetést kell viselnie” – mondta az ukrán elnök.

Az erőműért felelős állami vállalat szerint egy orosz járőr pénteken vette őrizetbe Ihor Murashovot, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pedig azt közölte, hogy Oroszország megerősítette a történteket.

Vízre került az Ukrajnának épülő török hadihajó

A hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó ukrán First Lady részt vett az Ukrajnának épülő török hadihajó, a „Hetman Ivan Mazepa” korvett vízre bocsátásán.

Az „Ada” típusú tengeralattjáró-ellenes korvettet a tengerparti övezetben történő műveletekre tervezték. Képesek tengeralattjárók elleni hadviselésre és járőrözésre a nyílt tengeren. Ez lesz az első ilyen típusú hajó az ukrán haditengerészetnél.

A tervek szerint 2022 végére készült volna el, de a háború miatt csúszik a befejezés, várhatóan csak 2024 végén érkezik Ukrajnába.

A Törökországban tartózkodó Olena Zelenszka találkozott a török elnök feleségével, Emine Erdogannal is, akinek beszámolt az Ukrajnával partner államok elnöki feleségeinek és elnöki férjeinek július végi találkozója óta elért eredményről.

„A rendezvény előestéjén gyűjtést indítottunk mentőautókra az ukrán orvosok és betegek számára. A közös munkának köszönhetően egy hónap alatt 6,4 millió dollárt sikerült összegyűjtenünk. Ez rendkívül nagy összeg. Az Egészségügyi Minisztérium már 87 mentőautót vásárolt a pénz nagy részéből. Az első 18 mentőautó már megérkezett Ukrajnába, és Ukrajna városaiba mentek, hogy megmentsék az emberek életét” – mondta Zelenszka.

Tizenhat szlovák önjáró tarackot kap Ukrajna egy Németország által társfinanszírozott ügyletben

Tizenhat szlovák gyártmányú, Zuzana típusú önjáró tarackot kap Ukrajna jövőre egy Németország, Dánia és Norvégia által társfinanszírozott ügylet keretében – jelentette be vasárnap Christine Lambrecht német védelmi miniszter. Az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva az ukrajnai látogatásáról visszatérő miniszter elmondta, hogy az önjáró tarackokat Szlovákiában fogják gyártani.

Lambrecht közölte, hogy a gyártókapacitás rendelkezésre áll Szlovákiában. „Ez mutatja, mennyire fontos újfent mérlegelni a partnerekkel az ilyen lehetőségeket, s aztán meg is valósítani ezeket” – hangoztatta a német politikus.

Stoltenberg: az ukrán siker Limannál mutatja, hogy képesek visszaszorítani az orosz erőket

A Donyeck megyei Liman városának visszafoglalása a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elcsatoltnak nyilvánított területen bizonyítja az ukránok sikereit, és azt, hogy képesek visszaszorítani az orosz erőket – jelentette ki vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

„Láthattuk, hogy képesek voltak visszafoglalni egy újabb várost, Limant, és ez mutatja az ukránok eredményességét, azt, hogy merészségükkel, bátorságukkal, ügyességükkel és persze az Egyesült Államok és szövetségesei által biztosított korszerű fegyvereikkel képesek voltak visszaszorítani az orosz erőket” – mondta Stoltenberg az NBC amerikai hírtelevízió Meet the press című műsorában.

Az orosz alkotmánybíróság elismerte az ukrán területek annektálását

Oroszország alkotmánybírósága vasárnap törvényesnek ismerte el négy kulcsfontosságú ukrán terület annektálását – írta az AFP. A bíróság ezzel jóváhagyta a Vlagyimir Putyin és a régiók Moszkva által támogatott vezetőivel aláírt annexiós megállapodásokat, annak ellenére, hogy a Nyugat széles körben elítélte azokat.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine