Az orosz-ukrán háború 217. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-tizenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Washington egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a konfliktus részesévé váljon

Az Egyesült Államok egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktus részesévé váljon, ami rendkívül veszélyes – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak nyilatkozva.

Hangsúlyozta, hogy az orosz fél negatívan fogadta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentését, miszerint Washington nem ellenzi, hogy Ukrajna bevesse az Egyesült Államok által szállított fegyvereket azon területek ellen, ahol népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról.
„Az amerikai fél de facto egyre inkább belekeveredik ebbe a konfliktusba, az amerikai fél egyre inkább közeledik ahhoz, hogy a konfliktus részesévé váljon, ami rendkívül veszélyes” – hangsúlyozta Peszkov.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint „nincs miről beszélnie” orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ha Moszkva elismeri a népszavazás eredményét a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint az egészében vagy részben orosz megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja megye esetében, Peszkov kijelentette, hogy az ukrán vezető elzárkózása a párbeszéd elől nem új fejlemény.
Az orosz elnöki szóvivő kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az orosz költségvetés elbírja az új területek elcsatolása és az lakosságnövekedés miatt megnövekedett szociális kötelezettségek terhét.
Szerdán mind a négy referendumot megtartó ukrajnai régió vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy az általuk vezetett régió jogalanyként csatlakozhasson az Oroszországi Föderációhoz. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság és Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője Moszkvába utazott, ahol Peszkov szerint Putyin „valamilyen formában” fogadni fogja őket.
Pusilin „össznépi győzelemnek” minősítette a választás eredményét, és ígéretet tett a donyecki régió „felszabadítására” az „alkotmányos határai között”. Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője kijelentette, hogy a többség akaratából a régió de facto kilépett Ukrajnából.
A szerdán a helyi hatóságok által kihirdetett előzetes eredmények szerint a Donyecki Népköztársaságban a szavazók 99,23, a Luhanszki Népköztársaságban a 98,42, Zaporizzsja megyében a 93,11, Herszon megyében pedig 87,05 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra a szeptember 23. és 27. között megtartott népszavazáson.

Kreml: a Gazpromnak részt kell vennie az Északi Áramlat ügyében indítandó vizsgálatban

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

„A csőnek van gazdája, és a Gazprom is részes a tulajdonlásban. Természetesen enélkül nem lehet (a vizsgálatot lefolytatni)” – mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz fél ragaszkodik-e ahhoz, hogy a Gazprom vagy az orosz állam képviseletében az orosz hatóságok rész vehessenek a történtek kivizsgálásában.
„Ez nem egy gazdátlan cső” – tette hozzá.
Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország az EU megkeresése esetén kész lenne megfontolni a részvételt az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek kivizsgálásában, de eddig ez nem történt meg.
Peszkov szerint mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel, azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás.
„Csak arra szeretnék mindenkit felszólítani, hogy gondolkodjon el, mielőtt bármilyen nyilatkozatot tesz, még meg kell várni a pillanatot, amikor kivizsgálják a sérülést, hogy megállapítsák, robbanásról van-e szó vagy sem” – mondta.
Peszkov „ostobaságnak” nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Mint mondta, az üggyel kapcsolatban „rengeteg kérdés” merül fel. Megjegyezte: az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat-2 felszámolásának lehetőségéről beszélt.
„Nem tudjuk, hogy mit értett ezen az Egyesült Államok elnöke” – mondta.
„Látjuk a lengyeleknek az őrülettel határos hisztérikus-eufórikus reakcióját, látjuk, hogy mások köszönetet mondanak az Egyesült Államoknak ezért (az incidensért). Azt sem tudjuk, mit jelent ez a hálálkodás” – fogalmazott a szóvivő.
Peszkov arra utalt, hogy Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter, EP-képviselő a Twitteren egy „Thank you, USA” szövegű bejegyzést osztott meg a tengeri gázszivárgásról készült felvétellel együtt.
„Ez egy hivatalos bejelentés egy terrorcselekményről?” – vetette fel a kérdést Sikorski köszönetnyilvánításával kapcsolatban a Telegramon Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Zaharova emellett a Telegram-csatornáján megosztotta Biden februári sajtótájékoztatójának egy részletét, amelyen az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy „ha Oroszország behatol, ha tankok vagy csapatok lépik át újra az ukrán határt, akkor (…) nem lesz többé Északi Áramlat.”
„Véget vetünk neki. Ígérem, hogy meg tudjuk csinálni” – mondta akkor az amerikai elnök
„Biden köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beváltotta-e a fenyegetését 2022. szeptember 25-én és 26-án, amikor az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 három vezetékén vészhelyzeti esemény történt, amelyet ideiglenesen csővezeték-szakadásnak minősítettek” – írta Zaharova.
Peszkov a sajtónak azt mondta: az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos helyzet párbeszédet és az összes fél gyors interakcióját igényelné, de a dialógus most teljesen hiányzik.
A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 tengeri csővezetékek három szálát ért „példátlan károkról” számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat-1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük. Több vezető politikus nem zárta ki, hogy a vezetéket szabotázsakció rongálhatta meg.
A két megrongálódott vezetékrendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal volt feltöltve. Az Északi Áramlat-1-et arra hivatkozva állította le az orosz fél augusztusban, hogy az összes turbina meghibásodott, a szervizelésüket pedig a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

Távozásra szólította fel az amerikaiakat az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége

Oroszország haladéktalan elhagyására szólította fel szerdán az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az amerikai állampolgárokat.

A diplomáciai képviselet honlapján kiadott közlemény ezt a részleges oroszországi mozgósítás bejelentésével hozta összefüggésbe, rámutatva, hogy nem zárható ki a kettős állampolgárságú személyek besorozása. Az amerikai nagykövetség tisztviselői arra kérték országuk állampolgárait is, hogy tartózkodjanak az oroszországi látogatástól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt szerdán rendelt el részleges mozgósítást az ukrajnai háború miatt, amely a hivatalos kommunikáció szerint 300 ezer tartalékos, lehetőleg harci tapasztalatokkal rendelkező embert érint, ám az elmúlt hét tapasztalatai szerint a hadkiegészítő parancsnokságok számos esetben nem tartották magukat ezekhez kritériumokhoz.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy a fővárosi sorozóirodák a polgárok panaszai nyomán ellenőrizték a nyilvántartást, és visszavonták a hamis vagy pontatlan adatok alapján kiadott behívókat.
A New.ru hírportál idézte Ajsen Nyikolajevet, Jakutföld vezetőjét, aki kifogásolta, hogy a régióban olyanok is kaptak behívót, akik nem tartalékosok vagy például sokgyermekes apák.
A részleges mozgósítás a külföldre menekülők hullámát indította el, amely sajtóforrások szerint legkevesebb több tízezres nagységrendű. Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke szerdán felvetette, hogy az Oroszországból a behívóparancs elől elmenekült embereknek a georgiai vagy a kazah határon tömegesen hátrahagyott gépjárműveit adják át az ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő katonák családjának.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán Dél-Oszétiában a News.ru szerint őrizetbe vett egy mintegy tízfős, rendőrökből és taxisofőrökből álló csoportot, amelynek tagjai a szomszédos Georgiába menekülni próbáló embereket sarcolták meg a határra való eljuttatásukért cserébe.
Igor Konasenkov altábornagy , az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők 14. és 92. gépesített dandárja 150 katonát és 12 páncélozott járművet veszített a Harkiv megyei Dvurecsne, Kondrasivka és Petrivka közelében elszenvedett tűzcsapások következtében. Harkivnál egy precíziós légicsapás eltalált egy olyan üzemet, amelyben több mint 90 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet gyártottak.
A tábornok szerint Limannál az ukrán 66. és 93. gépesített dandár sikertelen támadási kísérletben több mint hetven katonát, négy harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és három páncélozott járművet veszített. A 36. tengerészgyalogos dandár Csajka taktikai csoportjára Hortica szigeten és az 56. gépesített lövészdandárra Zaporizzsja város közelében mért légicsapásokkal több mint száz katonát öltek meg és 20 haditechnikai eszközt tettek üzemképtelenné.
A zaporizzsjai EnergoMehKomplekt üzem eszközjavító létesítményére mért precíziós csapás következtében megsemmisült 10 tábori tüzérségi ágyú, köztük két amerikai M777-es tarack, négy Vilha rakétasorozatvető-indítóállvány és 15 gépjármű. Mikolajiv közelében tüzérségi csapás következtében az ukrán 28. és 59. gépesített lövészdandár, valamint külföldi „zsoldosok” több mint 90 embert, valamint 18 haditechnikai eszközt veszítettek.
A beszámoló szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők öt ukrán vezetésipontot, 75 tüzérségi egységet, valamint 167 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve négy lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarállomását. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-est a légvédelem pedig öt drónt, két Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint hét HIMARS- és Vilha- lövedéket.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 305 repülőgépet, 155 helikoptert, 2099 drónt, 377 légvédelmi rakétarendszert, 5143 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 851 rakétasorozatvetőt, 3433 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5963 katonai járművet veszítettek.
Apti Alaudinov, a Csecsen Köztársaság vezetőjének tanácsadója, az Ahmat különleges osztag parancsnoka szerdán a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva elismerte, hogy az ukrán erők sikereket értek el az Oszkil folyónál, ugyanakkor azt ígérte, hogy a helyzet az elkövetkező napokban változni fog. A katonai kudarcot átmenetileg nevezte és azzal magyarázta, hogy a szakadár és az orosz erők egy részét az elmúlt napokban a népszavazás biztosítása kötötte le.
A helyi hatóságok szerint több szakadár és orosz ellenőrzés alatt álló települést ért szerdán ukrán tüzérségi támadás. A Herszon megyei Aleskiben egy szállodát ért találat, több civil megsebesült.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője, utasítást adott arra, hogy indítsanak büntetőeljárást egy civileket szállító autókonvoj Harkiv megyében történt szétlövése miatt. Az SZK szerdán kiadott közleménye szerint az öt járművet az ukrán hadsereg vette tűz alá, amikor Kupjanszkból Oroszországba próbált meg eljutni. Az incidensben több mint harmincan életüket vesztették, köztük gyerekek is.

Szerb elnök: Belgrád nem ismeri el az ukrajnai régiók népszavazásának eredményeit

Szerbia nem ismeri el az ukrajnai régiók Oroszországhoz történő csatlakozásról szóló népszavazásának eredményeit – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök szerdán.

Mint mondta: az ország érdekeit az szolgálja a leginkább, ha saját területi egységének megóvása mellett tiszteletben tartja más országok területi integritását is. Hozzátette: azért sem ismerheti el Szerbia a területek népszavazásának eredményeit, mert Belgrád tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát, valamint az ENSZ határozatait.
Az uniós tagságra törekvő Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, de az ENSZ Közgyűlésében márciusban elítélte Ukrajna megtámadását. A nyugat-balkáni ország teljes mértékben az orosz gáztól függ, így igyekszik fenntartani jó kapcsolatait Moszkvával. Az Oroszországgal fenntartott barátság emellett azért is hasznos Szerbia számára, mert Moszkva sem ismeri el Koszovó függetlenségét, így állandóan megvétózza Pristina felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Viszont Ukrajna sem ismerte el Koszovó függetlenségét, Szerbia tehát voltaképpen úgy hálálja meg ezt a lépést Kijevnek, hogy továbbra is kiáll Ukrajna területi egységének a megőrzése mellett.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem ismeri el.

Az Európai Bizottság nyolcadik szankciócsomagra tett javaslatot

Az Európai Bizottság kereskedelmi korlátozásokat is tartalmazó nyolcadik szankciós csomag elfogadására tett javaslatot Oroszországgal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország „folytatja az Ukrajna elleni agressziót” – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.

Közölte: a javasolt szankciós csomag szerint az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes kémiai anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára. Javaslatot tesznek annak a jogalapnak a megállapítására is, amely alapján meghatároznák az orosz olajár felső határát.
Az uniós importkorlátozás legkevesebb 7 milliárd euró bevételtől fogja megfosztani Oroszországot – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

Szijjártó: kiemelten fontos a Török Áramlat biztonsága

A Török Áramlat gázvezeték biztonsága kiemelten fontos Magyarország számára – jelentette ki Szijjártó Péter azon a tanácskozáson, amelyen Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) energiaügyi miniszterei vesznek részt szerdán a kazahsztáni Almatiban.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán közvetített felszólalásában figyelmeztetett: a Török Áramlat fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított.
Ezért felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztül megy, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére.
Arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormányt számos támadás érte a Török Áramlat megvalósítása miatt, ám a vezeték nélkül most hatalmas bajban lenne Magyarország.
A politikus felidézte, hogy az ukrajnai háború, illetve az Európai Unió által Oroszország ellen bevezetett szankciók nyomán súlyos energiaválsággal néz szembe Európa, ami kihat az egész világra. Ugyanakkor ezek a szankciók fájdalmasabban érintik Európát, mint az Oroszországi Föderációt – tette hozzá.
Közlése szerint a magyar kormány számára az energiaellátás biztonsága nem ideológiai vagy politikai, hanem „fizikai” kérdés, ezért az sem politikai kérdés, hogy honnan vásárolják az energiát.
Ezért a magyar kormány soha nem támogatott és nem is fog támogatni olyan szankciókat, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását, legyen szó atomenergiáról, olajról vagy gázról – szögezte le Szijjártó Péter.
Hozzátette, ugyanezt az álláspontot fogja képviselni Magyarország azon a tárgyaláson is, amelyen az Európai Unió az Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomag bevezetését tárgyalja.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt időszakban mindent megtett a földgázszállítási útvonalak és beszerzési források diverzifikálása érdekében.
Ennek során a Török Áramlat megvalósítása bizonyult a legkifizetődőbb beruházásnak, mert az Oroszországból kiinduló vezetékek közül ez az egy, ami százszázalékos biztonsággal üzemel. Ebben a helyzetben fokozott figyelmet kell fordítani a Török Áramlat biztonságára azért, hogy ne érhessék olyan incidensek, mint az Északi Áramlat-1-et és 2-őt. A Török Áramlaton érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka, ami lehetővé tette az éves fogyasztás 42 százalékának megfelelő gáz eltárolását – emelte ki.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a nyugat-európai tározók töltöttségi szintje csupán az éves fogyasztás 23 százalékát fedezi.
Szijjártó Péter azt is mondta, hogy a jelenlegi helyzet szükségessé teszi új energiaforrások felkutatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális gáztartalékok 10,5 százaléka Közép-Ázsiában található. Ezért arra sarkallják az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket az azeri, illetve a kaukázusi és a közép-ázsiai gázforrások felhasználását biztosító infrastruktúra kiépítése érdekében, és kösse meg az ehhez szükséges kereskedelmi megállapodásokat is.
Szükséges a transz-anatóliai és a transz-adriai csővezetékek kapacitásbővítése és a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása a Nyugat-Balkánon keresztül – mondta. Szintén támogatják azt a projektet, amelynek keretében szélerőművek által termelt zöld villamos energia juthat el tenger alatti vezetéken keresztül Azerbajdzsánból Európába – tette hozzá.
Végül arról szólt, hogy Magyarország villamosenergia-szükségletének 50 százalékát atomenergia termeli meg. Vagyis annál erősebb egy állam energiabiztonsága, minél nagyobb az atomenergia-kapacitása. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy egy új, 2400 megawatt kapacitású új atomerőművet épít a Roszatom vezette nemzetközi konzorcium közreműködésével – ismertette a tárcavezető, megjegyezve, hogy az új reaktorok 2030-ban lesznek üzemképesek.
Ebben a helyzetben a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan uniós szankciós csomagot, ami akadályozná a projekt megvalósítását – szögezte le Szijjártó Péter.
A tanácskozás napirendjén a zöld energiaátmenet fontosságáról is szó esett. Ennek során a TÁSZ tagállamai és megfigyelő országai beszámolnak a zöld energiaátmenettel kapcsolatos nemzeti prioritásaikról. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem irányában, ám meg kell akadályozni, hogy a zöldügyet politikai mozgalmak sajátítsák ki – tartalmazza a bejegyzés.

Németország nem ismeri el a kelet-ukrajnai szavazások eredményét

Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét – mondta Olaf Scholz kancellár egy szerdai lapinterjúban.

A koronavírus-fertőzés miatt elkülönítésben lévő kormányfő a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy „nem fogadjuk el ezeknek a látszat-népszavazásoknak az eredményét, és továbbra is változatlan erővel támogatjuk Ukrajnát” az orosz támadás elleni védekezésben.
Mint mondta, a Németországtól kapott fegyverrendszereknek, köztük a rakéta-sorozatvetőknek és az önjáró légvédelmi ágyúknak már eddig is kiemelkedően fontos szerepük volt az ukrán erők hadi sikereiben, és ez a támogatás tovább folytatódik.
Azzal a hetek óta tartó vitával kapcsolatban, hogy kell-e teljesíteni a német gyártású harcjárművek szállítására vonatkozó ukrán kérést, Olaf Scholz megjegyezte: meglepőnek tartja, hogy „egyes kritikusok úgy tesznek, mintha csak sisakokat szállítanánk”, hiszen több hármas csere révén Ukrajna Németország közreműködésével száznál is több szovjet gyártmányú harcjárműhöz jut Csehországtól, Szlovákiától, Görögországtól és Romániától.
Mint mondta, ezeket az eszközöket azonnal be lehet venni, mivel a használatukhoz és a karbantartáshoz szükséges tudás és felszerelés – lőszer és alkatrész – mind rendelkezésre áll Ukrajnában.
Aláhúzta, hogy kormánya – amely a cseremegállapodások alapján német harckocsikat szállít partnereinek az Ukrajnának átadott szovjet harcjárművekért – továbbra is azt az alapelvet érvényesíti, hogy Ukrajna védelmi képességeinek erősítésében nem tesz egyoldalú lépéseket, hanem csak partnerekkel egyeztetve támogatja a védekezést.
A másik alapelv, hogy el kell kerülni a „közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között” – magyarázta Olaf Scholz a német gyártású harcjárművek szállítását elutasító álláspontját.
A kancellár arról is szólt, hogy egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik a háború leállítása. Az orosz államfő „azonnal véget vethetne ennek a háborúnak, ha kivonná csapatait, és a Kijevvel folytatandó tárgyalásokra összpontosítana”, de nem így tesz, hanem „hibát hibára halmoz”.
Erre utal a napokban elkezdett oroszországi részleges mozgósítás is, amely „a kétségbeesés jele”, és az orosz hadsereg kelet-ukrajnai kudarcaira adott „pánikszerű reakció”, ráadásul jelentős nyugtalanságot okoz Oroszországban – fejtette ki Olaf Scholz.
Arra a kérdésre, hogy beválthatja-e Vlagyimir Putyin az atomfegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetését, Olaf Scholz a videókapcsolat révén adott interjúban azt mondta: „Ki tudja? Azonban ahogy Joe Biden amerikai elnök, úgy én is nagyon világosan azt üzenem Oroszországnak, hogy ne tegyétek!”

Moszkva állhat az Északi Áramlat elleni szabotázs mögött a Bundestag védelmi bizottságának elnöke szerint

Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye.
Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon – fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).
Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint „biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, „a félelem terjesztése”.
Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket „eszközként”, az energiát pedig „fegyverként” használja, így a minapi támadás „illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az „állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter.
Hozzátette: mindezek alapján „valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.
Hangsúlyozta: az eset „újabb figyelmeztető jel”, azt mutatja, hogy „egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend” ellen irányul.
A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.
A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.

A túlnyomó többség az Oroszországhoz csatlakozásra szavazott az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régiókban

Az ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén a szavazók 93,11 százaléka, a szakadár Luhanszki Népköztársaságban 98,42 százaléka, a Donyecki Népköztársaságban a 99,23 százaléka, Herszon megyében pedig 87,05 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra a szeptember 23. és 27. között megtartott népszavazáson.

Ezeket az adatokat közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség a helyi választási hatóságokra hivatkozva az összes szavazat összesítése alapján. A részvételi arány a referendumon, az oroszországi szavazóhelyiségek adatait is beleértve a donyecki régióban 94,15 százalékos volt, 1 662 607 jogosult vett részt a szavazáson. A zaporizzsjai régióban a részvételi arány 85 százalékos volt, itt 541 093 ember, a donyeckiban 97,51 százalékos, 2 131 207 szavazó, a herszoniban pedig 78,86 százalékos, 571 001 ember részvétele mellett.
Az öt napon át tartó népszavazás négy napig – a helyi hatóságok biztonsági megfontolásai miatt – mozgóurnás volt, az ötödik napon pedig szavazóhelyiségekben lehetett személyesen voksolni. Oroszországban a menekültek mindvégig választóhelyiségben nyilváníthatták ki akaratukat.
A donyecki és a luhanszki régióban, ahol hasonló eseményen 2014-ben az önállósodás mellett döntöttek, arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jogosultaknak, hogy támogatják-e „köztársaságuk” jogalanyként való belépését Oroszországi Föderációba. A Zaporizzsja és a Herszon megyében feltett kérdés arra vonatkozott, hogy a szavazó támogatja-e, hogy a terület elszakadjon Ukrajnától, önálló államot hozzon létre, és az Oroszországi Föderáció részévé váljon.
A népszavazást az összes régióban már a szavazás harmadik napján érvényesnek nyilvánították, mert a részvétel mindenhol meghaladta az 50 százalékot. A végleges részvételi arányt azon szavazók száma alapján állapították meg, akik a voksolás végéig felkerültek a szavazólistákra. Ezeket a listákat a régiókon kívüli szavazóhelyiségekben „a semmiből” állították össze, vagyis azok a választópolgárok kerültek fel rá, akik megjelentek a szavazáson és bemutatták a szükséges iratokat. A donyecki és a luhanszki régió február 24. után „felszabadított” területein előzetes szavazólistákat állítottak össze, amelyeket a voksolás folyamán frissültek, a nem regisztrál jogosultak érkezésével párhuzamosan.
A TASZSZ szerint a választásokat Oroszországén kívül öt kontinens 45 országának képviselői követték figyelemmel és mindannyian elismerték a népszavazás nyitottságát és magasszintű szervezését. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én – egy nappal a Donyec-medencei, valamint a Herszon és Zaporizzsja megyei népszavazás meghirdetése után – kijelentette, hogy Oroszország támogatni fogja e régiók lakóinak döntését, amelyet a szavazáson fognak meghozni.
Oleg Zacepa jogász, a szentpétervári választási bizottság elnökhelyettese és orosz megfigyelő a TASZSZ-nak azt mondta, a csatlakozási eljárás a népszavazás eredményének megállapítása után azzal folytatódik, hogy az érintett régiók felvételi kérelmet küldenek az orosz elnöknek. Ezt követően kerül az orosz parlament elé az erre vonatkozó, valamint a csatlakozási nemzetközi megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezet.
Zacepa szerint az integráció folyamata egy-két évig is eltarthat. Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 6098-an léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4177-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 10 ember, köztük 7 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Zelenszkij szerint Oroszország meg fogja semmisíteni az ENSZ-t

Oroszország meg fogja semmisíteni a nemzetközi diplomáciát – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén videóüzenet útján felszólalva.

Oroszország képviselői által az ENSZ BT az erőszak zónájává vált. Csak idő kérdése, míg Moszkva megsemmisíti az utolsó, még működő nemzetközi szervezetet is – fogalmazott az elnök.

Az orosz erők által ellenőrzött ukrajnai térségek elcsatolása azt jelentené, hogy „nincs többé miről tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az Oroszországhoz való csatolásról szóló népszavazásokon voksolókat „pisztollyal kényszerítették”, az eredmények pedig „már előre megvoltak”.

Zelenszkij újabb szankciókat is szorgalmazott Moszkvával szemben, illetve Oroszország kizárását követelte az ENSZ-ből és a nemzetközi szervezetekből – adta hírül az MTI.

„Ünnepségen” vesznek részt a mozgósított orosz katonák

A behívott orosz tartalékosok eltávozási ünnepségen vesznek részt, írja CNBC.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten részleges katonai mozgósítást rendelt, ami tüntetéseket és elvándorlási hullámot váltott ki a férfiak körében.

Az aktív szolgálatra behívott tartalékosok a krími Szevasztopolban az úgynevezett eltávozási ünnepségen vesznek részt – olvasható az Indexen.

Pusztító NATO-válaszról beszélt a lengyel miniszter

A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai nukleáris támadás „pusztító” NATO-választ válthat ki. Zbigniew Rau washingtoni látogatásán azt mondta, hogy a szövetség éppen ezt az üzenetet továbbítja Moszkvának. „Legjobb tudomásunk szerint Putyin taktikai nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik Ukrajna földjén, nem pedig a NATO megtámadásával, ami azt jelenti, hogy a NATO-nak hagyományos módon kell reagálnia” – mondta Rau az NBC News Meet the Press című műsorában.

Rau azt mondta, hogy ha az orosz mozgósítás valóban áttöréshez vezet, az az orosz közvéleményben lesz. „Eddig a háború népszerű volt, legalábbis az orosz lakosság 80%-a számára. És most minden orosz családnak saját álláspontját kell felvennie a háborúval szemben, tudva, hogy szeretteit oda lehet küldeni, és ott megölhetik őket.”

Ukrajna meg fogja védeni a polgárait

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna meg fogja védeni polgárait a Moszkva fennhatósága alá tartozó régiókban, amelyek a hatóságok állítása szerint az Oroszországgal való egyesülés mellett szavaztak. Zelenszkij a Telegramon egy videóban kijelentette: „Cselekedni fogunk népünk védelmében a Herszon régióban, a Zaporizzsja régióban, a Donbászban, a Harkov régió jelenleg megszállt területein és a Krím-félszigeten.”

Dán kormányfő: szándékosan okozták a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye – jelentette ki kedden este Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

„Mostanra a hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. Nem baleset volt” – húzta alá Frederiksen koppenhágai sajtótájékoztatóján.

„Egyelőre nincsenek értesüléseink arról, hogy ki állhat e cselekmény hátterében” – mondta a dán vezető, hozzátéve, hogy a hatóságok nem tekintik közvetlen katonai fenyegetésnek a történteket.

Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

Dánia az érintett tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet is létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.

Nem sokkal korábban Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva közölte: kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről vagy földcsuszamlásról van szó. Hangsúlyozta, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Ez történt kedden

Harkiv megye területének már csupán hat százaléka maradt orosz megszállás alatt – jelentette ki Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója egy keddi tévéműsorban, egyúttal megerősítette, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalta Kupjanszk-Vuzlovij települést az Oszkil folyó balpartján. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában kiemelte, hogy a luhanszki régióban az ukrán katonák hét településnél verték vissza az orosz csapatok rohamát, eközben azonban az orosz erők továbbra is támadásokat hajtottak végre az ország déli és keleti részén lévő települések ellen. Donyeck megyében hétfő este Kramatorszkra és Szlovjanszkra mértek csapást az oroszok, négy helyi lakos sérült meg. Hétfőn három civil vesztette életét és 13-an sebesültek meg a régióban az orosz támadások következtében. Harkiv megyében több települést masszívan ágyúztak az orosz erők, a Pervomajszke elleni támadás halálos áldozatainak száma nyolcra nőtt, életét vesztette egy 15 éves gyerek is. A kupjanszki járásban öt sérültet szállítottak kórházba.

ORFK: több mint tízezren érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarország területére 2022. szeptember 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6098 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4177 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 27-én 10 ember, köztük hét gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine