Hová lett a pénz?
Két hónapja még az aranykorban jártunk, ma viszont csak leépítések árán tudunk pluszforrást adni a működésre Hódmezővásárhelyen. Akkor hazudtak vagy most?
Márki-Zay Péter az elmúlt hetekben hónapokban többször is arról beszélt, Hódmezővásárhely még soha nem volt olyan jó anyagi helyzetben, mint most, s ezt a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármesterei, Szabó János és Gyöngyösi Ferenc is megerősítették. Gyöngyösi még a most csütörtökön tartott közgyűlési ülésen is megemlítette, a város soha nem marad el a számlák törlesztésével, ami – a fentebb vázolt kijelentésekkel együtt – arra utalhat, hogy soha nem volt még annyi pénz a város számláján, mint most. Ezért is olyan különös, hogy a közgyűlésen az hangzott el: a következő évben kiemelkedően kiugró rezsiköltségekre elbocsátásokkal, leépítésekkel és összevonásokkal tud csak az önkormányzat pluszforrást adni, mintegy 100 millió forint értékben.
Joggal merül fel a kérdés: hová lett a számlákról a pénz? A rendszerváltás óta tapasztalt legjobb gazdasági helyzetből hogyan jutottunk alig néhány hónap alatt a nincstelenségbe?
Arra nem foghatják a történteket a torony alatt, hogy a kormány a Covid alatt elvonta az önkormányzat pénzét, hiszen egyrészt tudomásunk szerint a számáról nem csoportosított át pénzt az állam, csupán egyes adónemeket rendelt magához, de – mint azt maga Márki-Zay is elismerte – később a járványhelyzet javulásával 600 millió forint kompenzációt biztosított Hódmezővásárhelynek. A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az önkormányzat többletköltségei is biztosan emelkedtek, de nem olyan mértékben, ami minden forrást felemészthetett volna. Az élelmiszerárak drámai növekedése például kevéssé érinti a várost, miután Márki-Zayék kiszervezték a közétkeztetést, sőt, a polgármester szerint a szolgáltatás magánkézbe adásával 30-40 milliót spórolnak meg. Az elszálló energiaárak sem jelenthetnek problémát, hiszen Márki-Zay azt mondta, az év végéig lekötött szerződésekkel rendelkeznek, vagyis addig nem okoznak többletmegterhelést a gáz- és a villanyszámlák. (Nem is beszélve arról, hogy az előző önkormányzatok, polgármesterek bölcs előrelátásának köszönhetően Hódmezővásárhelyen igen jelentős a termálenergia használata, vagyis az átlagosnál kisebb a gáznak való kitettség.) Az üzemanyagárak emelkedéséből sem gondolnánk, hogy önkormányzati szinten brutális pluszkiadás keletkezne, még ha ez befolyásolhatta is valamilyen mértékben a gyakorlatilag üresen köröző Jovány-buszok szolgáltatási díját.
A beruházásokra sem folyhatott el olyan sok pénz, hiszen az egyébként is tökéletes állapotú Szent Antal utcát hitelből újították fel, a Teleki utcai bölcsőde projektje pályázati forrásból valósul meg, talán a szezon végére elkészülő csúszdák építése égethetett el lóvét a Bakay-kút környéki vörös térkő mellett. A városháza homlokzatának csinosítására is csak a következő hónapokban szórnak el majd’ 260 milliót…
Na de mire ment el akkor a pénz?
Két lehetőséget látunk. Vagy mégsem állt olyan jól a város korábban, ahogy vezetői mondták (ezt nem tartjuk valószínűnek, nem feltételezzük, hogy a polgármester és mindkét alpolgármestere hazudik), vagy valójában van forrása a városnak, csak azt másra akarja fordítani. Ez utóbbi tűnik tehát a valószínűbbnek, de egyben rendkívül elszomorító is, ha úgy bocsátanak el embereket, hogy közben egyébként van pénz, az nem túl korrekt a városházi vagy az önkormányzati céges, illetve intézményrendszerben dolgozó vásárhelyiekkel szemben!
Önök egyébként mit gondolnak, van pénz Vásárhelyen vagy nincs? Írják meg nekünk, töprengjünk közösen, osszák meg velünk véleményüket cikkünk megosztása alatt a Facebook-oldalunkon vagy e-mailben a [email protected]. Köszönjük!
Illusztráció: Pixabay.com
