Az orosz-ukrán háború 213. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-tizenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Amerikai hírszerzés: nem tetszik az orosz katonai vezetésnek, hogy Putyin közvetlenül beleavatkozik a stratégiai tervezésbe

A titkosszolgálat információi szerint Putyin nem engedte a parancsnokainak, hogy az orosz haderő elhagyja a nehezen védhető dél-ukrajnai Herszon várost.

A The New York Times az amerikai hírszerzési információkat ismerő források alapján készült cikkében azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök alapvetően beleavatkozik az ukrajnai háború stratégiai tervezésébe, például nem engedte a parancsnokainak, hogy az orosz haderő elhagyja a nehezen védhető dél-ukrajnai Herszon várost.

Herszon és környéke az utóbbi hetekben folyamatos ukrán tüzérségi támadás áll, a Dnyeper folyó fölött átívelő hidak lényegében használhatatlanná váltak. Mivel Herszon városa a Dnyeper nyugati partján található, ezért ittaz orosz erők stratégiailag előnytelen helyzetben vannak.

A helyi orosz parancsnokok szerették volna feladni a várost, és a Dnyeper keleti partjára vonulni a felszerelés és az orosz katonák életének megvédése érdekében, de Putyin ezt nem engedte nekik. Mivel Herszon az egyetlen megyeközpont, amelyet az orosz erőknek február 24-e óta sikerült elfoglalniuk, Putyin számára nagy politikai kudarc lenne ennek föladása, ezért nem hagyta, hogy parancsnokai föladják a várost.

Putyin egyre mélyebben belenyúl a háború stratégiai tervezésébe, és a harcmezőn lévő parancsnokoknak is azt mondta, hogy a stratégiai döntéseket ő hozza. Amerikai tisztviselők szerint az orosz elnök beleavatkozása a katonai ügyekbe feszültségeket okozott. Az, hogy Putyin elutasította az utánpótlási vonalaiktól részben elvágott csapatoknak a Herszonból való visszavonulását, a katonai morál csökkenéséhez is vezetett.

Luhanszkban szavaztak legtöbben eddig az Oroszországhoz való csatlakozásról

Nyilvánosságra hozták az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazások első napjának eredményeit a szakadár donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai területeken.

Az eredmények szerint a de facto Luhanszki Népköztársaságban a részvételi arány 21,97 százalék volt az első napon, ami azt jelenti, hogy mintegy 298 900 választópolgár adta le szavazatát.

Donyeckben az első napon 23,64 százalékos volt a részvételi arány, több mint 370 ezer lakos szavazott.

A szintén orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai területen a választók több mint 20,5 százaléka adta le szavazatát az első napon. A legkisebb arányban Herszonban mentek el szavazni, csupán a lakosság 15 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

A szakadár területeken szeptember 23-án indított népszavazás vasárnapig tart.

Románia szerint a NATO-nak nem áll szándékában háborúzni Oroszországgal

Az észak-atlanti szövetség nem fog háborúzni Oroszországgal – mondta Klaus Iohannis román államfő szombaton.

Románia a NATO tagjaként kész minden forgatókönyvre az Ukrajnai fejleményekkel kapcsolatban – hangsúlyozta , ugyanakkor azt is kiemelte, szerinte „nem lesz szükség semmilyen forgatókönyvre, mert amit mindenki akar, az az, hogy Oroszország kivonja csapatait Ukrajnából és béketárgyalásokat folytasson a két ország”.

A románok nem akar háborúzni, ahogyan a NATO sem fog háborúzni Oroszországgal – mondta a TASzSz állami hírügynökség szerint a román államfő.

Megállás nélkül menekülnek az emberek Oroszországból

Már néhány órával azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a tartalékosok részleges mozgósítását, alig tudtak repülőjegyet foglalni azok, akik ennek hallatán menekülőre fogták.

„Nem akarok ágyútöltelék lenni” – magyarázta a Moscow Times-nak egy névtelenséget kérő moszkvai menekülő. Bár az orosz törvények korlátozzák az állampolgárok mozgási szabadságát katonai mozgósítás esetén, a Kreml egylőre nem tett lépéseket annak érdekében, hogy lezárja Oroszország határait – írja az Euobserver.

A tömegével menekülő oroszok az európai menedékjog számára is nagy kihívást jelentenek: Észtországban és Lettországban biztosan nem kapnak menedékjogot, Finnország, Litvánia és Lengyelország reakciója pedig még kérdéses.

Az oroszországi állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem jelent elegendő indokot arra, hogy menedékjogot kapjanak – közölte a Reuters-szel Urmas Reinsalu észt külügyminiszter. Lett kollegája szerint „biztonsági okok miatt Lettország nem fog humanitárius vagy másfajta vízumot adni ezeknek az orosz lakosoknak, akik távol tartják magukat a mozgósítástól”.

A litván külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy a menedékjogi funkciókat „a szokásos módon, minden körülményt figyelembe véve és személyre szabottan fogják elbírálni”, de hozzátette, országának „nem célja és nem képes humanitárius okokból megadni a vízumot minden oroszországi lakosnak, aki azt kérelmezi” – olvasható az Indexen.

ORFK: mintegy 12 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 7276-an léptek be pénteken Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül 4989-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 254 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal 181 ember, köztük 59 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

A Fehér Ház készen áll újabb szankciókat kiszabni Oroszországra

Amennyiben Oroszország továbblép Ukrajna annektálásában, az Egyesült Államok kész újabb gazdasági szankciókat kiszabni Oroszországra szövetségeseivel együtt – közölte a Fehér Ház pénteken.

Az Egyesült Államok egyúttal színlelt népszavazásnak minősítette a Kelet-Ukrajna egyes részein tartott szavazást, amit a területek annektálása felé tett lépésnek tekintenek – írja a Guardian.

Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese: Oroszország a saját útját járja és innen nincs visszaút

Dmitrij Medvegyev az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese vészjóslóan nyilatkozatott Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósításról tett szerdai bejelentése után – számolt be a Zero Hedge hírportál. „A nyugati vezetésnek és általában véve a NATO-országok minden polgárának meg kell értenie, hogy Oroszország a saját útját járja és innen nincs visszaút” – fogalmazott Telegram-bejegyzésében Medvegyev.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Oroszországban részleges mozgósítást rendel el, amely a védelmi tárca szerint mintegy 300 ezer embert érint. Putyin bejelentése egy nappal azután történt, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió a szeptember 23. és 27. közötti időszakra népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról.

Az öt napig tartó népszavazás pénteken már meg is kezdődött az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területein.

Kuleba: Kína megerősítette, hogy tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását

Vang-ji kínai külügyminiszter ukrán kollégájának, Dmitro Kulebának azt mondta, hogy „minden ország szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani” – számolt be a The Guardian.

A kínai állami média Vang-ji szavait idézte, mely szerint a külügyminiszter arról beszélt az ENSZ Közgyűléssel párhuzamot vonva, hogy támogatni kell minden olyan erőfeszítést, amely az ukrajnai válság békés rendezését szolgálja.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megbeszélést folytatott a kínai partnerével, melyről Twitter-bejegyzésében osztott meg részleteket.

„Találkoztam Vang-ji államtanácsossal és külügyminiszterrel, hogy megvitassuk az Ukrajna és Kína közötti kapcsolatokat. Partnerem megerősítette, hogy Kína tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint elutasítja az erő alkalmazását a nézeteltérések rendezésének eszközeként” – fogalmazott bejegyzésében Kuleba.

A G7 csoport is elítélte az ukrajnai szakadár „álreferendumokat”

A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) is elítélte az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken pénteken kezdődött „álreferendumokat”, úgy értékelve, ez Moszkva kísérlete arra, hogy ürügyet teremtsen Ukrajna területi egységének megbontására.

„Sosem fogjuk elismerni ezeket az – orosz annexió felé tett lépésnek tűnő – népszavazásokat, és sosem fogjuk elismerni az elcsatolást sem, ha valóban megvalósulna” – olvasható a német kormányszóvivő által továbbított közös közleményben.

A G7 tagjai hangsúlyozták, hogy ezek a lépések az ENSZ alapokmányába ütköznek, valamint sértik a nemzetközi jogot és a jogállamiság elvét.

Kiemelték azt is, hogy a referendumok eredményei nem minősíthetők az ukrán nép törvényes akaratának kifejeződéseként, nélkülöznek mindennemű jogi erőt és legitimitást.

Bejelentették azt is, hogy október 25-én Ukrajnát segélyező konferenciát tartanak Berlinben.
„Továbbra is pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi segítséget nyújtunk (Kijevnek), lépéseket teszünk az újjáépítés terén is, a többi között a Berlinben október 25-én megrendezésre kerülő – Ukrajna helyreállításával, újjáépítésével és korszerűsítésével foglalkozó – nemzetközi szakértői konferencia keretében” – áll a dokumentumban.

„Mindaddig szilárdan ki fogunk állni Ukrajna mellett, míg ez szükségesnek bizonyul” – húzták alá a G7-ek. Hozzátették, hogy megadnak minden elengedhetetlen támogatást ahhoz, hogy Ukrajna megőrizhesse szuverenitását és területi épségét, biztosíthassa önvédelmét, és „szabadon dönthessen saját jövőjéről”.

A svájci kormány bekérette az orosz nagykövetet az „álnépszavazás” miatt

A svájci kormány bekérette a svájci orosz nagykövetet az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken pénteken kezdődött „álnépszavazás” miatt.

Pénteken kiadott közleményében a kormány úgy fogalmazott, az „álreferendumok” a nemzetközi joggal ellenkeznek, ezért a svájci kormány nem fogadja el azok eredményét sem. Közölték azt is: a kormány fontolóra vette, hogy az Európai Unióhoz csatlakozva Svájc is új büntetőintézkedéseket szabjon ki Moszkvára.

Az Ukrajnában Oroszország által megszállt luhanszki és donyecki „népköztársaságok” kormányzatai a héten bejelentették, hogy péntektől népszavazást tartanak a két szakadár területen, és ezen az érintett lakosok az Oroszországhoz való csatlakozásról döntenek. Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alatt álló részei ugyancsak a csatlakozásról szóló referendumot írtak ki ugyanerre az időszakra.

Lukasenka: nem lesz mozgósítás Fehéroroszországban

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök kijelentette, hogy kormánya nem tervezi a fehéroroszok mozgósítását. Azonban rendszeresen tartanak katonai gyakorlatokat, hogy reagálni tudjanak az esetleges fenyegetésekre és terrortámadásokra.

Az ukránok újabb felszabadított területről számoltak be

Újabb, a donyecki régióban felszabadított területről számoltak be az ukrán fegyveres erők, akiknek ezúttal Bahmut körül sikerült javítaniuk pozíciójukat – írja a Guardian.

Olekszij Hromov, az ukrán fegyveres erők vezérkarának hadműveleti igazgatóságának helyettes vezetője szerint a donyecki régióban található Jackivka falu is ukrán kézen van.

A helyzet délebbre, Bahmut körül nehezebb, ám ez a település is „ellenőrzés alatt áll” elmondása szerint.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine