Az orosz-ukrán háború 209. napja – FRISSÜL

Immár kétszázkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Népszavazás kezdődik a héten a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról – közölte kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió kormányzata.

A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az „újraegyesülést”, amely szerinte „a történelmi igazságosság helyreállítását” jelenti, „sok millió orosz várja”.
Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított „különleges hadművelet” támogatására.
„A tartós béke, a rend fenntartása és a stabil jövő biztosítása a gyerekeink számára csakis az Oroszországi Föderációval együtt lehetséges” – mondta Szaldo.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói „közvetlen akaratnyilvánításukon” úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.
Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, hogy „egy tisztességes és nyílt referendum” szerinte egyszer s mindenkorra rögzítené de jure azt, ami de facto már megvalósult: a Donyec-medence és a „felszabadított területek” Oroszországhoz tartoznak.
A RIA Novosztyi hírügynökség kedden közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének (RIPSI) felmérését, amely szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1-2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint.
A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán.
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Putyin: Moszkva nem fog eltérni a szuverenitás irányvonalától

Oroszország nem fog eltérni szuverén irányvonalától, az egyes országok világpolitikai hegemóniája nem tarthat örökké – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben, 24 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadási szertartásán.

„Ami Oroszországot illeti, mi nem fogunk letérni szuverén irányvonalunkról; az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként továbbra is elő kívánjuk mozdítani az egységes nemzetközi napirendet, hozzá kívánunk járulni a korunk számos kihívására és fenyegetésére adandó hatékony válaszok megtalálásához, és segíteni kívánjuk a kiélezett regionális konfliktusok megoldását” – mondta az elnök.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán ezt az álláspontot fogja képviselni.
Putyin a demokratikusabb és igazságosabb multipolaritás felé való elmozdulást nevezte a nemzetközi politika fő vektorának. Ennek megerősítőjeként a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóját nevezte meg. Mint mondta, ez a szerveződés „azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik”.
„A többpólusúság irányába történő objektív fejlődés, sajnos, azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát is, Európát is, Ázsiát is és Afrikát is” – mondta az államfő.
„Azt kell mondanom, hogy ennek a hegemónnak ez elég hosszú ideig elég jól sikerült, de ez nem tarthat örökké, ez lehetetlen” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy e szavakat „az Ukrajnában zajló események kontextusán kívül” mondta.
„Pozíciójuk megszilárdítása érdekében illegitim szankciókat vezetnek be, nyomást gyakorolnak minden vektor mentén, beleértve Oroszországot is, ám azok, akik ezt teszik, láthatják, hogy cselekedeteik negatív következményekkel járnak saját magukra nézve” – hangoztatta az orosz vezető, hozzátéve: ez a politika ártatlan államokat is érint, köztük a fejlődő és a legszegényebbek közé tartozó országokat.
Az új nagykövetekhez szólva egyebek között cinizmusnak nevezte, hogy az Európai Unió nem hajlandó reagálni Oroszország azon javaslatára, hogy a legszegényebb országok az európai kikötőkből ingyenesen szállítsák el a szankciók miatt ott rekedt 300 ezer tonna orosz műtrágyát.
Megígérte, hogy segíteni fogja Fehéroroszországot a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyerésében. Hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is támogatni fogja Szerbiát szuverenitásának és területi épségének védelmében, és nagyra értékeli Belgrád külpolitikáját. Rámutatott, hogy Azerbajdzsánnak és Örményországnak tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodást, és tárgyalásos úton kell rendeznie vitáit. Mindkét országot Oroszországhoz közelinek nevezte, ugyanakkor Jerevánt Moszkva bensőséges barátjaként és stratégiai szövetségeseként említette.
Oroszország a Dnyeszter melléki rendezés kezese, és szigorúan a Chisinauval megkötött megállapodásoknak megfelelően lép fel. Putyin azt mondta, hogy az együttműködés megfelel mindkét nép érdekeinek.
Az orosz elnök támogatásáról biztosította Venezuelát, és elítélte a Caracas ellen bevezetett „illegitim” szankciókat.
A Covid-19-járványra való tekintettel a szertartás protokollja megváltozott, és Putyin a szokásos eljárástól eltérően nem vette át személyesen a misszióvezetők megbízólevelét.

Népszavazást sürgetnek Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról

Felszólította az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon megye társadalmi kamarája kedden Vlagyimir Szaldót, a régió vezetőjét, hogy haladéktalanul rendezzen népszavazást a régió Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Korábban a régió közigazgatásának helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov azt mondta, hogy Herszon régió lakosai mielőbb referendumot szeretnének tartani a terület státuszáról, hogy garanciákat kapjanak arra, hogy Oroszország részévé válhatnak.
Hétfőn a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája kérte fel ugyanígy a két entitás vezetőjét népszavazás kiírására az Oroszországhoz való csatlakozásról. Gyenyisz Pusilin, a donyecki entitás vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán közölte: a két „köztársaság” kormányzata és parlamentje megkezdte a referendum előkészítését. Mint mondta, nincsenek kétségei az eredményt illetően.
A Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája kedden közölte, hogy kezdeményezni fogja online szavazás lehetőségét.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban tartandó népszavazás „évtizedekre teljesen megváltoztatja Oroszország fejlődésének vektorát”, és az új területek „befogadása” nyomán „a világ geopolitikai átalakulása visszafordíthatatlanná válik”.
„Az Oroszország területére való betolakodás olyan bűncselekmény, amelynek elkövetése lehetővé teszi az összes önvédelmi erő alkalmazását” – írta Medvegyev.
„Államunk alkotmányának módosítását követően Oroszország egyetlen jövőbeli vezetőjének, egyetlen tisztségviselőnek sem áll módjában visszafordítani ezeket (a Donyec-medencei köztársaságok Oroszországhoz csatlakozásáról szóló) döntéseket” – írta a volt orosz államfő.
Hangot adott véleményének, hogy a népszavazások nemcsak a Donyec-medencei „köztársaságok” és „más felszabadított területek lakosainak rendszerszintű védelme, hanem a történelmi igazságosság helyreállítása szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak”.
Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság moszkvai képviseletének vezetője, szintén a Szolovjov Live médiacsatornán egyebek között kijelentette, hogy az Oroszországhoz való csatlakozás kiegyenlítené az ukrán hadsereg ellen harcoló erők felfegyverzettsége közötti különbségeket. Közölte, hogy a szakadár entitás „pártatlan” országokat fog felkérni arra, hogy küldjenek megfigyelőket az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazásra.

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós hitelt

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós makroszintű hitelt, az uniós hozzájárulás segíteni fogja az országot, hogy fedezze az ellene zajló háború okozta finanszírozási szükségleteit – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Az ötmilliárd eurós kifizetés a júniusban Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hiteleinek visszafizetésére jóváhagyott 9 milliárd eurót elérő összegű makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb részletét jelenti.
A rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott támogatási csomagból egymilliárd euró kölcsönt augusztus elején folyósítottak a kijevi kormánynak. A fennmaradó, legfeljebb 3 milliárd eurót – mint írták – a lehető leghamarabb biztosítani fogják.
A pénzügyi támogatás kiegészíti az Ukrajnának a humanitárius, fejlesztési, vámügyi és védelmi területeken nyújtott egyéb uniós támogatást.
A hitel „gyors pénzügyi támogatásként szolgál az akut finanszírozási igények kielégítésére, és biztosítja az ukrán állam folyamatos működését. Ukrajna finanszírozási igényei az orosz támadás miatt megnövekedtek: az utakban, hidakban, gyárakban, lakóházakban, kórházakban és más infrastruktúrákban okozott károk mellett az ország elvesztette hozzáférését a nemzetközi pénzügyi piacokhoz is. Ennek eredményeként Ukrajnának legkevesebb 37,3 milliárd euró hiányzik 2022-es finanszírozási igényei kielégítésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.
Az Ukrajnának nyújtott hiteleket a tagállamok által nyújtott garanciák fedezik, amelyek kiegészítik az uniós költségvetésből rendelkezésre álló tartalékokat. A makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az Európai Bizottság az EU nevében kölcsönt vesz fel a tőkepiacokon. Az uniós költségvetés kivételesen a kamatköltségeket is finanszírozza.

London az ideivel azonos vagy még több katonai segélyt nyújt Ukrajnának jövőre

London az ideivel azonos vagy még nagyobb értékű katonai segélyben részesíti Ukrajnát 2023-ban – közölte kedden Liz Truss brit miniszterelnök hivatala.

A Downing Street nyilatkozata szerint Truss csütörtökön, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán felszólalva jelenti be a brit kormány újabb kötelezettségvállalását Ukrajna katonai segélyezésére.
A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett adatok szerint Nagy-Britannia az idén 2,3 milliárd font (több mint 1050 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.
Nagy-Britannia 2015 óta 27 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést, és az utóbbi egy évben több száz rakétafegyvert, öt teljes légvédelmi rendszert, 120 páncélozott járművet és 200 ezernél több úgynevezett nem halálos katonai eszközt szállított Ukrajnának – áll a Downing Street keddi ismertetésében.
A brit miniszterelnöki hivatal szerint a 2023-ra szóló katonai támogatás pontos összetételét az ukrán fegyveres erők igényei határozzák majd meg, de a csomagban várhatóan lesznek majd olyan rakéta-sorozatvető rendszerek, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy Ukrajna az elmúlt napokban több mint háromezer négyzetkilométernyi területet szerzett vissza az orosz fegyveres erőktől.
A Downing Street ismertetése szerint a támogatás mértékét jelzi, hogy a múlt héten a második világháború óta nem látott méretű közúti szállítási művelettel juttattak több tízezer brit tüzérségi lövedéket az ukrajnai frontokra.
Liz Truss miniszterelnök a kormányfői hivatal keddi tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte azt is, hogy az országoknak egymással együttműködve „egyszer és mindenkorra” fel kell számolniuk függésüket az orosz energiahordozóktól, mivel ez a függés „túl sok ember életét manipulálja” Ukrajnában, Európában és világszerte.
Truss szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök több millió európai számára tette „még hidegebbé és nehezebbé a telet” az Északi Áramlat földgázvezeték elzárásával.
A brit kormány már korábban bejelentette, hogy az idei év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját, és eddig is többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Erdogan: az oroszok által elfoglalt területeknek vissza kell kerülniük Ukrajnához

Csak akkor lesz béke, ha az oroszok által elfoglalt területek visszakerülnek Ukrajna fennhatósága alá – hangsúlyozta Recep Tayyip Erdogan török elnök egy, a PBS NewsHour című amerikai esti televíziós hírműsorban helyi idő szerint hétfő este megjelent interjúban.

Erdogan elmondta: Üzbegisztánban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Az volt a benyomásom, hogy kész mihamarabb véget vetni ennek az egésznek” – jegyezte meg a török elnök, aláhúzva, hogy semmi sem igazolhatja az inváziót.
Erdogan jelezte: 2014, azaz a Krím félsziget orosz annektálása óta kéri Putyintól, hogy adja vissza a területet jog szerinti tulajdonosának.
A török elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a felek közötti megállapodást csak pártatlanul lehet segíteni.
„Egyetlen vezetőt sem veszünk védelmünkbe, ehelyett olyan megoldást keresünk, amellyel mindegyik fél jól jár” – húzta alá.
Erdogan rámutatott: Törökország ennek szellemében segített a fekete-tengeri gabonaexport újraindításában, valamint egy kétszáz főt érintő orosz-ukrán fogolycsere-megállapodás nyélbe ütésében.
A török elnök jelenleg az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán vesz részt New Yorkban.

Szijjártó: felejtsük el a nyolcadik szankciós csomagot!

Európa jobban szenved az ukrajnai háborúra válaszul kivetett korlátozásoktól, mint Oroszország, ezért el kell felejteni a nyolcadik szankciós csomagot, az ugyanis csak tovább mélyítené a nehézségeket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés magas szintű hetén, New Yorkban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió hagyományos informális külügyi tanácsülését követően kiemelte: mára a büntetőintézkedésekről „minden kétséget kizáróan kiderült, hogy azok sokkal fájdalmasabbak” Európának, mint Oroszországnak, hiszen a szankciók nyomán elszabadult az infláció, egekbe szöktek a rezsiköltségek a kontinensen.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a világ többi részén már kialakult az a kép, miszerint magánál a háborúnál súlyosabbak a szankciók hatásai, hiszen mindazoknak a kihívásoknak, amikkel a világ most szembenéz, igazából a szankciók az okai és nem közvetlenül a háború.
„Szeretjük, nem szeretjük Európában, ez a gondolkodás már kialakult a világ Európán kívüli részének döntő többségében” – fogalmazott.
„Az Európai Unió végre fejezze be a nyolcadik szankciós csomag emlegetését, fejezze be minden olyan intézkedés kilátásba helyezését ami az energiaellátási válságot még mélyéti, még súlyosbítja” – jelentette ki a tárcavezető, aki hozzátette: jól látható, hogy már önmagában az növeli árakat, amikor szóba kerülnek az esetleges újabb energiaszankciók. Ráadásul jön a tél, egyre súlyosabbak lesznek az ellátási kihívások, ezért fontos lenne abbahagyni az olyan intézkedések emlegetését, amelyek tovább mélyítenék a válságot – vélekedett.
Kifejtette: EU-s kollégái most is arról beszéltek, hogy miként lehetne küzdeni ezen kép ellen, de ez „időpocsékolás”, ehelyett az ENSZ e heti közgyűlését inkább a béketeremtésre kellene felhasználni.
A miniszter érintette az Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőművének számító zaporizzsjai nukleáris létesítmény helyzetét is, és fontosnak nevezte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) törekvéseinek támogatását és a reaktorok minél előbbi biztonságba helyezését, amihez a harci cselekmények mihamarabbi teljes körű beszüntetésére lenne szükség a térségben.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5438-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4787-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 223 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 39-en – köztük 15 gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Oroszország és Kína szorosabban együtt fog működni katonailag

Oroszország és Kína magas rangú tisztviselői megállapodtak abban, hogy több közös hadgyakorlatot tartanak, és fokozzák a védelmi együttműködést − derült ki a hétfői nyilatkozatokból, jelezve, hogy bármennyire is vannak Pekingnek aggályai az ukrajnai háború miatt, a két ország stratégiai partnersége egyre szorosabbá válik.

Nyikolaj P. Patrusev, Oroszország Biztonsági Tanácsának vezetője és Kína vezető diplomatája, Jang Csie-csi találkozót tartott a délkeleti Fujian tartományban, ahol megállapodtak abban, hogy több közös hadgyakorlatot fognak végrehajtani, és megerősítik az országaik védelmi tisztviselői közötti koordinációt − írta meg a New York Times.

Szergej Lavrov: Kijev nukleáris katasztrófa veszélyének teszi ki Európát

A kijevi hatóságok a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásával nukleáris katasztrófa veszélyének teszik ki Európát. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta hétfőn a Catherine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A miniszter megjegyezte, hogy a „kijevi rezsim továbbra is nyugatról szállított fegyverekkel bombázza a polgári és infrastrukturális létesítményeket”, köztük a zaporizzsjai atomerőművet, és ezzel kiteszi Európát egy nukleáris katasztrófa veszélyének – áll az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében.

A tárca hozzátette: „az orosz fél ismét hangsúlyozta az erőmű bombázásának azonnali és teljes beszüntetésének szükségességét, valamint az objektumot ért szándékos csapások tényének objektív kivizsgálását”.

Két utat lát az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij két utat lát a megszálló orosz katonák számára: vagy megadják magukat vagy elmenekülnek Ukrajnából. Hasonlóan látja a kollaboránsok helyzetét is, akik vagy megpróbálnak szökni, és kiderült, hogy Oroszország beengedi-e őket a területére, vagy Ukrajna jelenlegi törvényei szerint elítélik őket. Az ukrán elnök ezt az éjszakai videóüzenetében mondta, hangsúlyozva, hogy a harkovi régióban stabilan tartják a pozícióikat, és szerinte a megszállók pánikba estek.

Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében nagyon fontos napnak nevezte a mait, amikor felszólal majd az ENSZ Közgyűlésén. Részleteket nem közölt, csak annyit, hogy lényeges bejelentésre készül.

Emellett részt vesz az élelmezésbiztonságról szóló csúcstalálkozón is. Ezt a globális biztonság alapvetően fontos elemeként jellemezte, ahol Ukrajnának is van mondanivalója.

Volodimir Zelenszkij online találkozókon amerikai partnerekkel és befektetőkkel is tárgyal majd. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna igényeit minden szinten kielégítsük: a védelem, a pénzügy, a gazdaság és a diplomácia területén is” – mondta.

Népszavazást sürgetnek a Donyec-medence két szakadár köztársaságában az Oroszországhoz csatlakozásról

Népszavazás mielőbbi kiírására szólította fel saját regionális vezetőjét hétfőn mind a délkelet-ukrajnai szakadár Luhanszki Népköztársaság, mind a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt javasolta a Luhanszki Népköztársaság élén álló Leonyid Paszecsnyiknek, hogy egyesítsék erőiket a referendum megrendezésében. Emlékeztetett rá, hogy a két „köztársaság” 2014-ben is egyszerre tartotta meg az „önállóvá” válásáról szóló népszavazást.
Amíg a luhanszki entitás egésze az orosz és a szakadár köztársasághoz tartozó erők ellenőrzése alatt áll, addig a donyecki régiónak csak mintegy a fele. Az ügyben hétfőn megszólalt orosz politikusok és politikai elemzők úgy vélik, hogy a teljes egészében „felszabadított” luhanszki régióban nem lehet nagyobb akadálya a népszavazás megtartásának.
Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője hétfőn azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy ennek a régiónak a lakói is készek referendumot tartani annak érdekében, hogy Moszkvától biztonsági garanciákat kapjanak, és az orosz hatóságok tartósan a régióban maradjanak. Az északról az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímmel határos Herszon megye a helyi hatóságok szerint teljesen orosz ellenőrzés alatt áll.
Sztremouszov értelmetlennek nevezte Volodomir Zelenszkij ukrán elnök hétfői rendeletét 15 Herszon megyei katonai közigazgatási szerv létrehozásáról.
Az RBK gazdasági lap azt írta, hogy szeptember elején az orosz elnöki adminisztrációhoz közeli forrásokból úgy értesült, a Kreml azt tervezte: a Luhanszki Népköztársaságban, a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon, Zaporizzsja és Harkiv megyében még az ősz vége előtt népszavazást tartanak. Az ukrán hadsereg közben a harkivi területek túlnyomó részét visszafoglalta.
A Moszkva-barát harkivi hatóságok szerint Kupjanszk városnak az Oszkol folyó keleti partján lévő részét még mindig a folyamatos ukrán tűz alatt álló orosz és szakadár „szövetséges csapatok” ellenőrzik.
Az RBK szerint a Kreml a népszavazások előkészítésénél abból a koncepcióból indult ki, hogy ezeket a katonai helyzettől függően „a közeli vagy a távoli jövőben” lehet megrendezni. A lap két informátora azt állította, hogy a „közeli” alatt szeptembert, a „távoli” alatt pedig novembert értették az elnöki apparátusban.
Az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára, Andrej Turcsak korábban azt mondta, szimbolikus és helyes lenne, ha november 4-én, a Nemzeti Egység Napján tartanának népszavazást a donyecki és a luhanszki régió, valamint a „felszabadított területek” Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Szijjártó: ki kell használni az ENSZ közgyűlését az ukrajnai béke előmozdítására!

A világnak ki kell használnia az ENSZ éves közgyűlését az ukrajnai béke előmozdítására, a magyar kormány végig ezt az álláspontot fogja képviselni hét folyamán, így az európai uniós külügyi tanács mai ülésén is, amelyet a közgyűlés alkalmából tartanak meg. A konfliktus mélyítése helyett végre a békére kell koncentrálni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be megérkezését követően, hogy az EU-s külügyminiszterek hagyományos New York-i tanácskozásán is azt az álláspontot fogja képviselni, hogy „tegyük félre a háborút eszkaláló, a konfliktust mélyítő, a helyzetet súlyosbító javaslatokat, s végre törődjünk azzal, hogy hogyan lehet majd béke Ukrajnában”.
Kiemelte, hogy az ENSZ idei közgyűlésére rendkívüli körülmények között kerül sor az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt, amelynek negatív hatásai az egész világon érezhetők, nem csak Európában, például az energiaellátás bizonytalanságai, a száguldó infláció tekintetében.
„Mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy a szomszédunkban zajló háború mielőbb véget érjen. A béke jelenti a megoldást minden egyes olyan problémára és súlyos kihívásra, amellyel Magyarország, Európa és most már az egész világ is szembesül” – szögezte le.
Majd hozzátette: ehhez minél előbb béketárgyalásokra, azokat megelőzően pedig fegyverszünetre van szükség, az ezekről szóló egyeztetésekre pedig nem létezik alkalmasabb fórum az ENSZ-nél.
„Az ENSZ-ben jelen van mindenki, itt minden nehéz kérdést meg lehet beszélni, az egymással akár még ellenséges viszonyban lévő országok vezetői is egyszerre vannak jelen” – fogalmazott.
Szijjártó Péter ezért azt szorgalmazta, hogy a világ használja ki most ezt a hetet, ugyanis a háborúnak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni.
„Nincs ennél jobb lehetőség, mint itt, ezen keretek között. Mi a közgyűlés eredményességét is ezen a szemüvegen keresztül nézzük, az csakis akkor lehet eredményes, ha ezen a héten közelebb jutunk a békéhez, a háború lezárásához” – húzta alá.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine