Az orosz-ukrán háború 208. napja – FRISSÜL

Immár kétszáznyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Herszon megye lakóinak azt tanácsolták, hogy a telet más régióban töltsék

A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala azt tanácsolta az orosz ellenőrzés alól megszabadult térségben található települések lakóinak, hogy a téli időszakra utazzanak el otthonukból.

„Tekintettel a felszabadult településeken kialakult helyzetre, azt tanácsoljuk, hogy a téli időszakra költözzenek el Kárpátalja, Hmelnickij és Zsitomir megyék területére” – írta Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson az Ukrajinszka Pravda hírportál hétfői beszámolója szerint. Kiemelte, hogy ezt különösen ajánlják a gyermekes családoknak és a mozgásukban korlátozottaknak. Azt azonban nem részletezte, hogy mit kell érteni „a kialakult helyzet” alatt.
A hivatalnál hozzátették, hogy a belső menekültstátus megszerzése után a Herszon megyeiek pénzügyi támogatásban részesülnek: a felnőtteknek fejenként kétezer hrivnya (körülbelül 21 639 forint), a fogyatékossággal élőknek és a gyermekeknek pedig háromezer hrivnya (32 458 forint) jár.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt, hogy újabb települést szabadítottak fel az ukrán erők régiójában: Bilohorovka falut. „A luhanszki Bilohorivkát megtisztították, és teljes mértékben az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll” – írta a kormányzó. Hajdaj a megye felszabadítását illetően ugyanakkor türelemre intett. „Ez a folyamat sokkal nehezebb lesz, mint a harkivi régióban volt, mivel az ellenséget ebben az irányban meglepni nem lehet. Kemény küzdelem lesz Luhanszk megye területének minden centiméteréért – figyelmeztetett.
Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz csapatok Ukrajna déli részén beszorultak az ukrán védelmi erők és a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partja közé. Emiatt néhány parancsnokuk megpróbál az ukrán fegyveres erők képviselőivel kapcsolatba lépni, hogy letegyék a fegyvert és megadják magukat – mondta.
A Jevropejszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Németország további négy darab Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget szállít Ukrajnának. Németország „saját nehéz anyagi helyzete ellenére a Bundeswehr további négy tüzérségi fegyvert – Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackokat, egy további lőszercsomaggal – biztosít Ukrajnának” – idézte a portál a német védelmi minisztérium közleményét.
Christine Lambrecht védelmi miniszter elmondta, hogy ezzel 14-re nő a Németország által Ukrajnának szállított ilyen típusú fegyverek száma, a Hollandia által szállított tarackokkal együtt pedig 22-re.
„Ukrajna nagyon dicsérte ezt a rendszert, és kifejezte óhaját, hogy több tarackot szeretne kapni. Annak érdekében, hogy tovább támogassa Ukrajnát a kegyetlen orosz invázió elleni bátor harcában, Németország teljesíti ezt a kérést, és további négy ilyen önjáró tarackot biztosít” – fogalmazott Lambrecht.
Mark Rutte holland miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár hétfőn telefonon egyeztetett Ukrajna további katonai támogatásáról – tette hozzá a Jevropejszka Pravda.

Orosz tábornok: az Egyesült Államok elismerte a szegényeken és mentális ápoltakon végzett biológiai kutatásokat

Elismerte az amerikai küldöttség Genfben, hogy az Egyesült Államok biológiai kutatásokat végzett alacsony jövedelmű ukrán állampolgárokon és pszichiátriai intézeti betegeken – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz sugár-, vegyi- és biológiai védelmi erők parancsnoka hétfőn Moszkvában.

A tábornok szerint ez a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezmény részes feleinek találkozóján történt, amelyet szeptember 5. és 9. között tartottak Genfben. A tanácskozást Moszkva kezdeményezte, a dokumentum rendelkezéseinek megsértésével vádolva meg az Egyesült Államokat és Ukrajnát.
Az Ukrajna elleni támadás kezdete óta az orosz védelmi minisztérium többször is állította: bizonyítékot találtak arra, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyvereket fejlesztett Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban Genfben az orosz fél kéttucatnyi kérdést tett fel Washington és Kijev képviselőinek, a többi között azt, hogy milyen kutatásokat végeztek fertőző kórokozók és mérgező anyagok felhasználásával az ukrán katonákon és mentális betegeken.
„Az amerikai küldöttség elismerte ezeket a tényeket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a patogén biológiai minták Egyesült Államokba szállítása +nem volt gyakori+. Ezen a megfogalmazáson kívül, amely nem teszi lehetővé, hogy meg lehessen ítélni a biológiai minták külföldre szállításának mennyiségét és gyakoriságát, semmilyen más magyarázatot nem adtak a találkozó résztvevőinek” – mondta az altábornagy.
Kirillov „rendkívül hiteltelennek” minősítette azt a magyarázatot, amelyet az amerikai és az ukrán fél adott az ukrán állampolgárok biológiai anyagainak kiviteléről és az etikai normák betartásáról, a katonákon, az alacsony jövedelműeken és a pszichiátriai kórházak betegein végzett kutatásokról. Közölte: az ukrán fél nem volt hajlandó magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy miért kellett sürgősen megsemmisíteni a katonai-biológiai programmal kapcsolatos dokumentumokat, mondván, hogy nem bírósági tárgyalás folyik.
Az altábornagy beszámolója szerint a genfi találkozón amerikai nyomásra az egyezmény 184 részes államából csak 89 ország vett részt. Ugyanakkor a felszólaló delegációk több mint fele – 43-ból 22 – az orosz álláspontot támogatta vagy semleges álláspontot képviselt, ami szerinte az jelezte, hogy az orosz állítások több államot elgondolkodtattak.
A tábornok közölte: dokumentumok bizonyítják, hogy Kijev 2013-ban megpróbálta felmondani katonai-biológiai együttműködését a Pentagonhoz tartozó Védelmi Fenyegetéscsökkentő Ügynökséggel (DTRA), amit azonban amerikai nyomásra meghosszabbítottak.
„2013 áprilisában egy tárcaközi bizottság, amely az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ukrán mezőgazdasági minisztérium és az állami állategészségügyi szolgálat képviselőiből állt, közös döntést hozott arról, hogy nem célszerű a DTRA-projektek folytatása Ukrajnában, de az amerikai kormányzat továbbra is erre kényszerítette Kijevet” – mondta Kirillov.
Mint mondta, John Tefft, az Egyesült Államok akkori kijevi nagykövete 2013 februárjában levélben sürgette az agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy segítse elő a DTRA-projekt négyéves meghosszabbítását.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok 2005 óta több mint 224 millió dollárt fordított az ukrajnai biológiai programok finanszírozására.

Katonai járművek cseréjéről állapodott meg Szlovénia és Németország

Ljubljana 28 M-55S típusú, a Szovjetunióban kifejlesztett, de több országban gyártott közepes harckocsit küld Ukrajnának, cserében Németország a saját készletéből 35 német gyártmányú teherautót és 5 víztartályt ad Szlovéniának – közölte hétfőn a szlovén miniszterelnöki hivatal.

A tájékoztatás szerint erről Robert Golob szlovén kormányfő és Olaf Scholz német kancellár állapodott meg.
„A három ország közötti csere erősíti a védelmi együttműködést Szlovénia és Németország között” – olvasható a sajtóközleményben.
Az M-55S harckocsi a T-55-ös modell modernizált változata.
Golob és Scholz az energiaválságról és az Európai Unió nyugat-balkáni bővítéséről is tárgyalt. Ez utóbbi megbeszélésével töltötték a leghosszabb időt – derül ki a közleményből.
Robert Golob üdvözölte az EU és a nyugat-balkáni országok közti együttműködés serkentését célzó, úgynevezett berlini folyamat folytatását. Mint mondta, az unió bővítése a legjobb garancia a biztonság és a stabilitás megőrzésére a Nyugat-Balkánon.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Tanácsnak meg kell vitatnia Bosznia-Hercegovina tagjelölt státuszát a következő hónapokban.
A két kormányfő eszmecserét folytatott arról is, hogy az EU hogyan tudná enyhíteni a magas energiaárakat és ösztönözni a gáz- és villamosenergia-kereslet csökkenését. Aláhúzták, hogy az EU gyors reagálására és a tagállamok közötti szolidaritásra van szükség.
Golob aggodalmának adott hangot a változékony villamosenergia-árak miatt.
Ezek komoly közvetett hatással lehetnek a gazdaság egészére, az infláción keresztül is – mondta Golob, és azonnali piaci védintézkedések bevezetését szorgalmazta.

Kreml: hazugság, hogy az orosz erők háborús bűncselekményt követtek el Izjumnál

Hazugok és a „bucsai forgatókönyv” szerint készültek azok a vádak, amelyek szerint az orosz erők háborús bűncselekményt követtek el Izjumban – jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn.

„Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint a bucsai. Ugyanannak a forgatókönyvnek az alapján alakul minden. Ez hazugság, természetesen meg fogjuk védeni az igazságot ezzel a történettel kapcsolatban” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök angol nyelvű videoüzenetben állította, hogy tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyei, az ukrán hadsereg által az orosz megszállás alól felszabadított Izjumban. Ígéretet tett rá, hogy a külföldi médiának is megmutatják a helyszínt.
Tavasszal hasonlóképpen, a Kijev megyei Bucsában elkövetett háborús bűncselekménnyel vádolták meg az orosz hadsereget. Az orosz védelmi minisztérium április 3-án elutasította Kijev vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. A tárca szerint az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen elhagyták települést, a bűncselekmények „bizonyítékai” pedig csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba.
Az orosz állami tévécsatornákon bemutatott felvételek és magyarázat szerint az Izjumnál a visszafoglalást követően feltárt sírokba áprilisban olyan – harcokban elesett – ukrán katonákat temetett el az orosz hadsereg, akik holttestének átvételét az ukrán kormány megtagadta. A jelentések szerint a halottaktól azonosítás céljából DNS-mintát vettek, az elhantolást videóra rögzítették.
A donyecki hatóságok szerint hétfőn 13 civil, köztük két gyerek vesztette életét a város Bakui komisszárok terén található autóbusz-megállóban 155 milliméteres, NATO-szabványú ágyúkkal végrehajtott ukrán tüzérségi támadás következtében. További nyolc ember megsebesült.
Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője a támadást szándékosnak minősítette. Azt is mondta, hogy Limannál „nehéz” harci helyzet alakult ki, amelyet azonban „kézben tartanak” a fegyveres erők, máshol pedig a „népi milícia” egységei lassú előrenyomulást hajtanak végre.
Alekszandr Szaulenko, a Zaporizzsja megyei, orosz ellenőrzés alá került Bredjanszk polgármestere „hazugságnak” nevezte az ukrán médiatérben megjelent információt, miszerint a városvezetés evakuációra készül.
Hétfőn a helyi hatóságok közleménye szerint moszkvai gyógykezelés után visszatért munkakörének ellátásához Herszon megye Moszkva-barát katonai-polgári közigazgatásának vezetője, Vlagyimir Szaldo. A Kommerszant című lap szerint nem kizárt, hogy a tisztségviselőt augusztus elején megpróbálták megmérgezni.
A Herszon megyei kahovkai vízi erőműre a helyi hatóságok szerint ukrán részről mintegy húsz rakétát lőttek ki, ezek többségét a légvédelem elfogta.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel a donyecki régióban az ukrán 53., 58. és 93. gépesített dandár állásaira mért csapást Toreck (Dzerzsinszk), Zajceve és Mikolajivka térségében, valamint a 80. ejtőernyős rohamdandáréra a Donyecki Népköztársaságban lévő Sziverszknél, több mint 200 ukrán katona halálát okozva és megsemmisítve 11 páncélozott járművet. A Herszon megyei Bilohiránál az ukrán 46. légi mozgékonysági dandár mintegy 15 katonát és 3 páncélost veszített, a Dnyipropetrovszk megyei Persotravnevénél pedig az 59. gépesített lövészdandárnak masszív tűzcsapás következtében több mint 30 katonája elesett és félszáznál több megsebesült a tájékoztatás szerint.
Konasenkov azt mondta, hogy Zaporizzsja megyében az ukrán 128. hegyi rohamandárra Dolinka mellett, a 102. területvédelmi dandárra Ribne mellett, valamint a Karpatszka Szics „nacionalista” zászlóaljra Zaporizzsja városban mért masszív tűzcsapások következtében több mint 70 katona esett el és négy páncélozott jármű vált üzemképtelenné.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint, rakéta- és tüzérségi csapatok hét ukrán vezetésipontot, 52 tüzérségi egységet, valamint 134 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Zaporizzsjában precíziós légicsapás megsemmisítette az Iszkra üzem műhelyeit, ahol amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőket szervizeltek. Az orosz légvédelem lelőtte az ukrán légierő egy Szu-25-ös repülőgépét, 14 drónt, két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, két Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 24 HIMARS- és Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 294 repülőgépet, 155 helikoptert, 1995 pilóta drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5028 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 839 rakétasorozatvetőt, 3401 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 5692 katonai járművet veszítettek.
A luhanszki legfelsőbb bíróság hétfőn hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélte Dmitrij Sabanovot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei missziója sztahanovi előretolt járőrbázisának biztonsági asszisztensét. A szakadár Luhanszki Népköztársaság állambiztonsági minisztériuma korábban közölte: dokumentumokat talált, amelyek bizonyítják, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziójának képviselője összejátszott az ukrán védelmi minisztériummal.
Oroszország kormánypártja, az Egységes Oroszország hétfőn kezdeményezte az illetékes szaktárcánál, hogy ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő diákoknak kaphassanak tanulmányi szabadságot.

Az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz támaszpontot Luhanszk megyében

Az ukrán fegyveres erők megsemmisítették az oroszok bázisát a luhanszki régióban lévő megszállt Kagyijivkában, valamint semlegesítették az orosz katonákat és hadi felszerelést a novoajdari erdőgazdaság területén – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Hozzátette, hogy az orosz bázis a kagyijivkai kultúrházban volt. A megsemmisített létesítményről fotót is közzétett.
Az Ukrajinszka Prada hírportál emlékeztetett arra, hogy augusztus végén az ukrán erők arról számoltak be: mintegy kétszáz orosz ejtőernyőst likvidáltak azzal, hogy csapást mértek egy kagyijivkai szállodában létesített bázisukra.
Az ukrán katonai hírszerzés hétfőn jelentette, hogy információi szerint Luhanszk megyében az oroszoknak nem sikerül kényszerrel mozgósítaniuk a helybeli férfiakat. Adataik szerint ötszáz embert próbáltak az idén megszállt Szeverodoneck városban mozgósítani, de tervük kudarcba fulladt. A déli Herszon megyében is próbálnak férfiakat toborozni az úgynevezett „népi milíciába”. A szakadár Donyec-medencei területeken nevezik így az orosz irányítás alatt helyiekből létrehozott fegyveres alakulatokat. Nemrég Mirne faluban rendeztek a megszálló hatóságok lakossági fórumot, ahol elmondták, hogy a „népi milíciába” belépésnek nem feltétele a megfelelő iskolai végzettség, életkor, fizikai és erkölcsi állapot sem.
Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az orosz erők hétfőre virradó éjjel Donyeck megyében rakétacsapást mértek Kramatorszkra és Toreckre, Csasziv Jar települést pedig tüzérséggel támadták. Az elmúlt napban három civil lakos vesztette életét és 11-en sebesültek meg.
Hétfőn déltájban az oroszok tüzérsége a Dnyipropetrovszk megyei Zelenodolszk térségét lőtte, az eddigi információk szerint egy 58 éves nő sebesült meg – közölte Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó. Hozzátette, hogy a nő az úton kerékpározott, és a lövedékek mellette csapódtak be.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) arról adott hírt, hogy munkatársai a nemrég felszabadított Harkiv megyei Balaklija peremvidékén felfedeztek egy orosz tartalék parancsnoki állást, amelyet egy lakóházban rendeztek be. Közlésük szerint a ház pincéjében egy teljes lőszerarzenált találtak elrejtve. Többtucatnyi lőszerdobozt foglaltak le, köztük különféle kaliberű ágyúkhoz és tankokhoz való lövedékeket, aknákat, gránátokat és hajtótölteteket. Lefoglaltak két gyalogsági harcjárművet is lőszerekkel.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is lövik a frontvonal menti településeket a régióban. Kupjanszkban egy 11 éves fiú, a csuhujivi járásban pedig egy 65 éves nő került sebesülésekkel kórházba. A beszámoló szerint az ukrán hadsereg által felszabadított területeken az elmúlt napban hatan sebesültek meg aknarobbanás következtében.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország négyszáz, büntetésüket töltő embert küldött Tambov városából, hogy megerősítse csapatait Ukrajnában. Az elmúlt napban az orosz erők három rakéta- és 22 légicsapást hajtottak végre, több mint 90 támadást többféle kilövő rakétarendszerből. Több mint harminc település infrastruktúrája szenvedett kárt – írta a vezérkar.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn újabb haditanácsot hívott össze. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint a megbeszélés résztvevői meghallgatták a hadműveleti területek parancsnokainak beszámolóit a fronton kialakult helyzetről, és részletesen megvitatták a védelmi erők akciótervét az ukrán területek felszabadításáról. Emellett szóba került az ukrán államhatár biztonságának szavatolása. A haditanács ellenőrzése alatt marad az ukrán hadsereg logisztikája, különös tekintettel a szükséges fegyverekkel és lőszerekkel való ellátásra. A résztvevők külön kiemelték a hadsereg felkészítését a téli időszakra. Ezzel összefüggésben megvizsgálták a katonák téli egyenruhával, lábbelivel és fűtőberendezéssel való ellátásának kérdéseit – írta közleményében az elnöki iroda.
Az ukrajnai McDonalds gyorsétteremlánc sajtóosztályának vezetője a Facebookon közölte, hogy keddtől elkezdik fokozatosan kinyitni éttermeiket Ukrajnában. Elsőként kedden három kijevi éttermet nyitnak meg, amelyek egyelőre még csak házhozszállítást vállalnak, vendégeket októbertől fognak fogadni.

Orbán Balázs: az ukrajnai háború elhúzódásán Európa nem nyerhet

Az ukrajnai háború elhúzódásán még nyerhetnek valamit a kínaiak és az amerikaiak, de egy biztos, hogy ezen a háborún Európa már nem nyerhet – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfőn Pozsonyban, ahol felszólalt egy panelbeszélgetésen a Ladislav Hanus társaság által szervezett konzervatív konferencián.

A panelbeszélgetés központi témái az ukrajnai háború, annak közép-európai megítélése, valamint következményei voltak. Szakértők, illetve politikusok szólaltak fel rajta a visegrádi négyek csoportjának (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) országaiból.
„A közép-európai térség az elhúzódó háború következményeként gazdasági lejtmenetbe fog fordulni, infláció, energiaválság, munkanélküliség” – mondta felszólalásában Orbán Balázs. Hozzáfűzte: az ukrajnai háború elhúzódása azt fogja okozni, hogy eltűnnek annak a gazdasági sikernek az alapjai, amelyek jelenleg a közép-európai országokat jellemzik és erejüket adják. Hangsúlyozta: ezért a magyar pozíció az, hogy arra kell összpontosítani, hogy minél előbb a béke, a fegyvernyugvás és a helyzet lenyugtatása irányába toljuk az eseményeket. Megjegyezte: lehet, hogy más kormányok más szempontokat tartanak jelen pillanatban fontosabbnak, de végső soron ez egy olyan stratégiai szükségszerűség, amely nem a visegrádi együttműködés széttartása, hanem összeforrasztása irányába mutat.
A miniszterelnök politikai igazgatója a felszólalások utáni beszélgetés során leszögezte: a közép-európai siker kulcsa a gazdasági siker, mivel, ha ezek az országok gazdaságilag nem sikeresek, senki nem fogja őket komolyan venni, és a régió keletről, nyugatról vagy délről uralt peremterület lesz, „ahol a fű sem nő.” Rámutatott: a tőlük keletre zajló katonai konfliktustól a régió országainak képesnek kell lenniük megvédeni magukat, és ehhez még mind a négy országnak erősítenie kell katonai képességeit, de az ott zajló háború ezen országok gazdasági sikereinek alapját veszélyezteti.
„Hosszú távú kérdésekben lehet más fénytöréseket felvázolni, de ha a rövid távú perspektíva ilyen riasztó, nincs más lehetőségünk, mint védeni a pozícióinkat és hűteni a kedélyeket, mert különben nagyon komoly problémáink lesznek” – jelentette ki Orbán Balázs. Rámutatott: Magyarország olyan iparágakban keres kitörési pontokat, amelyekkel nem csak gyártási, hanem kutatási és fejlesztési kapacitásokat hozhat az országba, a versenyképesség és annak érdekében, hogy tíz év múlva arról lehessen beszélni, hogy nincs fejlettségi különbség Nyugat- és Közép-Európa között. Kifejtette: ebben a perspektívában a magyar gazdaság motorja a következő évtizedekben az energiaintenzív ágazatok lesznek, s ha nem lesz lehetőség az olcsó energia biztosítására, az lemaradást fog eredményezni a technológiai versenyben.
„Az a perspektíva Közép-Európa számára, hogy tíz éven belül utolérjük a nyugatot, és magunk mögött hagyjuk Dél-Európát, és ezt a perspektívát veszélyezteti az, ami most van” – szögezte le Orbán Balázs. Hozzáfűzte: az energia tekintetében nem az egyik függőségből a másik függőségbe kell átsodródni, hanem újabb területek felé kell nyitni az olcsó energia megszerzése érdekében, úgy, hogy az átmeneti időszakban is megfelelő mennyiségű és olcsó energia álljon rendelkezésre.
A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: ha válság van, és Európa nem képes a saját érdekei szerint cselekedni a világpolitikában – ahogy ez most látható -, akkor egy lassú hanyatlás következik be, ami kiegészül a brüsszeli bürokrácia centralizációs igyekezetének erősödésével. „Közép-Európának képesnek kell lennie ezeknek a saját érdekeivel ellentétes centralizációs törekvéseknek ellentartani” – szögezte le Orbán Balázs.
A pozsonyi Conservative Summitot hagyományteremtő céllal tavaly hozták létre. Az idei konferencia központi témái a konzervatív Európa víziója, a családpolitika és az ukrajnai háború. A rendezvény szervezőinek elképzelése szerint a konferencia platformot adhat a térség konzervatív gondolkodóinak és politikusainak véleménycseréjéhez, és segíthet összefűzni a részleteiben esetenként különböző, ám alapjaiban véve közös nézeteiket.

A Kreml visszautasította a háborús bűnösség vádját

A Kreml visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az orosz erők háborús bűnöket követtek volna el az ukrajnai Harkiv tartományban.

Mintegy 450 holttestet találtak Izjum közelében tömegsírokban, amelyek többsége Ukrajna szerint civileké, miután az orosz csapatokat ebben a hónapban kiszorították a harkivi régióból, amelynek nagy részét az ukrajnai hadjárat első hetei óta ellenőrzésük alatt tartották.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a helyszínen a nyomozók kínzásra utaló bizonyítékokat találtak, köztük megkötözött kezű holttesteket, és háborús bűnök elkövetésével vádolta az orosz csapatokat.

Hétfőn Zelenszkij kijelentéseiről kérdezve Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: „Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint Bucsában. Ez hazugság, és természetesen megvédjük az igazságot ebben a történetben” – írja a Guardian.

Putyinnak elege lett a katonai parancsnokságból

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóintézet információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elveszítette bizalmát a hagyományos egységekkel szemben, és a továbbiakban már inkább az irreguláris csapatokra támaszkodna.

Egyre több jel utal arra, hogymegromlott Putyin kapcsolata a katonai parancsnoksággal. Az orosz elnök már számos katonai vezető felé jelezte elégedetlenségét, és az ISW szerint kezdeményezésére a Kreml egyre nagyobb hangsúlyt fektet a felkészületlenebb önkéntesek irreguláris egységekbe való toborzására. Vlagyimir Putyin elvetette azokat a tanácsadói ajánlásokat, hogy az önkénteseket tartalékba vagy helyettesítő állományba vonják a hagyományos orosz harci egységek számára – olvasható az intézet honlapján az Index szerint.

Brit hírszerzés: Oroszország négy vadászgépet veszíthetett a napokban

Oroszország négy vadászgépet veszíthetett el Ukrajnában az elmúlt 10 nap alatt, ezzel a háború kezdete óta az elvesztett orosz vadászok száma 55-re emelkedett – közölte a brit hadsereg hétfőn.

A brit védelmi minisztérium szerint a veszteségek növekedése ezen a téren részben annak tudhatók be, hogy az orosz légierő nagyobb kockázatot vállalt annak érdekében, hogy az ukrán ellentámadás alatt álló szárazföldi seregeknek szoros légi támogatást nyújtsanak – közölte a védelmi minisztérium a közösségi oldalán.

„Az orosz pilóták helyzetfelismerése gyakran gyenge” – olvasható a bejegyzésben. „Reális a lehetősége annak, hogy néhány repülőgép ellenséges terület fölé és sűrűbb légvédelmi zónákba tévedt, mivel a frontvonalak gyorsan mozogtak”.

Az orosz csapatok Pivdennoukrainszkban a helyi atomerőművet lőtték

Az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat hétfőn arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok a Mikolajiv településtől délre fekvő Pivdennoukrainszkban a helyi atomerőművet lőtték. A reaktorok nem sérültek meg, rendben üzemelnek.

A robbanás a reaktoroktól 300 méterre történt, a detonáció megrongálta az erőmű épületeit. A támadásban megsérült a közeli vízi erőmű és az elektromos vezetékek.

Az orosz tüzérség a keleti és déli frontvonalakon városokat és falvakat támadott

Az orosz tüzérség vasárnap a keleti és déli frontvonalakon városokat és falvakat támadott, köztük polgári infrastruktúrát Zaporizzsja városában – közölték ukrán tisztviselők.

Ukrajna déli parancsnoksága hétfőn arról számolt be, hogy az ukrán erők csapásokat mértek egy Herszon melletti orosz radarállomásra és egy pontonátkelőre a Herszontól keletre fekvő Nova Kahovka közelében, ahol az ukrán ellentámadás a Dnyipro és az Inhulec folyókon átívelő hidak kiiktatására összpontosít.

A harctéri jelentéseket a Reuters független forrásokból nem tudta megerősíteni.

Zelenszkij: Ukrajna addig harcol, míg vissza nem szerzi elfoglalt területeit

Ukrajna nem hagyja abba a harcot, amíg vissza nem szerzi az Oroszország által elfoglalt területeit – hangoztatta Volodimir Zelenszkij vasárnap, szokásos esti beszédében.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: „Egyeseknek talán úgy tűnik, hogy a győzelmek sorozata után most egyfajta szünet lesz. De nem lesz nyugalom. Készülünk a következő sorozatra … Mert Ukrajnának szabadnak kell lennie. Az egésznek” – tette hozzá.

Az Ukrán Fegyveres Erők a Telegram közösségi oldalon azt írták vasárnap késő este, hogy csapataik átkeltek az Oszkil folyón, ellenőrzésük alá vonták a folyó keleti partját, és a Donyec-medencében állomásozó orosz erőket fenyegetik. Az átkelés az Oszkilon újabb fontos mérföldkő Ukrajna északkeleti, Harkiv régióban indított ellentámadásában, mivel a folyó a Sziverszkij Donyec folyóba torkollik, amely keresztülhalad Luhanszkon, a donbászi régió két tartományának egyikén – állapította meg a Reuters hírügynökség jelentésében.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója a Telegramon hangsúlyozta, hogy „a luhanszki terület közvetlenül a szomszédban van. A felszabadulás nincs messze”.

Zelenszkij üzenetében fogadkozott, hogy fenntartja a Moszkvára gyakorolt nyomást, miután Ukrajna ebben a hónapban gyors győzelmet aratott Harkivban.

Joe Biden a CBS tévéhálózat 60 Minutes (60 perc) című műsorában vasárnap sugárzott interjújában azt mondta, „a győzelem Ukrajna számára azt jelenti, hogy az orosz erőket eltávolítják az egész országból”. Az amerikai elnök ígéretet tett az Egyesült Államok támogatására, amíg az offenzíva tart. „Az ukrajnai háború megnyerése azt jelenti, hogy Oroszországot teljesen eltávolítják Ukrajnából, és elismerik (Ukrajna) szuverenitását. Legyőzik Oroszországot (az ukránok)” – mondta. Majd így folytatta: Oroszországról kiderült, hogy nem olyan erős és teljesítőképes, mint ahogy azt sokan gondolták.

Szijjártó: itt az ideje, hogy az országok összefogjanak a békéért!

A háború nagy bajt hozott az egész világra, ezért itt az ideje, hogy az országok összefogjanak a békéért – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebookon.

Szijjártó Péter azt írta a bejegyzésben, hogy szeptember harmadik hetében mindig New Yorkra fókuszál a nemzetközi politika, hiszen minden évben ekkor rendezik az ENSZ Közgyűlését.
„Idén immár hetedszer ér az a megtiszteltetés, hogy képviselhetem Magyarországot ezen a globális politikai eseményen, de az idei közgyűlés mégis különleges lesz, hiszen háború zajlik a szomszédságunkban” – fogalmazott a tárcavezető.
Hangsúlyozta, hogy a háború nagyon nagy bajt hozott az egész világra, ezért itt az ideje, hogy az országok összefogjanak a béke érdekében. A háború befejezéséhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Mindehhez nincsen szélesebb és alkalmasabb platform az ENSZ-nél – közölte.
„Az idei közgyűlés sikerének fokmérője az lesz tehát, hogy közelebb kerülünk-e a békéhez vagy sem. Fennállásának egyik legfontosabb vizsgája előtt áll a világszervezet” – írta Szijjártó Péter.

ORFK: mintegy 12 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6007-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5927-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 182 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine