Az orosz-ukrán háború 205. napja – FRISSÜL

Immár kétszázötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: a villanyszámla Moszkvába küldésének ötlete kísérlet a felelősség áthárítására

Az európai hivatalnokok újabb felelősségáthárítási kísérletének nevezte Vlagyimir Putyin azt az ötletet, hogy neki küldjék tovább a megugrott gázszámlákat.

Putyin pénteken Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján tartott sajtóértekezletén beszélt erről. Kérdésre válaszolva azt mondta, nem hallott róla, hogy európai tisztviselők azt javasolták polgáraiknak, hogy küldjék el neki a villanyszámlát. Az ötletet valójában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogalmazta meg nyilvánosan Manon Aubry francia EP-képviselőnek.
„Ez egy újabb kísérlet arra, hogy a problémát, a fejfájást, a fájó fejről az egészségesre tegyék át. Erről van szó. A nép körében pontosan ezt mondják” – válaszolta Putyin, a felelősség áthárításáról szóló orosz idiómát idézve.
Szerinte az európai energiaválság nem az ukrajnai háború után, hanem korábban kezdődött, amikor a „zöld átmenet” elhamarkodott programja keretében a szénhidrogén-energiát általánosságban visszafogták, és a hagyományos energiaágazatba történő beruházások csökkentek.
Javasolta az üzemkész Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítását. Emlékeztetett arra, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken a nyugati irányú szállítást Varsó, az Ukrajnán áthaladó vezeték egyik ágán pedig Kijev állította le. Elmondta: a Siemens illetékesei elismerték, hogy az Északi Áramlat turbináit meg kell javítani, nem használhatók.
Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak az uniós nyilatkozatokkal ellentétben semmi köze sincs a meghibásodáshoz. Javasolta: ha az európai országoknak ez „sürgős”, és „nehezen viselik” a gázellátási helyzetet, akkor feloldhatják az Északi Áramlat-2 elleni szankciókat, amelyeket maguk hoztak meg.
„Gondolkodjanak el azon, hogy ez kinek a hibája, és ne bennünket okoljanak a saját hibáikért” – mondta az orosz elnök.

Az EU elítéli az agressziót az izjumi tömegsírokról szóló hírek ügyében

Az Európai Uniót mélyen megdöbbentette a több mint 440 holttestet rejtő, a Harkiv megyei Izjumban megtalált tömegsírok híre, az agressziót a lehető leghatározottabban elítéljük – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken.

Ukrán híradások szerint Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője pénteken közölte, hogy előző nap tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjumban.
Josep Borrell közleményében azt írta, Oroszország háborúja vérnyomot és pusztítást hagy maga után Ukrajnában. Civilek ezreit gyilkolták meg, még többeket megkínoztak, szexuálisan bántalmaztak, raboltak el vagy kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.
„Az orosz erőknek a nemzetközi humanitárius jogot és a genfi egyezményeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyó embertelen magatartásának azonnal véget kell vetni” – fogalmazott a főképviselő.
Szavai szerint felelősségre fogják vonni Oroszországot, annak politikai vezetését, valamint mindazokat, akik részt vesznek a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog folyamatos ukrajnai megsértésében. Az EU minden erre irányuló erőfeszítést támogat – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Szerhij Bolvinov tájékoztatása szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított területeken bukkantak. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök pedig arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok.

Ombudsman: hátrakötött kezű, agyonlőtt ukrán katonák holttesteit találták az izjumi tömegsírban

Mintegy húsz ukrán katona holttestét találták hátrakötött kézzel az orosz megszállás alól néhány napja felszabadított Harkiv megyei Izjumban fellelt tömegsírban – közölte pénteken újságírókkal Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.

„Körülbelül ötszáz polgári lakost találtak elföldelve. Eddig egy sírt fedeztek fel, amelyben az ukrán fegyveres erők mintegy húsz katonája van tömegesen eltemetve” – idézte az Ukrinform hírügynökség az ombudsmant. Szavai szerint az ukrán katonákat hátuk mögött megkötött kézzel találták agyonlőve. „Nyilvánvaló, hogy az elhunyt katonák foglyok voltak. A rendfenntartók úgy vélik, hogy először megkínozták, majd kivégezték őket” – tette hozzá. Lubinec közölte: nem kizárt, hogy nem ez az egyetlen hely, ahol ukrán katonák holttesteit temették el a régióban.
Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter az újságírók ukrajnai emléknapjának alkalmából a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta mostanáig 39 újságíró vesztette életét Ukrajnában. „Az elmúlt nyolc évben pedig még többen” – fűzte hozzá. A miniszter arra nem tért ki, hogy az elhunytak milyen állampolgárságúak voltak. „Újságírónak lenni ma annyit tesz, mint készen állni arra, hogy valaki az életét adja azért, hogy az igazságot az egész világ elé tárja” – hangsúlyozta Tkacsenko.
Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentése szerint az ukrán légierő gépei pénteken négy ellenséges élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és egy megerősített állást találtak el, és egy kirakodópontra mért tüzérségi csapás következtében az orosz megszálló csapatok tartalékokkal való feltöltése megszakadt.
Az ukrán egységek visszaverték az orosz erők támadásait a Donyec-medencében Veszela Dolina, Bahmut, Zajceve, Avgyijivka és Novomihajlivka települések térségében. Ezenkívül az ukrán légvédelmi egységek a nap folyamán megsemmisítettek egy orosz Szu-24-es repülőgépet, két robotrepülőgépet és egy drónt. A nap folyamán az ellenség 4 rakétát, 5 légicsapást és 12 támadást intézett rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen. Az elmúlt napon az orosz erők négy rakétát lőttek ki, öt légicsapást és 12 támadást intéztek rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen – jelentette a vezérkar.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Moszkva-barát „főügyészének és helyettesének” megölése helyi bűnözői elemek leszámolása, vagy Oroszország által végrehajtott „tisztogatás” volt. Szavai szerint lehetett leszámolás olyan helyi bűnszervezetek között, amelyek nem tudtak megegyezni a lopott vagyon egymás közti felosztásában. „A másik verzió, hogy Oroszország ily módon próbál megszabadulni az általa elkövetett háborús bűntettek tanúitól. A nyomozás majd megállapítja” – tette hozzá a tanácsadó.
Az ENSZ Közgyűlése pénteken határozatot fogadott el, amellyel lehetővé tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy távolról vegyen részt az ülésen – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. Néhány napja Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hevesen ellenezte, hogy Zelenszkij videoösszeköttetés útján szólalhasson fel az értekezleten – emlékeztetett a hírportál.

Putyin: nem változik a „különleges hadművelet” terve

Oroszország ukrajnai különleges katonai műveletének terve „nem képezi módosítás tárgyát” az ukrán ellentámadás dacára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködés Szervezete szamarkandi csúcstalálkozóján tartott sajtóértekezletén.

Putyin kifejtette, hogy ” a művelet során a vezérkar hozza meg az operatív döntéseket”, ha valamit kulcsfontosságúnak tart. Mint mondta, a fő cél a „Donyec- medence egész területének felszabadítása – ez a munka folyamatban van”.
„Az ukrán hadsereg ellentámadási kísérletei ellenére a mi offenzív műveleteink magában Donyec-medencében nem álltak le, hanem folytatódnak” – hangsúlyozta.
„A kijevi hatóságok bejelentették, hogy aktív ellentámadó műveletet kezdtek és folytatnak. Na meglátjuk, hogy milyen lesz és hogyan végződik” – fogalmazott Putyin.
Mint mondta, Moszkva „egyelőre visszafogottan” reagált az orosz területet ért lövésekre és a területén elkövetett terrortámadásokra. Említést tett róla, hogy ilyen kísérletek nukleáris létesítmények környékén is történtek, de Putyin szerint a hatóságok urai a helyzetnek.
Kilátásba helyezte, hogy komolyabb lépések történnek majd, ha a kijevi hatóságok nem értik meg, hogy az ilyen módszerek elfogadhatatlanok.
„Az orosz fegyveres erők a közelmúltban végrehajtottak néhány érzékeny csapást, tekintsük ezeket figyelmeztetésnek. Ha a helyzet hasonlóképpen alakul tovább, akkor a válaszlépés komolyabb lesz” – figyelmeztetett Putyin.
Az orosz elnök azt mondta, hogy az orosz hadsereg csak kapacitásának egy részével, szerződéses katonákkal harcol, és nem siet.
Putyin annak szándékával magyarázta a „különleges hadművelet” elindítását, hogy megakadályozzák, hogy a Nyugat egy oroszellenes enklávét hozzon létre Ukrajnában. Az orosz elnök szerint a Nyugat hiába várja Oroszország összeomlását.

Ukrajna további 40 harcjárművet kap Berlin és Athén együttműködésével

A német és a görög kormány együttműködésével további 40 páncélozott harcjárművet kap az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg – közölték pénteken Berlinben.

A német védelmi minisztérium tájékoztatása szerint megállapodást kötöttek a görög védelmi tárcával, hogy Németország az Ukrajna közvetett támogatását szolgáló – körkörös cserének nevezett – programjában 40 darab Marder típusú német páncélozott harcjárművet szállít a görög hadseregnek, a görög kormány pedig cserébe átad 40 darab BMP-1 típusú harcjárművet Ukrajnának.
Az ukrán erők jól ismerik ezt a szovjet fegyverrendszert, használatában igen jelentős gyakorlatot szereztek az orosz támadás elleni védekezésben – mutatott rá közleményében a német védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy haladéktalanul hozzáfognak a csere lebonyolításához.
A német kormány röviddel az Ukrajna elleni orosz háború február 24. kezdete után dolgozta ki az athéni vezetéssel együttműködésben is alkalmazott megoldást, amelynek lényege, hogy német gyártmányú fegyverekkel segítenek ki országokat, amelyek szovjet gyártású – az ukrán hadseregben ismert, azonnal bevethető – fegyverekkel támogatják Ukrajnát.
Tárgyalásokat a görög mellett a cseh, a szlovák, a szlovén és a lengyel kormánnyal kezdtek. Megállapodást legutóbb Csehországgal kötöttek, ennek révén Ukrajna T-72 típusú szovjet harckocsikat kap Csehországtól, Csehország pedig Leopard-2 típusú német harcjárműveket Németországtól.
Németország közvetlenül is támogatja Ukrajnát fegyverekkel. Küldtek az ukrán hadseregnek egyebek mellett 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer lőszerrel, 10 Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 darab M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.
Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.

Putyin: mindent megteszünk a konfliktus mielőbbi lezárása érdekében

Oroszország kész mindent megtenni az ukrajnai katonai konfliktus mielőbbi lezárása érdekében, de Ukrajna nem hajlandó tárgyalni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel pénteken Szamarkandban folytatott megbeszélésén.

„Mindent megteszünk azért, hogy az ukrajnai konfliktus minél hamarabb véget érjen, de Ukrajna vezetése sajnos bejelentette, hogy elutasítja a tárgyalási folyamatot. Közölte, hogy céljait katonai eszközökkel akarja elérni, ahogy mondja, a csatatéren” – mondta Putyin.
Megjegyezte, hogy az indiai államfő különösen aggódik az ukrajnai helyzet miatt, és ő megígérte neki, hogy folyamatosan tájékoztatni fogja a legújabb hadszíntéri fejleményekről.
Putyin és Modi a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója alkalmából tartózkodik Szamarkandban.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az orosz légierő precíziós csapásai több mint 400 fős veszteséget okoztak az ukrán hadseregnek halottakban és sebesültekben, megsemmisítettek továbbá húsz páncélozott harc- és egyéb járművet, valamint felrobbantottak több mint háromezer, különböző kaliberű rakéta- és ágyúlőszert.
A tábornok szerint nagy pontosságú levegő-föld csapások találták el az ukrán Dél különleges műveleti központ főhadiszállását és kiképzőbázisát a Mikolajiv megyei Ocsakiv város közelében, a 28. gépesített lövészdandár állásait Mikolajiv város közelében, a 66. gépesített dandárét a Harkiv megyei Dvoricsnánál és Kupjanszknál, a Kraken „nacionalista” alakulatét Harkivban, valamint a 80. ejtőernyős rohamdandárét a donyecki régióban lévő Sziverszknél.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok kilenc vezetési pontot, 65 tüzérségi egységet és 234 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között nyolc rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt és egy Osza-AKM légvédelmi rakétarendszert. A légvédelem lelőtt öt drónt, valamint 53 HIMARS- és Vilha-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 155 helikoptert, 1965 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 4940 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 837 rakéta-sorozatvetőt, 3392 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5616 különleges katonai járművet veszítettek.
A helyi hatóságok több, orosz megszállás és szakadár ellenőrzés alatt lévő városból jelentettek pénteken ukrán tüzérségi támadást.

Tömegsírt találtak több száz halottal a Harkiv megyei Izjumban

Tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városban több mint 440 holttesttel – közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője ukrán híradások szerint.

Bolvinov szavai szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított orosz területeken bukkantak. Elmondta, hogy ebben a tömegsírban a holttesteket külön-külön temették el. Arra a kérdésre, meg tudja-e mondani, hogyan haltak meg az emberek, azt válaszolta: „Tudjuk, hogy néhányukat agyonlőtték, mások tüzérségi tűzben vagy aknarobbanás okozta sérülésekben, néhányan pedig légicsapások következtében haltak meg”. Hangsúlyozta, hogy sok holttestet még nem azonosítottak, így haláluk okát a nyomozás során fogják megállapítani. Hozzátette, hogy az összes holttestet exhumálják, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjeli üzenetében reagált az izjumi erdőben talált tömegsír hírére, mondván, hogy már pénteken ukrán és külföldi újságírók fogják felkeresni a helyszínt, így több információ kerül nyilvánosságra róla. „Azt akarjuk, hogy a világ tudja, mi történik valójában, és mihez vezetett az orosz megszállás. Bucsa, Mariupol és most sajnos Izjum. Oroszország mindenhol a halált hagyja maga után. A világnak Oroszországot valóban felelősségre kell vonnia ezért a háborúért. Mi mindent megteszünk ennek érdekében” – hangoztatta az elnök.
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok. „Ma legalább tíz kínzóközpont létezéséről beszélhetek a települések területén (a harkivi régióban). Két kínzóközpont van Balaklijában” – fejtette ki a rendőrfőnök. Hozzátette, hogy az egyik a balaklijai rendőrkapitányság területén volt. Elmondta azt is, hogy az elmúlt héten az ukrán rendfenntartók 204 büntetőeljárást indítottak az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnök miatt.
Az ukrán főügyészség közölte, hogy őrizetbe vették az úgynevezett „balaklijai népi milícia vezetőjét”, aki Harkiv megye felszabadítása után a megszállt luhanszki régióba próbált szökni. A férfit 15 év börtönbüntetés fenyegeti. A nyomozás szerint a 48 éves balaklijai lakos megállapodást kötött a megszálló csapatok képviselőivel, így őt nevezték ki a „balaklijai népi milícia főnöki” posztjára. Beosztottakat vett fel, akiknek felügyelte a tevékenységét, és megszervezte az orosz csapatokkal közösen a létfontosságú infrastrukturális létesítmények irányítását.
Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írta, hogy a déli Herszon megyét megszállva tartó orosz alakulatok nem tudják ellátni magukat ivóvízzel, és lopott motorcsónakokon menekülnek át a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára. Arról is beszámoltak, hogy a Dnyeper egyik kompátkelőhelyén több, egyenként tíz-húsz fős fegyvertelen orosz csoport megjelenését is rögzítették. A hírszerzés szerint ezek a katonák megtagadták a részvételt a harcokban, ezért az egységparancsnokok kivették őket a csapatukból, és elkobozták fegyvereiket.
Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz erők pénteken ismét rakétatámadást hajtottak végre a város ellen. Krivij Rihet már egymás után harmadik napja érik orosz rakétacsapások. Részletek a legutóbbi támadásról még nem kerültek nyilvánosságra.
Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők 13 erődített orosz állásra, fegyverek és katonai felszerelések koncentrációs területeire, valamint öt légvédelmi rendszer állására mértek csapást. Az ukrán légierő közölte, hogy pénteken három orosz robotrepülőgépet semmisítettek meg Dnyipropetrovszk megye fölött.
A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig 54 050 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy kétszázan az elmúlt napon.

Ukrán rakétacsapás és merényletek Moszkva-barát közigazgatási vezetők ellen

Több rakétacsapás érte pénteken Herszonban a Moszkva-barát közigazgatás épületét, Luhanszkban helyi illetékesek beszámolói szerint megölték a szakadár köztársaság főügyészét, a megszállt Berdjanszkban pedig a város polgármester-helyettesét és az oroszok által kinevezett közigazgatásban ugyancsak tisztséget vállalt feleségét.

A herszoni közigazgatást épületét a helyi hatóságok szerint amerikai gyártmányú HIMARS rakétákkal támadták. A csapás következtében legkevesebb egy ember életét vesztette és többen megsebesültek.
Szergej Jeliszejev, a herszoni katonai-polgári közigazgatás vezetője a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint túlélte a támadást. Egyik helyettese, Jekatyerina Gubarjova „ukrán banditák aljas terrortámadásának” minősítette a történteket. A Telegram-csatornáján azt írta, hogy a csapás áldozatai civilek, a támadás idején a közigazgatás épületében nem tartózkodtak katonák.
Gubarjova szerint a Moszkva-barát kormány tagjai mind túlélték a támadást.
Luhanszkban pénteken robbantásos merénylet végzett a szakadár köztársaság főügyészével, Szergej Gorenkóval. A házilag összeszerelt pokolgép az általa vezetett hivatalban robbant fel.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja közölte, hogy Berdjanszkban meggyilkolták Oleg Bojkót, a városnak a lakóépületekért és közművekért felelős polgármester-helyettesét és feleségét, Ljudmila Bojkót, a városi választási bizottság elnökét. Rogov bejelentette, hogy az ukrán hadsereg ismét tűz alá vette a régióban működő atomerőművet.
Azt is mondta, hogy naponta többtucatnyi, a régió „felszabadított” területeire való behatolással próbálkozó ukrán rohamosztagot és szabotőrt semmisít meg az orosz felderítés és a tüzérség.
A Herszon várost ért rakétatámadást megelőzően Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetőjének helyettese a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a régió határánál, az Ingulec folyó megemelkedett vize megrongálta az ukrán erők átkelőit, ezért egységeik „taktikai bekerítésbe” kerültek. Az áradást az okozta, hogy a folyó felsőbb folyásán a gátakat felrobbantották.
Sztremouszov egyébként a TASZSZ-nak nyilatkozva azzal vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az ukrán erők által nemrégiben visszafoglalt Harkiv megyei Izjumban ugyanazt a „provokációt” fogja elkövetni, mint tavasszal Bucsában, amikor tömeggyilkossággal vádolta meg a kivonult orosz megszálló erőket. Sztremouszov azt állította, hogy az ukránok ezúttal is az általuk meggyilkolt emberek holttestét készülnek bemutatni a nyugati sajtónak.

Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéseket léptet életbe orosz személyek és érdekeltségek ellen

Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéseket jelentett be orosz kormányzati tisztségviselők, üzleti vállalkozások vezetői, illetve elsősorban a technológia és elektronikai cégek ellen.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának közleménye szerint az újabb intézkedések célja – összhangban más szövetséges országok lépéseivel -, hogy további költségekkel terheljék meg Oroszországot az Ukrajna elleni „förtelmes agresszió” miatt.
A szankciós bejelentés 23 személyt említ név szerint, valamint 31 állami intézményt és gazdasági vállalkozást.
A magánszemélyek között szerepel Makszim Oreskin, az orosz elnök tanácsadója, korábbi gazdaságfejlesztési miniszter. Az orosz hadsereg által elfoglalt területek közigazgatási vezetőit is büntetőintézkedésekkel sújtotta az Egyesült Államok, az indoklás szerint, mert érintettek az ukrán gabona eltulajdonításában, megsemmisítésében. Köztük van Jevgenyij Balitszkij, Zaporizzsja orosz kormány által kinevezett katonai-polgári adminisztrációjának vezetője, Anton Koltszov, Zaporizzsja régió kormányának orosz kormány által kinevezett vezetője, valamint Andrej Siguta, Melitopol körzet orosz kormány által kinevezett katonai-polgári adminisztrációjának vezetője.
A korlátozások érintik az orosz hadsereg vezérkarának hírszerző ügynökségét, valamint az orosz űrkatonai iparban működő vállalkozásokat, techcégeket és különböző elektronikai vállalkozásokat, amelyek – az amerikai külügyminisztérium értékelése szerint – működésükkel hozzájárulnak az orosz katonai műveletekhez Ukrajnában.

Zsidó zarándoktömegek idén is Ukrajnába tartanak a figyelmeztetések ellenére

Ultraortodox zsidók tömegei szokásos zsidó újévi zarándoklatukra Ukrajnába, Uman városba tartanak a figyelmeztetések ellenére – jelentette a helyi média.

Idén is ezrek próbálnak meg eljutni a haszidizmus alapítójának, Nachman rabbinak a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében lévő Uman város zsidó temetőjében található sírjához, hogy szokás szerint táncos, vidám ünnepléssel üljék meg az idén szeptember végére eső zsidó újévet.
Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes a 12-es kereskedelmi TV csatorna értesülése szerint a közelmúltban egy megbeszélésen azt mondta Izrael moszkvai nagykövetének, hogy Oroszország nem tudja garantálni az Umanba látogató zsidók biztonságát.
Bogdanov hangsúlyozta Alexander Ben Zvi nagykövetnek, hogy Izraelnek meg kell akadályoznia állampolgárai Ukrajnába utazását.
Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az izraeli közszolgálati televízióban a múlt héten azt mondta, hogy Oroszország rakétákat indíthat Uman felé, hogy ezzel „globális sokkot” okozzon.
Oroszország csütörtökön ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy Moszkva rakétákat tervezne lőni a zsidó zarándoklat idején Umanra. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egyenesen „abszurd gondolatnak és természetesen hamisnak” minősítette Podoljak kijelentéseit.
Zakharova a Kan közszolgálati adónak azt nyilatkozta, hogy komolyan kell venni a figyelmeztetéseket, és azzal vádolta Kijevet, hogy oroszellenes provokáció céljából lőhetik a zarándokhelyet. Az újévi zarándoklatra évente több tízezer vallásos zsidó tartott Umanba, de Izrael idén többször is óva intette a hívőket a háború miatt a látogatástól. Uman Ukrajna középső részén, Kijevtől délre található, és korábban érték orosz rakéták.
Az umani zarándoklatot a Szovjetunió fennállása idején kevesen gyakorolták, de az 1991-es összeomlás után tízezresre nőtt az évente oda érkező vallásos zsidók száma. Jaír Lapid miniszterelnök felszólította az izraelieket, hogy az „életveszélyes helyzet” miatt kerüljék el Umant, és a múlt héten hasonló figyelmeztetést adott ki Ukrajna izraeli nagykövetsége is.

ORFK: több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 6228-an léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7102-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal csütörtökön 55 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Az Egyesült Államok újabb fegyvereket küld Ukrajnába

Az Egyesült Államok újabb 600 millió dollár értékű fegyverszállítmány Ukrajnáéba küldését készül bejelenteni, miközben 311 millió dolláros keretszerződést kötött további 1800 Javelin rakétára – közölte egy kormánytisztviselő.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának közleménye szerint a Javelin Joint Venture eddig több mint 50 000 Javelin rakétát és több mint 12 000 újrafelhasználható indító egységet gyártott.

440 jelöletlen sírt találtak Izjum határában

Körülbelül 440 sírt tartalmazó tömeges temetkezési helyet találtak az ukrán Izjum városában, miután felszabadították az oroszok ellenőrzése alól – mondta el egy magas rangú ukrán rendőrtiszt a Sky Newsnak. A szükséges eljárások már megkezdődtek. Minden holttestet exhumálnak és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldenek. A harkovi régió rendőrkapitánya szerint néhány holttestnél egyértelműen látszik, hogy légicsapás vagy aknarobbanás okozta sérülések miatt meghalt emberek, de vannak olyanok, akiket lelőttek, nagyon sok esetben pedig orvosszakértők állapítják majd meg a halál okát. Több holttestet csak DNS-vizsgálat után lehet majd azonosítani – így az Origo.

Zelenszkij: Ukrajna légvédelme kulcsfontosságú

Előrelépésre van szükség Ukrajna légvédelmi rendszerekkel való ellátásában – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy több országgal kötöttek már megállapodást, többekkel pedig még tárgyalnak róla. Szerinte anélkül, hogy elegendő számú, kellően hatékony légvédelmi rendszert biztosítanának Ukrajnának, Oroszország továbbra is büntetlenül lőheti az országot, és újabb helyi és globális válságokat fog kiváltani. Ezért Ukrajna orosz rakétákkal szembeni védelme valójában a globális biztonság alapvető eleme.

Az ukrán elnök videóüzenetében számolt be arról, hogy Nemzetközi Atomenergia-ügynökség határozatot fogadott el, amely követeli Oroszországtól, hogy hagyjon fel minden katonai tevékenységgel a Zaporizzsja atomerőmű ellen, illetve bármely más ukrajnai nukleáris létesítményben. Volodimir Zelenszkij szerint az erőmű teljes demilitarizálása, az összes orosz csapat azonnali kivonása az egyetlen, ami biztosíthatja a NAÜ-határozat végrehajtását. „Amíg orosz katonák maradnak az atomerőműben, a világ továbbra is a sugárkatasztrófa szélén áll. Mindenki közös felelőssége Európában és a világon az orosz jelenlét eltávolítása az erőmű területéről” – mondta Zelenszkij az Origo szerint.

Felszólította a NAÜ az orosz csapatokat, hogy hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 35 fős kormányzótanácsa csütörtökön határozatban szólította fel Oroszországot, hogy csapatai hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét – közölték a zárt ajtók mögött zajló ülésen részt vevő diplomaták.

A létesítmény katonai megszállása jelentősen növeli egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, ami veszélyezteti Ukrajna, valamint a szomszédos országok lakosságát és a nemzetközi közösséget is – áll a bécsi tanácskozáson elfogadott dokumentumban.

A NAÜ döntéshozó testülete egyben felszólította az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjon fel minden tevékenységgel az atomerőmű területén, és adja át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak – írta az MTI.

Von der Leyen: a szabadság és a nemzetközi béke megfizethetetlen

Ukrajna támogatása nagy árat követel, de „a szabadságunk, a nemzetközi béke rendje és a demokrácia megfizethetetlen” – mondta az EU vezetője a Reuters kérdésére az európai megélhetési költségek és az energiaválság kibontakozásának lehetséges hatásairól.

Az Oroszországgal szembeni uniós szankcióknak mély és látható hatásuk van – mondta a hírügynökségnek egy kijevi interjúban is Von der Leyen, nem sokkal azután, hogy találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az ukrán-moldovai-román energetikai együttműködés bővítéséről állapodtak meg a három ország energetikai és külügyminiszterei

Ukrajna, Moldova és Románia energetikai hálózatainak összekapcsolását, a háromoldalú energetikai együttműködés bővítését célzó kormányközi egyezmény megkötéséről állapodtak meg csütörtökön Odesszában a három ország illetékes miniszterei – közölte a román külügyminisztérium.

Az első ukrán-moldovai-román háromoldalú külügyminiszeri találkozón – Dmitro Kuleba ukrán, Nicu Popescu moldovai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter mellett – az energetikai tárcák, valamint a román villamosenergia-hálózatot kezelő Transelectrica vállalat vezetői is részt vettek.
A megbeszélésen arról a sürgős energetikai támogatásról volt szó, amelyre Moldovának és Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy átvészelje a közelgő telet, közép- és hosszú távon pedig a villamosenergia és gázhálózatok regionális összekapcsolásának kiépítéséről, valamint a meglévő interkonnektorok rehabilitálásáról tárgyaltak, megakadályozandó, hogy az energiát geopolitikai célokra lehessen felhasználni.
A találkozóról kiadott közös nyilatkozat szerint az ukrán, a moldovai és a román külügyminiszter határozottan elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és a zaporozzsjai atomerőmű orosz megszállását.
A román külügyi közlemény szerint szó volt továbbá Ukrajna és Moldova európai uniós integrációjáról, az ukrán állampolgárok Romániába történő belépésének könnyítéséről, és egyetértettek abban, hogy Ukrajna szomszédai közül Moldova került a legsúlyosabb helyzetbe az orosz agresszió következtében. A román fél ismételten kifejezte segítőkészségét, rámutatva, hogy eddig már 2,3 millió, a háború elől Romániába, vagy Románián keresztül menekülő ukrán állampolgárnak nyújtottak segítséget, és 4 millió tonna ukrán gabonát sikerült Románián keresztül exportálni.
A román külügyminiszter ugyanakkor jelezte: továbbra is elvárja Ukrajnától, hogy biztosítsa az ukrajnai románok kulturális önazonosságához fűződő jogokat, ugyanolyan szabványokat alkalmazva, mint amilyeneket az ukrán kisebbség élvez Romániában, továbbá Kijev ismerje el hivatalosan, hogy az úgynevezett „moldovai nyelv” nem létezik, miután tavaly áprilisban elismerte, hogy a moldovai nyelv azonos a románnal.
A következő ukrán-moldovai-román háromoldalú külügyminiszteri találkozót Bukarestben tartják, a tervek szerint még az év vége előtt.

Zelenszkij: Kijev egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról

Ukrajna egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jevropejszka Pravda hírportál kérdésére válaszolva csütörtökön, miután Kijevben megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságának szavatolásában kulcsfontosságú tényező lenne a légtérzár a rakétatámadások ellen, és ebben főként két partner állam – az Egyesült Államok és Németország – segítségére számít.”A légvédelem és a rakétavédelem prioritást élvez számunkra. Elkezdtünk beszélgetni, és pozitív eredmény született az (amerikai-norvég rendszerű) NASAMS és (német) IRIS-T szállításának kérdésében. Németországból több olyan rendszert is várunk, amelyeket eddig még nem kaptunk. Valamint az Egyesült Államokból is. Ez azonban csak részleges megoldás a légvédelmi rendszerek hiányára” – fejtette ki Zelenszkij. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna tárgyalásai nem korlátozódnak csak két partnerre. „Eltökélt szándékunk, hogy Franciaországgal, Olaszországgal együtt dolgozzunk. Még nem kaptam pozitív választ Izraeltől sem” – jegyezte meg. Közölte, hogy Ukrajna ettől az öt partnerországtól vár hozzáárulást a légtérzár megvalósításához.
Zelenszkij külön kiemelte, hogy a légvédelmi rendszerek szállításának késése ukránok életébe kerül. „De nem Németország a hibás azért, hogy Oroszország rakétákkal sújtja Ukrajnát. Ebben csak Oroszország a hibás. Ezt is meg kell érteni” – hangsúlyozta az elnök.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta: az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén szó volt a közelgő tél energetikai kihívásairól, az Ukrajnából az EU-ba irányuló villamosenergia-exportról, az ország csatlakozásáról az EU belső piacához, az Ukrajnának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi segítségről és az Oroszországi Föderáció elleni szankciókról. Az államfő köszönetet mondott von der Leyennek Ukrajna személyes támogatásáért. Zelenszkij egyúttal köszönetet mondott azért is, hogy Ukrajna lehetőséget kapott az európai elektromos hálózatokhoz való csatlakozáshoz.
A felek egyetértettek abban, hogy azoknak az ukránoknak, akik a háború miatt elhagyták az országot, nincs szükségük ösztönzésre a hazatéréshez. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az ukránok visszatérése már megkezdődött, és szerinte ezzel nem lesz probléma. „Körülbelül ötmillió ukrán, akik az Európai Unióba menekültek a háború elől, már hazatért. Tudjuk, hogy haza akarnak menni, újjá akarják építeni Ukrajnát, virágzó országgá akarják változtatni azt” – mondta Ursula von der Leyen.
Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével egyetértve kijelentette: „Nekem úgy tűnik, hogy az ukránoknak nincs szükségük ösztönzésre, szeretik államukat, és haza akarnak jönni. A fő és nehéz kérdés a biztonságuk szavatolása”. Az elnök kiemelt feladatnak nevezte a harci cselekmények következtében megsemmisült vagy megrongálódott oktatási infrastruktúra újjáépítését. „Semmiképpen sem szabad azonban rákényszerítenünk az embereket, hogy visszatérjenek, de nagyon hiszünk benne, és ezt akarjuk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ursula von der Leyen korábban már kijelentette, hogy az EU százmillió eurót különít el a lerombolt ukrajnai iskolák helyreállítására – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.
Közben csütörtök délután ismét orosz rakétatámadás érte a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban a gáton épült hidraulikus szerkezetet. Később a megye kormányzója közölte, hogy senki sem sérült meg. A hírek szerint Zaporizzsja városban is robbanások voltak, melyek részletei egyelőre nem ismertek. Az ország középső részében lévő Kirovohrad megyében infrastrukturális létesítményeket ért orosz rakétatámadás – közölte Andrij Rajkovics megyei kormányzó. Hozzátette, hogy a légvédelem egy orosz rakétát megsemmisített. Csütörtökön Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el.

Vitézy: Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását Ukrajnából

Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását a háborúval sújtott országból – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára közösségi oldalán csütörtökön.

Vitézy Dávid azt írta: a vasúti fuvarozók, átrakók, a gabonaszövetség, a MÁV, az Agrárminisztérium és a külügyminisztérium képviselőinek csütörtöki megbeszélésén Palkovics László miniszter kiemelte, hogy tárcája minden eszközzel segít megszervezni a korábban bejáratott szállítási tevékenységtől eltérő, sokszereplős, állami és magánszervezetek részvételével működő logisztikai feladatot.
Elmondta, az elmúlt hónapok rendszeres találkozóinak már látszanak az első eredményei: januárhoz képest nyolc és félszeresére nőtt a növényi termékek forgalma az ukrán-magyar vasúti határon a Záhony környéki körzetben. Az ukrán oldalon magyar határátlépésre váró gabonaszállító kocsik száma a korábbi több mint 4500-ról mára 3000 alá csökkent, a cél, hogy az ukrán partnerekkel tovább csökkentsék a különféle kapacitásszűkületek révén összeadódó torlódást.
Vitézy Dávid azt írta, a körzet vágányhálózatának minőségi és mennyiségi bővítésére 12,4 milliárd forintos programot dolgoztak ki, ezt Palkovics László miniszter rövidesen a kormány elé terjeszti, és a tervek szerint ennek első eredményei már idén érezhetőek lesznek a MÁV saját erős beruházásában.
Ezen kívül gyorsították a határon a növényegészségügyi vizsgálatokat, a MÁV mozdonyvezetőket képez és csoportosított át, tolatómozdony segíti az átrakást.
Mint írja: a korábbi években Ukrajna zömmel hajókon szállította el a gabonatermést, különösen az afrikai, közel-keleti és más tengerentúli régiókba, az orosz támadás után azonban ez az út bezárult. Azóta az újra megnyíló tengeri út továbbra is bizonytalan, szükség van a vasúti szállításra – emlékeztetett.
Az államtitkár felidézte: Ukrajna bevételeinek jelentős része ered az agrárexportból. Afrika és a Közel-Kelet korábban nagy tételben vásárolt Ukrajnából gabonát, ha nem jutnak most hozzá, egyes országokban éhínség lehet. Az aszály következtében Magyarország is importra szorul idén, Magyarország is vásárol Ukrajnától.
A záhonyi körzet évtizedekkel ezelőtt a mainál sokkal nagyobb árumennyiség átrakására volt berendezkedve a széles nyomtávú tehervagonokból a normál nyomtávúakra, az infrastruktúra jelentős részét azonban elhanyagolták. Bizonyos forgalom, elsősorban vasérc máig bejön itt, illetve több beruházás is folyik konténerek átrakására. Elvileg gabonát is lehet konténerben szállítani, azonban erre sem a berakásnál, sem a kirakásnál nem készültek föl a partnerek, így egyelőre a gyakorlatban nem működik ez a mód – olvasható a bejegyzésben.
Az államtitkár hozzátette: mivel Európa-szerte gabonahiányt okozott az aszály, gabonaszállító kocsit gyakorlatilag lehetetlen bérelni vagy beszerezni, de problémát okoz a munkaerőhiány, kevés a megfelelő mozdony, és kevés a hely a záhonyi körzetben a vagonok tárolására.
Ennek ellenére – írta – sikerült az átrakást Eperjeskén az év elejétől augusztusra nulláról csaknem 90 ezer tonnára növelni. Záhonyban a személyforgalomban kisebb a rendelkezésre álló vasúti kapacitás, de ott is több mint 30 ezer tonna szemesterményt hoztak be. A legnagyobb mennyiségben kukoricát, búzát, napraforgót hozott be az RCH, az MMV és más vasúti magánoperátorok.
Vitézy Dávid hangsúlyozta: a munkát folytatják, hiszen az ukrán gabona vasúti szállítása Magyarország, Ukrajna, az Európai Unió és az Európán kívüli fogadóországok közös érdeke.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine