Az orosz-ukrán háború 204. napja – FRISSÜL

Immár kétszáznegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az orosz katonai szóvivő félezer fős ukrán veszteséget jelentett

A félezret is elérhette az ukrán fegyveres erők halottainak és sebesültjeinek száma Mikolajiv és Herszon térségében az elmúlt nap folyamán – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve, miközben Moszkva-barát ukrajnai regionális vezetők folyamatban vagy előkészületben lévő ukrán támadásokról számoltak be.

Konasenkov tábornok szerint az ukrán erőknek a déli frontszakaszon több mint 40 haditechnikai eszköze is megsemmisült az orosz csapások következtében. Mint mondta, Harkiv megyében az ukrán 116. területvédelmi dandár és az Omega különleges műveleti egység mintegy 30 katonát és tíz haditechnikai eszközt veszített nagy pontosságú légicsapások során, a donyecki régióban pedig a 10. hegyi rohamdandárnak több mint 80 katonája, nyolc páncélozott járműve és öt kisteherautója semmisült meg Szporne falu közelében.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi csapások a beszámoló értelmében öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt semmisítettek meg, továbbá eltaláltak hét vezetési pontot, 42 tüzérségi egységet, valamint 116 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást. Az orosz légvédelem lelőtt 12 ukrán drónt, két Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 30 HIMARS- és Vilha-lövedéket.
A szakadár Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a szakadár és az orosz erők elfoglalták Majorszk falut, ahonnan folyamatosan ágyúzták a tőle délre fekvő Horlivkát.
Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetésének helyettes vezetője a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy egy ukrán deszant sikertelen kísérletet tett a Dnyeper-Bug-torkolatot a Fekete-tengertől elválasztó, stratégiai fontosságú Kinburn-félsziget elfoglalására. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint mintegy 120 ukrán katona esett el a meghiúsított partraszállás közben. Ugyanitt szerdán egy diverzáns és felderítő osztagot szállító Mi-8-as helikoptert lőtt le az orosz légierő.
Az Ocsakiv kikötőváros közelében fekvő földsávnak az orosz hadsereg általi elfoglalásról június 10-én számol be a TASZSZ orosz hírügynökség.
Sztremouszov valótlannak nevezte azokat az ukrán közösségi médiában megjelent állításokat, amelyek szerint az ukrán erőknek sikerült behatolniuk Herszon megyébe. Mint mondta, az erre irányuló kísérleteket minden irányban visszaverik.
Leonyid Paszecsnyik, a szakadár Luhanszki Népköztársaság vezetője egy kitüntetésátadási ünnepségen azt hangoztatta, hogy az „ellenség” a frontvonal egész szakaszán támadással próbálkozik, és gyakorlatilag elérte az általa ellenőrzött régió határait. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja azt mondta, hogy folytatódik az ukrán csapatösszevonás a frontvonal közelében, és bármelyik pillanatban megindulhat a támadás, amelyre az orosz erők állásaik erősítésével és tartalékok mozgósításával készülnek.
Vitalij Gancsev, az ukrán erők által visszafoglalt Harkiv megye oroszok által kinevezett közigazgatásának vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva gyilkosságokkal, kínzással és az orosz hatóságokkal együttműködő emberek üldözésével vádolta meg az ukrán hatóságokat és az oldalukon harcoló „zsoldosokat”.
Donyeckben csütörtökön két iskolát és lakóházakat ért ukrán tüzérségi csapás, és helyszíni jelentések szerint legkevesebb egy civil lakos életét vesztette, három gyerek pedig megsérült. Nehéztüzérségi támadások értek más szakadár és orosz ellenőrzés alatt álló településeket is a helyi hatóságok szerint
Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető felszólította a többi oroszországi régió hatóságait, hogy hirdessenek ki „önmozgósítást” az ukrajnai háborúban részt vevő erők támogatására.
„Szerintem az összes régió vezetője képes legalább ezer önkéntes felkészítésére, kiképzésére és felszerelésére” – írta Telegram-csatornáján Kadirov, aki szerint ha a kezdeményezése megvalósul, akkor 85 ezer fős „lenyűgöző katonai kontingens” áll majd rendelkezésre. Úgy vélekedett, hogy ehhez elegendő „hazafi” él az országban.
Szergej Akszjonov, az Ukrajnától 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője, ugyancsak a Telegramon, támogatásáról biztosította Kadirovot és közölte, hogy az általa irányított köztársaság több mint 1200 önkéntest szerelt fel, és további két zászlóalj felállítására készül.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban közölte, hogy Moszkva nem szándékozik általános mozgósítást elrendelni. Szerdán egy videó terjedt el az online médiában, amely a közlői szerint Jevgenyij Prigozsin Kreml-közeli oligarcháról készült, amint egy fegyenctelepen önkénteseket toborzott a Wagner zsoldoscsoport számára, félévi harc után amnesztiát ígérve az elítélteknek.

Berlin újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket szállít Ukrajnának

Berlin újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket szállít Ukrajnának című Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket küld Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen – jelentették be csütörtökön Berlinben.

Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy „bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a „brutális orosz támadással” szemben.
Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.
Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek 50 darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek 200 rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.
Ismertette, hogy az ukrán erők Németország közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatása révén további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek 40 darab Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának 40 szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.
Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben. Küldtek az ukrán hadseregnek a többi között 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer darab lőszerrel, 10 Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 darab M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.
Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.

Az orosz erők újabb támadást intéztek Krivij Rih ellen

Az orosz hadsereg rakétatámadást intézett csütörtökön kora délután a dnyipropetrovszki régióbeli Krivij Rih város ellen – számolt be a helyi hatóságokra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Olekszandr Vilkul, a város katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az oroszok ismét robotrepülőgéppel mértek csapást. A becsapódás helyi idő szerint délután egy óra körül történt.
Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy Krivij Rih egyik ipari létesítményét érte találat. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt, de a károk jelentősek. „Az ellenség napi riadókkal és rakétákkal akar megfélemlíteni minket, de ez nem fog sikerülni. Minden csapást megtorlás követ” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a mostanit megelőzően szerda este lőttek ki az orosz erők nyolc robotrepülőgépet a város víztározójának gátján épült hidraulikus szerkezetre, aminek következtében megnőtt a folyó vízszintje, és 112 lakóházat és udvart árasztott el. Több környező településen megszakadt a vízellátás, mert az oroszok eltalálták a vízvezetéket is. A helyi szakemberek csütörtökre helyreállították a károkat, két helyen fel kellett robbantaniuk a gátat, hogy csökkentsék a folyó vízszintjét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerda esti támadás után közzétett videoüzenetében orosz nyelven üzent az oroszoknak, és kijelentette, hogy „ez egy újabb ok, amiért Oroszország elveszíti” a háborút. Rámutatott arra, hogy a gátnak, amelyet megtámadtak, semmilyen katonai értéke nincs, de emberek százezreinek létfontosságú. „Gyengék vagytok, akik civilekkel harcoltok. A csatatérről elmenekült gazemberek, akik valahonnan messziről próbáltok ártani. Terroristák vagytok, akiket szégyellni fognak saját unokáik” – mondta az elnök érzelmektől túlfűtött beszédében. Hozzátette: „Az események azt mutatják, hogy az egyetlen kiút az orosz katonák számára az, ha megadják magukat az ukrán erőknek. Ez az egyetlen módja annak, hogy életben maradjanak”.
Az éjjel Harkivot is újra orosz támadás érte, a hatóságok előzetes információi szerint senki sem sérült meg, és komoly károk sem keletkeztek. Donyeck megyében ugyanakkor az elmúlt napon két civil vesztette életét az orosz támadások következtében, és 13-an sérültek meg – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegramon. Szavai szerint az orosz erők szerdán a leghevesebben Bahmut térségét támadták. A városban eltaláltak egy többszintes házat, a romok alatt négy ember lehet. A szakemberek dolgoznak kimentésükön. Toreckben egy kórházat találtak el, ott egy ember sérült meg.
Megyei kormányzók közléseiből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők folytatják a létfontosságú infrastrukturális létesítmények támadását: Zaporizzsjában megsérült egy elektromos alállomás, a donyecki régióban pedig egy hőerőműben okoztak károkat.
Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az elmúlt napon mintegy kétszáz katonát, 13 harckocsit és négy repülőgépet veszítettek. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint eddig 53 850 orosz katona halt meg Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 250 repülőgépet, 2193 harckocsit, 4682 páncélozott járművet és 1295 tüzérségi rendszert.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter odesszai látogatása alatt bejelentette, hogy országa hamarosan két tétel páncélozott szállítójárművet küld Ukrajnába.
Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy a felszabadított Harkiv megyei Kupjanszkban öt, 15 és 17 év közötti gyereket mentettek ki egy pincéből, ahol az orosz megszállók bezárva tartották őket. A négy lány és egy fiú – egy egészségügyi oktatási intézmény tanulói – hét napot töltöttek a pincébe zárva. Úgyszintén Kupjanszkban és Izjumban pedig az Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai őrizetbe vettek három nőt, akik együttműködtek az orosz megszállókkal.

Orosz külügy: nagyobb hatótávolságú fegyverek szállításával Washington a konfliktus részesévé válik

Nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnába szállításával az Egyesült Államok a konfliktus részesévé válik – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Ha Washington úgy dönt, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákkal látja el Kijevet, átlépi a +vörös vonalat+, és a konfliktus közvetlen részesévé válik” – mondta a szóvivő.
Zaharova azt hangoztatta, hogy az újabb nyugati fegyverek Ukrajnába „pumpálása” a harcok elhúzódásához és újabb civil áldozatokhoz vezet.
„Ráadásul közelebb visz bennünket az Oroszország és a NATO-országok közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyes határához. Még egyszer hangsúlyozni szeretnénk: az Egyesült Államok és szövetségesei, amelyek fegyvereket szállítanak a kijevi rezsimnek, valójában cinkosok a háborús bűnökben” – mondta.
A szóvivő Moszkva súlyos aggodalmának adott hangot az ukrán hadsereg által visszafoglalt Harkiv megyei területeken bevezetett „szűrő tevékenység” miatt, amely az orosz megszállókkal együttműködő személyek megtalálását célozza.
„Különösen aggasztó az a rengeteg jelentés, amelyek szerint az ukrán biztonsági szolgálatok és a neonáci fegyveres alakulatok „szűrő tevékenységet” folytatnak a civil lakosság körében azokon a területeken, ahonnan a szövetséges erők egységeit átcsoportosítás keretében kivonták” – nyilatkozott a szóvivő. „Szörnyű elképzelni, hogy az ukrán fegyveres erők mit művelnek most velük” – tette hozzá.
Zaharova szerint embereket gyilkolnak meg, és civilek ezreit vetik alá „szűrésnek”. Hangsúlyozta, hogy ez „abszolút törvénytelen” és ellentétes a nemzetközi joggal. Felhívással fordult minden ENSZ-tagállamhoz és humanitárius szervezethez, hogy gyakoroljon nyomást Kijevre annak érdekében, hogy tegyen lépéseket a polgári személyeket érintő súlyos humanitárius következmények elkerülése érdekében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtó képviselőinek azt mondta, hogy a beérkező információk szerint az ukrán fél számos megtorló akciót hajt végre. Ezt felháborítónak nevezte és leszögezte, hogy a „különleges hadművelet” folytatódni fog.
Peszkov egyébként megjegyezte: aligha remélhető, hogy az új amerikai nagykövet javulást hoz Moszkva és Washington kapcsolatába. A szóvivő a CNN amerikai hírtelevíziónak arra az értesülésére reagált, hogy Joe Biden elnök Lynne Tracy jelenlegi jereváni nagykövetet jelölte az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletének élére.

Megérkezett Kijevbe Ursula von der Leyen

A Twitteren közzétett bejegyzésében von der Leyen emlékeztetett arra, hogy ez már a harmadik kijevi látogatása az ukrajnai háború februári kezdete óta. A bizottság elnöke szerint „azóta annyi minden megváltozott, Ukrajna ma már EU-tagjelölt állam”.

Mostani látogatásán arról egyeztet Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel, hogyan tudja az EU szorosabbra vonni a kapcsolatait az ukrán gazdasággal és az ukrán néppel az uniós csatlakozás előmozdítása érdekében – közölte Ursula von der Leyen.

Zelenszkij megnevezte az egyik okot, amiért Oroszország elveszti a háborút

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a Krivij Rih-i csapások után oroszul szólt az oroszokhoz, és kijelentette, hogy „ez egy újabb ok, amiért Oroszország elveszti a háborút” – írja az Ukrajinszka Pravda. Az orosz rakéták Krivij Rihben az egyik víztározó gátját találták el, ami miatt az Inhulec folyó vízszintje 2,5 méterrel megemelkedett. Zelenszkij felhívta a figyelmet, hogy katonailag teljesen ártalmatlan helyet támadtak meg az oroszok, civilek százezreinek okozva ezzel károkat.

Ez is az oka annak, hogy Oroszország veszíteni fog. Nemcsak ezt a háborút fogja elveszíteni, hanem a történelmét is – jelentette ki Zelenszkij éjszakai videobeszédében az Index szerint.

Nyolc cirkálórakétát lőttek ki Krivij Rihre

Az Institute for the Study of War kutatása szerint az orosz erők szeptember 14-én valószínűleg célba vették az ukrán hidrotechnikai infrastruktúrát Dnyipropetrovszk megye nyugati részén, hogy megzavarják az ukrán hadműveleteket az Inhulec folyón.

Az ukrán források arról számoltak be, hogy nyolc orosz cirkálórakéta meg nem nevesített célpontokat talált el a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihben, és kiterjedt áradásokat okozott a régió területein.

A támadás utóhatásairól készült felvételek azt mutatják, hogy a Krivij Rihtől délre húzódó Inhulets folyó vízszintje 2,5 méterrel megemelkedett.

Az ukrán elnök kitüntette a harkivi ellentámadásban részt vevő katonákat

Kitüntetést vehettek át a Balaklija város felszabadításában részt vevő ukrán katonák. A hadsereg közel 8000 négyzetkilométeres területet szabadított fel Harkiv tartományban, köszönhetően a napokban indított ellentámadásoknak – írja az Euronews.

Megdöbbentő, mekkora pusztítást végeztek az orosz csapatok a megszállt területeken – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

ORFK: mintegy 12 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6175-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5803-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal szerdán 98 ember, köztük 40 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Újabb települést szabadított fel az ukrán hadsereg

Az ukrán hadsereg felszabadította a Herszon megyei Kiszelevka települést. Ezt Olekszandr Szamojlenko, a herszoni területi tanács vezetője jelentette be, írja az Unian hírügynökség.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szakértői korábban arról számoltak be, hogy az orosz csapatok a megszállt Herszontól 15 kilométerre, Kiszelevkában elhagyták előretolt állásaikat.

Oroszország két rakétával találta el Zaporizzsja külterületét

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye katonai kormányzója szerint nem voltak áldozatok.

Mindeközben már tervezik a kötelező evakuálást Enerhodarból. Az erőmű kiszolgálására épült dél-ukrajnai városban idén télen nem lesz távfűtés, mivel napok óta leállt az oroszok kezén lévő zaporizzsjai atomerőmű, ahonnan forró vizes vezetékek szállítják a lakásokba a meleget, jelezte korábban Olekszandr Sztaruh.

Az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozik a háborúba

WASHINGTON KIJELENTÉSEI, MISZERINT NEM AVATKOZNAK BE A HÁBORÚBA, NEVETSÉGESEK, A TÉNYEK MÁST MUTATNAK – mondta Anatolij Antonov orosz amerikai nagykövet szeptember 14-én, írja az IZ. A diplomata hozzátette: az Egyesült Államok mindent megtett annak érdekében, hogy Ukrajnát a nyugati fegyverek gyakorlóterévé tegyék. Antonov szerint, ha az Egyesült Államok 300 km hatótávolságú ballisztikus rakétarendszereket küld Ukrajnába, amelyekkel már orosz városokat is támadhatnak, annak beláthatatlan következményei lennének – így az Origo.

Nem lesz béketárgyalás Kijev és Moszkva között

NEM VÁRHATÓ RÖVIDESEN BÉKETÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSE MOSZKVA ÉS KIJEV KÖZÖTT – MONDTA SZERDÁN NEW YORKBAN AZ ENSZ-FŐTITKÁRA, MIUTÁN TELEFONON TÁRGYALT VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖKKEL.

„Naivitás lenne azt hinni, hogy közel vagyunk egy békeszerződéshez” – jelentette ki António Guterres. Az ENSZ kétségkívül kész hozzájárulni a konfliktus megoldásához, de „minimális” annak az esélye, hogy eljussunk ide – tette hozzá. Guterres Putyinnal megvitatta a fekete-tengeri gabonaexportról kötött megállapodás, a hadifoglyok és az orosz kézen lévő dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű kérdését is. Guterres abszolút fontosnak nevezte, hogy feloldják az orosz műtrágyaexport útjában álló akadályokat. A nemzetközi közösségnek meg kell oldania az orosz műtrágyák piacra juttatásának kérdését, ellenkező esetben a világnak jövőre élelmiszerhiánnyal kell szembenéznie – szögezte le a főtitkár az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakával kapcsolatos sajtótájékoztatóján az Origo szerint.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine