quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 25. kedd
  -  Géza
0-24

Az orosz-ukrán háború 201. napja – FRISSÜL

2022. szeptember 12.

Immár kétszázegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Európa Tanács: Oroszország szeptember 16-tól nem részes állama az Emberi Jogok Európai Egyezményének

Oroszország szeptember 16-tól nem részes állama az Emberi Jogok Európai Egyezményének, miután Oroszországot az Ukrajnai ellen indított háború miatt március 16-án kizárta tagjai közül az Európa Tanács – közölte Marija Pejcinovic Buric, a 46 államot számláló Európa Tanács főtitkára hétfőn.

Marija Pejcinovic Buric közleményében kiemelte, az orosz állampolgárokat szeptember 16-tól nem védi az Emberi Jogok Európai Egyezménye.
„Sajnálatos, hogy Oroszország távolmaradásával az Emberi Jogok Európai Egyezményétől még inkább elszigeteli magát a demokratikus világtól, és több mint 140 millió orosz állampolgárt foszt meg az egyezmény által biztosított emberi jogi védelemtől” – fogalmazott.
A főtitkár kiemelte ugyanakkor: az Európa Tanács továbbra is támogatja az emberi jogok védelmezőit, a demokratikus erőket, a szabad médiát és a független civil társadalmat Oroszországban, és együttműködik velük. Buric reményét fejezte ki, hogy egy napon az orosz állampolgárok ismét élvezhetik az Emberi Jogok Európai Egyezményének védelmét.
Emlékeztetett, az egyezmény értelmében Oroszországnak jogi kötelezettség az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának minden ítéletének és határozatának végrehajtására a szeptember 16-ig elkövetett cselekményekkel vagy mulasztásokkal kapcsolatban. Az Európa Tanács továbbra is mindent megtesz az igazságosság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Oroszországgal kapcsolatos ügyek érintettjei számára – húzta alá.
Miután Oroszország háborúja továbbra is emberek millióinak okoz fájdalmat és szenvedést Ukrajnában és szerte Európában, az Európa Tanács ismételten felszólítja az orosz vezetést, hogy azonnal állítsa le a háborút, és vessen véget saját népe folyamatos elnyomásának – tette hozzá az strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.

NAÜ: Ukrajna és Oroszország is érdekelt a zaporizzsjai védelmi övezet létrehozásában

Ukrajna és Oroszország is érdekelt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azon javaslatában, miszerint „nukleáris biztonsági és védelmi övezetet” alakítanának ki az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőmű körül – közölte hétfőn a NAÜ főigazgatója bécsi sajtótájékoztatóján.

Rafael Grossi egyben felhívta a konfliktus szereplőit, hogy haladéktalanul vessenek véget a nukleáris létesítmény lövetésének
„Láttam jelét annak, hogy érdekeltek ebben a megállapodásban” – jelentette ki az ENSZ-szervezet főigazgatója a megbeszélések menetét firtató újságírói kérdésre válaszolva. Mint mondta, a felek kapcsolatban állnak a NAÜ-vel.
Jelenleg olyan kérdéseket vitatnak meg, mint az övezet kiterjedése és a NAÜ személyzetének szerepe. Hangsúlyozta, hogy a szervezet két tisztségviselője most is a létesítményben tartózkodik.
A dpa német hírügynökség szerint Grossi megerősítette, hogy javaslata nem tartalmazza a csapatok és hadfelszerelések kivonását az atomerőmű területéről, viszont magában foglal egy tűzszünetet.
„Ez kötelezettségvállalás, hogy egyetlen katonai művelet sem fogja magában foglalni, vagy célba venni természetesen magát az erőművet, illetve azt az övezetet, ami befolyásolná rendes működését” – mondta, hozzátéve, hogy „nem szabad bonyolítani a dolgokat”.
Grossi megerősítette azt is, hogy a zaporizzsjai létesítmény utolsó aktív reaktorblokkjának leállítását hétfő reggelre befejezték. Ez a külső energiaellátás akadozása miatt vált szükségessé, ami a reaktormag és a nukleáris hulladék hűtését szolgálja. Mint mondta, a távvezetékek javítása folyamatban van, de továbbra is fennáll nukleáris baleset veszélye, ha a harci cselekmények következtében újabb károk keletkeznének, ugyanis leállított üzemben is hűteni kell a sugárzó anyagokat.
Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a Zaporizzsja közelében végrehajtott tüzérségi támadásokkal, ahol Európa legnagyobb atomerőműve található.

Kreml: a „különleges hadművelet” mindaddig tart, amíg el nem éri céljait

Az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet” mindaddig folytatódik, amíg minden célját el nem éri – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

„A különleges katonai művelet folytatódik, és mindaddig folytatódni fog, amíg az eredetileg kitűzött célokat el nem éri” – mondta.
Peszkov közölte, hogy Putyin főparancsnoki minőségében természetesen kap jelentéseket a „különleges hadművelet” minden fejleményéről. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy miként reagált az elnök a Harkiv megyei Balaklija és az Izjum körzetéből történt – a katonai szóvivő által „átcsoportosításnak” minősített – orosz visszavonulásra.
Azzal kapcsolatban, hogy indulhatnak-e tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, ahogyan azt Recep Tayyip Erdogan török elnök szorgalmazza, Peszkov azt mondta, hogy nem látja perspektíváját az egyezkedésnek, amelynek továbbra sincsenek meg az előfeltételei.
Kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszország kivonja katonáit a zaporizzsjai atomerőműből. Azt hangoztatta, hogy szerinte a kulcsfeladat most a létesítmény ukrán ágyúzásának leállíttatása.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy kemerovói tanácskozáson azt állította, hogy az ukrán tüzérség az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott céladatok alapján lövi az atomerőművet. Ez szerinte a csernobilinál és a fukusimainál is nagyobb nukleáris katasztrófát okozhat.
Dmitrij Medvegyev az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfői Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Oroszország jelenlegi tárgyalási pozíciója Ukrajnával kapcsolatban csak egy „gyermeki bemelegítés”, amit majd a „kijevi rezsim teljes kapitulációjának” követelése fog követni, Moszkva feltételei szerint. Medvegyev Zelenszkij elnöknek arra a kijelentésére válaszolt, hogy nem hajlandó párbeszédet folytatni azokkal, akik ultimátumokat adnak neki.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentésben azt mondta, hogy az orosz légierő, valamint a tüzérségi és rakétacsapatok precíziós csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erők egységeire és tartalékaira. Mint mondta, a Kraken ukrán „nacionalista” alakulat, a 113. területvédelmi dandár és a 93. gépesített dandár Kupjanszk és Izjum térségében mintegy 250 katonát és több mint 20 haditechnikai eszközt veszített.
A tábornok szerint Mikolajiv – Krivij Rih irányában a 63. gépesített és a 46. légimozgékonysági dandár egységeit nagy pontosságú levegő-föld rakétacsapások érték. A Herszon megyei Kosztromka és Bilohirka települések közelében megsemmisült az ukrán fegyveres erők 45 ezer tonna lőszert tartalmazó raktára. A Rosszija 1 csatornán elhangzott katonai szakértői magyarázat szerint ez 15 vasúti szerelvény rakományának felel meg.
Konasenkov szerint az ukrán veszteségek ebben a déli operatív irányban az elmúlt 24 órában meghaladták a háromszáz halottat. A sebesültek száma mintegy ezer fő volt.
Az orosz légierő a Cserkaszi megyei Rohi községnél nagy pontosságú csapást mért az ukrán műveleti tartalék egy gépesített lövészdandárjára, több mint harminc katonát megölve, valamint tíznél több haditechnikai eszközt és járművet megsemmisítve. A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok négy vezetési pontot – a donyecki régióban Szlovjanszknál, Artemivszknél és Konsztantinivkánál valamint a Zaporizzsja megyei Olhovszkéban – 36 tüzérségi egységet, 125 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadtak. Ennek folyamán leromboltak egy elektronikai hadviselési állomást a Zaporizzsjai megyei Zaliznicsne közelében, valamint egy sorozatvetők javítására szolgáló műhelyt a donyecki régióban található Kramatorszkban. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán öt drónt, valamint nyolc HIMARS- és Vilha-lövedéket lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 293 repülőgépet, 153 helikoptert, 1938 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4891 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 831 rakétasorozatvetőt, 3379 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5499 katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetésének helyettes vezetője közölte, hogy az ukrán tüzérség ismét lőtte az antonivkai Dnyeper-hidat. Hozzátette, hogy az átkelőt már két hónapja lezárták a forgalom elől. Herszon városban hétfőn legkevesebb tíz légvédelmi rakétát lőttek ki.
A nap folyamán több szakadár vagy orosz ellenőrzés alatt álló településről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. Alekszej Kulezmin donyecki polgármester hétfőn közölte, hogy a városban eddig 63 ember – köztük két gyerek – szenvedett sérüléseket ukrán tüzérségi eszközökkel szétszórt Lepesztok (Szirom) taposóaknáktól.
Az oroszországi Kurszk megye kormányzója arról tett bejelentést, hogy ukrán oldalról hétfőn ismét lőtték Tyotkino falut, Belgorod megye kormányzója pedig azt mondta, hogy a logacsovkai határátkelőhelyet érték találatok.

Az orosz lövedékek ismét kiiktatták az áramot és a vizet Harkivban

Az orosz rakétacsapások hétfőn ismét lekapcsolták az áramot és leállították a vízellátást Harkivban – közölte Ihor Terekov, Harkiv város polgármestere.

„Megismétlődött a vasárnap esti helyzet. A lövések miatt a kritikus infrastrukturális létesítmények működésképtelenné váltak. Az energiamérnökök, a mentők és a közművek dolgozói dolgoznak a lövések következményeinek felszámolásán” – mondta Ihor Terekov.

Terekov a régió infrastruktúráját ért célzott csapásokat Oroszország „bosszújának” nevezte Ukrajna közelmúltbeli harctéri sikereiért.

Harkiv megyei kormányzó: az ukrán erők elérték az orosz határt

Az ukrán erők a frontvonal egyes szakaszain már elérték az orosz államhatárt – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„Hadseregünk folytatja a hadműveletet, hogy felszabadítsa Harkiv régióját az orosz megszállóktól. Az ellenség sietve feladja pozícióit, és mélyen bemenekül a korábban megszállt területekre vagy azonnal az Oroszországi Föderáció területére. Tegnap az oroszok elhagyták a kupjanszki járásban található Velikij Burluk és Dvoricsna településeket. A front egyes szakaszain védőink elérték Oroszország államhatárát” – számolt be a kormányzó.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője azt írta, hogy „az ukrán fegyveres erők méterről méterre szabadítják fel Harkiv megyét: ez több száz település, több ezer utca, több tízezer ukrán szülőhelye” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok segélyeket készülnek szállítani a felszabadított településekre, 11 ezer csomag élelmiszert és ugyanennyi csomagot higiéniai szerekből, továbbá a kisgyermekek számára bébiételeket és pelenkát. „Erre van szükség most azonnal” – jegyezte meg.
Eközben hétfőn az orosz erők ismét csapást mértek a megyeszékhelyre, Harkivra – közölte a kormányzó. A támadásban az eddigi információk alapján egy civil vesztette életét, és négyen sérültek meg. Leállt átmenetileg a metró is. Ihor Terehov, a város polgármestere közölte, hogy az orosz csapás miatt Harkiv létfontosságú infrastrukturális létesítményei működésképtelenné váltak, aminek következtében megszakadt az áramellátás, és megint megszűnt a vízellátás a megyeszékhelyen.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Facebookon közölte, hogy vasárnap történt a háború kezdete óta az egyik „legmasszívabb” orosz támadás az ukrán energiainfrastruktúra ellen, aminek következtében emberek százezrei maradtak áram nélkül. A tájékoztatása szerint vasárnap este az oroszok a Harkiv megyei zmijevi erőművet és három nagyfeszültségű alállomást lőttek, 40 különböző feszültségű alállomást áramtalanítottak. Az előzetes adatok szerint a támadás közben a helyreállítást végző négy szakember meghalt, hárman megsérültek. „Ukránok százezrei maradtak áram nélkül Poltava, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Szumi és Donyeck megyében” – emelte ki.
Hétfőre virradóan az orosz erők rakétacsapást mértek Zaporizzsjára, és eltaláltak a megyeszékhely határában egy infrastrukturális létesítményt. Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a megye kormányzójára hivatkozva.
Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az Eszpreszo ukrán tévécsatorna műsorában azt mondta, hogy az orosz egységek Harkiv térségében keresik a módját, hogy kapcsolatba léphessenek az ukrán csapatokkal, és tárgyalhassanak velük a fegyverletételről. Közölte, hogy a déli ellentámadás során az ukrán fegyveres erők Herszon megyében eddig legalább öt települést és mintegy 500 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel véglegesen az orosz megszállás alól.
Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 300 orosz katona vesztette életét, az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz repülőgépet és egy drónt. A háború kezdete óta már csaknem 53 ezer orosz katona halt meg a kijevi vezérkar adatai szerint Ukrajnában.

Több millióan maradtak áram, gáz és víz nélkül vasárnap Kelet-Ukrajnában

Oroszország célja, hogy „megfossza az embereket a fénytől és a melegtől” azzal, hogy az ukrán ellentámadásért bosszúból áramkimaradásokat okoz Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután vasárnap este áram- és gázkimaradást okoztak az orosz rakétacsapások Harkivban és Donyeckben.

Helyi jelentések szerint több millió embert érintett az energiakimaradás, sok helyen nem volt se áram, se víz, se gázszolgáltatás, írja a BBC. A harkivi polgármester szerint azóta mindenhol helyreállt az energiaellátás – jelenti a Telex.

Orosz képviselő: így lehetetlen legyőzni Ukrajnát

Azok, akik meggyőzték Vlagyimir Putyint arról, hogy az Ukrajna elleni támadás gyors és hatásos lesz, mindannyiunkat átvertek – vélekedett Borisz Nagyezsdin, az orosz Állami Duma egykori képviselője egy orosz tévécsatorna vitaműsorában.

Szerinte azokkal az eszközökkel és módszerekkel, amelyeket jelenleg az Ukrajna ellen vívott háborúban az orosz katonák használnak és alkalmaznak, szinte lehetetlen győzelemre vinni a hadműveletet.

Kifejtette azt is, hogy Moszkva nem akar általános mozgósítást, ezért zsoldosokkal és szerződéses katonákkal próbálja sikerre vinni terveit.

Nagyezsdin úgy véli, hogy az egyetlen megoldás, hogy sikeresen fejezzék be a támadást a Nyugat által modern fegyverekkel támogatott Ukrajna ellen, az lenne, hogy azonnali béketárgyalásokba kezdjenek, és rendezzék a politikai kérdéseket – írja az Index.

Az ukrán hadsereg egy nap alatt húsz településről űzte ki az orosz megszállókat

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának hétfő reggeli összefoglalójában az áll, hogy a védelmi erők több települést is visszaszereztek, és Herszon közelében jelentős veszteséget szenvedtek a megszállók. Mint írják, az ukrán hadsereg vasárnap több mint húsz településről szorította ki az ellenséget – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Brit hírszerzés: az orosz haderő arra kényszerül, hogy a védekező akciókat helyezze előtérbe

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint a gyors ukrán sikerek jelentős hatással vannak Oroszország általános hadműveleti tervére. „Az orosz haderő nagy valószínűséggel arra kényszerül, hogy a vészhelyzeti védekező akciókat helyezze előtérbe” – írják.

A jelentés szerint Oroszország elrendelte csapatai kivonását a harkivi régió teljes területéről, valamint az Oszkil folyótól nyugatra eső részekről. „Elszigetelt ellenállási zónák maradtak ebben a szektorban” – áll a jelentésben. Hozzáteszik, hogy Ukrajna szerda óta több mint kétezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza.

Eközben délen, Herszon közelében Oroszország valószínűleg azzal küzd, hogy a Dnyeper folyón át elegendő utánpótlást juttassanak el a frontvonalhoz. Több mint két hete egy pontonhidat kezdtek építeni a folyón, de ez még félkész állapotban van. A brit hírszerzés szerint az ukrán tüzérség valószínűleg olyan gyakran találja el a Dnyeper átkelőhelyeit, hogy Oroszország nem tudja elvégezni a sérült közúti hidak javítását.

Ukrán védelmi miniszter: elkezdődött a háború harmadik szakasza

Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.

A FAZ hírportálján közölt összeállítás szerint a miniszter kifejtette, hogy a február 24-én kitört háború első szakasza sokként volt jellemezhető, a második pedig az „egyensúly kialakulása az oroszok és köztünk, a frontvonal stabilizálódása, valamint az orosz ellenállóképesség felmérése a részünkről”.
A Harkiv és Herszon térségében elért harctéri sikerek azt jelentik, hogy elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov.
Hozzátette, hogy az utóbbi napok fejleményei alapján „hólabdahatásra” számít, amelynek révén valószínűleg „hamarosan megfutamodik a világ második legnagyobb hadserege”.
Kijev céljairól kiemelte, hogy helyre kell állítani Ukrajna 1991-es határait – vissza kell szerezni az Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, valamint a keleti Donyec és Luhanszk megye teljes területét – és újra kell indítani a belföldi és nemzetközi légi közlekedést.
Szükség van egy „világos menetrendre is arról, hogy az oroszok miként fizetnek jóvátételt, és hogy hogyan kell megtorolni a háborús bűncselekményeket” – tette hozzá az ukrán védelmi miniszter.
Mint mondta, az elszámoltatás nem korlátozódhat Vlagyimir Putyin orosz elnökre, mert az orosz lakosság többsége támogatja a háborút, vagyis egy „kollektív Putyint” alkot.
A háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása azért is fontos, mert „az oroszok nem repülnek majd Elon Muskkal az űrbe, hanem nemzedékekig a szomszédaink maradnak” – fogalmazott Olekszij Reznyikov.

ORFK: mintegy 14 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6269-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7785-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 291 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 263 érkeztek – köztük 87 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Az orosz válaszcsapások teljes áramszünetet okoztak Harkivban

Az ukrán erők előrenyomulása az elmúlt napokban azt eredményezte, hogy Oroszország utasította csapatait, hogy vonuljanak ki két frontvonali pozícióból, de a hírek szerint válaszcsapásként kritikus víz- és villamosenergia-infrastruktúrát semmisítettek meg. Harkivban teljes áramszünet van, emellett Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Szumi régió részleges áramszünetekkel küszködik.

Zelenszkij: 200 nap alatt sok minden elértünk

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta: 200 napja tart a háború. 200 nap alatt sok mindent elértek, de a legfontosabb, a legnehezebb még előttük áll. Köszönetet mondott a harcosoknak, akik 200 napja bizonyítják hőiességüket és elszntságukat. Csak miattuk áll még ma is Ukrajna, és ők azok, akik a megszállók kiűzésével hamarosan ismét elhozzák a szabadságot – mondta.

Köszönetet mondott mindazoknak, akik bármilyen formában részt vettek az ellenállásban.

Az ukrán elnök videóüzenetében összegezte a háború 200 napja alatt elért ukrán hadi sikereket, vagyis az orosz veszteséglistát. Ezen a következők szerepelnek: több mint 2000 harckocsit, 4500 páncélozott harcjármű, több mint 1000 tüzérségi rendszer, 250 repülőgép és 200 helikopter, közel 1000 drón, 15 hajó, több ezer egyéb felszerelés.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine