Az orosz-ukrán háború 200. napja – FRISSÜL

Immár kétszázadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Több ukrán megyéből légicsapások miatti áramkimaradást jeleztek

Vasárnap este Harkiv város több kerületében megszakadt az áramellátás, a polgármester szerint az orosz erők mértek csapást infrastrukturális objektumokra, közben több megyéből is áramszünetet jeleztek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint helyi lakosok számoltak be arról, hogy Harkiv több kerületében nincs áram és vezetékes víz sem. Később Ihor Terehov polgármester közölre, hogy az oroszok megtámadtak egy infrastrukturális létesítményt Harkivban.
A légicsapás következtében a város számos részén elment az áram. Ugyanezen okból nincs víz az érintett kerületekben, mert a szivattyúk nem működnek. „Ez az orosz agresszor aljas és cinikus bosszúja azért, mert hadseregünk sikereket ért el a fronton, különösen a harkivi régióban” – írta Terehov. A megye több más településéről is jeleztek áramszünetet, így Lozovából és Derhacsi térségéből is.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó megerősítette, hogy az orosz erők mértek csapást létfontosságú infrastrukturális létesítményekre.
A Szuszpilne hírportál beszámolója szerint a szomszédos megye székhelyén, Poltavában is több kerületben elment az áram és nincs vezetékes víz sem. Ugyancsak áramkimaradást jelentettek a Donyeck megyei Kramatorszkból. Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elektromos hálózat teljesítménye az egész régióban instabil.
Valentin Reznyicsenko Dnyiporpetrovszk megyei kormányzó úgyszintén arról számolt be, hogy régiójának több városa és kistérsége áram nélkül maradt az orosz támadások miatt.
Az Ukrajinszka Pravda szerint még az oroszországi Belgorodban is jeleztek elektromos problémákat. A hírportál hozzáfűzte, hogy vasárnap este Ukrajna egész területén – Krím félsziget kivételével – mindenütt megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Kormányzó: az ukrán erők már több mint negyven települést felszabadítottak Harkiv megyében

Az ukrán erők már több mint negyven települést szabadítottak fel a harkivi régióban – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó vasárnap egy sajtónyilatkozatban, amelyet hivatalának sajtószolgálata is közzétett internetes oldalán.

A tisztségviselő hozzáfűzte, hogy „valójában sokkal több a felszabadított település, csak ez az adat nem közölhető, tekintettel az ukrán hadsereg folyamatban lévő hadműveletének érdekeire”.
„Felszabadítottuk területeink jelentős részét a csuhujivi járásban, Kupjanszk és a Balaklija térségében. Egységeink benyomultak Kupjanszkba, az izjumi járás településeinek felszabadítása pedig folyamatban van. Összességében északi, északkeleti irányban fegyveres erőink tartják pozícióikat. Az ellenség folyamatosan próbálja támadni őket, megpróbál áttörni, mindenféle fegyverrel: légi csapásokkal, rakéta-sorozatvetőkkel, ágyútüzérséggel támad” – fejtette ki Szinyehubov.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zeleszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében még harminc visszafoglalt Harkiv megyei településről beszélt.
A hírportál arra is emlékeztetett, hogy szombaton az orosz erők elhagyták Izjum városát és több települést a harkivi régióban.
Vadim Krohmal, Kupjanszk polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy vasárnap délelőtt az orosz erők lőtték a városnak azt a felét, amely már teljesen ukrán ellenőrzés alá került. Elmagyarázta, hogy Kupjanszkot az Oszkil folyó két részre osztja. „Ma a jobb parton, ahol a város központja van, a helyzet nem könnyű, de már teljesen hadseregünk ellenőrzi. Ami a bal partot illeti, ott még vannak apró kérdések. A terület megtisztítása még tart” – fogalmazott a városvezető. Szavai szerint a város jobb partja ellen hajtottak végre támadást az orosz erők, és közvetlenül a civil lakosokra lőttek.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében megerősítette, hogy Harkiv megyében az orosz csapatok gyors tempóban hagyják el állásaikat, és az általuk megszállt területek mélyére vagy Oroszország területére „menekülnek”. A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy az oroszok a dél-ukrajnai Herszon megyében is több településnél visszavonultak. Független forrásból a harctéri jelentéseket nem lehet ellenőrizni.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben egy francia lapnak kommentálta Emmanuel Macron francia elnök felhívását arra, hogy Kijev „tartsa nyitva” a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: Putyinnal a tárgyalások legjobb színtere a csatatér.
„Macron elnöknek joga van eldönteni, kivel beszél. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a Putyinnal való megbeszélések legjobb helye a csatatér” – fogalmazott Kuleba. Szerinte az orosz elnökkel folytatott telefonos megbeszélések nem hoznak eredményt. „Nincs értelme, mert hazug, és azt hiszem, hogy Emmanuel Macron tudja ezt. Emlékszem, milyen rendkívüli erőfeszítéseket tett a háború előtt a konfliktus megelőzése érdekében. Semmi sem utal arra, hogy Putyin azóta meggondolta volna magát, vagy készen állna a tárgyalásokra” – fejtette ki az ukrán miniszter.
Kuleba ugyanakkor egyetértett a francia elnökkel abban, hogy Ukrajna „a megfelelő időben” tárgyalások útján békét köthet Oroszországgal. „Bármely háború diplomáciával végződik. De még meg kell látnunk, milyen feltételekkel közelítjük meg ezt a pillanatot: győztesként vagy vesztesként, mert ez számít. Mi a győztes pozíciójában akarunk tárgyalóasztalhoz ülni, és ez a csatatéren dől el” – mondta.

Putyin Macronnak: el kell érni, hogy Kijev ne lövesse az zaporizzsjai atomerőművet

Katasztrofális következményekkel járhatnak a zaporizzsjai atomerőmű elleni rendszeres ukrán támadások, Kijevre befolyást kell gyakorolni a befejezésük érdekében – közölte vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a francia kezdeményezésre létrejött eszmecsere során Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőmű létesítményei, köztük a radioaktívhulladék-tároló elleni rendszeres ukrán támadások katasztrofális következményekkel járhatnak. Tájékoztatta Macront azokról az intézkedésekről, amelyeket orosz szakemberek tettek az erőmű fizikai védelmének biztosítása érdekében, és hangsúlyozta, hogy befolyást kell gyakorolni a kijevi vezetésre az erőműre mért csapások azonnali leállítása érdekében.
Az orosz államfői hivatal szerint összességében a vezetők „részletes és őszinte eszmecserét folytattak az ukrajnai helyzetről”, különös hangsúlyt fektetve a zaporizzsjai atomerőmű biztonságával kapcsolatos kérdésekre. A felek kifejezték készségüket a létesítmény körül kialakult helyzet ügyében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) részvételével zajló, politikamentes együttműködésre. Putyin arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán fegyveres erők a nyugati országok által szállított fegyverekkel folytatják a Donyec-medence városai polgári infrastruktúrájának célzott és tömeges lövetését, amit a civil lakosság megszenved.
Putyin azt is hangoztatta Macronnak, hogy az Ukrajnából exportált gabonának elsősorban a rászoruló országok igényeit kellene kielégítenie. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy az Európai Bizottság ne gördítsen akadályokat az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágya afrikai, közel-keleti és latin-amerikai piacokra való szállítása elé.
A két elnök megállapodott a párbeszéd különböző szinteken való folytatásában, beleértve a miniszterit is. Putyin és Macron legutóbb hosszú szünet után, augusztus 19-én beszélt telefonon egymással, ugyancsak a francia fél kezdeményezésére. A francia államfő szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott eszmecserét.

Ezres nagyságrendű ukrán veszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán hadsereg vesztesége a harkivi északi és mikolajivi-Krivij Rih-i déli frontszakaszon szeptember 6-10. között meghaladta a négyezer halottat és nyolcezer sebesültet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy vasárnap a hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Harkiv megyében az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel támadott ukrán katonai célpontokat. Emellett a donyecki régióban, Krasznoarmijszk vasútállomásánál Iszkander rakéták mértek csapást kirakodás közben az ukrán 28. gépesített lövészdandárra. A RIA Novosztyi hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el.
Konasenkov szerint az orosz harcászati légierő, valamint tüzérségi és rakétacsapatok az elmúlt egy nap alatt nyolc ukrán vezetésipontra, 43 tüzérségi egységra, 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy célfelderítő és -követő radarállomást Mikolajiv megyében. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, négy drónt, két Tocska-U ballisztikus és két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők 12, valamint kilenc lövedékét.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 153 helikoptert, 1933 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4883 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 831 rakétasorozatvetőt, 3378 tüzérségi löveget és aknavetőt eszközt, valamint 5469 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Konasenkov azzal vádolta meg Kijevet, hogy az orosz fegyveres erők által „felszabadított” területen kialakult helyzet destabilizálása és a polgári lakosság szenvedésének fokozása érdekében folytatja az energetikai infrastruktúra szándékos támadását. Szeptember elseje óta a zaporizzsjai atomerőmű és Enerhodar város területét az ukrán erők 26 alkalommal vették tüzérségi tűz alá, létszer is megszakítva a város áramellátását.
A szakadár Donyecki Népköztársaság területén az ukrán tüzérség 22 áramellátó létesítményre mért ismételt csapásokat – mondta. Emlékeztetett rá, hogy szeptember 1-jén a Donyecki Szénenergetikai Vállalat három bányáját lőtték, ahol több tucat bányász rekedt a föld alatt az áramkimaradás miatt. Szombaton Donyeck Petrovszkij kerületben 19 transzformátor-állomás áramellátása szakadt meg ukrán belövések miatt, aminek következtében több mint 1600 polgári létesítmény maradt áram nélkül.
A helyi Moszkva-barát hatóságok vasárnap közölték, hogy éjjel leállították a zaporizzsjai atomerőmű utolsó, hatodik reaktorblokkját, arra hivatkozva, hogy a létesítmény vezetékeit ukrán tüzérségi csapások megrongálták. A létesítmény újraindításának feltételeként a támadások megszüntetését és a frontvonal eltávolodását nevezték meg.
Az erőművet dízelgenerátorokról látják el árammal. A helyi polgármesteri hivatal szerint Enerhodar áramellátását is alternatív forrásokból biztosítják.
Vasárnap Ukrajna több orosz és szakadár ellenőrzés alá került településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorában azt mondta, hogy Oroszország nem zárkózik el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, „azoknak viszont, aki elzárkóznak, meg kell érteniük, hogy minél jobban elhúzzák ezt a folyamatot, annál nehezebb lesz megállapodni”.
Lavrov azt állította, hogy a Nyugat azért igyekszik távol tartani az orosz küldöttségeket a nemzetközi tanácskozásoktól, mert „fél az egyenes párbeszédtől”. Elmondta, hogy az orosz küldöttség még mindig nem kapta meg az amerikai vízumokat ahhoz, hogy rész vehessen az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő 77. ülésszakán.
A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint szombaton Az ihlet percei című előadással megkezdte 145. évadját a Mariupoli Drámaszínház. Mivel a színház épülete a háborúban erősen megrongálódott, az előadást egy másik helyszínen tartották meg. Az első előadást az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros náci megszállás alól való felszabadulásának szentelték.

Ukrán főparancsnok: az ukrán erők 50 kilométerre vannak az orosz határtól

Az ukrán csapatok folytatják az Oroszország által megszállt területek felszabadítását: szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is elkezdtek haladni, és már ötven kilométerre vannak az ukrán-orosz államhatártól – számolt be Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy Ukrajna több területet szabadított fel öt nap alatt, mint amennyit Oroszország április óta összes művelete során elfoglalt. Megjegyezték, hogy az ukrán erők helyenként mintegy 70 kilométeres mélységig is áttörték az orosz vonalakat. „Az ukrán erők nagy valószínűséggel Harkiv megyében Izjum városát is elfoglalják a következő 48 órában, ha még nem tették meg. Izjum felszabadítása lesz Ukrajna legjelentősebb katonai eredménye a márciusi kijevi csata megnyerése óta” – fogalmaztak a független amerikai intézet elemzői. Kiemelték: Izjum visszafoglalása megakadályozhatja Oroszországot abban, hogy a donyecki régiótól északnyugatra előrenyomuljon az E40-es autópályán, amelyet az orosz hadsereg megpróbált felhasználni arra, hogy Szlovjanszk és Kramatorszk irányában az ukrán erők „hátába kerüljenek”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a közösségi portálokon tudatta, hogy az ukrán erők felszabadítottak egy újabb kistelepülést, Cskalovszkét Harkiv megyében. „Ez mindenhol így lesz. Kiűzzük a betolakodókat minden ukrán városból és faluból” – tette hozzá az államfő, aki közzétett egy videófelvételt is arról, hogy felvonják az ukrán zászlót a településen.
Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz megszállók egy nap alatt 400 katonájukat, 33 páncélozott járművüket és 18 harckocsijukat veszítették el. A vezérkari összesítés szerint eddig 52 650 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 242 orosz repülőgépet, 213 helikoptert, 2154 harckocsit, 4617 páncélozott járművet és 1263 tüzérségi fegyvert.
A vezérkar jelentésében azt is írta, hogy a veszteségek miatt az oroszok az ideiglenesen megszállt területeken a férfi lakosság erőszakos mozgósítását tervezik, ezért a férfiaknak tilos elhagyni a településeket. Herszonban átkutatták a város keleti részében lévő lakóövezet lakásait, amelyekből az Antonyivszkij híd látható. Kahovka és Kozacke helyi lakosait az orosz hadsereg figyelmeztette, hogy ha az átkelőhelyekhez közelednek, tüzet nyitnak rájuk és agyonlövik őket – jelentette a vezérkar.
Hanna Zamazejeva, a Mikolajiv megyei tanács elnöke a Telegramon közölte, hogy az orosz erők támadást hajtottak végre a régióban Vozneszenszk település polgári létesítményei ellen, aminek következtében legalább két civil sérült meg.
Az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát Dnyipropetrovszk megye fölött – közölte a régió kormányzója. Ugyancsak orosz rakétát lőttek le a Cserkaszi megyei Umany fölött, a roncsok magánházakra zuhantak, de emberi sérülés nem történt – számolt be Ihor Taburec helyi kormányzó.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhotaom vállalat vasárnap a Telegramon közzétett közleményében a zaporizzsjai atomerőmű hatos számú energiablokkjának az ukrajnai villamos hálózatról történt lekapcsolását azzal magyarázta, hogy az elmúlt három napban a hatos blokk „sziget” üzemmódban üzemelt, vagyis csak az atomerőmű saját szükségleteit táplálta kritikusan alacsony energiaszinten, mivel a nukleáris létesítményt Ukrajna energiarendszerével összekötő valamennyi vonal megsérült az orosz bombázások miatt.
Az ukrán és az orosz oldal az atomerőmű és környéke lövetésével hetek óta egymást vádolja. Az Enerhoatom közleményében kifejtette, hogy szombat este, miután az egyik ilyen összekötő vonalat sikerült üzemképessé tenni, lehetővé vált az erőmű segédáramellátása Ukrajna energiarendszeréből. Ennek következtében született az a döntés, hogy lekapcsolják a hatos blokkot és áthelyezik a legbiztonságosabb állapotba, úgynevezett hidegleállásba. „Az ukrán villamosenergia-rendszer és az erőmű közti összekötő vezetékek ismételt károsodása esetén, amelynek kockázata továbbra is magas, a nukleáris létesítmény saját szükségleteit dízelgenerátorok fogják ellátni, amelyeknek az élettartama viszont igencsak korlátozott” – figyelmeztetett a vállalat.
Az erőmű utolsó működő blokkját helyi idő szerint 03.41-kor választották le az elektromos hálózatról. Még tartanak az előkészületek a lehűtésére és a hideg állapotba állításra – írta az Ukrajinszka Pravda az Enerhoatom közlése alapján. A hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 6-án a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiadott egy jelentést az enerhodari látogatásáról, amelyben megerősítette, hogy Oroszország katonákat és haditechnikai felszerelést tart a zaporizzsjai atomerőmű területén.

Hírügynökség: visszavonulnak az orosz erők Luhanszkban

sba kezdtek az orosz csapatok a 2014 óta megszállt Luhanszk térségében – számolt be a Nexta fehérorosz ellenzéki hírügynökség a Twitter-oldalán.

A Nexta idézi a régió ukrán katonai kormányzójának, Szerhij Hajdarnak a nyilatkozatát. „A jelentések szerint a támadók (az orosz erők – a szerk.) tömegesen menekülnek a megszállt Luhanszkból és Alcsevszkből” – írták a Twitteren a Hirado.hu szerint. Az információt nem lehet függetlenül ellenőrizni.

Ukrajna egy nap alatt harmincötször bombázta a Donyecki területet

Az Ukrán Fegyveres Erők egységei a nap folyamán 35 alkalommal tüzeltek a Donyecki Népköztársaság területére, amihez összesen 171 egységnyi különféle lőszert használtak fel – jelentette be vasárnap a köztársasági képviselet az ukrán háborús bűnökkel kapcsolatos kérdéseket ellenőrző és koordináló közös központban.

Az elmúlt 24 órában a misszió 35 olyan esetről számolt be, amikor az ukrán fegyveres erők támadtak – tudatta a misszió Telegram-csatornája.

Hozzátették, hogy az ukrán hadsereg a támadásokhoz nagy kaliberű tüzérségi lövegeket, köztük NATO-szabványú 155 milliméteres, valamint 120 milliméteres aknavetőt használt – írja a TASSZ.

Ukrajna az orosz-bosnyák edzőmérkőzés törlését akarja

Ukrajna futballszövetsége felszólította a sportág nemzetközi (FIFA) és európai szövetségét (UEFA), hogy akadályozzák meg az orosz-bosnyák edzőmérkőzést, amelyet Szentpéterváron terveznek megrendezni november 19-én, egy nappal a katari világbajnokság kezdete előtt.

Az ukrán szervezet – honlapjának híre szerint – egyúttal külön levélben a meccs törlésére hívta fel Bosznia-Hercegovina labdarúgó-szövetségét, amelyet magában az ex-jugoszláv tagországban is sokan élesen bíráltak a barátságos mérkőzés lekötéséért.
A világbajnokságra a bosnyákok nem jutottak ki, az oroszok pedig nem vehetnek részt rajta, mert februárban a FIFA és az UEFA is eltiltotta őket az ukrajnai háború miatt. Így a selejtezőben hiába értek el pótkvalifikációra jogosító helyezést, azon már nem indulhattak el.
Az orosz válogatott legutóbb tavaly novemberben játszott mérkőzést, amikor 1-0-ra kikapott Horvátország vendégeként világbajnoki selejtezőn. Legközelebb szeptember 24-én Kirgizisztánban, majd novemberben – szintén idegenben – a vb-résztvevő Iránnal vív barátságos mérkőzést.

Teljesen leállt a Zaporizzsja Atomerőmű, súlyosan megsérült az orosz ágyúzás miatt

Szeptember 11-én éjjel, 03:41-kor a Zaporizzsja Atomerőmű 6-os számú blokkját leválasztották az elektromos hálózatról – olvasható az Enerhoatom Telegram-oldalán. Ez azt jelenti, hogy a teljes erőmű leáll.

Az elmúlt három napban a hatodik erőmű nagyon gyengén üzemelt, csak a saját szükségleteit elégítette ki, azt is kritikusan alacsony teljesítményszinten, mivel a Zaporizzsja Atomerőmű összes kommunikációs vonala jelentős sérüléseket szenvedett az orosz ágyúzás miatt.

A villamosenergia-rendszerrel való kommunikációs vezetékek ismételt károsodása esetén, ami továbbra is nagy kockázatot jelent, az erőmű segédszükségleteit dízelgenerátorok biztosítják, amelyek élettartamát a technológiai erőforrás és a rendelkezésre álló dízel üzemanyag mennyisége korlátozza.

Az Enerhoatom vállalat minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megszervezze a Zaporizzsja Atomerőmű további dízel üzemanyaggal való ellátását – tették hozzá a közleményben.

Az erőműben kialakult vészhelyzet megelőzése érdekében le kell állítani a Zaporizzsja Atomerőművet, és meg kell akadályozni, hogy további támadás értje azt, tehát demilitarizált övezetet kell létrehozni körülötte. Ezt követően a kommunikációs vonalak megjavíthatók, a Zaporizzsja Atomerőmű bekapcsolható lesz, és a további biztonságos működésre is vissza tud állni – írja az Index.

Ellenőrzése alá vonta Balakliját az ukrán hadsereg

Az ukrán hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta a kelet-ukrajnai Harkiv megye Balaklija városát Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter vasárnap reggeli bejelentése szerint.

Ukrán hivatalos források szerint ugyanakkor szombat este ismét rakétatámadás érte Harkiv városát, legalább egy ember meghalt, több ház megrongálódott.

Rakétatámadást jelentettek az ország keleti részén fekvő Dnyipróból is. Borisz Filatov, a város polgármestere azt mondta, az egyik rakéta a központba csapódott be, több sebesültről tudnak, és tart a károk felmérése.

Mindeközben Volodimir Timosenko, a Harkiv megyei Hrakove rendőrfőnöke megerősítette, hogy az orosz erők elhagyták az ugyancsak Harkiv megyében található Hrakovét, és az ukrán rendőrség a városba érkezett.

„A hatóságok egyik legfontosabb feladata most a megszállók által elkövetett bűncselekmények felderítése”– tette hozzá a Hirado.hu szerint.

Zelenszkij: Moszkvának meg kell mutatnia, hogy kész a tárgyalásokra

Szombat esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, az ukrán hadsereg a hónap elején elindított ellentámadása során eddig 2000 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza. Leszögezte: a hadsereg „lépésről lépésre szabadítja fel az elfoglalt területeket”.

Az orosz csapatok jól döntöttek azzal, hogy a menekülést választották; megszállóknak nincs helye Ukrajnában – jelentette ki az elnök, és hozzátette: Moszkvának meg kell mutatnia, hogy kész a tárgyalásokra. Hangsúlyozta azonban: csak akkor tudnak asztalhoz üni, ha a Kreml elismeri, hogy megszállt ukrán területeket.

ORFK: 16 ezernél többen érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 6709-en léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9859-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 254 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal hatan – köztük két gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Kuleba: minél több fegyvert kap Ukrajna, annál hamarabb ér véget a háború

Az ukrán haderő elmúlt napokban végrehajtott ellentámadása megmutatta, hogy Ukrajna képes legyőzni az orosz erőket – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal közösen tartott sajtótájékoztatóján, szombaton.

A nyugati szövetségesek egy része kezdetben vonakodott attól, hogy fegyvereket küldjön Kijev számára, mert attól tartottak, hogy ezzel feldühítik Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Kijev azonban már nem kíváncsi a kifogásokra, fogaslmazott Kuleba.

Az ukrán fegyveres erők bebizonyították, hogy képesek legyőzni az orosz hadsereget. Ukrajna megteheti ezt az országba küldött fegyverekkel. Minél több fegyvert kap, annál hamarabb jut el a győzelemig, és a háború véget ér.

Oroszországba menekülhetett a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője

Az ukrán fegyveres erők sikeres ellentámadásai félelmet keltettek Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilinban, aki valószínűleg Oroszországba menekült – tudta meg a 24-es csatorna ukrán hírszerzési forrásokból.

A 24-es csatorna korábban arról értesült, hogy a Donyecki Népköztársaság fegyveresei pánikba estek az ukrán katonák fronton való előrenyomulása miatt. Kétségbeesésük fő kiváltó oka a mozgósítható férfiak hiánya. A szakadár köztársaságból a katonakorú emberek túlnyomó többségét már hadba küldték Ukrajna ellen. A megfelelő utánpótlás hiányában dönthetett úgy a Donyecki Népköztársaságot 2018 óta vezető Pusilin is, hogy inkább elmenekül. Az ukrán titkosszolgálat forrása nem árulta el, hogy pontosan hová szökött meg, de a legtöbben azt sejtik, hogy az orosz politikai vezetés biztosíthat neki védelmet.

Az ukrán fél egyelőre nem kommentálta a titkosszolgálati forrás információit.

Az ukrán fegyveres erők mintegy kétezer négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel

Volodimir Zelenszkij egy videóüzenetben közölte: az ukrán fegyveres erők mintegy kétezer négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az Oroszország elleni ellentámadás kezdete óta – írja az UNIAN ukrán hírügynökség.

Folytatódik katonáink mozgása a front különböző irányaiban. Szeptember eleje óta már mintegy kétezer kilométernyi területet szabadítottak fel. Ukrajnában nincs és nem is lesz helye a megszállóknak – mondta az ukrán elnök.

Nem sikerül az ukránoknak a várt előrenyomulás Lymannál

Heves harcok folyanak az ukrán és orosz erők között a Donyeck megyei Lyman külvárosában. Olekszandr Zsuravljov, az oroszok által megszállt Lyman polgármestere a Suspilne televíziónak elmondta, hogy a városban még nem sikerült kitűzni az ukrán zászlót.

Az ukránok elérték Liszicsanszk külterületét

Szerhij Haidai, Luhanszk megye kormányzója szeptember 10-én a Suspilne televíziónak elmondta, hogy a helyiek már láttak ukrán katonákat az oroszok által megszállt Liszicsanszk külvárosában.

Csődbe mehetett Ukrajna

Előfordulhat, hogy hamarosan már a béreket és a nyugdíjakat sem tudják kifizetni Ukrajnában, miután az ország gyakorlatilag csődbe ment – erről beszélt egy szakértő az M1-nek. Ukrajna már augusztusban bejelenttette hitelezőinek, hogy nem tudja fizetni adósságát, ami egyet jelenthet a csőddel. Több ország, köztük az Egyesült Államok viszont továbbra is óriási összegekkel támogatja Ukrajnát – számolt be róla az M1 Híradó.

Az orosz légvédelem lelőtt tizenhárom ukrán drónt Herszon és Zaporizzsja megyében

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők Mikolajiv megyében, Kaluha település közelében leromboltak egy radarállomást, továbbá hat fegyver-, illetve rakétaraktárat szerte a megyében.

Az orosz légvédelem lelőtt tizenhárom ukrán drónt Herszon és Zaporizzsja megyében, illetve a „Donyecki Népköztársaság” területén, valamint öt HIMARS rakétát a levegőben a Herszon megyei Nova Kahivka közelében – közölte Igor Konasenkov.

Az orosz védelmi tárca adatai szerint az ukrajnai háború kezdete óta az orosz erők 293 ukrán repülőgépet, 152 helikoptert, 1929 drónt, 4870 harckocsit és más páncélozott harci járművet, 830 rakéta-sorozatvetőt és 5432 speciális katonai gépjárművet semmisített meg.

Zelenszkij: az ukrán erők harminc települést foglaltak vissza Harkiv megyében

Az ukrán hadsereg ukrán médiajelentések és brit hírszerző források szerint több sikert is elért az orosz hadsereg ellen vívott ellentámadása során, így szombatra feltehetően visszafoglalták az Oroszországgal közvetlen vasúti kapcsolatban álló, az orosz erők utánpótlása szempontjából fontos Harkiv megyei Kupjanszkot.

Az ukrán médiában szombat reggel megjelent egy felvétel, amelyen több katona felvonja az ukrán zászlót a városházára a stratégiai fontosságú, 27 ezer lakosú Kupjanszk város központjában, amely eddig orosz kézen volt. A megyei és városi vezetésre hivatkozva az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál azt jelentette, hogy „az ukrán erők felszabadították Kupjanszkot”.

Az ukrán különleges erők a közösségi médiában tettek közzé felvételeket, amelyeken tisztjeik láthatók a Harkivtól 120 kilométernyire délre fekvő Kupjanszkban, amely „ukrán volt és mindig is az lesz.”
Kupjanszk elfoglalása azt jelentené, hogy orosz katonák ezrei rekednek a fontvonalon utánpótlás nélkül.

A Twitteren közzétett legutóbbi brit hírszerzési jelentés szerint egyes ukrán egységek „ötven kilométernyire hatoltak be a korábban orosz kézen lévő területekre” Harkiv megye déli részén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek este közölte, hogy az ukrán erők harminc települést foglaltak vissza Harkiv megyében.

Izjumnak a háború előtt 45 ezer lakosa volt, és fontos szerepe van az orosz katonai műveletek szempontjából.

Az egyik visszafoglalt faluban, Hrakovéban a Reuters brit hírügynökség munkatársa kiégett járműveket látott az orosz invázió jelképének számító Z felirattal, valamint szemetet és lőszereket az oroszok által sebtében kiürített állásokban.

Natalja Gumenyuk, a dél-ukrajnai katonai parancsokság szóvivője szombaton helyi újságírókkal közölte, hogy az ukrán hadsereg húsz kilométernyire, máshol ennél is mélyebben hatolt be a déli front több övezetében a februári támadás óta orosz kézen lévő területekre.

Kivonják az orosz erőket a kelet-ukrajnai Harkiv megye Balaklija és Harkiv településeinek körzetéből

Kivonják az orosz erőket a kelet-ukrajnai Harkiv megye Balaklija és Harkiv településeinek körzetéből, és Donyec megyébe csoportosítják át – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint. A TASZSZ-nak a Harkiv megyei orosz katonai és polgári hatóságra hivatkozó jelentése szerint folyik Izjum lakosainak kimenekítése Oroszország területére. A hatóság vezetője, Vlagyiszlav Szokolov szerint a városban nagy a pusztítás, igen súlyos a helyzet.

Megerősítette Kupjanszk visszafoglalását az ukrán védelmi minisztérium

Kijev azt állítja, hogy visszafoglalta a Harkivi területen fekvő, stratégiai fontosságú Kupjanszk városát.

Az északkeleti város regionális tanácsa a Facebookon tette közzé azokat a fotókat, amelyeken ukrán katonák láthatóak a városháza előtt. Kupjanszk jelentősége abban áll, hogy a kelet-ukrajnai vasútvonalak ott futnak össze az Oroszországba vezető vasútvonallal.

Natalja Popova, a tanács elnökének tanácsadója azt írta: „Kupjanszk, Ukrajna. Tisztelet az ukrán fegyveres erőknek!”

Orbán Balázs: át kell gondolni az Oroszország elleni szankciós politikát

Át kell gondolni az Oroszország elleni szankciós politikát – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány Polgári Piknik elnevezésű rendezvényének helyet adó Dobozy kúria előtt újságíróknak.

Orbán Balázs jelezte: Orbán Viktor miniszterelnök idei előadását az orosz-ukrán háború és annak Európára gyakorolt hatása fogja meghatározni.
Hozzátette: a szankciókkal „az oroszokat nem sikerült térdre kényszeríteni, Európa viszont egyre inkább térdre kényszerül”; elszabaduló energiaárak, soha nem látott infláció sújtja Európa valamennyi országát.
Emlékeztetett: amikor „az orosz agresszió elindult, Brüsszelben az a döntés született, hogy Európa szankciók bevezetésével tervezi megállítani őket, (…) és a szankciók kevésbé fognak fájni Európának, mint Oroszországnak”.
Eltelt fél év, a szankciókat erre az időre határozta meg az EU, így az őszi politikai szezon arról is fog szólni, hogy értékelni kell azokat – mondta.
Ha körül nézünk a világban, azt látjuk, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a háború nem ért véget – húzta alá.
Abszurd elképzelésnek tartotta, hogy az energetika területén működőképesen lehet bevezetni szankciókat Oroszország ellen, a szakirodalom szerint ugyanis a szankciókat egy nagy szereplő vezet be egy kis szereplővel szemben. „A helyzet ennek ellenkezője: Oroszoroszág energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe” – fogalmazott.
A szankciós politikát tehát át kell gondolni – mondta, és megerősítette, a magyar kormány kitart amellett, hogy a „legsérülékenyebb társadalmi csoportokat, alacsony keresetűeket, nyugdíjasokat, nagycsaládosokat szeretné megvédeni a következő időszakban”.
Kérdésre válaszolva kijelentette: az európai gázár-maximálás terve egy bújtatott energetikai szankciónak tűnik. Előfordulhat, hogy olyanok, akik eddig importáltak Európába energiát, ezek után nem fognak, ami még feljebb viszi az árakat. „Minden olyan európai megoldást támogatunk, ami az európai gáz- és energiaárak hatékony és értelmes csökkentése irányába mutat” – húzta alá.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine