Az orosz-ukrán háború 195. napja – FRISSÜL

Immár százkilencvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Handelsblatt: a földgáz árának hatósági korlátozását javasolja az Európai Bizottság

A földgáz árának piacfüggetlen, hatósági korlátozását javasolja az Európai Bizottság a romló európai energiapiaci helyzet miatt – írta kedden a Handelsblatt című német üzleti lap egy belső bizottsági dokumentumra hivatkozva.

A Handelsblatt hírportálján közölt beszámoló szerint a brüsszeli bizottság szakértői két megoldást dolgoztak ki. Az egyik az Oroszországból származó import földgázra vonatkozik. Az elképzelés szerint az Oroszországra az Ukrajna ellen indított háború miatt kivetett szankciókhoz hasonlóan uniós jogszabályt kellene alkotni arról, hogy az EU tagállamai az orosz fél által megnevezett ártól függetlenül a saját, közösségi árazási rendszerüket követik, és semmi szín alatt nem fizetnek többet a rendszerben rögzített maximális árnál.
Így az EU „diktálná” a földgáz árát Moszkvának, és korlátozná az Ukrajna elleni háborúra fordítható bevételeit, kihasználva, hogy a szükséges infrastruktúra – vezetékek – hiányában Oroszország egyhamar nem tudja más piacokon értékesíteni az eredetileg az EU-nak szánt földgázt.
Azonban Moszkva ellenlépésként leállíthatja az EU-ba irányuló gázexportot. Ezért ez a megoldás csak akkor jöhet szóba, ha a tagállamok vállalják ezt a kockázatot, beletörődnek abba, hogy akár teljesen elapadhat az orosz forrás – írta a Handelsblatt, rámutatva, hogy eleve igen csekély mennyiség érkezik, mert Moszkva egyoldalúan felfüggesztette a legnagyobb kapacitású vezetékrendszer, az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 üzemeltetését.
Hozzátették: erről az „árplafon” megoldásról régóta tárgyalnak a tagállamok, de nem sikerült többséget szervezni mögé. Mindenekelőtt a német kormány húzódozott, mondván, hogy az EU nem adhat ürügyet a Kremlnek a földgázszállítások visszafogására.
Az Északi Áramlat leállításával ez az érv már nem érvényes – fejtette ki a Handelsblatt, hozzátéve: Berlinben nem számítanak arra, hogy az orosz fél újra üzembe helyezi a vezetékrendszert.
Az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv elemzésében vázolt másik lehetséges megoldás az uniós piaci beavatkozás. Az elképzelés azon a megfigyelésen alapul, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben kialakult energiaválság előtt a földgáz nagykereskedelmi árát az EU teljes területén a hollandiai földgáztőzsde (TTF) határozta meg, az utóbbi hónapokban viszont jelentős regionális eltérések mutatkoznak.
Az eltérések alapján az EU-t két területre, egy zöld és egy vörös zónára kellene osztani. A zöld zónába kerülnének azok az országok, amelyekben alacsony a függőség az orosz földgázszállításoktól, és így a földgáz ára is viszonylag alacsony. A vörös zónába kerülnének az orosz szállításoktól erősen függő és a TTF-en kialakuló szintnél jóval magasabb árakkal küszködő országok.
A javaslat szerint a vörös zónában kellene korlátozni a földgáz árát egy rugalmas, a TTF-en végbemenő mozgásokhoz igazított rendszerrel, amely a maximális árat határozná meg. Ez mindig magasabb lenne, mint a tőzsdei ár, de nem emelkedhetne a végtelenségig, így egyszerre lehetne biztosítani az ellátást és csökkenteni az orosz földgázfüggőséggel küszködő országok terheit.
Ugyanakkor – tette hozzá a Handelsblatt – úgy tűnik, hogy a tanulmány szerzői sem teljesen elégedettek az elképzeléssel. Tanulmányukban azt írták, hogy az árképzési feltételek és az irányítás technikai részleteinek meghatározása „rendkívül összetett” feladat, és ez a bonyolultság a rendszerhez csatlakozó tagállamok számának emelkedésével együtt növekedne.
Azt is kiemelték, hogy „nagy kihívás” lenne biztosítani, hogy a földgáz ilyen erőteljes piaci beavatkozás mellett is eljusson oda, ahol a legnagyobb szükség van rá – idézte a Handelsblatt az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek szombati tanácskozásának előkészítő munkálatai részeként készült elemzést, amelyről a Süddeutsche Zeitung című lap is beszámolt.

Az EU az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodás teljes felfüggesztését javasolja

Az Európai Bizottság a schengeni vízumok könnyített kiadását lehetővé tevő EU-orosz megállapodás teljes felfüggesztését javasolja, valamint azt, hogy ne ismerjék el az orosz hadsereg által megszállt ukrajnai területeken kiállított orosz útleveleket – jelentette be Ylva Johansson uniós belügyi biztos kedden Brüsszelben.

Ylva Johansson közölte: a vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztése válasz az Európai Unió biztonsági érdekeit és a tagállamok nemzetbiztonságát az ukrajnai háború miatt fenyegető fokozott kockázatokra.
Az orosz állampolgárok többé nem lesznek jogosultak az uniós beutazást megkönnyítő rendszer használatára, ehelyett hosszabb, drágább és nehezebb vízumkérelmezési eljárással kell szembesülniük – közölte az uniós biztos. Az uniós beutazást kérelmező orosz állampolgárok esetében is az uniós vízumkódex általános szabályai lesznek érvényesek, amelyek szerint egyebek mellett a vízumdíj az eddigi 35 euróról 80 euróra emelkedik. A vízumkiadás határideje a kérelem beadásától számított 10-ről 15 napra hosszabbodik, de egyedi esetekben legfeljebb 45 napra is hosszabbítható, ha a kérelem további vizsgálatára van szükség.
„Egy olyan ország, amely háborút folytat egy másik európai állam ellen, nem jogosult vízumkönnyítésre mindaddig, amíg romboló külpolitikát képvisel, folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi szabályokon alapuló rendet” – fogalmazott az uniós biztos.
Kiemelte: az EU továbbra is biztosítja a belépést a lényeges célból beutazó orosz vízumkérelmezők bizonyos kategóriái, köztük az uniós polgárok családtagjai, az újságírók, a másként gondolkodók és a civil társadalom képviselői számára.
Az Európai Bizottság emellett közös uniós megközelítést is javasolt az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken kiállított orosz útlevelek elismerésének elutasítására. A jogalkotási javaslat szerint ez minden tagállamra kötelező érvényű lenne.
Következő lépésként az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megvizsgálja a vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztésére vonatkozó javaslatot. Elfogadását követően a felfüggesztés az EU hivatalos lapjában való közzétételt követő második napon lép hatályba.

Polgármester: egy robbanás után megszűnt az áram- és vízellátás Enerhodarban

Egy nagy robbanás után megszűnt az áram- és vízellátás az orosz megszállás alá került Enerhodarban, ahol a zaporizzsjai atomerőmű is van – közölte Dmitro Orlov, a délkelet-ukrajnai város polgármestere kedden a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„Ma 12:20-kor Enerhodar lakosai arról számoltak be, hogy erőteljes robbanást hallottak a városban. Ezt követően Enerhodarban egyszerre megszűnt az áram- és a vízellátás” – írta a polgármester. Hozzátette, hogy az eset körülményeit vizsgálják.
Az orosz híradások is megerősítették, hogy a városban nincs áram, és ezért az ukrán fegyveres erőket okolták. Az oroszok azt mondják, a zaporizzsjai erőmű területén sérült meg egy elektromos vezeték.
Hírszerzési adatok szerint az elmúlt hetekben, de különösen az elmúlt napokban egyre több lakó hagyta el Enerhodart ukrán ellenőrzésű terület felé. A város lakói így reagálnak arra az egyre csak növekvő veszélyre, hogy ellenőrizhetetlenné válnak a folyamatok az erőműben, és nem ismert a létesítmény állapota – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Szerhij Bratcsuk, a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy újabb robbanások voltak a szomszédos, javarészt orosz megszállás alá került herszoni régióban, és több találat érte az orosz erők haditechnikai felszereléseit. Keddre virradóan találat érte Csonobajivkánál és Hola Prisztany településénél az orosz állásokat, Nova Kahovka térségében pedig egy orosz hadifelszerelés-raktárt – tette hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda azt írta Kirilo Sztremouszovra, az oroszokkal együttműködő „adminisztráció” helyettes vezetőjére hivatkozva, aki a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozott, hogy az orosz csapatok feladták a herszoni Antonyivszkij-híd helyreállításának tervét. A hídra az ukrán erők az elmúlt hetekben többször is csapást mértek, és járművek számára tejesen járhatatlanná tették. „Egyelőre senki nem állítja helyre az Antonyivszkij-hidat, mert nincs értelme” – mondta Sztremouszov. Ugyanez a helyzet a Nova Kahovka-i híddal. Hozzátette, hogy „nem nagyon érdeklik őket a hidak”, mert vannak más átkelőhelyek, ami alatt nyilvánvalóan pontonhidakat értett.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben arra mutattak rá, hogy az ukrán ellentámadás jelentősen gyengíti Oroszország logisztikai és adminisztratív képességeit a megszállt déli területeken. Az ukrán erők fokozatosan csökkenteni akarják az orosz taktikai és hadműveleti képességeket Herszon megyében, ami valószínűleg hatással lesz a megszálló hatóságok által kinevezett „tisztviselők” adminisztratív képességeire – fejtették ki.
Az ISW megjegyezte, hogy az ukrán katonai vezetés hírzárlatot rendelt el az ukrán ellentámadás előrehaladtáról, de beszámoltak arról is, hogy megsemmisültek az orosz vezetékes kommunikációs vonalak a herszoni régió központjában, és hogy az ukrán különleges erők műveletet hajtottak végre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bázisa ellen az Enerhodar melletti Kamjanka-Dnyiprovszkában.
Közben az orosz erők rakétacsapást mértek a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városra, aminek következtében kigyulladt egy olajraktár – közölte Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó. Egyelőre nem tudják, hogy történt-e személyi sérülés.
Az orosz erők ismét rakétatámadást intéztek Harkiv város központja ellen. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közölte, hogy egy lakóépület három lépcsőháza összeomlott, de sikerült a romok alól élve kimenteni az embereket. A sérültek számát még nem tudják, de kórházba senkit sem kellett szállítani.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó bejelentette, hogy az orosz erők rakétacsapásai romba döntöttek egy gimnáziumot Kurahove településen. Kiemelte, hogy ez már a 274. iskola a régióban, amelyet a háború kezdete óta lőttek az oroszok, és a 29., amelyet földig romboltak.
A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium közölte, hogy újabb 25 ukrán katona holttestét kapták vissza csere keretében az oroszoktól. Arról nem számoltak be, hogy cserébe hány orosz katona holttestét adták át.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi jelentése szerint eddig 50 150 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, az elmúlt napban 350.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren azt írta, hogy akik készek Ukrajna feladásával kiengesztelni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, „olyan alkut kötnek az ördöggel”, amely nem hoz sem békét, sem stabilitást. Figyelmeztetett: Putyin azzal, hogy az energiahordozókkal „zsarol, minden európai otthon stabilitását és jólétét akarja tönkretenni”.

Lavrov: Moszkva elkérte Borrell Oroszországot lefasisztázó beszédének szövegét

Moszkva elkérte az EU-tól annak a beszédnek a szövegét, amelyben Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője nyilatkozatának fordítása szerint fasisztának minősítette Oroszországot – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kedden Moszkvában.

„Elkértük Borrell irodájától a beszéd spanyol nyelvű átiratát. Nem kaptuk meg. Teljes körű tisztázásra törekszünk, és ha ma nem kapjuk meg ezt az átiratot spanyolul, levonjuk a megfelelő következtetéseket” – mondta a tárcavezető.
Lavrov szerint „ha beigazolódik az, amiről a világmédia beszámolt, akkor természetesen nagyon nagy kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell eljárni az ilyen emberekkel”. Emlékeztett rá, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeként Borrell nevezi ki azokat, akik az EU-t külföldön, köztük Oroszországban is képviselik. Moszkvában az előre tervezett váltás keretében Roland Galharague fogja átvenni az uniós képviselet vezetését, miután elődje, Markus Ederer szeptember 1-jén távozott posztjáról.
„Ha Borrel úr ilyen ösztönösen magától értetődőnek tartja – ahogy ő fogalmazott – a +fasiszta rezsim+ elleni harcot, akkor nagyon szeretném tudni, milyen utasításokat, milyen útmutatást adott moszkvai képviselőjének, és hogy milyen irányvonalat fog követni ez a képviselő” – tette hozzá Lavrov.
Borrell egy olyan kijelentésével haragította magára Moszkvát, amelyet az Európai Parlament hétfői prágai interparlamentáris konferenciája alkalmából videokapcsolaton keresztül tett. Az uniós fődiplomata az eseményen angolul beszélt, majd áttért anyanyelvére, a spanyolra. A szinkrontolmácscsere után Borrell hangja már nem hallatszott, az angol fordításban viszont a képviselők egyik kérdésére adott válasza így végződött: „Egyelőre nincs konkrét tervünk arra, hogyan győzzük le a fasiszta Oroszországot és annak fasiszta rezsimjét.”
Borrell a váltást azzal magyarázta, hogy spanyolul pontosabban és gyorsabban tud válaszolni a kérdésekre. Az angol nyelvű fordítást a konferenciát megrendező cseh fél biztosította. A fődiplomata egy észt parlamenti képviselőnek válaszolt, aki a „fasiszta Oroszország” kifejezést használva tette fel kérdését.
A brüsszeli magyarázat szerint Borrell válaszában megismételte a kérdést, amikor ezt a kifejezést használta, a spanyolról angolra fordító tolmács pedig nem jelezte, hogy idézetről van szó. Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője azt mondta, hogy a főképviselő nem nevezte Oroszországot „fasiszta államnak vagy fasiszta rezsimnek”, és hogy szerinte fordítási hiba történt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta az üggyel kapcsolatban: ilyen kijelentésekkel Borrell „diplomataként teljesen lenullázza magát”, és hogy mostantól fogva nem tekinthető relevánsnak, amit Oroszországról mond. Kedden úgy fogalmazott, hogy Oroszország „rosszul viszonyul az ilyen fordításhoz és az olyan pontatlan megfogalmazásokhoz, amelyek lehetővé teszik az ilyen téves fordításokat”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden „elfogadhatatlannak és „visszataszítónak” nevezte Borrell kijelentését. Megjegyezte, hogy szerinte az uniós fődiplomata szóvivőit ebben az ügyben hazugságra kényszerítették, ők pedig megpróbálták a tolmácsra hárítani a hibát.

Rakétatámadás érte Nikopolt, több épület összedőlt

Valentyin Reznichenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról számolt be, hogy keddre virradó éjszaka az orosz erők háromszor támadták Nikopol városát Grad típusú rakétavetővel, számolt be a Kivev Independent hírportál.

A kormányzó közlése szerint két embert kellett kórházba szállítani, az állapotukról azonban nem adott tájékoztatást. A támadás következtében mintegy 20 emeletes épület, valamint 11 ház sérült meg, egy lakóház pedig teljesen megsemmisült.

Súlyos probléma, hogy jelenleg a városban több mint 2000 lakos van áramellátás nélkül, mondta Valentyin Reznicsenko.

Bloomberg: az orosz gazdaság akár tíz évig is recesszióban maradhat

Oroszország hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval nézhet szembe az amerikai és európai szankciók miatt, és veszélybe kerülhetnek azok az iparágak, amelyekre az ország gazdasága évek óta támaszkodik – közölte a Bloomberg hírügynökség az orosz kormány belső jelentésére hivatkozva, amelyet a Kommerszant orosz gazdasági lap idézett. Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter megerősítette a jelentés létét azáltal, hogy szerinte az olyan elemző számításokat tükröz, amelyek megmutatják, hogyan fog fejlődni az ország gazdasága a szankciókkal szembeni ellenállás nélkül.

„Ezeket a forgatókönyveket működő horrortörténetekként kell kezelni. Ezek olyan elemző számítások, amelyeket csak arra használtunk, hogy kiszámoljuk, mi lesz, ha nem állunk ellen, nem teszünk semmit” – mondta Makszim Resetnyikot gazdaságfejlesztési miniszter újságíróknak kedden a Vlagyivosztokban zajló 7. Keleti Gazdasági Fórumon.
A Bloomberg azt írta, hogy a dokumentum, amely tisztviselők és szakértők hónapokig tartó munkájának eredménye, és megpróbálja felmérni Oroszország gazdasági elszigetelődésének valódi hatását Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója miatt, borzasztóbb képet fest, mint a kormányzati tisztviselők általában derűlátó nyilvános nyilatkozataikban megfogalmaznak. A Bloomberg betekintést nyert a jelentés egy példányába, amit a legfelsőbb vezetők zárt ajtók mögötti ülésére készítettek augusztus 30-án. A tanácskozást ismerő emberek megerősítették a jelentés hitelességét.
A kormányzati jelentésben bemutatott három forgatókönyv közül kettő szerint jövőre felgyorsul az orosz gazdaság visszaesése, és a gazdaság teljesítménye csak az évtized végén vagy később áll vissza az Ukrajna elleni agresszió kezdete előtti szintre.
Az „inerciálisnak” elnevezett forgatókönyv azt feltételezi, hogy a gazdaság jövőre 8,3 százalékkal gyengül 2021-hez képest és ezzel eléri a mélypontot a visszaesés. A „borúlátó” forgatókönyv szerint a mélypont 2024-ben lesz, akkor a GDP 11,9 százalékkal marad el a tavalyi szinttől.
Minden forgatókönyv szerint nő a szankciók nyomása, és bővül az ahhoz csatlakozók száma. A kormányjelentés szerint Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.
A jelentés kitért arra is, hogy a szakemberhiány milyen hatást gyakorol a gazdaságra. A dokumentum készítői szerint 2025-ig akár 200 ezer informatikus is elhagyhatja az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „agyelszívás” növekedéséről.
A jelentés szerint az Európába, Oroszország fő exportpiacára irányuló gáz teljes leállítása évi 400 milliárd rubel (6,6 milliárd dollár) kieső adóbevételt jelenthet. A kieső árbevételt új exportpiacokkal még középtávon sem lehet teljes mértékben kompenzálni. A jelentés figyelmeztet, ha a világgazdaság recesszióba süllyed, Oroszország exportja tovább csökkenhet, ez pedig a rubel zuhanását és az infláció megugrását idézheti elő.
A jelentés összeállítói szerint egyszerűen nincsenek alternatív beszállítók egyes kritikus importtermékekhez. Még a mezőgazdasági szektorban is, ahol a Kreml a külföldi készletek pótlására tett erőfeszítéseit hangoztatja, a kulcsfontosságú inputoktól való függés arra kényszerítheti az oroszokat, hogy csökkentsék élelmiszer-fogyasztásukat, mivel a készletek apadnak. A nyugati technológiához való hozzáférés korlátozása miatt pedig Oroszország egy-két generációval lemaradhat a jelenlegi szabványoktól, mivel kénytelen kevésbé fejlett kínai és délkelet-ázsiai alternatívákra hagyatkozni.
A gazdaságfejlesztési minisztérium legfrissebb becslése szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 2,9 százalékkal csökken az idén. A minisztérium korábbi előrejelzése 7,8 százalékos visszaesésről szólt, amit később 4,2 százalékra, majd a jelenleg is érvényes 2,9 százalékra módosítottak. Makszim Resetnyikov kedden azt mondta, hogy 2024-től az orosz gazdaság „fenntartható pluszba” kerül.

Elérte az 50 ezret az elesett orosz katonák száma az ukránok szerint

Az Ukrán Fegyveres Erők beszámolója szerint szeptember 6-ra elérte az 50 ezret az elesett orosz katonák száma.

Az ukrán jelentés szerint a háború február 24-ei kezdete óta

• 2077 orosz tank,
• 4484 páncélozott harcjármű,
• 1179 tűzérségi rendszer, valamint
• 236 légi jármű semmisült meg.

Belarusznál erősítik a határvédelmet az ukránok

A heves támadások miatt megerősíti az ukrán hadsereg Szumi és Csernyihiv régió védelmét – számolt be Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határszolgálat szóvivője.

A közelmúltban Szumi régió ágyúzása mellett megnövekedett a Csernyihiv régió elleni támadások száma is. Az ukrán védők az újabb invázió ellen erősítik meg a terület határvédelmét – emelte ki Demcsenko az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Társasházba csapódott egy bomba Harkivban

A szeptember 6-i támadások következtében megsemmisült egy lakóház Harkiv központjában – számolt be Oleg Szinyehubov, a város katonai igazgatásának vezetője.

A sérültekkel kapcsolatos információk pontosítása jelenleg is folyamatban van. Egyelőre senkit sem ápolnak kórházban – írta Telegram-csatornán a vezető az Index szerint.

Újabb területeken indítottak ellentámadást

Egy magas rangú ukrán elnöki tanácsadó azt állította, hogy az ukrán erők ellentámadást folytatnak az ország keleti és délkeleti részén – írja az Index.

„Ukrajna fegyveres erőinek ellentámadási akciói nemcsak Ukrajna déli részén, hanem keleten és délkeleten is zajlanak” – közölte Olekszij Aresztovics a Telegram-csatornáján hétfőn késő este.

Az Ukrajna déli részének felszabadítására irányuló hadművelet kezdete óta hadseregünk több települést is felszabadított a Dnyeper nyugati partján.

Ezek finom mozgások a térképen, de a front különböző szektoraiban indított ellentámadások az egész helyzet megváltozását jelzik előre – közölte Aresztovics, aki a Guardian szerint azt állította, hogy a Dnyeper jobb partján elkezdték bekeríteni az orosz erőket, és azt jósolta, hogy egy hónapon belül „rendkívül nehéz helyzetbe” kerülnek.

Oroszország fokozhatja a megszállt területeken való toborzást

Az orosz hatóságok várhatóan nyomást gyakorolnak a megszállt területek lakosságára.

Az Institute of the Study of War (ISW) amerikai külpolitikai elemző intézet feltételezése szerint Oroszország várhatóan erőszakkal fogja toborozni a hadserege által megszállt területek lakóit, hogy kompenzálja a háborúban eddig elszenvedett veszteségeit, számolt be az NTV német hírportál.

Az ISW közösségi oldalára feltöltött térképen mutatta be az orosz haderő lehetséges ukrajnai átcsoportosításait, hozzátéve, a mozgósítás célja regionális önkéntes zászlóaljak felállítása, aminek érdekében az orosz hatóságok várhatóan nyomást fognak gyakorolni a megszállt területek lakosságára.

ORFK: mintegy 12 ezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5381-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6343-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 209 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 18-an érkeztek – köztük 5 gyerek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Zelenszkij jelentette be a harkovi lőszerraktár felrobbantását

Az ukrán elnök hétfő esti beszédében azt is mondta, hogy a katonái folytatják az orosz lőszerraktárak, bázisok, átkelőhelyek és főhadiszállások megsemmisítését.

Az ukránok tegnap Harkovban robbantottak fel egy orosz lőszerraktárt.

Orosz veszteségek Dél-Ukrajnában

Az ukrán hadsereg jelentése szerint az oroszok tegnap négy harckocsit, egy Kamov Ka-50 helikoptert, valamint 12 páncélozott járművet vesztettek a dél-ukrajnai harcok során. A jelentés szerint az eszközök mellett az oroszok 86 katonát vesztettek.

Gazprom: Robbanásveszélyes lenne üzemeltetni a meghibásodott gázturbinát

Tűz- vagy robbanásveszélyes lenne az Északi Áramlat gázvezeték Portovaja kompresszorállomásán lévő Trent 60-as gázturbina további üzemeltetése az olajszivárgás kijavítása nélkül – közölte a Gazprom orosz állami gázvállalat hétfőn este.

A Gazprom pénteken jelentette be, hogy az eredeti tervek szerint háromnapos karbantartásra leállított Északi Áramlat 1 nem tudta folytatni működését, mert az egyetlen üzemben lévő Trent 60-as egységénél olajszivárgás lépett fel. A gázvezetéket a tervezett karbantartás után szombaton kellett volna ismét üzembe helyezni, azonban a gázszállítás hétfőn sem indult újra.

A német Siemens Energy szóvivője úgy reagált, hogy a cége a Gazprom megállapítását nem tekinti technikai indoknak a vezeték leállítására.

Az orosz gázvállalat rámutatott, hogy korábban más turbináknál is észleltek hasonló szivárgást, ami rendszerszintű hibára vall.

Von der Leyen: az EU korlátozni szeretné a csővezetékeken Európába szállított orosz gáz árát

A dráguló energiaárak leküzdését célzó, hamarosan bemutatni tervezett európai bizottsági javaslatok célja a csővezetékeken Európába szállított orosz gáz árának korlátozása – közölte Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke hétfőn.

Von der Leyen Twitter-üzenetében közölte: az Európai Bizottság tervezett javaslatainak célja továbbá a villamosenergia-kereslet visszaszorítása, valamint az energiacégektől származó adóbevételek felhasználása a kiszolgáltatott fogyasztók és vállalkozások támogatására.
A brüsszeli testület emellett támogatni akarja azokat a villamosenergia-termelőket, amelyek likviditási nehézségekkel küszködnek – húzta alá. Kijelentette továbbá, Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát a kínálat csökkentése és az energiapiacok manipulálása révén. Putyin „el fog bukni, Európa lesz a nyertese” a kialakult helyzetnek – tette hozzá üzenetében az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen várhatóan szeptember 14-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondani tervezett évértékelő beszéde keretében mutatja be a kialakult európai energiahelyzet megoldását célzó uniós bizottsági javaslatot.

Robbanás rázta meg Mariupolt

Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petr Andrjuscsenko Telegram-csatornáján jelentette be:

Hangos robbanás rázta meg Mariupol városát hétfő délután.

Hozzátette, hogy valószínűleg sikerült több megszállót is kiiktatni – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine