Az orosz-ukrán háború 191. napja – FRISSÜL

Immár százkilencvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz külügyminsztérium: a radioaktív sugárzásnak nem kell vízum

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pénteken egy sajtótájékoztatón azt mondta: az Európai Unió jelenleg az orosz vízummegállapodás felfüggesztésével foglalkozik, holott szerinte fontosabb kérdések is napirenden vannak.

A radioaktív sugárzásnak nincs szüksége vízumra ahhoz, hogy átjusson a határokon – ezt mondta az orosz szóvivő, majd hozzátette: ha valami történik a zaporizzsjai atomerőműben – amelynek környékén már régóta harcok dúlnak – akkor nem ez lesz a legnagyobb problémájuk.

Láthatóan többször károsodott a zaporizzsjai atomerőmű

Az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű láthatóan többször is megsérült – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója pénteken a Reuters jelentése szerint, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

A nemzetközi szervezet vezetője – aki küldöttség élén csütörtökön tett látogatást a nukleáris létesítményben – hangsúlyozta, hogy „ez tarthatatlan”. Hozzátette: az atomerőműben tartózkodása alatt „kényelmetlenül közelről” hallatszott a harc zaj.

Voltak pillanatok, úgy kétszer-háromszor, amikor nyilvánvaló volt, hogy nehézfegyverekkel, aknavetőkkel tüzelnek. Tényleg nagyon zavaró volt, mondhatom, mindannyiunk számára – fogalmazott Rossi. A NAÜ-igazgató a Twitteren közzétett videójában ismét megerősítette, hogy csapata továbbra is jelen lesz a zaporizzsjai atomerőműben.

Épp most fejeztem be az első áttekintést azokról a kulcsfontosságú területekről, amelyeket a létesítmény első megközelítése során látni akartunk. Természetesen itt még sok a tennivaló. A csapatom marad. És ami a legfontosabb, gondoskodunk a hosszú távú jelenlétről – hangoztatta Grossi.

A NAÜ-ellenőrök többsége – köztük Gross – csütörtöki látogatása után elhagyta az atomerőművet. A szervezet öt szakértője maradt a létesítményben.

Enerhoatom: visszakapcsolták az orosz támadások miatt leállt energiablokkot a zaporizzsjai atomerőműben

Újra rákapcsolták az ukrán elektromos hálózatra a zaporizzsjai atomerőműnek azt az energiablokkját, amely csütörtökön kapcsolódott le az orosz csapatok ágyúzása miatt – közölte az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„A zaporizzsjai atomerőmű 5-ös számú erőművi blokkja, amely tegnap az orosz megszálló erők újabb aknavetős támadása következtében lekapcsolt, 13 óra 10 perckor csatlakozott az elektromos hálózathoz, és fokozatosan növekszik a teljesítménye” – írta az Enerhoatom. Jelentése szerint az atomerőműben jelenleg két blokk üzemel, amelyek Ukrajna szükségleteire termelnek áramot. A berendezések és a biztonsági rendszerek működésével kapcsolatban nincs az ukrán vállalatnak információja – tették hozzá.
Az Enerhoatom csütörtökön közölte, hogy helyi idő szerint 4 óra 57 perckor az orosz erők újabb aknavetős támadása következtében az atomerőműben működésbe lépett a veszélyhelyzeti védelmi rendszer, és az üzemelő 5-ös energiablokk leállt.
Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az orosz erők cselekményei miatt kiképzés indult a sugárbetegek kezelésére, és már külön egészségügyi osztályt is nyitottak az ilyen betegek fogadására. „Gyakorlatsorozat indult a speciális szolgálatok képességeinek tesztelésére. Mára az egyik egészségügyi intézménybe harmincágyas, átalakított osztályt telepítettek a sugársérült betegek fogadására. Ha szükséges, lehetőség van több ágy elhelyezésére is” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy nemzetközi partnerek segítenek a megyei egészségügyi ellátás javításában.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy Herszon megyében megsemmisítettek egy orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet. A parancsnokság hírt adott továbbá 37 orosz katona, három harckocsi, négy tarack, egy Grad rakéta-sorozatvető, tíz darab páncélozott jármű és lőszerek megsemmisüléséről a Herszon megyében lévő Beriszlav térségében.
Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajiszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz csapatok a frontvonal teljes hosszán hajtottak végre támadásokat, amelyek nem jártak sikerrel. Különösen a Donyeck megyei Bahmut térségét érte heves támadás. Az ukrán erők visszaverték a támadásaikat Szoledar, Bahmutszke és Veszela Dolina településeknél, a csecsen alakulatok előrenyomulását pedig Zajceve és Majorszk irányában állították meg az ukrán csapatok.

A G7 csoport továbbra is kiáll az orosz kőolaj árának korlátozása mellett

A G7 csoport továbbra is elkötelezett az orosz kőolaj világpiaci árának korlátozása mellett – közölték a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó országcsoport pénzügyminiszterei pénteken.

A soros elnök Németország pénzügyminisztériuma által kiadott közös nyilatkozat szerint a hetek megerősítik azt a „közös politikai szándékot”, hogy kidolgozzák és bevezessék az orosz nyersolaj és olajtermékek tengeri szállítását lehetővé tévő szolgáltatások globális tilalmát.
Ilyen szolgáltatásokat csak abban az esetben szabad nyújtani, ha a kőolaj és az olajtermékek ára nem haladja meg az „árplafont”, amelyet a kezdeményezéshez csatlakozó országok „széles koalíciója” állapít meg és alkalmaz – írták.
Hangsúlyozták: a hetek továbbra is elítélik Oroszország Fehéroroszország támogatásával Ukrajna ellen folytatott „brutális, indokolatlan, igazolhatatlan és törvénytelen” támadó háborúját.
Oroszország háborúja globális gazdasági zavarokat okoz, veszélyezteti az energia- és élelmiszerellátás biztonságát, a hatására bekövetkezett drágulás pedig aránytalanul nagy mértékben sújtja a sérülékeny csoportokat, különösen az eleve élelmezési és költségvetési kihívásokkal küszködő országokban. Ezért továbbra is szükség van az Oroszország elleni határozott és összehangolt szankciókra, amelyek már éreztetik hatásukat és idővel tovább erősödnek majd, jelentősen visszavetve az orosz gazdaság teljesítőképességét – fejtették ki.
Mint írták, a tervezett árplafon is azt szolgálja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, és így az Ukrajna elleni háború finanszírozási forrásait. Ugyanakkor azt is célozza, hogy enyhüljön a kőolaj világpiaci árára nehezedő nyomás, méghozzá azáltal, hogy a kőolajimportáló országok továbbra is hozzáférnek az orosz kőolajhoz, de már a közösen kialakított plafon alatti áron.
A hetek egyben felszólították a világ országait, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, tegyenek javaslatokat a mechanizmus kialakítására és kötelezzék el magukat amellett, hogy csak az együtt meghatározott ár alatt vásárolnak kőolajat és olajtermékeket Oroszországtól.
A G7 csoport informális egyeztető fórum, a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

Orosz oligarcha érdekeltségébe tartozó ingatlanokat kutatott át az FBI

Amerikai szövetségi nyomozók egy szankciókkal sújtott orosz milliárdoshoz tartozó két luxusingatlanban tartottak házkutatást egy időben New Yorkban és Floridában.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei New York Manhattan városrészében és Miamiban található ingatlanokban jelentek meg még csütörtökön. Egy neve elhallgatását kérő illetékes azt közölte, hogy az intézkedés Viktor Vekszelberg orosz oligarcha, Vlagyimir Putyin orosz elnök szoros szövetségesének érdekeltségeiben történt.
Az FBI floridai szóvivője Miamiban megerősítette a házkutatások tényét; annyit mondott, hogy bíróság által elrendelt hatósági intézkedésről volt szó. Részleteket nem közölt, ahogy Vekszelberg jogi képviselői sem reagáltak sajtómegkeresésekre.
Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint a nyomozók több dobozzal távoztak a Park Avenue-n található manhattani ingatlanból, a Miamihoz közeli Fisher-szigeten pedig nyomozók tucatjai jelentek meg a Vekszelberghez tartozónak mondott luxusingatlanban. A két csütörtökön átkutatott ingatlan hivatalos tulajdonosa Vekszelberg gyerekkori barátja, Vlagyimir Voroncsenko, illetve cégei.
A cikk szerint az FBI munkacsoportja azokat a pénzügyi csatornákat próbálja feltárni, amelyek segítik Vlagyimir Putyint az Ukrajna elleni háború finanszírozásában.
Viktor Vekszelberg az egyik első orosz milliárdos volt Putyin szövetségesei közül, akit – már 2018 áprilisában – szankciókkal sújtott az Egyesült Államok a Krím 2014-es orosz elcsatolásával összefüggésben. Vekszelberg minden egyesült államokbeli vagyonát zárolták, és az amerikai cégeknek megtiltották, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn vele, illetve vállalkozásaival.
Idén áprilisban amerikai hatósági kérésre Spanyolországban foglaltak le egy Vekszelberghez tartozó 120 millió dollár értékűre becsült óriási, 75 méter hosszú luxusjachtot. A spanyol katonai csendőrség és az amerikai szövetségi hatóságok munkatársai a Földközi-tengeren fekvő Baleár-szigetek székhelyén, Palma de Mallorca nagyméretű kikötőjének Marina Real elnevezésű részén foglalták le az ott horgonyzó járművet tavasszal. Az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) akkori közlése szerint a jachtot az Egyesült Államokban elkövetett banki csalás, pénzmosás és szankciók megsértése miatt kobozhatják el.
Az ukrajnai születésű Viktor Vekszelberg vagyonát alumínium- és olajipari befektetésekből szerezte a Szovjetunió összeomlása utáni időkben. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának adatai szerint Vekszelberg a vezetője a moszkvai székhelyű Renova-cégcsoportnak, amelynek fémipari, bányászati és technológiai érdekeltségei vannak.

Orosz katonai szóvivő: több mint háromszáz ukrán katona esett el a déli frontszakaszon

Az ukrán hadsereg több mint háromszáz katonát veszített a déli frontszakaszon az elmúlt nap folyamán – közölte a pénteki hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint az ukrán haderő „sikertelenül próbálja megvetni a lábát” egyes területeken Mikolajiv és Krivij Rih irányában és az elmúlt napban végrehajtott kísérletek során 13 harckocsit, 19 gyalogsági harcjárművet, 12 egyéb páncélozott harcjárművet, 11 nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót és több mint 330 katonát vesztett. Két katona fogságba esett. A Herszon megyei Andrijivkánál lelőttek két ukrán Szu-25-ös egy MiG-29-es harci gépet, ez utóbbit amerikai gyártmányú HARM lokátorelhárító rakétákkal szerelték fel.
Az orosz légierő a beszámoló értelmében nagypontosságú fegyverekkel mért csapást az éjszaka folyamán az ukrán 17. páncélosdandár ideiglenes telepítési helyére Bereznegovate falu közelében és a 46. repülődandár fegyver- és hadfelszerelés-raktárára a Mikolajiv megyei Bila Krinicja közelében, aminek következtében több mint 40 ukrán katona életét vesztette és mintegy 10 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált. Konasenkov szerint a donyecki régióban, Mihajlivka községtől keletre végrehajtott légicsapás nyomán megsemmisült az 56. dandár gépesített lövészdandár parancsnoki állománya, 12 tiszt és hat katona életét vesztette, további 31 katona pedig megsebesült.
A szóvivő azt állította, hogy súlyos veszteségeik miatt az ukrán 110. gépesített dandár alegységei a donyecki régióban lévő Avdijivka és Opitne településénél megtagadták a harci szolgálatot és elhagyták állásaikat. A 60. lövészdandár állásaira mért koncentrált tűzcsapások során a Herszon megyei Dobrjanka és Novoroncivka térségében több mint harminc katona életét vesztette és 15-en megsebesültek.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán csapást mértek egy Vilha rakétavetőre, nyolc vezetésipontra, 42 lőállásban lévő tüzérségi egységre, 134 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint hat rakéta- és tüzérségi lőszerraktárra, megsemmisítve egyenek között egy Buk-M1 típusú légvédelmi rakétaindítót. Az orosz légvédelem lelőtt 12 drónt, egy HARM- és 14 HIMARS-lövedéket.
Az orosz védelmi tárca szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 283 repülőgépet, 151 helikoptert, 1864 drónt, 372 légvédelmi rakétarendszert, 4711 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 823 rakétasorozatvetőt, 3364 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5217 speciális katonai járművet veszítettek. Más forrás ezeket az adatokat nem erősítette meg.

Sojgu: az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvednek

Az ukrán fegyveres erők továbbra is jelentős veszteségeket szenvednek a Mikolajiv-Krivij Rih irányból és máshol indított támadási kísérleteik során – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken a minisztériumban tartott telefonkonferencián.

„Ezt az akciót (az ukrán elnök, Volodimir) Zelenszkij hivatala azzal a kizárólagos céllal tervezte meg, hogy illúziót keltsen a nyugati kurátoraikban az ukrán fegyveres erők támadási képességeivel kapcsolatban” – hangoztatta a tárcavezető.
Elmondta, hogy Herszon és Mikolajiv irányában az orosz hadsereg az elmúlt hónap folyamán Olekszandrivka közelében elérte Mikolajiv megye határát és felszabadította Blagodatne falut, a Donyec-medencében pedig, Piszkiben, ellenőrzése alá vonta az egyik fő ukrán védelmi csomópontot.
„Folytatjuk a Donyec-medence felszabadítását és az Oroszországi Föderáció biztonságát garantáló feltételek megteremtését” – mondta.
A tárcavezető szerint Ukrajna csak az elmúlt hónap folyamán 601 nehézfegyvert és tüzérségi eszközt – többnyire nyugati gyártmányúakat -, 19 repülőgépet és hat helikoptert, valamint 188 drónt veszített, az orosz hadsereg pedig 174 dandár- és zászlóaljparancsnoki állásra mért csapást. Mint mondta, az orosz légvédelmi rendszerek az amerikai gyártmányú HIMARS rakétasorozatvetők 226 lövedékét fogták el. Sojgu azt mondta, hogy az ukrán veszteségek hatására kevesebb, mint harmadára csökkent a külföldi „zsoldosok” beáramlása Ukrajnába, akik közöl eddig 2831-en vesztették életület.
Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőinek érkezése ellenére folytatta zaporizzsjai atomerőmű lövését és megkísérelte elfoglalni a létesítményt. Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót azzal vádolta meg, hogy bátorítják az ilyen „felelőtlen lépéseket”, és hogy „szándékosan elhallgatják az erőmű körül kialakult helyzetet”.
Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők július közepe óta 29 alkalommal lőtték az erőművet, 120 tüzérségi lövedéket és 16 kamikaze drónt felhasználva. „Nyilvánvaló hazugsággal” vádolta meg az ukrán vezetést, amely azt állítja, hogy az orosz hadsereg energetikai létesítmények fedezékéből ukrán állásokat lő.
„Felelősséggel kijelentem, hogy az atomerőmű területén és a szomszédos területeken nincsenek nehézfegyvereink. Remélem, hogy a NAÜ bizottsága személyesen is meg fog győződni erről” – mondta.
„Elvárjuk, hogy a NAÜ-misszió objektív eredményeit a világközösség rendelkezésére bocsássák. Szeretném hangsúlyozni, hogy további provokációk esetén teljes felelősség az ukrán hatóságokat fogja terhelni az esetleges vészhelyzetekért” – tette hozzá.
Sojgu értelmetlennek nevezte a Nyugat Oroszország elszigetelésére irányuló kísérleteit. Elmondta, hogy a nemzetközi biztonságról megtartott moszkvai konferenciára 70 országból és hat nemzetközi szervezettől több mint hétszáz küldött érkezett, az Armija-2022 fórumon pedig 85 ország katonai küldöttsége vett részt, és 36, összesen 525 milliárd rubel (mintegy 3500 milliárd forint) értékű állami hadiipari szerződés mellett 592,65 millió dollár (236,2 milliárd forint) és 1,77 milliárd rubel (11,7 milliárd forint) értékű exportmegállapodásokat is aláírtak.
Közölte, hogy a fórummal párhuzamosan megrendezett Nemzetközi Hadijátékokon első alkalommal képviseltették magukat három kontinens államai. A rendezvényen a tárcavezető szerint 34 ország több mint 5300 katonája vett részt, több mint ezer haditechnikai eszközzel, repülőgéppel és hajóval.

Oroszország nem enged az elfoglalt területekből

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara napi operatív tájékoztatójában azt állította, hogy Oroszország jelenlegi fő célja továbbra is az, hogy átvegye a teljes ellenőrzést Donyeck felett. Azt írta,

az ellenfél továbbra is arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy teljes ellenőrzést szerezzen a Donyecki terület felett, és fenntartsa a megszállt területeket Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv régiókban. Az ellenség légi- és rakétacsapásokat mér katonai és polgári objektumokra államunk területén.

Az ukrán jelentés szerint Donyeck térségében az orosz hadsereg fő erőfeszítése, hogy Bahmut és Avdjivka irányában hajtson végre támadásokat – írja a Guardian alapján az Index.

Gyásznapot hirdettek Kárpátalján

Hét kárpátaljai katona is életét vesztette a háborúban az elmúlt napokban, ezért szeptember 2-ára gyásznapot hirdettek a régióban, írja a Kárpátaljalap.net.

A katonák a munkácsi 128-as különálló hegyi rohamdandárnál szolgáltak a déli frontszakaszon.

Az elhunyt katonák: Andrij Kosztik (Kőrösmező), Roman Hrapenyuk (Rahó), Vaszil Popadics (Terebesfejérpatak), Vaszil Babics (Munkács), Sztepan Eperesi (Királyháza), Ivan Drija (Királyháza) és Szerhij Csernikov (Ungvár).

A hírt Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője közölte.

Brit hírszerzés: Dél-Ukrajnában folytatódnak a súlyos harcok

Dél-Ukrajnában folytatódnak a heves harcok, egyebek mellett az oroszok által megszállt Zaporizzsjai atomerőmű közelében lévő Enerhodar körzetben is ágyúznak – közölte a brit védelmi minisztérium.

A tárca egyúttal éles kritikával illette a csütörtökön megkezdett Vosztok 22 nevű éves orosz hadgyakorlatot. Oroszország nyilvánosan azt állította, hogy 50 ezer katona vesz részt ezen, azonban nem valószínű, hogy 15 ezernél több személy aktívan részt vesz benne – áll a brit hírszerzés legfrissebb jelentésében. „Ez körülbelül 20 százaléka azoknak az erőknek, amelyek a legutóbbi, 2018-as Vosztok hadgyakorlaton vettek részt”.

Az orosz katonai gyakorlatok, mint például a Vosztok, „erősen forgatókönyvszerűek, nem ösztönzik a kezdeményezőkészséget, és elsősorban az orosz vezetők és a nemzetközi közönség lenyűgözését célozzák”, miközben nem képesek fenntartani a hadsereg képességét a nagyszabású, összetett műveletek végrehajtására – tette hozzá a minisztérium.

Putyin új időpontot tűzött ki Donyeck elfoglalására

Oroszország mindeddig kudarcot vallott abban, hogy elfoglalja a kelet-ukrajnai Donyeck régiót, amely kulcsfontosságú területnek számít az ukrajnai háborúban. Sikerült bevennie a szomszédos Luhanszkot, de Donyeckben még mindig heves harcok dúlnak – írja a Sky News.

AZ UKRÁN VEZÉRKAR SZERINT VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK KÉNYTELEN VOLT AUGUSZTUS 31-RŐL SZEPTEMBER 15-IG MEGHOSSZABBÍTANI A TÉRSÉG ELFOGLALÁSÁNAK HATÁRIDEJÉT.

Ennek érdekében az orosz erők átcsoportosulnak, hogy növeljék a csapatok létszámát Donyeck városától nyugatra. Az amerikai székhelyű kutatóintézet, az Institute for the Study of War szerint nagyon valószínűtlen, hogy Oroszországnak sikerül egész Donyecket elfoglalnia a kitűzött időpontig – ezt írja az Index.

Az ukránok szerint az oroszok nem haladnak a donyecki offenzívával

Az ukrán hadsereg szerint a helyzet gyakorlatilag változatlan a donyecki régióban, annak ellenére, hogy az orosz erők újabb területeket próbálnak elfoglalni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök deklarált célja, hogy Donyeck és Luhanszk megyék teljes területét elfoglalja, de az ukrán erők még mindig Donyeck több mint egyharmadát ellenőrzik.

Az ukrán hadsereg vezérkara csütörtökön közölte, hogy az oroszok ismét több irányból próbáltak támadni, Szlovjanszk, valamint Bahmut és Avdijivka városok felé. Azonban szerintük az orosz erők minden esetben sikertelenül próbálkoztak, és visszavonultak.

Az ukrán hadsereg azt állítja, fokozzák a nyomást az oroszokra Herszonnál

Az ukrán hadsereg közölte: tovább fokozza a nyomást az orosz erőkre a déli Herszon régióban. Azt állítják, csütörtökön több célpontot, köztük a Dnyipro folyón átívelő hidakat támadtak. Szerintük az oroszok egyik készülő pontonhídját is elpusztították.

Az ukrán erők az elmúlt két hónapban az orosz utánpótlási vonalak, lőszerraktárak és frontvonal mögötti támaszpontok megrongálására, elpusztítására összpontosítottak Ukrajna déli részén – írja a Telex.

ORFK: több mint 16 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 6665-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9788-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 217 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 55-en érkeztek – köztük 12 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Erőszakkal szállítanak ukránokat Oroszországba

Az orosz fegyveres erők erőszakkal ukrán civileket szállítanak át Oroszországba – derült ki a Human Rights Watch jelentéséből. A szervezet 71 oldalas jelentésében megállapította, hogy a civileket, köztük a háború elől menekülni próbálókat akaratuk ellenére Oroszországba vagy Ukrajnában lévő oroszok által birtokolt területekre szállították.

Jelentésének részeként a Human Rights Watch 54 olyan emberrel készített interjút, akik Oroszországba kerültek, vagy családjukat és barátaikat áthelyezték. Megállapította, hogy a legtöbben elmenekültek Mariupol déli kikötővárosából, többüket pedig az északkelet-ukrajnai Harkov térségéből szállították át – így az Origo.

Zelenszkij: ki kell vonni a katonákat az atomerőmű területéről

A legfontosabb dolog, aminek mielőbb meg kell történnie, az a zaporizzsjai atomerőmű területének demilitarizálása. Pontosan ez a célja az ukrán és nemzetközi erőfeszítéseknek. Kár, hogy még nem hallottuk a megfelelő felszólításokat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség részéről – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint arról is beszélt a szervezet vezetőjével a kijevi találkozónkon, hogy a katonák kivonása a biztonság kulcsa, csak így garantálható, hogy az ukrán szakemberek teljes ellenőrzésük alatt tarthassák az üzemet.

Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében azt mondta: február 24. óta 28 042 ukrán harcos kapott állami kitüntetést, akik hősiesen védik Ukrajnát, és a megszállt területek felszabadításán dolgoznak. Külön kifejezte háláját Harkov védőinek, a 92. dandárnak és a légierőnek. „Tegnap a légelhárító csapatok a Donyeck régióban nagyon jó munkát végeztek – lelőtték a megszállók újabb helikopterét, a háború alatt már a 205. helikoptert és két pilóta nélküli gépet. Összesen már több mint 800 orosz drónt semmisítettek meg – köszönjük az eredményt!” – mondta az ukrán elnök az Origo szerint.

Ukrán gabonát szállító hajó zárja el a Boszporuszt

Zátonyra sodródott egy Ukrajnából érkezett, gabonát szállító teherhajó a törökországi Boszporusz-szorosban, így leállt az Isztambulon áthaladó hajózás – közölte az isztambuli kormányzó hivatala. A 173 méteres „Lady Zehma”, amely 3000 tonna kukoricát szállított, biztonságosan lehorgonyzott egy kormányhibát követően. Senki sem sérült meg.

A hét elején az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és Törökország által működtetett Közös Koordinációs Központ a gabonaexport-megállapodás megkötése után azt mondta, hogy a Lady Zehma engedélyt kapott arra, hogy kukoricával induljon el Ukrajna csornomorszki kikötőjéből az olaszországi Ravennába.

Putyin a Kreml által jóváhagyott történelem oktatását hangsúlyozta

Vlagyimir Putyin orosz elnök hangsúlyozta a történelem Kreml által jóváhagyott változatának tanításának fontosságát, amikor Oroszország egész területéről válogatott iskolásokkal találkozott egy kalinyingrádi osztályteremben. Az orosz vezető azt mondta, megdöbbenve fedezte fel, hogy a kelet-ukrajnai gyerekek nem tudták, hogy országuk a Szovjetunió része volt Oroszországgal, és hogy az ilyen hibák kijavítása létfontosságú feladat.

Putyin puccsnak nevezte azt a tiltakozási hullámot is, amely Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnököt 2014-ben elmozdította a hivatalából. „Mindenki azt gondolja, hogy ma valamiféle agresszió érkezik orosz részről” – mondta Putyin. „De senki sem érti, senki sem tudja, hogy a 2014-es puccs után Donyeck, Luhanszk nagy része és a Krím lakosai nem akarták felismerni a puccsot. Háború indult ellenük – és nyolc évig tartott.”

Putyin azt mondta, fontos, hogy az oroszországi és Ukrajna oroszok által megszállt részein lévő iskolákban a Moszkva által jóváhagyott tantervet tanítsák, amely nagyrészt megtagadja Ukrajna szuverenitását és független nemzetként 1991 óta fennálló történelmét.

Grossi: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség öt képviselője a zaporizzsjai atomerőműben marad

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) néhány képviselője a zaporizzsjai atomerőműben marad – közölte csütörtökön Rafael Grossi, a szervezet vezetője.
Később az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat pontosította, hogy a NAÜ öt képviselője marad a nukleáris létesítményben – számolt be az Ukrajinszka Pravda. A hírportál a BBC brit közszolgálati médiatársaságra hivatkozva azt írta, hogy Grossi szavai szerint az általa vezetett küldöttségnek az atomerőműben tett néhány órás látogatása alatt sikerült elegendő fontos információt összegyűjtenie. Részleteket azonban nem hozott nyilvánosságra.

Grossi azt mondta, hogy a NAÜ-misszió tagjai szeptember 3-ig az Enerhodarban lévő nukleáris létesítményben maradnak, majd ezután dől el, lesz-e állandó megfigyelője a szervezetnek az erőmű területén. Grossi délután elhagyta a zaporizzsjai atomerőművet.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézte Grossi szavait, aki hangoztatta, hogy „néhány kolléga azért marad (az atomerőműben), mert van jó néhány részletesebb kérdés, amelyek megvitatása több időt és nyugodtabb környezetet igényel. Arra kérem önöket, hogy segítsenek kollégáimnak, hogy teljesebben felmérhessük az egész helyzetet. A csapatomnak lehetősége lesz arra, hogy beszéljen (a helyzetről) Enerhodar lakóival” – tette hozzá a NAÜ főigazgatója az újságíróknak.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz csapatok Vlagyimir Putyin orosz elnöktől azt az utasítást kapták, hogy szeptember 15-ig érjék el a donyecki régió közigazgatási határait.

A katonai vezető elmondta, hogy az orosz erők változatlanul megszállva tartják Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv megyék egyes részeit, és igyekeznek kedvező feltételeket teremteni egy újabb támadó művelet elindításához. „Az orosz megszálló csapatok ismét módosítják terveiket Putyin parancsára, és eszerint szeptember 15-ig kell elérniük Donyeck megye közigazgatási határait” – fogalmazott Hromov. Hozzátette, hogy az orosz erők folytatják katonai egységeik átcsoportosítását a megszállt területen, feltehetően azért, hogy megteremtsék a feltételeket az offenzíva újrakezdéséhez a donyecki hadműveleti területen.

„Az általuk megszerzett információk szerint a jelentős személyi veszteségek miatt az orosz fegyveres erők főparancsnoksága úgy döntött, hogy feloszlatja a légideszant csapatok 31. különálló légideszant rohamdandárját és 22. különleges rendeltetésű dandárt, amelyekben a veszteségek figyelembevételével a katonák kevesebb mint 20 százaléka maradt életben” – mondta a vezérkar képviselője.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák Donyeck megyében három irányban – Szlovjanszk, Bahmut és Avgyijivka felé –, délen, Mikolajiv megyében pedig Novopavlivszke irányában állították meg az orosz erők rohamműveleteit.

Négy irányból támadt az orosz hadsereg a Donbaszban

Az ukrán erők négy irányból verték vissza az orosz támadásokat a Donbaszban, közölte az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.

Az ukrán haderő Szlavjanszk, Bahmut, Avdiivka és Novopavlivka közelében verte vissza az orosz előrenyomulást – közölte az ukrán vezérkar.

Putyin: ezt a háborút Ukrajna indította nyolc évvel ezelőtt

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint nincsenek tisztában a valósággal azok, akik most agresszióval vádolják az Ukrajnában „különleges katonai műveleteket” végrehajtó Oroszországot.

Senki sem érti vagy tudja, hogy a 2014-es ukrajnai államcsíny után Donyeck, Luhanszk és Krím lakosai – a nagy többségük legalábbis – nem akarták elismerni a puccs eredményét – idézte az államfőt a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Putyin szerint Oroszország feladata, hogy véget vessen annak a háborúnak, amelyet a kijevi hatóságok nyolc évvel ezelőtt indítottak ezek ellen az emberek ellen.

Az elnök azt is kijelentette, hogy támogatni kell a Donbasz és az anyaország lakóinak védelmében harcoló orosz katonákat.

Sikertelen ukrán támadási kísérletekről beszélt a katonai szóvivő

Az ukrán hadsereg az éjszaka újabb sikertelen támadási kísérletet tett Mikolajiv és Krivij Rih, valamint Harkiv irányából, és újabb jelentős veszteségeket szenvedett – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint orosz légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében Mikolajiv és Krivij Rih irányában az elmúlt nap során 31 harckocsi, 22 gyalogsági és 18 egyéb páncélozott harcjármű, 8 nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautó, valamint 17 speciális járműfelszerelés semmisült meg, és több mint 350 katona vesztette életét.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 280 repülőgépet, 151 helikoptert, 1852 drónt, 371 légvédelmi rakétarendszert, 4663 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 822 rakéta-sorozatvetőt, 3363 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5192 darab speciális katonai járművet semmisítettek meg. Más források ezeket az adatokat nem erősítették meg – írj az MTI.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine