Az orosz-ukrán háború 190. napja – FRISSÜL

Immár százkilencvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz katonai szóvivő: sikertelen ukrán támadási kísérletek történtek a déli fronton és Harkivnál

Az ukrán hadsereg az éjszaka újabb sikertelen támadási tett kísérletet Mikolajiv és Krivij Rih, valamint Harkiv irányából és újabb jelentős veszteségeket szenvedett – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint orosz légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében Mikolajiv és Krivij Rih irányában az elmúlt nap során 31 harckocsi, 22 gyalogsági és 18 egyéb páncélozott harcjármű, 8 nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautó, valamint 17 speciális járműfelszerelés semmisült meg és több mint 350 katona vesztette életét.
Harkiv irányában, Ruszki Tiski közelében orosz tűzcsapások a szóvivő szerint meghiúsították az ukrán 14. gépesített dandár támadási kísérletét. A veszteség meghaladta az ötven főt. A dandár 56 katonája Harkiv irányába próbált meg visszavonulni, de Szaltivkánál Konasenkov szerint a Kraken ukrán „nacionalista” alakulat tüzet nyitott rájuk, a legtöbbjüket megölve.
A beszámoló értelmében az orosz légierő nagypontosságú fegyverei az ukrán 93. gépesített dandár több mint száz katonáját ölték meg és 15 haditechnikai eszközét tették üzemképtelenné a donyecki Csasziv Jar település közelében. Konasenkov azt mondta, hogy Artemivszk közelében az ukrán 72. gépesített brigád katonái megtagadták a parancsot a súlyos veszteségeik, fegyverzetük gyengesége, valamint a tűztámogatás hiánya miatt, és elhagyták állásaikat.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők négy ukrán vezetésipontot, 59 lőállásban lévő tüzérségi egységet 144 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között két drónirányító központot, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, valamint nyolc rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt. A légvédelem lelőtt nyolc drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát, 44 amerikai HIMARS- és négy egyéb rakétasorozatvető-lövedéket, valamint két, ugyancsak amerikai gyártmányú AGM-88 HARM lokátorelhárító rakétát, az antonivkai Dnyeper-hídnál.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 280 repülőgépet, 151 helikoptert, 1852 drónt, 371 légvédelmi rakétarendszert, 4663 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 822 rakétasorozatvetőt, 3363 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5192 darab speciális katonai járművet semmisítettek meg. Más források ezeket az adatokat nem erősítették meg.
A helyi hatóságok több, a szakadárok vagy az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt álló településről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. Rubci községben csütörtök hajnalban a donyecki katasztrófavédelmi szolgálat 13 tagja vesztette életét, további kilenc pedig megsérült a csapások következtében, három Donyeck környéki bányában pedig több mint negyven bányász rekedt a föld alatt.

Macron: folytatni kell a párbeszédet Oroszországgal

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön ismételten kijelentette, hogy folytatni kívánja a párbeszédet Oroszországgal.

„Vállalni kell azt, hogy mindig folytatjuk a párbeszédet mindenkivel, s főleg azokkal, akikkel nem értünk egyet” – mondta.
„Ki szeretné azt, hogy Törökország legyen az egyetlen hatalom a világon, amely folytatja a párbeszédet Oroszországgal?” – fogalmazott csütörtökön a francia elnök a nagykövetek éves értekezletén.
„Nem szabad az álerkölcs semmilyen formájának engedni, amely tehetetlenné tenne minket” – vélte az államfő, kiemelve, hogy a „diplomatamunka arról szól, hogy mindenkivel beszélünk, és főleg azokkal, akikkel nem értünk egyet”. „Így tehát mi is folytatni fogjuk, szövetségeseinkkel összhangban” – tette hozzá.
Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „Oroszország (Ukrajna elleni) háborújának egyik célja Európa megosztása”, s emiatt a megoldás egyik kulcsa „az európaiak egysége”.
„Nem szabad hagynunk, hogy Európa megosztott legyen, ez egy mindennapi kihívás” – hangsúlyozta az államfő.
Emmanuel Macron egyebek mellett azt kérte a nemzetközi koalícióktól, „még ha nem is tökéletesek, nem is teljesek”, hogy „akadályozzák meg az ukrán konfliktus földrajzi kiszélesedését”.
A francia elnök szerint „hosszú háborúra kell felkészülnünk. És ezzel a hosszú háborúval szemben el kell kerülnünk az eszkalációt, és a békét kell előkészítenünk” – mondta.
„A béke előkészítése azt feltételezi, hogy folytatjuk a párbeszédet valamennyi résztvevővel, így tehát Franciaország folytatni fogja, ahogy azt néhány nappal ezelőtt megtettem, és fogom is a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója után” – fogalmazott.
„Franciaországnak, az európaiaknak vagy bárki másnak nem dolga megválasztani Ukrajnának a megfelelő békét, és a tárgyalás pillanatát sem. De mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a béketárgyalás lehetséges legyen akkor, amikor a két főszereplő tárgyalóasztalhoz ül majd” – hangsúlyozta a francia elnök.
Emmanuel Macron az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta rendszeresen beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, s gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében. Az elnöki hivatal többször is megerősítette, hogy az elnök mindig ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij egyetértésével tárgyal Moszkvával.
A Macron és Putyin közötti egyeztetések azonban egyre ritkábbá váltak az Oroszországnak tulajdonított háborús bűntettek, nevezetesen a bucsai mészárlásról szóló híradásokat követően. A két ország vezetője augusztus 19-én beszélt utoljára telefonon a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziójáról.

Megérkezett a NAÜ missziója a zaporizzsjai atomerőműbe

Megérkezett a zaporizzsjai atomerőműbe a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója csütörtökön kora délután.

A Rosszija 24 hírtelevízióban bemutatott képsorok tanúsága szerint a Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója által vezett küldöttség gépkocsikonvoja sértetlenül érkezett meg a létesítményhez.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy tüzérségi támadással és két partraszálló egység bevetésével tett kísérletet a látogatás meghiúsítására és a létesítmény bevételére. Igor Konasenkov altábornagy, a tárca szóvivője a NAÜ-misszió megérkezését megelőzően videóra vett hadijelentésben elmondta, hogy közép-európai idő szerint 5 óra 20 perckor az erőműtől három kilométerre északkeletre hét nagysebességű motorcsónakról mintegy 60 diverzáns szállt partra, két csoportban. A támadást az orosz nemzeti gárda egységei észlelték és blokkolták, majd a helyszínre orosz katonai egységek és harci helikopterek érkeztek.
Konasenkov szerint hat órakor az orosz fegyveres erők meghiúsították az atomerőmű elfoglalására Nikolpolból elindult taktikai deszant partra szállítási kísérletét Vodjane községnél. A tábornok azt mondta, hogy a katonákat az őket szállító két önjáró uszállyal együtt elsüllyesztették.
A helyi Moszkva-barát hatóságok képviselőinek nyilatkozatai szerint az orosz erők legkevesebb 40 ukrán katonát megöltek, hármat pedig foglyul ejtettek. Kettejük állapota súlyos.
A szóvivő azt állította, hogy az ukrán tüzérség reggel hét óra óta lőtte az erőművet, azt a pontot Vasziljivka településnél, ahol az orosz félnek a NAÜ-missziót kellett fogadnia, valamint az onnan az Enerhodarba vezető utat. Mint mondta, négy lövedék az első reaktorblokktól 400 méterre csapódott be.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva mindent megtesz a zaporizzsjai erőmű biztonságos üzemeltetése és annak szavatolása érdekében, hogy a NAÜ-misszió elláthassa faladatát. Lavrov egy szerdai sajtóértekezleten kijelentette, hogy Oroszország már június 3-án jelezte készségét a delegáció fogadására.
Európa legnagyobb atomerőműve március óta az Ukrajna több területét megszálló orosz csapatok ellenőrzése alá került. A létesítmény környékén gyakorivá vált a tüzérségi párbaj és egyéb harci tevékenység, amiért mindkét fél a másikat tette felelőssé.

Enerhoatom: az orosz ágyúzás miatt lekapcsolt a zaporizzsjai atomerőmű egyik blokkja

Az orosz csapatok ágyúzása után a zaporizzsjai atomerőmű vészhelyzeti biztonsági rendszere lekapcsolta az 5-ös számú energiablokkot – közölte csütörtökön az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat.

„A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziójának látogatása előtt az oroszok újabb provokációkhoz folyamodtak a zaporizzsjai atomerőműnél. Szeptember 1-jén 4 óra 57 perckor az orosz megszálló erők újabb aknavetős támadása következtében az atomerőműben működésbe lépett a veszélyhelyzeti védelmi rendszer, és az üzemelő 5-ös energiablokk leállt” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson az Enerhoatom. A vállalat hozzátette: ezen túlmenően az oroszok megrongálták a nukleáris létesítmény egyik kiegészítő tápvezetékét, ami miatt a nem üzemelő 2-es számú energiablokk tápellátását dízelgenerátorok indításával áramtalanították.
Az Enerhoatom megállapította, hogy az elmúlt tíz napban ez a második alkalom, hogy „a megszállók bűncselekményei energiablokk leállásához, valamint az erőmű áramellátásának megszűnéséhez vezettek”.
A 6-os blokk továbbra is Ukrajna energiarendszerében üzemel, és egyúttal saját szükségleteit is táplálja az atomerőműben, az állomás ukrán munkatársai pedig mindent megtesznek az infrastruktúrában keletkezett károk felszámolásáért – hangsúlyozta az Enerhoatom.
Az ukrán katonai hírszerzés közben nyilvánosságra hozta, hogy információi alapján az orosz erők tüzet nyitottak Enerhodar városra és az atomerőmű területére is. A támadásban K-52-es támadóhelikopterek is részt vettek, és lakóövezeteket támadtak. Az orosz erők aknavetőkkel lőttek az atomerőmű közvetlen közelébe.
Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálatán keresztül arról is hírt adott, hogy értesüléseik szerint előkészítik a Roszatom orosz atomenergetikai konszern alkalmazottainak evakuálását a zaporizzsjai atomerőmű területéről a megyében lévő, orosz megszállás alá került Melitopol városba.
„Az előkészületeket rejtetten végzik, hogy elkerüljék a pánikot az erőműben dolgozók körében. A kiürítésre az orosz nemzeti gárda egységei kíséretében kerül sor, amelyek reggel hét órakor konvojban Enerhodar irányába elhagyták Melitopolt” – írták a közleményben. A közlés szerint kritikus helyzet alakult ki az erőműben amiatt, hogy az orosz megszállók nem engedik be az ukrán alkalmazottak egy részét. Konkrétan a tűzbiztonságért felelős személyzetről van szó – fűzte hozzá a hírszerzés.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság csütörtökön arról adott hírt, hogy a déli védelmi vonalakon az ukrán hadsereg több mint kétszáz orosz katonát, hat lőszerraktárt, különböző haditechnikai eszközöket – köztük 12 darab T-72-es harckocsit és 18 páncélozott járművet -, valamint nehéz tüzérségi és légvédelmi fegyvereket semmisített meg. Az orosz erők két K-52-es helikopterrel csapást mértek a Mikolajiv megyében lévő Bereznehuvate településnél, az ukrán csapatok nem szenvedtek veszteséget.
Az orosz erők nehéztüzérségi támadást indítottak a dnyipropetrovszki régióban Krivij Rih és Nyikopol téréségében. Az ágyúzások következtében lakóépületek rongálódtak meg, személyi sérülés nem történt.
Az ukrán légierő 24 csapást mért az oroszok koncentrációs helyeire, erőire és eszközeire, továbbá parancsnoki állásaira és erősített védelmi építményeire, logisztikai központjaira, szállítási útvonalaira és harci állásaira. Ezenkívül a tűzfeladatok teljesítésének részeként az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek drónok, azaz pilóta nélküli légi járművek irányítópontjait, elektronikus hadviselési állomásait és radarjait, többszörös kilövő rakétarendszereit és az ellenség légvédelmi rendszereit támadták meg. „A Herszon megyei kahovkai és Darjivszkij-hidak szigorú tűzellenőrzés alatt tartása megakadályozta, hogy az ellenség felszerelés- és lőszerutánpótlsra használja azokat” – közölte a parancsnokság.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig már 48 350 orosz katona halt meg Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 1997 harckocsit és 1115 tüzérségi fegyvert.

Orosz ígéret: mindent megtesznek az atomerőmű biztonságos működése érdekében

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy a zaporizzsjai atomerőmű biztonságosan működhessen, és hogy a NAÜ ellenőrei elvégezhessék feladataikat.

Lavrov egy moszkvai rendezvényen beszélt:
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez az erőmű biztonságos legyen, hogy biztonságosan működjön, hogy az ottani misszió minden tervét végrehajtsa”.

A Vöröskereszt a zaporizzsjai erőműnél zajló harcok azonnali leállítását követelte

A zaporizzsjai atomerőmű közelében zajló katonai tevékenység azonnali leállítását sürgette csütörtökön a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), és „katasztrofális következményekre” figyelmeztetett.

„Ideje végre abbahagyni a játszadozást a tűzzel, és valódi lépéseket tenni a zaporizzsjai és más létesítmények védelme érdekében” – szögezte le újságírók előtt Robert Mardini, az ICRC főigazgatója.

„A legkisebb számítási hiba is olyan károkat okozhat, melyeket évtizedekig bánni fogunk” – fogalmazott Mardini és leszögezte: ha bizonyos helyek csatatérré változnak, az hosszú évekre katasztrofális következményekkel járhat a környezet és emberek milliói számára. „Ha az atomerőműben radioaktív szivárgás indul, nehéz, sőt, lehetetlen lesz humanitárius segítséget biztosítani” – tette hozzá.

Csütörtökön a tervek szerint az atomerőműbe látogat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttsége is.
A delegáció szerda este ért Kijevből Zaporizzsjába Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója vezetésével, ám csütörtökre virradóra ismét kiújultak a harcok a létesítmény körül, és lövések érték az erőmű melletti Enerhodar városát is.

A támadásnak – mellyel az orosz és az ukrán fél egymást vádolja – több halottja van.

Orosz védelmi tárca: ukránok szálltak partra az atomerőmű közelében

Két, összesen hatvan fős diverzánscsoportot tett partra az ukrán hadsereg a kahovkai víztározó partján, három kilométerre a zaporizzsjai atomerőműtől északkeletre, a fegyveresek kísérletet tettek a létesítmény elfoglalására – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a partraszállás közép-európai idő szerint öt órakor történt. A tájékoztatás értelmében „intézkedések történtek az ellenség megsemmisítésére”, beleértve a harci repülőgépek és helikopterek bevetését is.
A minisztérium később beszámolt a partraszállóegység megsemmisítéséről is Vodjane falu közelében. A jelentés értelmében elsüllyesztették a két önjáró uszályt is, amelyen a katonák a Nikopolból átkeltek a Dnyeperen.
Az orosz védelmi tárca közleménye szerint az ukrán fegyveres erők reggel hét óra óta lövik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az atomerőműbe várt missziójának találkozóhelyét Vasziljivka falu és a nukleáris létesítmény közelében. Négy lövedék az első erőműblokktól 400 méterre robbant fel.
A Moszkvában kiadott közlemény szerint a „provokáció” célja, hogy meghiúsítsa a NAÜ munkacsoportjának csütörtök reggelre tervezett érkezését a zaporizzsjai atomerőműbe. Sajtójelentések szerint a misszió konvoja elindult az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjából Enerhodarba.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja a Szolovjov LIVE médiacsatornán azt mondta, hogy a partraszállást félórás masszív tüzérségi előkészítés előzte meg. A tisztségviselő azt mondta, hogy az ukrán deszant „fő célja nyilvánvalóan az atomerőmű elfoglalása volt”.
Rogov a Telegram-csatornáján közölte, hogy az ukrán fegyveres erők ágyúzása következtében működésbe léphetett a zaporizzsjai atomerőmű védelmi rendszere és lekapcsolódhatott az ötödik blokk, a tartalék áramvezeték megsérült. Azt állította hogy a hatvan ukrán partraszállóból negyvenet megöltek.
Enerhodarban, amelynek lakónegyedeibe a RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint csütörtök hajnaltól több tüzérségi lövedék is becsapódott, törölték az összes tanévnyitó rendezvényt. A belövések következtében legkevesebb két ember életét vesztette, öten pedig, köztük egy gyerek, megsebesült.

ORFK: több mint 15 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 7372-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7975-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 269 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 37-en – köztük 14 gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Lavrov: készül az orosz-iráni együttműködés alapdokumentuma

Zárószakaszához érkezett orosz-iráni együttműködésről szóló átfogó dokumentum kidolgozása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután szerdán Moszkvában fogadta iráni hivatali partnerét, Hoszein Amirabdollahiánt.

Lavrov a tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón kifejezte elégedettségét amiatt, hogy a két ország kapcsolatai fejlődnek és „új minőségi szintet értek el”. A készülő átfogó államközi szerződés „stratégiai jelentőségű lesz”, mert az elkövetkező évtizedekre meg fogja határozni az orosz-iráni kapcsolatok további fejlődésének alapvető irányvonalait – mondta.
Méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelem a szankciók ellenére is rekordütemben növekszik, az év első hét hónapjában több mint 40 százalékkal bővült, és elérte a 2,7 milliárd dollárt.
Köszönetet mondott iráni hivatali partnerének Teheránnak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos „kiegyensúlyozott” álláspontjáért és Oroszország biztonsági aggodalmainak megértéséért.
„Teherán megérti Oroszország biztonsági aggodalmait, teljesen jogosnak tartja őket, és megérti azokat az indítékokat, amelyek az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei destabilizáló politikájára válaszul tett lépéseinket motiválták” – mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov elmondta, hogy egyebek között a közel-keleti rendezésről, az afganisztáni, dél-kaukázusi, iraki, jemeni és Kaszpi-tengeri helyzetről is egyeztetett vendégével.
A moszkvai diplomácia irányítója egy szerdán megtartott ismeretterjesztő előadáson elmondta, biztos benne, hogy jelenleg „nem várhatók tragikus katasztrófák” a világban. Hozzátette, hogy Oroszország bővíteni akarja diplomáciai jelenlétét a Független Államok Közössége (FÁK) országaiban, miután mintegy kétszáz külügyi alkalmazottját utasították ki a „barátságtalan” országokból.
Hangot adott véleményének, mely szerint a nyugati országok hamarosan újra fel akarják majd venni az együttműködést Oroszországgal, de ez csak kölcsönösen előnyös feltételek mellett lehetséges. „A világban azok a tendenciák válnak meghatározóvá, amelyek az ENSZ Alapokmányának gyökereihez való visszatérés, valamint az egyenlő és kölcsönösen előnyös együttműködés irányába hatnak” – mondta miniszter.
Az orosz diplomácia vezetője szerint a Nyugat tovább növeli az Oroszországra és más országokra gyakorolt jogellenes nyomást, és Moszkva kemény választ tervez adni erre, de nem a saját kárára fog reagálni.

Zelenszkij: az oroszok szórakozni járnak Európába

Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében felhívta az európai országok figyelmét az orosz állampolgárok európai vízumkorlátozásának fontosságára. Szerinte megalázó Európa számára, ha egyetlen nagy butiknak vagy étteremnek tekintik. Európa elsősorban az értékek terepe, nem pedig a primitív fogyasztásé. „Amikor az európai értékeket lerombolni akaró állam polgárai Európát szórakozásra vagy vásárlásra használják, a szeretőik nyaralására, miközben ők maguk a háborúért dolgoznak, vagy egyszerűen csak csendben kivárják Oroszország bukását, teljesen ellentétes mindazzal, amiért Európa általában egyesült” – mondta Zelenszkij, aki szerint Európa nem válhat erkölcsileg süketté.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében az ukrán hírszerzés nevében köszönte meg a támogatást az ország déli területein élő embereknek, különösen a krímieknek az értékes információkért. „A hírszerző tisztek hálásak minden információért, és maximálisan felhasználják azokat. Az ellenségeknek azt üzenem: ne felejtsék el, kinek a félszigetén tartózkodnak, és az, hogy most ők ott vannak, csak egy ideiglenes állapot” – fogalmazott az ukrán elnök.

Grossi: az én feladatom megelőzni egy nukleáris katasztrófát

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi elmondta, hogy ügynöksége állandó jelenlétre törekszik majd a zaporizzsjai atomerőműnél, hogy elkerülje a nukleáris katasztrófát. Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetének 14 fős csapata várhatóan csütörtökön érkezik meg az orosz kézben lévő dél-ukrajnai atomerőműbe.

Az én feladatom megelőzni egy nukleáris katasztrófát és megvédeni Európa legnagyobb atomerőművét – idézi Grossi nyilatkozatát a Guardian. Hozzátette: „Az igazi munka holnap kezdődik.”

Újabb segélycsomagról beszélt a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint a Biden-kormány hamarosan további, Ukrajnának szánt biztonsági segélyeket jelenthet be.

Több mint 13 milliárd dollárnyi biztonsági támogatást nyújtottunk eddig Ukrajnának, és ez a továbbiakban sem fog változni. Az elkövetkező napokban újabb bejelentésre készülünk – idézi Kirby szavait a Guardian.

Porosenko: Moszkva a NAÜ látogatását az atomerőmű annektálásának legitimálására fogja használni

Petro Porosenko volt ukrán elnök a Sky Newsnak nyilatkozott, miközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nukleáris ellenőrei ma elindultak a zaporizzsjai atomerőműhöz.

Porosenko Kijevből nyilatkozva azt mondta, hogy az oroszok nem viselnek semmilyen felelősséget, és megpróbálják majd a NAÜ küldetését arra használni, hogy legitimálják az erőmű elcsatolását.

Ezek a békefenntartók az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízatásával ellenőrizhetik a nukleáris biztonságot, mert ha nukleáris szennyeződés történik, az nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem Európa és az egész világ számára veszélyt jelenthet – jegyezte meg az exelnök, aki Mihail Gorbacsov halálával kapcsolatban azt látja, hogy az ukrán társadalom ambivalens módon viszonyul hozzá. „Világos, hogy ha globális szempontból nézzük, a szovjet vezető sokat tett a Nyugat és Kelet közötti feszültség csökkentéséért, és ő, ahogy mondani szokták, tönkre is tette a Szovjetuniót.”

„Ugyanakkor mi Ukrajnában tudjuk, hogy 2014-ben Gorbacsov sajnos elismerte a Krím illegális annektálását, üdvözölve Oroszország támadását. Ezért is írtam alá elnökként egy rendeletet arról, hogy akik elismerték a Krím annektálását, azok ellen szankciókat vezetünk be” – emlékeztetett Porosenko az Index szerint.

Figyelmeztetés: nem szabad lebecsülni az orosz haderőt

Németország védelmi vezetője arra szólította fel a Nyugatot, hogy ne becsülje alá Moszkva katonai erejét.

Az orosz szárazföldi erők nagy része jelenleg Ukrajnában van lekötve, de még így sem szabad alábecsülnünk a bennük rejlő potenciált, bármikor megnyílhat egy második háborús hadszíntér – fogalmazott Eberhard Zorn, Bundeswehr legmagasabb rangú tábornoka.

„Az orosz haditengerészet nagy részét még nem vetették be az ukrajnai háborúban, és az orosz légierőnek is jelentős potenciálja van, ami a NATO-ra is veszélyt jelent” – tette hozzá a tábornok az Index szerint.

Az ukrán dróntámadások miatt az oroszok átalakítják a Krím félsziget légvédelmi rendszerét

Átalakítják a Krím félsziget légvédelmi rendszerét, hogy képes legyen semlegesíteni az ukrán drónokat – mondta Vlagyimir Konstantinov, a Krími Államtanács elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint. „A légvédelmi rendszert nehéz fegyverek – repülőgépek és rakéták – ellen tervezték, de most átalakítják” – tette hozzá Konstantinov.

A krími parlament elnöke azt mondta, hogy a félszigeten 2014 óta folyik a munka a „kijevi terrortámadások” megfékezése érdekében. „Nincs pánik. Bízunk a Fekete-tengeri Flottában. Vannak nehézségek, a hadviselés új módszerei új feladatok elé állítanak minket” – mondta.

Az orosz védelmi minisztérium egy szerdai közleményben elismerte, hogy a nyugati fegyverszállítmányok bővítették Ukrajna csapásmérő képességét. A minisztérium szerint az ukrán erők folytatják a két szakadár terület, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elleni támadásokat – összegez a Telex.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine