Az orosz-ukrán háború 169. napja – FRISSÜL

Immár százhatvankilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Újabb támadás érte a zaporizzsjai atomerőművet

Az orosz erők újra ágyúzták a zaporizzsjai erőművet és környékét – erről az Enerhoatom írt Telegramon a Reuters szerint.

Az ukrán állami energiavállalat közleménye szerint az erőmű környékét öt alkalommal érte támadás csütörtökön, beleértve a radioaktív anyagokat tároló tartályok környékét is.

A támadásban senki sem sérült meg, és az erőműnél a helyzetet továbbra is ellenőrzés alatt tartják – tették hozzá.

A lap beszámolója szerint a TASZSZ orosz hírügynökség korábban arról számolt be, hogy az ukránok csütörtökön kétszer is ágyúzták az erőművet és a környékét – így az Index.

Az EU több mint 60 ezer tonna életmentő segélycsomagot segített Ukrajnába juttatni

Az Európai Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül 30 országból származó 66 224 tonna életmentő segélycsomag eljuttatását segítette Ukrajnába – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.

A segélycsomag 180 mentőautót, 125 tűzoltójárművet, 300 áramfejlesztőt, 35 nehézgépjárművet és 4 úszóhidat foglal magában. Ez messze a legnagyobb és legösszetettebb segélyezési művelet az uniós polgári védelmi mechanizmus 2001-es létrehozása óta, amelynek becsült értéke eddig több mint 425 millió euró. A művelet támogatására logisztikai központokat hoztak létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában, ahonnan a segítséget közvetlenül Ukrajnába irányítják – olvasható a bizottság sajtóközleményében.
Ukrajna február közepén aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelynek célja a tagállamok és a programban részt vevő országok együttműködésének megerősítése a polgári védelem területén. Az Európai Bizottság 348 millió eurót különített el humanitárius programokra az ukrajnai háború által érintett civilek megsegítésére.

Ukrán védelmi miniszter: vannak eszközök, amelyekből az oroszok tíz-tizenötször annyijuk van

Oroszország bizonyos harceszközökből még mindig tíz-tizenötször annyival rendelkezik, mint Ukrajna – mondta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban.

Úgy fogalmazott, hogy bizonyos „fegyverekből, harckocsikból, repülőkből, lövegekből, rakétákból, rakétarendszerekből és lövedékekből” az oroszoknak sokkal több van.

Némelyekből akár tíz-tizenötször annyijuk van, mint nekünk. Történelmileg ők egy milliós nagyságrendű hadsereggel rendelkeztek. Képzelje csak el, hogy a fegyverraktárakban, -arzenálokban milyen sokat halmozhattak fel, és ezeket az ócskavasakat most mind ránk zúdítják – fogalmazott a védelmi miniszter, utalva arra, hogy az oroszoknak minőségi fölényük nincs, mennyiségi fölényük viszont annál inkább. Állítása szerint más nyugati vezetők is elismerték, hogy Ukrajnának emiatt más módon kell harcolnia, mint Oroszországnak.

Ukrajna két jó barátja, Lloyd Austin [az amerikai védelmi miniszter] és Ben Wallace [a brit védelmi miniszter] ugyanezt mondták: »az oroszok alkalmazhatják a húsdaráló-taktikát, de ha ti ugyanúgy harcolnátok ellenük, akkor nem fogunk tudni segíteni nektek«. Nekünk nincs elég erőforrásunk ahhoz, hogy holttestekkel és repeszgránátokkal borítsuk be a területeket, ahogy Oroszország teszi – mondta a miniszter az Index szerint.

A zaporizzsjai atomerőmű elleni csapások elhárítását jelentették be az oroszbarát hatóságok

Az orosz légvédelem az éjszaka folyamán és csütörtök reggel visszaverte az ukrán fegyveres erők minden arra irányuló kísérletét, hogy dróncsapásokkal és nehéztüzérséggel támadják Enerhodar városát és a zaporizzsjai atomerőművet – közölte Vlagyimir Rogov, az ukrajnai Zaporizzsja megye Moszkva-barát regionális katonai és polgári közigazgatása főtanácsának tagja.

Rogov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a zaporizzsjai erőmű elleni csapások ügyében megtartandó ülésének előestéjén az ukrán fegyveres erők rakétavetőkkel, nehéztüzérséggel és drónokkal kíséreltek meg csapást mérni a nukleáris létesítményre és Enerhodarra. A tisztségviselő szerint az orosz légvédelem minden támadást elhárított és az ukrán tüzérséget ellencsapásokkal visszaszorították.
Rogov a Rosszija 24 hírtelevízióban kijelentette, hogy a támadás fő célpontja az atomerőmű hűtőrendszere volt. A TASZSZ orosz hírügynökség összesítése szerint augusztusban ez volt immár a hatodik ukrán támadás az atomerőmű ellen.
Csütörtökre virradóra ukrán belövés érte a donyecki sörgyár hűtőrendszerét, aminek következtében nagy mennyiségű ammónia került a levegőbe. A támadás következtében egy ember életét vesztette, négyen pedig megsebesültek. Az ammóniaszivárgást sikerült elállítani.
A szakadár területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi csapásokat a helyi hatóságok. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Pervij Kanal televízióban bejelentette, hogy eddig 38 polgári személy – köztük két gyerek – szenvedett sérüléseket a szakadár „Donyecki Népköztársaság” területén az ukrán tüzérség által tömegesen szétszórt Lepesztok taposóaknáktól.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve az állította, hogy az ukrán fegyveres erők 14. és 66. gépesített dandárja személyi állományának több mint fele megsemmisült Artemivszk és Avdiivka környékén az orosz támadások következtében, ami tömeges méretekben váltott ki dezertálást és az állások önkényes elhagyását. Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Pervij Kanal televízióban bejelentette, hogy a szakadár és az orosz erők megvetették a lábukat Artemivszkben, Szoledarban pedig megközelítették a település központját.
Konasenkov szerint az orosz operatív légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi erők húsz vezetésipontra, nyolc lőszerraktárra és 264 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve két légvédelmi rakétarendszert is. A Donyeck környéki ütegelhárító művelet keretében három ukrán Grad-, két Akacija- és három D-30-as szakaszt számoltak fel. Az orosz légierő egy ukrán Mi-24-es helikoptert, a légvédelem pedig hét drónt és négy rakétasorozatvető-lövedéket lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 146 helikoptert, 1727 drónt, 365 légvédelmi rakétarendszert, 4287 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 797 rakétasorozatvetőt, 3290 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4820 speciális katonai járművet veszítettek.

Scholz: helyes döntés volt kihagyni az orosz gázimportot a szankciókból

Helyesen döntött az Európai Unió és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nem sújtotta szankciókkal az orosz gázimportot – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A német kormányfő nyári nemzetközi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy számos kelet-európai uniós tag „nagyon-nagyon erősen” függ az orosz földgázszállításoktól, és Németország is részben – a norvég és holland import mellett – az orosz forrásra építi az ellátást.
Németország szolidaritást vállal uniós partnereivel, szükség esetén segít a földgázellátás biztosításában – mondta.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggő kihívások megválaszolásában az EU eddig jobban teljesített, mint sokan várták, a közösség „nagyon egységesen és szolidárisan” reagált az orosz agresszióra. Németországnak a közösség legnépesebb országaként és legnagyobb gazdaságaként „különleges feladata van”, így kormánya nem teheti meg, hogy a hazai közönség tetszését keresve „játszmázzon Brüsszellel” – húzta alá.
Németországnak azért kell dolgoznia, hogy „a haladás és a fenntarthatóság” jusson érvényre az EU-ban – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
Elmondta, hogy Németország részéről is hiba volt az orosz importfüggőség kialakítása, korábban el kellett volna kezdeni a diverzifikációt, a több forrásból működő földgázellátás kiépítését.
Azonban a decemberben hivatalba lépett kormány már jóval az Ukrajna elleni háború kezdete előtt elkezdte felmérni, hogy milyen következményekkel járhat az orosz szállítások kiesése, és időközben számos jelentős lépést tett, így nagy ütemben halad a többi között a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok kialakításának előkészítése – fejtette ki a kancellár, hozzátéve, hogy már az idén télen üzembe helyezhetik az első LNG-terminált.
Arról is szólt, hogy az LNG mellett az európai vezetékrendszer fejlesztését is folytatni kell, így előre kell mozdítani a Németország, illetve Közép-Európa felé a Portugália-Spanyolország-Franciaroszág útvonalon érkező nemzetközi vezetékrendszer ügyét. Egy ilyen földgázvezeték igen nagy mértékben javíthatná az ellátást – mondta Olaf Scholz.
A háborúval kapcsolatban azt is kiemelte, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverekkel, méghozzá olyan modern fegyverrendszerekkel – köztük az IRIS-t légvédelmi rendszerrel – is, amelyekkel még a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik. Németország az Ukrajnát a legfejlettebb, és az orosz támadás elleni védekezés hatékonyságát leginkább erősítő fegyverekkel támogató országok közé tartozik – jelentette ki Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy a háborút nem lehet „békediktátummal” lezárni, csakis olyan megállapodásról lehet szó, amelyet elfogad Ukrajna. A háború utáni újjáépítésről szólva azt mondta, hogy az annyira hatalmas feladat lesz, hogy jellemzésére még a második világháború után nyugati-európai országoknak nyújtott nagyszabású amerikai gazdasági segélyprogram, a Marshall-terv sem teljesen alkalmas analógia.
Kérdésre válaszolva világossá tette, hogy nem támogatja az orosz állampolgárokat sújtó EU-s vízumkiadási tilalom bevezetésére irányuló követeléseket. Az Ukrajna elleni támadás „Putyin háborúja” – utalt a német kancellár az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra, hozzátéve, hogy a vízumtilalom „ártatlan” embereket büntetne, ezért inkább meg kell maradni a személyre szóló, célzott büntetőintézkedések politikájánál.

Katonai patthelyzet Ukrajnában

Ukrajna ellentámadása a déli Herszon régióban nem ért el területi előrelépést, és Oroszország offenzívája a keleti Donyecki területen úgy tűnik, hogy a napi ágyúzás, bombázások és támadási kísérletek ellenére a front teljes hosszában megállt. Az orosz-ukrán háború 24. hetében mindkét fél katonai patthelyzetbe került, egyes katonai szakértők úgy vélik, hogy a két fél gyakorlatilag holtpontra jutott egymás ellen.

„Tekintve, hogy az oroszok erők kimerültek, a legtöbb, amiben reménykedhetnek, hogy elfoglalják Donyeck többi részét. Nem hiszem, hogy képesek lennének bevenni Mikolajevet, nemhogy Odesszát” – mondta az Al Jazeerának Panagiotis Gartzonikas, a görög hadsereg egykori páncélos hadosztályparancsnoka, a görög Nemzeti Védelmi Főiskola tanára az Origo szerint.

Támadás érte a Dnyipropetrovszki régiót, többen meghaltak

Augusztus 11-re virradó éjszaka támadás érte a Dnyipropetrovszki régióban található Nyikopol városát – számolt be a dnyipropetrovszki regionális katonai adminisztráció vezetője, Valentin Reznicsenko az Index szerint. A vezető kiemelte: a bombázások következtében három ember meghalt, heten pedig megsebesültek.

Az orosz hadsereg megtámadta a régió négy kerületét. Nyikopol körzetet háromszor ágyúzta az ellenség Gradiból. Nyikopolban két ember meghalt, hét megsebesült, a sérültek között van egy 13 éves lány. A városban több mint negyven ház sérült meg – írta a jelentésben Valentin Reznicsenko, hozzátéve, később egy harmadik halott is előkerült a romok alól.

A kurszki kormányzó szerint két orosz települést vettek tűz alá az ukránok

Oroszország kurszki területének kormányzója, Roman Sztarovojt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül közzétett egy bejegyzést, amely szerint csütörtök délelőtt két, az ukrán határhoz közeli orosz települést légitámadás ért – írta meg a The Guardian.

Célpontként Tetkino és Popovo-Lezacsi településeket nevezte meg, sebesültekről viszont nem adott információt.

Mol: Magyarországra is megérkezett a kőolaj

Szlovákia után Magyarországra is megérkezett a kőolaj a Barátság vezetéken keresztül: csütörtök reggelre helyreállt a szállítás – közölte a társaság az MTI-vel.

A kőolajvezeték újraindítását a Mol gyors intézkedése tette lehetővé: a késlekedés miatt a vállalat azonnali egyeztetésbe kezdett az ukránokkal és az oroszokkal is, majd átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat – tartalmazza a közlemény.
„A megállapodásnak köszönhetően a Magyarországot és Szlovákiát is ellátó Barátság-kőolajvezetéken ismét zavartalanul működik a szállítás” – írták.

Csehországba továbbra sem érkezik orosz kőolaj a Barátság vezetéken

Továbbra sem érkezik orosz kőolaj Csehországba a Barátság vezetéken keresztül – jelentette csütörtökön reggel a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24) a Barátság és az IKL kőolajvezetékeket üzemeltető Mero társaságra hivatkozva.

A hírtelevízió emlékeztetett: az orosz Transznyefty a korábban leállt szállításokat Szlovákiába és Magyarországra szerdán már felújította, miután a Mol tulajdonában lévő pozsonyi Slovnaft társaság kifizette az ukránoknak a tranzitdíjat. A csehországi szállítások folytatódó megszakításának okát az illetékesek nem közölték
Az orosz kőolajat feldolgozó Unipetrol társaság közölte, hogy több napra elegendő tartalékkal rendelkezik.
Jozef Síkela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerint az orosz kőolajszállítások megszakítása jelenleg nem korlátozza a csehországi olajfinomítók működését.
„Az Orlen Unipetrol csoport kőolajfinomítói Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban elegendő nyersolajjal rendelkeznek működésükhöz. Ez jelenleg a tervezett szinten van, és a cseh piac folyamatosan be van biztosítva kőolajtermékekkel” – mondta Michal Proczházka, az Unipetrol szóvivője a televíziónak.
A cseh Unipetrol a lengyel PKN Orlen társaság tulajdonában van. A Cseh Sajtóiroda a kőolajszállítások leállásával kapcsolatban a PKN Orlen álláspontját is kérdezte, de a társaság a kérdésekre csütörtök reggelig nem reagált.
„A szállítások kiesése a Barátság vezetéken semmi módon nem korlátozza a cseh kőolajfinomítók működését. Bármiféle korlátozások nélkül működnek és a Mero állami vállalat több napra elegendő kőolajtartalékokkal rendelkezik. A lengyel féllel együtt keressük a helyzet megoldását, hogy megfelelő jogi és műszaki alapokon felújuljon a kőolajszállítás Csehországba” – nyilatkozta Jozef Síkela a televízióban.
„Elhúzódó problémák esetén az állam 90 napra elegendő stratégiai tartalékait is igénybe lehetne venni, de erre egyelőre nincs szükség” – tette hozzá a miniszter.

ORFK: 12 360-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6634 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5726-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 355 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 146-an – köztük 34 gyermek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Nem marad válasz nélkül a Marhanec elleni támadás

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta: Ukrajna fegyveres erői nem hagyják válasz nélkül a Dnyipropetrovszk régiót ért rakétatámadást. 13 ember halt meg Marhanecben, több tucatnyian pedig megsebesültek, amikor mintegy 80 Grad rakéta csapódott be a település épületeibe. Találatot kapott egy hostel és két iskola is – idézi az Origo.

Az ukrán elnök szerint hasonló típusú támadások érték a napokban Mikolajivot és Harkovot is, ami ismét azt bizonyítja, hogy szükség van az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésére. „Minél erősebbek a fegyvereink, és minél nagyobb a hatótávolságuk, annál hamarabb véget ér ez a kegyetlen háború” – mondta az elnök.

Hogy mikor lesz vége a háborúnak, valójában közvetlenül függ az Oroszország által elszenvedett veszteségek mértékétől – véli az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében úgy fogalmazott: „Minél több veszteséget szenvednek el a megszállók, annál hamarabb tudjuk felszabadítani földünket és garantálni Ukrajna biztonságát. Ezen gondolkodjon el mindenki, aki védi államunkat és segíti Ukrajnát: hogyan lehet a lehető legnagyobb veszteséget okozni a megszállóknak, hogy a háború ideje rövidüljön.”

Itt dőlhet el a háború sorsa, de nincs óvóhely a civileknek

A Szlavjanszk–Kramatorszk védelmi vonalnál dőlhet el a Donbasz sorsa, ha Advijivkát elfoglalják az oroszok. Szlavjanszknál fordíthatnák meg a háború menetét a keleti fronton az ukrán fegyveresek, azonban a város a megadásra készül.

A Moszkovszkij Komszomolecnek helyiek beszéltek arról, mit éltek át az elmúlt időszakban, milyen a jelenlegi helyzet, és mi az, amire számítanak a jövőben.

Az egyik helyi lakos elmondta, hogy látta, honnan indítják a lövedékeket a területükre, és egyértelműen ukránok által ellenőrzött területekről érkeztek. Elmondása szerint ezek után kimennek videófelvételeket készíteni a pusztításról, és az orosz fegyvereseket okolják a történtekért.

Ljah polgármestere azonban teljesen másként látja az eseményeket, ő kijelentette: biztosan nem fog „Oroszország alatt” élni. Szerinte a helyi lakosok lincselés áldozatai lehetnek, ha ott maradnak.

Egy szlavjanszki lakos elmondta, hogy a városban nincsenek menedékhelyek, csak amelyek a szovjet időkből megmaradtak, azok azonban nagyon rossz állapotban vannak, újakat pedig nem építettek. Mint mondta, leginkább attól félnek, hogy éjszaka éri támadás a várost: „Nehéz állandóan a pincében aludni, nedves, és tele van szúnyogokkal. Sok olyan pince van, amelyben a magas talajvíz miatt folyamatosan áll a víz”.

A városba folyamatosan érkezik humanitárius segély, amelyért az időseknek is órákon keresztül kell sorba állni. „A szegények templomba járnak, ahol konzervet és tésztát kaphatnak. A rászorulók számára ingyenes étkezdék állnak rendelkezésre”.

Emellett folyamatos a zavar az energiaellátásban is. Rendszeresek az áramkimaradások, a fűtési rendszer pedig nem működik – írja az Index.

Herszoniak az álszavazás bojkottjára szólítottak fel

Az orosz csapatok ellenőrzése alá került dél-ukrajnai Herszon városának lakói az Ukrinform hírügynökség szerdai jelentése szerint a terület Oroszországhoz csatolásáról tartandó „álreferendum” bojkottjára szólítottak fel.
Az ukrán hírügynökség azt közölte, hogy az utcákon sárga szalagok tűntek fel, ami szerinte a „nyilvános ellenállási mozgalom” szimbóluma. Továbbá arról tájékoztatott, hogy a mozgalom aktivistái felszólították az embereket, hogy a sárga szalagokat póznákra, villanyoszlopokra, korlátokra, illetve buszmegállókban is tűzzék ki.

A február 24-én indult orosz hadművelet következtében az orosz csapatok és szövetségeseik több térséget is ellenőrzésük alá vontak Ukrajna déli részén, ahol saját közigazgatási szerveket hoztak létre. Értesülések szerint Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában is terveznek népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Ukrán kabinetfőnök: a tél előtt véget kell vetni a harcoknak

Még a tél beállta és a következő fűtési idény kezdete előtt sürgősen véget kell vetni Ukrajnában a harcoknak – jelentette ki szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke Kijevben.

Figyelmeztetett: máskülönben fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország tönkreteszi az ország fűtési és energetikai infrastruktúráját – írja az MTI. Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke szerint az orosz hadsereg már most támadásokat intéz ezen létesítmények ellen.

„Ez az okok egyike, amiért maximális erőfeszítéseket akarunk tenni, hogy a háború aktív fázisát az ősz végéig lezárhassuk” – fogalmazott Jermak, hozzátéve: a harcok már csaknem fél éve folynak.

Súlyosan megsérült a krími légitámaszpont

Műholdfelvételek jelentős károkat és több megsemmisült orosz harci gépet mutatnak be a krími légitámaszponton a hét eleji robbanások következtében. Az orosz fennhatóság alatt álló Krím félsziget nyugati részén fekvő Szaki támaszpontot kedden robbantássorozat rázta meg, egy ember meghalt.

Ukrajna nem vállalta magára a felelősséget, de az új bizonyítékok egy célzott támadás lehetőségére utalnak. A bázis fő kifutópályái sértetlenek, de legalább nyolc repülőgép megsérült vagy megsemmisült, legtöbbjük a bázis egy olyan területén, ahol nagyszámú repülőgép parkolt a szabadban – távol a hangárok takarásától.

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a robbanásokat egy a tűzbiztonsági szabályok megsértése miatt felrobbant lőszer okozta, és tagadta, hogy bármilyen repülőgép megsérült volna.

Az ukránok szerint kilenc orosz harci repülő semmisült meg a krími robbanássorozatban

Az ukrán légierő bejelentése szerint kilenc orosz harci repülő pusztult el a krími légibázison bekövetkezett robbanásokban – írja az AP hírügynökség. Az oroszok ezt tagadják, ahogyan azt is, hogy ukrán rakétatámadás érte volna a bázist. A hivatalos orosz magyarázat szerint baleset volt, egy eldobott cigaretta robbantott be üzemanyagtartályokat. Szakértők szerint ez teljesen nonszensz, nagyon nagy valószínűséggel rakétacsapás lehetett a robbanások oka.

A csavar az a történetben, hogy az ukránok sem mondják, hogy ők támadtak volna. Ez ugyanis ez olyan vörös vonal lenne, amit még sosem léptek át: a Krímet Oroszország a saját területének tekinti, vagyis a támadás orosz szemszögből területi agresszió lenne ukrán részről, amire válaszolni illik, és ez a háború további, súlyos eszkalációja felé mutat.

Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi beszédében mindenesetre azt mondta, a háború 2014-ben a Krím orosz annektálásával kezdődött, és a Krím felszabadításával kell végződnie – így a Telex.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine