Az orosz-ukrán háború 160. napja – FRISSÜL

Immár százhatvanadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Terrorszervezetnek minősítette az ukrán Azov ezredet az orosz legfelsőbb bíróság

Terrorszervezetnek minősítette az orosz legfelsőbb bíróság kedden az orosz hivatalos politika által neonácinak tekintett ukrán Azov ezredet.

A testület az főügyészség kereslete alapján az Azov tevékenységét betiltotta Oroszország területén. A tárgyalást a periratok nagy részének titkossága miatt főként zárt ajtók mögött tartották, a sajtó csak a tanúk és a szakértők meghallgatásakor lehetett jelen.
Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet Alapítvány igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy az Azov harcosai a neonáci ideológiát vallják. Idézte a zászlóalj alapítóinak cikkeit, amelyek, mint mondta a „szélsőséges biológiai rasszizmus” azaz a fajelmélet jegyeit mutatták. A szakértők olyan eseteket idéztek fel, amikor az alakulat tagjai nemzeti kisebbségek képviselői és politikai ellenfeleik ellen követtek el támadást, oroszajkú lakosokat félemlítettek meg Ukrajnában, vagy embereket raboltak el és kínoztak meg a Donyec-medencében. Számos, a zászlóalj által elkövetett háborús bűncselekményről is beszámoltak, köztük mariupoli és volnovahai civilek meggyilkolásáról és lakóházak lövéséről. A történtekről fotókat és videókat mutattak be, valamint szemtanúk beszámolóit idézték.
A legfelsőbb bíróság azonnal hatályba lépett döntését egy hónapig lehet megfellebbezni. Az Azov tagjait mostantól a terrorizmusra vonatkozó törvénycikkek alapján büntetőjogi felelősségre vonhatók.
Az orosz büntető törvénykönyv a terrorszervezetek tagjaira tíztől 20 évig terjedő, a szervezőkre pedig 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. A törvény ugyanakkor felmenti a felelősség alól azokat a személyeket, akik a vizsgálatot vagy az őrizetbe vételüket megelőzően önként kilépnek az ilyen szervezetekből.
Egy moszkvai bíróság kedden, a távollétében, kilencévi szabadságvesztésre ítélte az Azov egyik orosz állampolgárságú tagját. Anton Koroljovot, aki 2019 és 2019 között harcolt a Donyec-medencében a szakadár „népi milícia” ellen zsoldos tevékenység és szélsőséges fellépésre való nyilvános felhívás miatt marasztalták el.
Az Azovnak már több orosz tagját elítélték, mindegyiküket távollétükben.

Orosz csapások Harkiv megyében és Mikolajivnél

Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy orosz precíziós csapások Harkiv megyében az ukrán 92. gépesített lövészdandár mintegy félezer katonájának halálát okozták, Mikolajivban az ukrán idegenlégió 250 „zsoldosával” végeztek és 20 páncélosát semmisítették meg, a donyecki régióban lévő Marjinkában pedig az 54. gépesített dandár 2. zászlóaljának több mint ötven tagját ölték meg.

Közölte, hogy Artemivszknál az ukrán 58. gépesített dandár 16. zászlóaljának több mint 130 katonája esett el, a mintegy megmaradt 70 ember pedig az állásait elhagyva a Szumi megyei Konotopba vonult el, ahol lefegyverezték és dezertőrnek minősítették őket. Konasenkov szerint az ukrán 56. gépesített lövészdandár 21. zászlóalja visszavonulás közben Peszki közelében baráti tűzbe került és csaknem teljesen megsemmisült.

A donyecki hatóságok közölték, hogy tüzérségi eszközökkel terített ukrán Lepesztok gyalogsági aknák kilenc civilt sebesítettek meg.

Lengyel államfő: Ukrajna egész Európát védelmezi

Ukrajna egész Európát védelmezi az orosz agresszióval szembeni hősies ellenállással, és ha elesik, Moszkva tovább terjeszkedik Közép-Európa felé – jelentette ki a lengyel államfő egy keddi német lapinterjúban.

Andrzej Duda a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy a más népek alárendeléséről szóló „nagyorosz” birodalmi eszme nem csak Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodását határozza meg, hanem átitatja az orosz társadalom jelentős részét.
Így még az is előfordul, hogy orosz újságírók a lengyelországi – az ország középső részén, Varsótól nyugatra fekvő – Kaliszig húzódó Oroszországról fecsegnek – tette hozzá.
Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna Lengyelországot és Európát, így Németországot is védi. Ha pedig „hősies ellenállásuk Putyin birodalmi terveivel szemben” elbukik, közvetlenül fenyegetné Lengyelországot és a balti államokat az orosz befolyási övezet közép-európai irányú kiterjesztésének veszélye – fejtette ki a legnagyobb lengyel kormánypárt, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) politikusa.
Ezt a veszélyt „ma Ukrajnának köszönhetően sikerül megfékezni”, de „sajnos a jövőben is aktuális lesz” – tette hozzá Andrzej Duda.
Mint mondta, az egyetlen megoldás „a biztonságunk megerősítése”, mert így a „potenciális agresszornak kevésbé éri meg támadni”.
Ukrajna példája éppen azt mutatja, hogy mire képes egy ország, amely jól felkészült a védekezésre – tette hozzá a lengyel államfő.
Kifejtette: ugyancsak az Ukrajna elleni orosz agresszióval függ össze Lengyelország egy másik súlyos problémája, a télre szánt kőszén fenyegető hiánya. A szenet eddig jórészt Oroszországból importálták, és háztartások millióit fűtötték vele.
A kormány „legnagyobb gondja” így az Ukrajna elleni orosz háború miatt fenyegető hiány elhárítása, az ellátás biztosítása – mondta Andrzej Duda, megjegyezve, hogy az európai uniós éghajlatvédelmi célok elérése eddig is „nagy kihívás” volt Lengyelországnak, és „a háború mindent még bonyolultabbá tett”.
A többi között arról is szólt, hogy mindig is ellenezte az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő, Ukrajnát és Lengyelországot megkerülő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszert, és soha nem hitte el Angela Merkel volt német kancellár azon állítását, miszerint a két vezetékpárból (a 2011 óta működő Északi Áramlat-1-ből és a 2021 végén befejezett, de a háború miatt végül üzembe nem állított Északi Áramlat-2-ből) álló fejlesztés tisztán üzleti alapú beruházás.
Mint mondta, a volt kancellárral folytatott megbeszélések sokaságán, éveken keresztül mindhiába igyekezett jelezni, hogy az Északi Áramlat valójában „Európának káros, ránk, lengyelekre pedig gyilkos” hatású. Ez a vezetékrendszer „a kulcs az európai piac orosz dominanciájához”, és ezt Lengyelország számos szomszédja is így látta – mondta Andrzej Duda a FAZ-nak.

Hat HIMARS és öt Harpoon rakétaindítót semmisített meg az orosz hadsereg

Hat HIMARS és öt Harpoon rakétaindítót semmisített meg az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az utóbbi egy napban – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy katonai vezetőkkel megtartott keddi videokonferencián.

„A nyugati fegyverek ellenőrizetlen Ukrajnába szállítása komolyan veszélyezteti a régió biztonságát. Az orosz csapatoknak az ukrán fegyveres erők katonai létesítményei elleni csapásai következtében 33 amerikai M777-es tarack és öt Harpoon hajóelhárító rendszer rakétaindítója semmisült meg. Továbbá a HIMARS rakétasorozatvető rendszer hat indítóállványa és több mint kétszáz rakétája” – mondta a tárcavezető.
Sojgu szerint az elmúlt két hét során az ukrán csapatok 396 Javelin és NLAW páncéltörő rakétarendszert, valamint 125 Stinger hordozható légvédelmi rakétarendszert veszítettek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Egyesült Államok közvetlen részvevője az ukrajnai harci cselekményeknek. Zaharova Vagyim Szkibickijnek, az ukrán védelmi tárca hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) vezetőjének a brit The Telegraph című lap számára hétfőn adott nyilatkozatára hivatkozott, amelyben a kémfőnök azt mondta, hogy Kijev a HIMARS rakétarendszerekkel végrehajtott csapások előtt rendszeresen konzultál az amerikai féllel, amely nemtetszése esetén lefújhatja a támadást. Szkibickij arról nem beszélt, hogy milyen műholdfelvételeket használ az ukrán hadsereg.
„Egyéb megerősítésre arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok közvetlenül részt vesz az Ukrajna területén zajló harci cselekményekben, nincs is szükség. A fegyverszállításokat nemcsak felhasználási tanácsadás kíséri, hanem ebben az esetben nyilvánvaló tűzbemérés is” – mondta a diplomata.
Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő kijelentette: az orosz védelmi minisztérium ezután figyelembe fogja venni Szkibickij tábornok hivatalos beismerését, miszerint Washington közvetlenül koordinálja Kijev számára a célpontokat a HIMARS-okkal végrehajtott csapások előtt. Konsenkov szerint a nyilatkozat cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy Washington – a Fehér Ház és a Pentagon állításaival ellentétben – részt vesz a háborúban.
„Ukrajnában és a világon senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a Novaja Kahovkára július 12-én, a Sztahanovra július 17-én, a Krasznij Lucsra július 24-én mért HIMARS-rakétacsapásokat, a Donyeckre mért több tucat rakétacsapást és minden bizonnyal a jelenovkai (olenivkai) vizsgálati fogházra mért július 29-i csapást, amely ötven ukrán hadifoglyot ölt meg és 73-at megnyomorított, a Zelenszkij-rezsim tervezte és Washington hagyta jóvá” – mondta a tábornok.
Konasenkov hangsúlyozta, hogy a politikai, büntetőjogi és erkölcsi felelősség az olenivkai mészárlásért és más ukrajnai háborús bűncselekményekért, egyebek mellett a polgári célpontokra mért csapásokért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett közvetlenül a Biden-kormányzatot is terheli.

Meghaladta a tízmilliót az Ukrajnát elhagyók száma az ENSZ szerint

Már több mint 10 millióan hagyták el Ukrajnát az orosz offenzíva kezdete óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi bejelentése szerint.

A szervezet összesítése szerint mostanáig összesen 10 107 957-en lépték át az ukrán határt.

Az UNHCR júliusi felmérése szerint a külföldre menekült ukrajnaiak kétharmada egyelőre nem gondol a hazatérésre.

Sojgu: hat HIMARS és öt Harpoon rakétaindítót semmisített az orosz hadsereg

Hat HIMARS és öt Harpoon rakétaindítót semmisített az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy katonai vezetőkkel megtartott keddi videokonferencián.

„A nyugati fegyverek ellenőrizetlen Ukrajnába szállítása komolyan veszélyezteti a régió biztonságát. Az orosz csapatoknak a ukrán fegyveres erők katonai létesítményei ellen végrehajtott csapásai következtében összesen 33 amerikai M777-es tarack és öt Harpoon hajóelhárító rendszer rakétaindítója semmisült meg. Továbbá a HIMARS rakétasorozatvető rendszer hat indítóállványa és több mint 200 rakétája” – mondta a tárcavezető.
Sojgu szerint az elmúlt két hét során az ukrán csapatok 396 Javelin és NLAW páncéltörő rakétarendszert, valamint 125 Stinger hordozható légvédelmi rakétarendszert veszítettek.

Már ma este megérkezik az első gabonaszállítmány Ukrajnából Törökországba

Törökország képviselője az isztambuli Közös Koordinációs Központban (JCC) elmondta, hogy az első, ukrán gabonát a világpiacra szállító hajó várhatóan kedd este érkezik meg Isztambulba − közölte a Guardian.

Özcan Altunbulak tábornok a JCC-ben tartott tájékoztatón elmondta, hogy a hajó útja a tervek szerint halad.

Heves harcok folynak Bahmut környékén

Keddre virradóra folytatódtak a harcok az orosz és az ukrán csapatok között kelet-ukrajnai Donyecki régióban található Artemovszk (Bahmut) városa körül – számolt be a német n-tv hírportálja.

Az ukrán vezérkar szerint zajlik az oroszok előrenyomulása az Artemovszktól 8 kilométerre északra fekvő Szoledar felé is. A várostól délre több helyen végrehajtott orosz támadásokat viszont nagyrészt visszaverték – áll a kijevi védelmi minisztérium jelentésében.

Kijev szintén orosz támadásról számolt be a Herszon régió északi részén, a szomszédos Dnyipropetrovszk régió határvidékén is.

Ukrán hadsereg: több mint 41 ezer orosz katona vesztette életét a háborúban

Az ukrán hadsereg legfrissebb jelentése szerint a háború kezdete óta 41 170 orosz katona vesztette életét. Ezen kívül az ukrán haderő megsemmisített közel 1800 orosz harckocsit, több mint 4000 páncélozott gyalogsági járművet és több száz különféle típusú tüzérségi rendszert – tette közzé a The Kyiv Independent című angol nyelvű ukrán hírportál.

A washingtoni Pentagon ugyanakkor az ukránok által megadott adatok csak mintegy harmadára, 15 000 főre becsüli az orosz veszteségeket.

Stijn Mitzer amerikai haditechnikai szakértő és csapata valamivel több mint 5000 harci járműre és vadászrepülőgépre taksálja az orosz veszteségeket, írja a német n-tv hírportálja a Hirado.hu szerint.

Egyetemi kollégiumot ért támadás Mikolajivban

Az orosz erők Mikolajiv városát ágyúzták kedd hajnalban, ami ukrán tisztviselők szerint egy egyetemi kollégium épületét érte – írja a CNN.

A jelentés szerint a támadásban a kollégium egy biztonsági őre megsérült, áldozatokról egyelőre nem tudni.

Az előzetes információk szerint az egyik körzetet az MLRS Smerch, a másikat S–300-as rakéták találták el – közölte Vitalij Kim, a Mikolajiv regionális adminisztráció vezetője a Telegramon.

Dnyipro környékét is lőtték az oroszok az éjjel

A kelet-ukrajnai Dnyipro város környékét bombázták az orosz erők hétfő éjjel, erről Valentin Reznyicsenko, a megyei adminisztrációja vezetője számolt be a Kyiv Independent Twitter-posztja szerint. A bombázásban épületek és járművek rongálódtak meg, személyi sérülésről nem érkezett hír.

Megvan Moszkva új célpontja, csak arra összpontosít

Az orosz erők csapatokat helyeznek át Dél-Ukrajnába, és szüneteltethetik a szlovjanszki hadjáratot, közölte a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

Az amerikai kutatóintézet arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják a csapatok átcsoportosítását az északi Donyecki területről a dél-ukrajnai védelmi állások megerősítésére, és ezzel szüneteltetik a Szlovjanszk elleni támadást.

Az ISW megjegyzi, hogy a helyzet valószínűleg hasonló ahhoz, amikor az orosz erők „elhanyagolták” Zaporizzsja és Herszon területeket, miközben támadásokat indítottak a Luhanszki terület ellen, írja a Kyiv Independent alapján az Index.

Kivonul a megszállt területekről az ukrán posta

Az ukrán posta leállítja a munkát az oroszok által megszállt területeken. Igor Szmeljanszkij, az állami tulajdonú Ukrposhta vezetője azt mondta, hogy az ország postaszolgálata csak az Ukrajna által ellenőrzött régiókban működik.

Az állami vállalat Zaporizzsja és Herszon megyében „nyomás alatt” működhetett, nyugdíjat fizethetett és pénzt utalhatott át az embereknek, augusztus 1-jétől azonban a vállalat a megszállt területeken nem folytatja munkáját a magas kockázatok és a rablásveszély miatt.

2008-as szintre esett vissza az orosz gázkitermelés

Az orosz Gazprom napi gáztermelése júliusban 2008 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, a számok arra utalnak, hogy attól tartanak, hogy Moszkva energiaválságot okozhat Európában az ellátás leállításával. A Bloomberg hétfőn közzétett elemzése szerint az állami tulajdonú energiacég napi 774 millió köbmétert szivattyúzott a múlt hónapban, ami 14%-kal kevesebb, mint júniusban. Az év össztermelése 262,4 milliárd köbméter volt, ami 12%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Míg az Európába irányuló szállítások lassulnak, a Gazprom Kína felé irányuló exportja hét hónap alatt 61%-kal nőtt, júliusban rendszeresen meghaladta a napi szerződéses összeget, és minden idők új napi csúcsát érte el – foglalja össze az Origo.

ORFK: 12 378-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 6342 fő lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6036-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 257 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 27-en – köztük 10 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – jelezték.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, ehhez támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Újabb 16 gabonaszállító hajó indulhat el

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében üdvözölte, hogy a háború kitörése óta először hagyhatta el az odesszai kikötőt gabonaszállító hajó. Emlékeztetett, hogy a most Afrika felé útnak indított 26 ezer tonnányi kukorica az első pozitív esély arra, hogy sikerüljön megfékezni az élelmiszerválság terjedését a világban. „Nem lehetnek azonban olyan illúzióink, hogy Oroszország egyszerűen tartózkodik attól, hogy megpróbálja megzavarni az ukrán exportot. Oroszország folyamatosan éhínséget váltott ki Afrika és Ázsia országaiban, amelyek hagyományosan nagy mennyiségben importáltak ukrán élelmiszert” – mondta Volodimir Zelenszkij, aki azt is bejelentette: a hétfőn útnak indult hajón kívül további 16 gabonaszállító várja, hogy útnak indulhasson afrikai és ázsiai célországok felé – így az Origo.

Elakadt az Ukrajnának ígért 9 milliárd euró

Az ukrán elnök telefonon tárgyalt francia kollégájával. Volodimir Zelenszkij megköszönte Emmanuel Macronnak az eddig Franciaországtól kapott anyagi és hadi támogatást, e mellett pedig arra kérte, hogy segítsen feloldani az Európában elakadt makroszintű pénzügyi támogatást, összesen 9 milliárd eurót. Az ukrán elnök emlékeztetett: a pénzt nyugdíjakra, állami dolgozók fizetésére, és a lakhelyüket a háború miatt kényszerből elhagyók támogatására használnák fel.

Putyin: egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az atomsorompó-egyezmény résztvevőinek küldött levelében kijelentette, hogy egy nukleáris háborúnak „nem lehetnek nyertesei”, és ezt „soha nem szabad szabadjára engedni”.

Februárban Putyin határozottan utalt Oroszország nukleáris arzenáljára, és figyelmeztette a külső hatalmakat, hogy minden beavatkozási kísérlet „olyan következményekhez vezet, amilyenekkel még soha nem találkozott történelme során”. Napokkal később elrendelte az orosz nukleáris erők fokozott készültségbe helyezését.

Donald Trump: Ukrajnának le kell mondania a NATO-ról és Krímről

A volt amerikai elnök, Donald Trump szerint Ukrajnának meg kellett volna állapodnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, annak érdekében, hogy megakadályozza a háborút.

Trump kiemelte: Ukrajna feladhatja a Krímet, vagy beleegyezhet abba, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz.

Annyit kellene mondaniuk, hogy rendben, nem csatlakozunk a NATO-hoz, és akkor lenne egy országuk. Szerintem Putyin alkut akart kötni – fogalmazott egy amerikai podcastműsorban Trump. A volt elnök hozzátette, nem gondolja, hogy az orosz elnöknek az lett volna a célja, hogy háborút indítson – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Ukrajna további négy amerikai gyártmányú rakétarendszert kapott

Ukrajna további négy amerikai gyártmányú, nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszert (HIMARS) kapott – közölte az ukrán védelmi miniszter, a Sky News cikke szerint.

Ez azután történt, hogy Moszkva azt állította, hogy a mai nap folyamán az imént említett két rakétarendszert is megsemmisítettek.

A HIMARS-ok nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek és pontosabbak, mint az ukrán szovjet korabeli tüzérség, így az ukrán erők olyan orosz célpontokat is képesek eltalálni, amelyek korábban elérhetetlenek voltak – magyarázták a cikkben.

Ukrán katonák tömegesen dezertálnak az oroszok szerint

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt állította, hogy az ukrán 93. gépesített dandár Harkivnál, a 128. hegyi rohamdandár pedig Zaporizzsjánál súlyos veszteségeket szenvedett, emiatt a katonák tömegesen hagyják el állásaikat és dezertálnak Ukrajna más régióiba.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok két lőszerraktárra, valamint 239. élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az Odessza megyei Veliki Dalnik település közelében megsemmisült egy amerikai Harpoon hajóelhárító rakétaindító. Az ütegelhárítási művelet keretében a donyecki régióban megsemmisítettek egy ukrán tüzérségi üteget, hat szakaszt, és nyolc Grad rakétavetős szakaszt, a légvédelem pedig lelőtt tíz ukrán drónt – írja az MTI.

Kirakatvárossá építhetik Mariupolt az oroszok

Az orosz kormány egyik vezetője tisztviselője, Marat Husznullin hozta nyilvánosságra a lerombolt Mariupol városának újjáépítését célzó orosz terveket. Egyes szakértők szerint azonban a város újjáépítésének csak egyetlen funkciója van, mégpedig hogy kirakatváros legyen – írja a Moscow Times.

Továbbá úgy vélik, a város újjáépítése lehet az egyik első lépése annak a tervnek, amellyel Moszkva magához akarja édesgetni az ukrán régiókat. Egyes épületek helyreállítását máris elkezdték, ezekkel őszre végezhetnek is – közölte az orosz kormány tisztviselője.

Az első lakóépületek szeptemberre állnak majd. Már meglesznek az első kórházak és felépítjük a vészhelyzeti minisztérium központját is – részletezte az Index szerint.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine