Az orosz-ukrán háború 159. napja – FRISSÜL

Immár százötvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: nukleáris háborút nem szabad kirobbantani

Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának résztvevőihez és vendégeihez intézett üzenetében.

„Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki” – hangsúlyozta.
Putyin rámutatott, hogy több mint fél évszázados fennállása alatt az atomsorompó-egyezmény a nemzetközi biztonsági és stratégiai stabilitási rendszer egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az egyezményben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés és az atomenergia békés célú felhasználása terén előírt kötelezettségek teljes mértékben megfelelnek mind a nukleáris fegyverrel rendelkező, mind az ilyennel nem rendelkező államok érdekeinek – mondta.
Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerősíti az atomsorompó-szerződésben részt vevő valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és „érezhetően hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerősítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.
Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják. A tizedik találkozót eredetileg 2020 májusában tartották volna New Yorkban, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.
Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van. Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerződést.

Harkiv ellen menne újra az orosz hadsereg?

Amerikai elemzők szerint újra Harkiv ostromát készítenék elő az orosz erők – írta az Unian. Az Institute for Study of War (ISW) szerint délkelet felől közelítenék meg Ukrajna második legnagyobb, békeidőben 1,4 milliós városát.

Az orosz határtól 40 kilométerre fekvő Harkiv az invázió első napjától támadás alatt állt, az orosz erők egészen a város elkerülő útjáig jutottak, tüzérséggel nagy pusztítást végeztek Szaltyivka városrészben, és a központot is rendszeresen érték rakétatámadások, ám a várost nem sikerült bevenniük.

Jelenleg 15-20 kilométerre szorultak vissza észak-északkeleten az orosz erők, amelyek Kijev ostromát is feladva inkább Kelet-Ukrajnára összpontosították erejüket, miután vilámháborús terveik kudarcot vallottak. Luhanszk megyét teljes egészében sikerült is elfoglalniuk a támadó orosz erőknek, amelyek erőgyűjtés után innen indulhatnak harkiv ellen.

Az ukrán vezetés szerint azonban valószínűtlen, hogy az orosz erők képesek lennének a város bevételére – összegez a Telex.

Az első ukrán gabonaszállító Isztambulnál horgonyzott le

Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint az első gabonát szállító hajó kedden 12 óra körül horgonyzott le Isztambul partjainál közös ellenőrzés céljából.

A gabonaügylet részeként Isztambulban Közös Koordinációs Központot hoztak létre az ENSZ, Oroszország, Ukrajna és Törökország munkatársaival.

Kijev szerint Oroszország több mint 41 ezer katonát vesztett Ukrajnában

Oroszország 41 030 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete óta – írja a Kyiv Independent. Oroszország harci veszteségeinek augusztus 1-jei, legfrissebb becsléseit közölték az Ukrán Fegyveres Erők.

Hozzávetőlegesen 1768 tank kilövéséről, 4011 harckocsi, 223 harci repülőgép és 190 helikopter megsemmisítéséről számoltak be.

Románia hatástalanított egy sodródó aknát a Fekete-tenger partjainál

A román hadsereg felrobbantott egy tengeri aknát, amely a Fekete-tenger partjaihoz közel sodródott – közölte az ország védelmi minisztériuma.

A minisztérium közölte, hogy a vasárnap hatástalanított akna – március óta a román hadsereg által kezelt második akna – mintegy két tengeri mérföldre sodródott az ország partjaitól.

A Fekete-tengeren azután kezdtek el aknák lebegni, hogy Oroszország február 24-én megszállta Ukrajnát, és a román, bolgár és török katonai búvárcsapatok hatástalanították a vizeiken sodródó aknákat. Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a telepítésükkel – írja a Reuters.

A Fekete-tenger kulcsfontosságú a gabona, az olaj és az olajtermékek szállítása szempontjából. A Fekete-tengeren Bulgária, Románia, Grúzia és Törökország, valamint Ukrajna és Oroszország osztozik.

Egy kórházi sürgősségi osztály semmisült meg az orosz bombázásban

Egy kórház sürgősségi osztálya megsemmisült, miután az orosz erők több épületet is lőttek Mikolajivban – számolt be a Kyiv Independent.

Hozzátették, az orosz támadások során egy gyógyszereket és élelmiszereket tartalmazó humanitárius segélyszállítmány is megsemmisült.

Két HIMARS és egy Harpoon rakétaindító megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Harkivban két amerikai HIMARS föld-föld, Odesszánál pedig egy Harpoon hajóelhárító rakétaindítót semmisített meg az orosz hadsereg – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a HIMARS rakétasorozatvetőket nagypontosságú csapás a harkivi energetikai gépgyár területén semmisítette meg. Ugyanitt 53 ukrán „nacionalista” és külföldi „zsoldos” is életét veszítette a szóvivő szerint.
Mint mondta, Harkiv közelében az orosz légierő precíziós fegyverei az ukrán 92. gépesített dandár ideiglenes telepítési pontját is eltalálták. Innen mintegy kétszáz „nacionalista” elestéről és hét páncélozott jármű elpusztulásáról számolt be.
Konasenkov azt állította, hogy az ukrán 93. gépesített dandár Harkivnál, a 128. hegyi rohamdandár pedig Zaporizzsjánál súlyos veszteségeket szenvedett, emiatt a katonák tömegesen hagyják el állásaikat és dezertálnak Ukrajna más régióiba.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok két lőszerraktárra valamint 239. élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az Odessza megyei Veliki Dalnik település közelében megsemmisült egy amerikai Harpoon hajóelhárító rakétaindító. Az ütegelhárítási művelet keretében a donyecki régióban megsemmisítettek egy ukrán tüzérségi üteget, hat szakaszt, és nyolc Grad rakétavetős szakaszt, a légvédelem pedig lelőtt tíz ukrán drónt.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta összesen 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1659 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4215 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 778 rakétasorozatvetőt, 3234 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4621 különleges katonai járművet veszített.
A minisztérium megerősítette, hogy a Sierra Leone-i zászló alatt közlekedő, kukoricát szállító Razoni hajó az ukrán kikötőkből történő biztonságos gabona- és élelmiszerszállításról szóló megállapodás keretében elhagyta Odessza kikötőjét. A rakománynak a tervek szerint kedden kell majd Isztambulba érnie.
A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség hétfőn tovább lőtte a szakadár „Donyecki Népköztársaság” településeit. A csapások következtében az elmúlt egy nap alatt egy civil életét vesztette, kilenc pedig megsebesült.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölte, hogy az orosz hadsereg a megszállt dél-ukrajnai Herszon megyében pontonkomp-átkelőt létesített a Dnyeper folyón az antonovkai híd közelében, amelyet ukrán rakétatalálatok miatt lezártak.

Az Európai Bizottság átutalta Ukrajnának az 1 milliárd euró pénzügyi támogatás első részletét

Az Európai Bizottság hétfőn folyósította az Ukrajnának nyújtott 1 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás első felét, 500 millió eurót, a második részlet, további 500 millió euró kifizetésére kedden kerül sor – tájékoztatott a brüsszeli testület hétfői sajtóközleménye.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács 2022. július 12-én fogadta el a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA) szóló határozatot, amelynek célja, hogy azonnali pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának az orosz invázió okozta károk miatt.
Az 1 milliárd eurós támogatás részét képezi az legutóbbi uniós csúcson jóváhagyott összesen 9 milliárd euró összegű pénzügyi csomagnak.
Az MFA-források kedvező feltételekkel, hosszú lejáratú hitelek formájában állnak Ukrajna rendelkezésére. A csomag támogatja Ukrajna makrogazdasági stabilitását és általános ellenálló képességét Oroszország katonai agressziójával és az ebből fakadó gazdasági kihívásokkal összefüggésben. A hitel kamatköltségeit az EU fedezi.
A bizottság hétfőn Moldovának 50 millió euró értékű MFA-támogatást utalt, amelyből 35 millió euró hosszú lejáratú, kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsön, 15 millió pedig vissza nem térítendő támogatás. A testület sajtóközleménye szerint, az ukrajnai háború negatív hatást gyakorol a moldovai gazdaságra, súlyosbítva a koronavírus-járvány korábbi hatásait. A bizottság megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy Európa legszegényebb országai közé tartozik, Moldova fogadta a legtöbb ukrajnai menekültet.

ORFK: 15 451-en érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 7069 fő lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8382-en nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 309 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 231 ember – köztük 92 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – jelezték.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, ehhez támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Útnak indulhat az első hajó

Hétfőn hagyhatja el az első gabonaszállító hajó Ukrajna kikötőit – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője. Ibrahim Kalin a Kanal 7-nek adott interjújában azt mondta, hogy az isztambuli közös koordinációs központ valószínűleg hamarosan befejezi az exportútvonalak végső kijelölését.

Felére eshet vissza az ukrán gabonatermés

Az orosz invázió miatt Ukrajnában az idei gabonatermés a fele lehet a szokásos mennyiségnek – állította Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint ez a helyzet valószínűleg tovább fokozza a globális éhezéstől való félelmet, ezzel együtt pedig emeli a gabona világpiaci árát.

Az eddigi legbrutálisabb támadás érte Mikolajivot

A város polgármestere, Olekszandr Szenkevics szerint a dél-ukrajnai Mikolajiv kikötővárost vasárnap érő orosz légicsapásokban három ember megsebesült, otthonok és iskolák megrongálódtak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a várost és környékét ért rakétacsapások „valószínűleg a legbrutálisabbak” az egész háború során.

Hétfőn indulnak Ukrajnából a gabonaszállító hajók

Az Al Jazeera tudósítója a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosból jelentette, hogy az ukrán gabonahajók nagy valószínűséggel hétfőn elhagyhatják az országot Isztambul irányába.

Mint megírtuk, Odessza városában már tizenhat, gabonával megrakodott hajó várja az indulást.

Oroszország és Ukrajna több mint egy hete állapodott meg, hogy három ukrán kikötőből elindulhat a gabonaszállítás. Ez az egész világon enyhíteni fogja a gabonahiányt.

Az ukrán haditengerészet várhatóan aknák jelenléte miatt a Fekete-tenger partjainál fogja kivezetni a hajókat. Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői közös koordinációs központot működtetnek majd, ahol a Boszporusz szorosba belépő hajókat nyomon követhetik és ellenőrizhetik – összegez az Index.

Zelenszkij: Oroszországnak esélye sincs a győzelemre

Stratégiai szempontból Oroszországnak semmi esélye nincs a háború megnyerésére – ezt mondta vasárnap este az ukrán elnök.

A Telegramon közzétett bejegyzése szerint Volodimir Zelenszkij megköszönte Mikolajiv és más, az oroszok által bombázott városok lakosainak a kitartásukat és a bátorságukat.

Stratégiailag Oroszországnak nincs esélye megnyerni a háborút. De ki kell tartani azért, hogy a terrorista állam még a taktikai szinten is megtapasztalja a vereséget – mondta az államfő.

Egész falvakat semmisítettek meg Herszonban

Egész falvak semmisültek meg a dél-ukrajnai Herszoni területen, ahol még mindig zajlanak a harcok – írja az Ukrinform az ukrán hadsereg közlése alapján.

A helyzet kritikus a régió több száz falvában: megrongált utak, lerombolt házak és iskolák, aknák a földeken és a folyókban, lángoló erdők, sebesült és halott civilek – így jellemezték a helyzetet a riportban.

Hozzátették azt is, hogy számos faluban már öt hónapja nincs áram- és/vagy vízszolgáltatás, sok helyen pedig a nyugdíjhoz, szociális támogatáshoz sem jutnak hozzá a lakosok. A falvakból ezért a lakosok többsége elmenekült.

Vannak olyan közösségek, ahol legfeljebb tíz fő maradt helyben, néhány falvat pedig teljesen leromboltak – írták az Index szerint.

Szakértőket hívott meg az ENSZ-től és Vöröskereszttől Moszkva az ukrán hadifoglyokra mért csapás kivizsgálására

Oroszország hivatalosan is meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy vizsgálják ki az olenivkai börtönre mért rakétacsapás körülményeit, amelynek következtében több mint ötven ukrán hadifogoly vesztette életét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában vasárnap azt írta, hogy Moszkva közölte António Guterres ENSZ-főtitkárral: az olenivkai incidens ügyében nemzetközi szakértők bevonásával indul vizsgálat. A diplomata szerint Oroszország felszólította a világszervezetet, hogy haladéktalanul adjon objektív értékelést a történtekről.
Az olenivkai börtönt, ahol ukrán hadifoglyokat őriztek – elősorban a Moszkva által nácinak tartott Azov ezred volt katonáit – pénteken rakétacsapás érte. Az épület gyakorlatilag teljesen megsemmisült a tűzben, a helyszínen egy amerikai HIMARS rakétavető lövedékének darabjait találták meg. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.
Az orosz védelmi minisztérium a támadást nyílt ukrán provokációnak minősítette, amelynek célja az ukrán katonák megfélemlítése és a megadásuk megakadályozása. Gyenyisz Pusilin, a szakadár – és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert – Donyecki Népköztársaság vezetője azzal hozta összefüggésbe a támadást, hogy a foglyok elkezdtek az ukrán vezetésre terhelő vallomást tenni. Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensért.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erők 72. gépesített dandárja ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy ötven katona életét vesztette, valamint két Mszta-B ágyú és tíz más katonai eszköz is megsemmisült. Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét a Morozov Gépészeti Technikum területén. A csapás következtében az ukránok közül 350-en vesztették életület vagy sebesültek meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisült.
A tábornok szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- a tüzérségi csapatok a nap folyamán 13 vezetésipontot – köztük a 95. légideszant rohamdandár parancsnokságát -, négy lőszerraktárt, valamint 227 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Herszon és Mikolajiv megyében légicsapások mintegy száz „nacionalistát” és 25 haditechnikai eszközt semmisítettek meg.
A donyecki régióban folytatott lövegelhárítási műveletben egy amerikai M777-es, egy Uragan-, kilenc Grad-, négy Gjacint-B- és öt D-30-as löveget semmisítettek meg. Az orosz légvédelem lelőtt öt ukrán drónt és 11 sorozatlövő rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakétasorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszítettek.
Az ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken. Donyeck polgármestere arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a városban ismét nagy mennyiségű Lepesztok aknát szórtak szét ukrán harci eszközökkel. A gyalogsági aknák használatát nemzetközi egyezmény tiltja.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine