Az orosz-ukrán háború 157. napja – FRISSÜL

Immár százötvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Tizenhat gabonával megrakott hajó készül elhagyni Odesszát

Tizenhat gabonával megrakott hajó készült elindulni az ukrajnai Odessza kikötőjéből, miközben ismét fellángolt a feszültség a több tucat ukrán hadifogoly halálát okozó rakétatámadás miatt.

Az Al Jazeera helyszíni tudósítója szerint 25 millió tonna gabonát küldenek Afrikába, a Közel-Keletre és a világ más részeire az ENSZ által támogatott, Moszkva és Kijev között július 22-én aláírt gabonaexport-megállapodás részeként.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala szombaton közölte, hogy a hajók indulása küszöbön áll.

Iskolát és lakónegyedeket ért támadás Ukrajnában

Az ukrajnai frontvonalat érő újabb orosz támadásoknak egy halálos áldozata van az ország déli részén – írja a The Guardian ottani tisztviselőkre hivatkozva.

A déli Mikolajiv város polgármestere elmondta, hogy egy ember meghalt, hat ember pedig megsebesült, amikor rakétatámadás ért két lakónegyedet az éjszaka folyamán.

Harkivban egy iskola egy része semmisült meg egy szombat hajnali csapásban. A tűzoltók eloltották a tüzet, és nem érkezett jelentés áldozatokról – közölték a hatóságok.

Stratégiai fontosságú vasúti hidat lőttek az ukránok a megszállt Herszonban

Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy az ukrán erők használhatatlanná tették a Dnyipro fölött átívelő Antonovszkij vasúti hidat az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon térségében – írja a KárpátHír.

A megrongálódott vasúti hídról készült műholdfelvételeket szombaton tették közzé az ukránok. Később a bombatámadás során megsérült építményről egy videó is megjelent, amelyet az orosz megszállók készítettek.

Az Antonovszkij híd azért fontos, mert ez az egyetlen vasúti híd, amely átvezet az oroszok által ellenőrzött Herszon városon. Korábban a közúti hidat is lebombázták az ukrán erők – írja az Index.

Az orosz fegyveres erők megsemmisítettek két amerikai M777 tarackot

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselőjének közlése szerint két amerikai M777 tarack megsemmisült a zaporizzsjai Sztyepnogorszk környékén. Kurdjumovka település környékén egy Uragan többszörös kilövő rakétarendszert és két Giatsint-B tarack tüzérségi üteget találtak el – írja a TASZSZ.

Az orosz fegyveres erők megsemmisítettek két amerikai M777-es tarackot a zaporizzsjai Sztyepnogorszk közelében – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője, Igor Konasenkov.

Megsemmisítették az ukránok elit zászlóalját, 140 katona meghalt

Az orosz fegyveres erők a de facto Donyecki Népköztársaságban megsemmisítettek egy katonai vasúti szerelvényt, amely az ukrán elnök dandárjának elit zászlóalját szállította, több mint 140-en meghaltak – számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton.

Július 28-án este nagy pontosságú légi fegyverekkel megsemmisítettünk egy katonai vasúti szerelvényt a Donyecki Népköztársaság Krasznoarmejszk állomásán, amely az ukrán elnök dandárjának elit támadó zászlóalját szállította – idézi Konasenkovot a TASZSZ orosz hírügynökség.

Brit hírszerzés: pontonhidakat építenek az oroszok Herszonnál

Az ukránoknak valószínűleg sikerült visszaverniük néhány kisebb orosz támadást a donyecki frontvonal mentén. Herszon közelében az oroszok pontonhidakat húzhattak fel és kompot állíthattak üzembe, miután az épített hidak megsemmisültek a harcokban.

Az oroszok által újonnan elfoglalt déli részeken gyaníthatóan nyomás alatt állnak a helyi orosz tisztviselők Moszkvától, a cél a hatalom konszolidálása és annak előkészítése lehet, hogy a későbbiekben népszavazásokat tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról. A területek jelenleg ideiglenes civil-katonai adminisztráció ellenőrzése alatt állnak orosz részről. A brit információk szerint az orosz tisztviselők személyes információk kiadására kényszerítik a lakosságot, hogy kizárhassák a népszavazás előtt a regisztrációból a nem kívánatos személyeket – elemez a Telex.

Oroszország népszavazásokat akar tartani az újonnan megszállt dél-ukrajnai területeken

A brit védelmi minisztérium (MoD) közzétette legújabb hírszerzési jelentését – írja a Sky News.

Jelentésében a minisztérium azt állítja, hogy az újonnan megszállt dél-ukrajnai területeken az oroszok által telepített hatóságok „nyomás alatt állnak”, és ” valószínűleg arra készülnek, hogy még ebben az évben népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Az USA további katonai csomagot készít elő Ukrajnának

John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács fő szóvivője szerint Ukrajna további segítségnyújtási támogatásra számíthat. Kirby nem közölt dátumot vagy információt a csomag tartalmáról.

Ukrajna 13 milliárd dollár pénzügyi támogatást kapott eddig a háború kezdete óta – állítja az Origo.

Szeptemberben várható az újabb nagy összecsapás?

Olekszij Arestovics ukrán elnöki tanácsadó szerint az orosz megszállók elkezdték kivonni egységeiket Donbászból, és keletre, különösen Herszonba csoportosítják át őket – írta az 24tv.ua alapján az Index.

Az ellenséges erők keletre helyezik át egységeiket, és megpróbálnak új területeket elfoglalni – fogalmazott az ukrán elnöki tanácsadó.

Szerintem szeptember 5-én vagy 6-án készen állnak az előrenyomulásra és mi várni fogjuk őket. Nagy csata lesz a sztyeppén, a kozák szellem felemelkedik. Meg fogjuk verni őket – mondta Aresztovics, hozzátéve, hogy ebben a csatában az oroszok felkészületlen tartalékai találkoznak majd az ukrán fegyveres erők felkészült tartalékaival.

Herszonban két lőszerraktárat és 100 orosz katonát iktattak ki

Az ukrán hadsereg közölte, hogy több orosz katonát ölt meg és két lőszerraktárat semmisített meg a harcokban Herszon térségében, amely Kijev déli ellentámadásának középpontjában áll, és Moszkva utánpótlási vonalainak kulcsfontosságú láncszeme.

A hadsereg déli parancsnoksága szerint a Dnyipro folyón keresztül Herszonba tartó vasúti forgalmat leállították, ami tovább elszigetelheti a folyótól nyugatra lévő orosz erőket a megszállt Krím és a keleti területek utánpótlásától.

Ukrajna déli parancsnoksága közleményben tudatta: a Dnyiprón átívelő vasúti hídon nem lehetséges a közlekedés. Közölték, hogy több mint 100 orosz katona és hét harckocsi semmisült meg a pénteki harcokban Herszon térségében, az oroszok által a február 24-i inváziójukat követően elfoglalt első nagyobb városban – írja a Guardian.

Először egyeztetett egymással Antony Blinken és Szergej Lavrov

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ukrajnai háború kezdete óta első alkalommal beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – számol be róla a The Guardian.

Blinken azt mondta, őszinte és direkt beszélgetést folytattak, és több téma is szóba került közöttük. Beszéltek többek között az Oroszországban fogvatartott két amerikai – Brittney Griner kosárlabdázó és Paul Whelan volt tengerészgyalogos – szabadon bocsátásáról, illetve a gabonaexport újraindításáról.

Oroszország önkénteseket toboroz a háborúba

Oroszország-szerte önkéntes zászlóaljakat alakítanak ki az ukrajnai háborúban való bevetésre, csatlakozva a Vlagyimir Putyin elnök által februárban meghirdetett úgynevezett „különleges katonai művelethez”.

Az északi sarkkörön fekvő Murmanszktól az uráli Permig és az orosz Távol-Keleten fekvő Primorszkij Krajig az oroszok hazaszeretetére és pénztárcájára egyaránt apellálva szólítják fel őket a csatlakozásra – írja a CNN. Nem mindig van szükség megfelelő katonai tapasztalatra. Elemzők becslése szerint összesen több mint 30 000 önkéntest lehet mozgósítani, hogy kiegészítsék az öt hónapos harcok miatt megfogyatkozott orosz hadsereget – ennek az erőnek a keleti Donbász régió megnyerése a kitűzött célja.

A projekt nagy terhet ró a regionális költségvetésre. „A szibériai Krasznojarszknak például mintegy 790,6 millió forintot kellett félretennie a projektre” – mondta Katerina Sztepanenko, oroszországi háborús elemző az Index szerint.

Ukrajna a Vöröskereszttel és az ENSZ-szel vizsgáltatná ki a börtönbombázást

Ukrajna azt kérte, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt vizsgálhassa ki, ki a felelős több mint 50 ukrán hadifogoly légicsapás okozta haláláért a megszállt területen.

Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a tábor megtámadásával. A bombázás után készült, meg nem erősített orosz videofelvételeken összeroncsolódott emeletes ágyak és elszenesedett holttestek láthatók, de továbbra sem világos, pontosan mi történt az Olenivkában (a szakadár Donyecki Népköztársaság területén) található hadifogolytáborban.

Ukrajna szerint a helyszínt Oroszország azért vette célba a tábort, hogy eltüntesse a kínzások és gyilkosságok bizonyítékait. Volodimir Zelenszkij elnök „szándékos orosz háborús bűncselekménynek” minősítette az incidenst. Oroszország viszont a maga részéről azt mondta, hogy a tábort ukrán precíziós rakéták találták el.

A börtönben fogva tartottak között állítólag a szélsőséges ukrán nacionalista Azov zászlóaljhoz tartozó katonák is voltak, akik a legtovább tartották az ostromlott Mariupolt, és májusban fogták el őket. Oroszország olvasatában ők „neonáci háborús bűnösnek” minősülnek.

A Vöröskereszt közölte: hozzáférést kér a lebombázott börtönhöz, hogy segítsen a sebesültek evakuálásában és ellátásában – összegez a Telex.

A donyecki fogolytábor elleni csapás körülményei tisztázatlanok

Az Egyesült Államok még nem kapott teljes körű tájékoztatást a „Donyecki Népköztársaság” (DPR) egyik fogolytáborát ért halálos rakétacsapásról, ahol ukrán foglyokat tartottak fogva – közölte a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője a TASZSZ szerint.

„Most látunk friss jelentéseket erről az ukrán hadifoglyokat tartalmazó laktanyát ért állítólagos csapásról, és egyszerűen nem tudjuk megerősíteni. Egyszerűen nincs elég információnk ahhoz, hogy értelmesen beszéljünk ezekről a nagyon korai jelentésekről” – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora.

ORFK: 15 231-en érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6889 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 8342-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 313 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 116 ember – köztük 41 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – jelezték.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, ehhez támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Orosz támadást vertek vissza az ukránok Szlovjanszknál

Az ukrán főparancsnokság szerint a hadsereg erői Szlovjanszk közelében megsemmisítettek egy orosz felderítő egységet.

A parancsnokság hozzátette, hogy a mai napon egy másik orosz felderítő egységet pedig Kramatorszk közelében késztettek visszavonulásra.

Lavrov: Oroszország támogatja az „egy Kína” elvet

Oroszország támogatja Peking „egy Kína” politikáját Tajvannal kapcsolatban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken.

„Álláspontunk továbbra is változatlan: csak egyetlen Kína létezik” – szögezte le a tárcavezető újságírók előtt üzbegisztáni látogatásán, Taskentben.

Hozzátette: Oroszországnak „nincs problémája” Kína szuverenitásának tiszteletben tartásával.

Tajvannal kapcsolatban Hszi Csin-ping kínai államfő csütörtökön figyelmeztette Joe Biden amerikai elnököt, hogy „aki a tűzzel játszik, megégeti magát”. Washington és Peking között az elmúlt időszakban kiéleződött a helyzet Tajvan miatt, miután Nancy Pelosi amerikai házelnök bejelentette, hogy augusztusban a szigetre látogat, ami diplomáciai nyelven nyílt amerikai támogatást jelent.

Kína saját részeként tekint az 1949 óta független kormánnyal rendelkező Tajvanra. Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Az ukrán jegybank 33,4 százalékos GDP-csökkenéssel számol az idén

Ukrajna hazai összterméke (GDP) várhatóan 33,4 százalékkal csökken az idén az orosz agresszió következtében az ország jegybankjának pénteken ismertetett előrejelzése szerint.

A központi bank azzal számol, hogy a folyó harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye 37,5 százalékkal esik vissza éves összevetésben, miután a második negyedévben 39,3 százalékkal, az első negyedében pedig 15,1 százalékkal csökkent a GDP.

A jelentés összeállítói 31 százalékos év végi inflációval számolnak a múlt év végi 10 százalék után.

A jegybank jövőre már 5,5 százalékos gazdasági növekedést vár.

Nagy mennyiségű páncélost kapott Ukrajna Franciaországtól

Megkapta az ukrán haderő az első VAB páncélozott szállító harcjárműveket, melyeket a francia kormány adományozott az országnak − írta meg a Portfolio.

A francia védelmi minisztérium szerint az ukránok „nagy mennyiségű” VAB-t kapnak majd Párizstól, a mostani szállítmány csak az első csomag.

Számos más országgal ellentétben Franciaország nem teszi közzé, hogy pontosan milyen számú, mekkora értékű haditechnikai eszközzel segítik az ukránokat.

A VAB az 1970-es évek óta áll a francia haderő szolgálatában, több ezer darabbal rendelkeznek belőle. A jármű elsődleges feladata a gyalogsági alakulatok mobilitásának elősegítése, minimális fegyverzettel.

Észak-Macedónia tankokat ajándékozott Ukrajnának

Észak-Macedónia T-72-es, szovjet gyártmányú harckocsikat ajándékozott Ukrajnának, hogy ezzel segítse az országot az Oroszország elleni harcban – közölte a Vesti.mk a szkopjei védelmi minisztérium tájékoztatására hivatkozva pénteken.

A tárca közölte: a tankokat amúgy leselejtezték volna, az ország ugyanis a hadsereg korszerűsítésére törekszik NATO-tagként.
A minisztérium nem közölte, hogy hány harckocsiról van szó. A hivatalos adatok szerint a hadseregnek 31 ilyen harci járműve van. A harckocsikat 2000-ben adományozta Szkopjénak Oroszország.
Ezzel egy időben Sztevo Pendarovszki észak-macedón köztársasági elnök azt közölte, hogy Oroszország észak-macedón pártok finanszírozásával, bele akar avatkozni az ország belügyeibe.
„Minden állami szolgálat tudja, hogy Oroszország beavatkozik a belügyeinkbe. (.) A szomszédos országokból orosz ügynökök, az orosz ügynökségeknek dolgozók jönnek ide. Nem mondhatom meg nyilvánosan, hogy pontosan honnan, mert ezek titkos információk” – közölte az államfő.
Az ukrajnai háború kitörése óta Észak-Macedónia tíznél több orosz diplomatát utasított ki azzal az indoklással, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak.

Ukrán vezérkar: Oroszország csak saját háborús bűneit akarja eltussolni azzal, hogy Ukrajnára fogja a donyecki börtönt ért rakétatámadást

Ukrajna tagadja, hogy felelős volna a Donyeck megyei börtönt ért rakétatámadásért: Oroszország csak a fogvatartottak kínzását és kivégzését akarja eltussolni azzal, hogy Ukrajnát okolja a negyven ukrán hadifogoly halálát okozó csapásért – közölte az ukrán vezérkar pénteken.

“Az orosz megszállók ezúttal is csak bűnös céljaikat követték – azaz, hogy Ukrajnát háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják meg” – áll a közleményében.

Az orosz védelmi minisztérium péntek reggel jelentette be, hogy az ukrán fegyveres erők amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetővel célzott támadást intéztek a donyecki szakadár térségben lévő börtönre. Az Olenivka települést érő csapásokban legkevesebb negyven ukrán fogoly életét vesztette, és 75-en megsebesültek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken Twitter-bejegyzésben leszögezte, hogy a támadást az orosz hadsereg követte el, és arra kérte Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy “határozottan ítéljék el a nemzetközi humanitárius jognak ezt a fajta brutális megsértését, és bélyegezzék terrorista államnak Oroszországot”.

Vitalij Kim, a Fekete-tenger partjánál elterülő Mikolajiv körzet kormányzója pénteken a Telegram közösségi médiában azt írta: a körzet azonos nevű városát pénteken rakétatámadás érte. A támadásban, amely a kormányzó szerint egy tömegközlekedési megállóhelyet sújtott, legkevesebb öt ember meghalt és hét megsebesült.

Orosz katonai szóvivő: ukrán hadifoglyok börtönét érte ukrán rakétatámadás

Célzott rakétatámadást hajtottak végre ukrán fegyveres erők amerikai HIMARS sorozatvetővel egy, a donyecki szakadár régióban lévő börtön ellen, ahol ukrán hadifoglyokat tartanak fogva, akik közül negyvenen életüket vesztették, mintegy 75-an pedig megsebesültek – jelentette ki pénteken Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a „provokációt” azért hajtották végre, hogy ráijesszenek az ukrán katonákra, akik egyre nagyobb számban adják meg magukat.
Danyiil Bezszonov, a szakadár – és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert – Donyecki Népköztársaság tájékoztatási miniszterhelyettese 130-ra tett a sebesültek számát. A helyi hatóságok délután azt közölték, hogy a halottak száma 53-ra emelkedett, a sérültek száma pedig 75.
A Donyeck és Volnovaha közötti Jelenivkában őrzött foglyok egy része korábban a Moszkva által nácinak minősített Azov ezredben szolgált.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva a támadást azzal hozta összefüggésbe, hogy az Azov több volt tagja terhelő tanúvallomást tett a jelenlegi ukrán kurzusra és vezetésre. A videóra vett vallomások egy része nyilvánosságra került az orosz médiában.
Pusilin azt mondta, hogy a jelenivkai 120. számú javító kolóniában a támadás idején 193-an voltak. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.
Pénteken ukrán tüzérségi támadás érte az orosz Brjanszk megye Szacskovicsi faluját. Sebesültekről nem érkezett jelentés, csak a villanyvezeték megrongálódásáról. Az orosz erők viszonozták a tüzet.
Az ukrán erők rendszeresen mérnek csapást az orosz határ menti területekre. Brjanszk, Kurszk és Belgorod megyében, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten a terrorveszély közepes, sárga fokozata van érvényben.
Az ukrán tüzérség pénteken a Donyec-medence szakadár területeinek több települését lőtte. Zaporizzsja megyében az oroszbarát hatóságok az idén learatott gabonát tároló raktárokra mért ukrán csapásokról számoltak be.
Konasenkov tábornok a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy csütörtökön nagy pontosságú tengeri, légi és szárazföldi fegyverek csapást mértek az ukrán tartalékokra Kijev és Csernyihiv megyében. Állítása szerint ezek következtében a Donyec-medencébe készülő 30. gépesített dandár teljesen harcképtelenné vált az ukrán fővároshoz közeli Ljutizs falu melletti gyakorlótéren, az 57. gépesített lövészdandár pedig honcsarivszkei gyakorlóterén kritikus veszteségeket szenvedett.
Az orosz harcászati légierő, valamint a rakéta- és a tüzérség csapatok a szóvivő beszámolója szerint csapást mértek egy Tocska-U harcászati rakétakomplexumra, az ukrán 81. légimozgékonyságú dandár egy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárára Konsztantyinivka környékén, valamint 275 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra.
Konasenkov elmondta, hogy egy orosz Szu-35s típusú repülőgép megsemmisített egy Tor-M1, egy Szu-34-es pedig egy Buk-M1 típusú föld-levegő rakétaindítót. A légvédelem lelőtt hat ukrán drónt, 12 sorozatvetőt és egy Tocska-U ballisztikus rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta 260 repülőgépet, 145 helikoptert, 1631 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4181 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 768 rakétasorozatvetőt, 3213 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4522 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz média jelentései szerint a harcok pénteken a Donyec-medencében alapvetően Szoledar és Artemivszk (Bahmut) birtoklásáért folytak.

Több területre mért csapást az ukrán tüzérség

Pénteken ukrán tüzérségi támadás érte az orosz Brjanszk megye Szacskovicsi faluját. Sebesültekről nem érkezett jelentés, csak a villanyvezeték megrongálódásáról. Az orosz erők viszonozták a tüzet.

Az ukrán erők rendszeresen mérnek csapást az orosz határ menti területekre. Brjanszk, Kurszk és Belgorod megyében, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten a terrorveszély közepes, sárga fokozata van érvényben.

Az ukrán tüzérség pénteken a Donyec-medence szakadár területeinek több települését lőtte. Zaporizzsja megyében az oroszbarát hatóságok az idén learatott gabonát tároló raktárokra mért ukrán csapásokról számoltak be.

Megérkezett az orosz hadijelentés

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta 260 repülőgépet, 145 helikoptert, 1631 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4181 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 768 rakétasorozatvetőt, 3213 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4522 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz média jelentései szerint a harcok pénteken a Donyec-medencében alapvetően Szoledar és Artemivszk (Bahmut) birtoklásáért folytak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine