Még nem állt fel a vízminőség vizsgáló bizottság

Bár a makói képviselő-testület legutóbbi rendkívüli ülésén megszavazta, ám ismereteink szerint eddig még nem állt fel az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos vizsgálóbizottság. A Keviép ügyvezetője szerint a hatóság tavaly többször is megfelelőnek minősítette az ivóvizet, s a cég bármikor kész az eredményes lezárás érdekében együttműködni a társulással. A tét nem kicsi, hiszen a legrosszabb esetben Makónak 1,5 milliárd, míg a környező 16 településnek még 1,6 milliárd forint uniós támogatást kell(ene) visszafizetnie.

Korom András – Makó

A makói képviselő-testület május 30-i rendkívüli ülésén foglalkozott a Makó és térsége ivóvízminőség-javító programmal. Czirbus Gábor alpolgármester javaslatára határozatot hozott arról, hogy vizsgálóbizottságot állít fel, hogy az kiderítse, ki a felelős azért, hogy a program lezajlása ellenére sem sikerült megfelelő minőségű ivóvizet produkálni.

A jelenlévő Bosnyákovics Tünde megyei tisztiorvos akkor azt mondta, hogy azért nem adják ki az engedélyt, mert baktériummal fertőzött lett az ivóvíz. Ezt támasztja alá a Miniszterelnökség által felkért független szakértő is, mely a tervezést hibásnak, a kivitelezést pedig nem megfelelőnek minősítette: jelentésében többek közt kimondta, hogy a kivitelező (azaz Keviép Kft. és az A-Híd) a próbaüzem feltételeit nem tejesítette.

Feltettünk néhány kérdést a két kivitelező, a Keviép Kft. és az A-Híd ügyvezetőinek:
– Mi az oka, hogy a vízminőség rosszabb lett, mint volt? (Korábban nem volt benne baktérium).
– Hányszor és kivel sikerült egyeztetni a volt és a jelenlegi városvezetésnél a problémák ügyében?
– Miért mondták fel a monitoring szerződést?
– Jót állnak-e a kárért, ha Makónak és az érintett 16 kistelepülésnek vissza kell fizetnie a 3,1 milliárdos uniós támogatást?

Miklóssy Ferenc, akivel többször is beszéltünk ez ügyben telefonon, a következőket írta a konzorcium, azaz a Keviép és az A-Híd nevében:

„A vízminőség-javító program műszaki átadása úgy a technológia mint a vezeték vonatkozásában 2015. végén megtörtént. Az indikátorként szereplő kémiai paraméterek mindenhol megfelelőek voltak. A 2015-ös rendkívüli száraz időjárás, valamint a próbaüzem alatti többszöri vízkorlátozás miatt a baktérium fertőzöttség a szokványos többszöröse volt, ami jelentős többlet fertőtlenítést igényelt. A technológia stabilizálása érdekében külön monitorizálási feladatban állapodtunk meg. Ez idő alatt intenzív fertőtlenítéssel, valamint technológiai kiegészítésekkel 2016 júliusára valamennyi technológiát elhagyó víz bakteriológiai szempontból is biztosította a negatív vízmintát. Ezt az üzemeltető által vett és elemzett minta alapján az eljáró hatóság is írásba foglalta. Ennek ellenére a hálózatra termelés csak a Nagyér vonatkozásában valósult meg, a többi vízműtelep tisztított vize továbbra is a csatornába került. Folyamatos vízminták alapján 2016 novemberében megismételtük az engedélykérést a Hatóságoktól. Az egyértelműen sorozatos negatív vízminták alapján a Hatóság december elején a technológiával előállított vizet minden telepen valamennyi szempontból megfelelőnek minősítette. Ezzel a vállalkozó teljesítette a monitorizálásra vonatkozó szerződéses kötelezettségét. A hálózatra bocsájtásra a vállalkozónak sem lehetősége, sem joga, sem kötelezettsége nincs. Átérezve a projekt jelentőségét és fontosságát bármikor készek vagyunk az eredményes lezárás érdekében együttműködni.” – írta a Keviép ügyvezetője.

Meg nem erősített információnk szerint egyébként a cég többször is levelet írt a makói városházára, de tavaly év vége óta ezekre nem kapott semmilyen választ.

Szegvári Ernőné, az ivóvízminőség-javító programban résztvevő második legnagyobb település, Kiszombor polgármestere szerint nem politikai, hanem szakmai kérdésként kell kezelni a kialakult helyzetet, a Társulás meglévő szerződésekből fakadó lehetőségeit és jogait szükséges érvényesíteni, s ebben kell nagyon sürgősen megtenni a lépéseket.