quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2026. 01. 25. vasárnap
  -  Pál
Makó

Lázár: 100 milliárdos gyermekvállalást ösztönző program indul

2017. május 25.
Az Európai Bizottság nem hozott fel olyan érvet, amely miatt módosítani kellene a felsőoktatási törvényt. Százmilliárd forint lehet a gyermekvállalást ösztönző akcióterv jövő évi költsége – mondta a miniszter a mai kormányinfón. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
 
MTI
A magyar kormány meggyőződése szerint az Európai Bizottság (EB) egyetlen olyan érvet sem hozott fel, amely miatt a nemzeti felsőoktatási törvényt módosítani kellene – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Lázár János emlékeztetett arra, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvény módosítása miatt, a bizottság kérdéseire csütörtökig kellett válaszolni. –  Soros György jól lobbizott Brüsszelben, hiszen az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet (EP) is sikerült bemozdítania és Magyarország számos megkeresését kapott – mondta. A legkomolyabb megkeresésnek az EB által indított kötelezettségszegési eljárást nevezte.

Az egyedi életpályákat érintő intézkedések, vagyis azok, amelyet azok a szülők kapnak, akik vállalják a második vagy harmadik gyereket, 2018. január 1-jétől lesznek érvényesek. Ezek felülről nyitott kasszák, akár 30-40 milliárd forintos tételt is jelenthetnek – mondta. Hozzátette: a szintén 2018-től életbe lépő diákhitel csökkentése több tízmilliárd forintos, a jelzáloghitel egy részének állam általi átvállalása is több tízmilliárd forintos tétel lehet, emellett a bölcsődebővítésre is több tízmilliárd forintot fordíthatnak.

A parlament 2018-ig határozta meg a kétgyermekes családok adókedvezményét. Az a kérdés, hogy 2019 után mi fog történni: bővíteni fogják a kétgyermekes és a háromgyermekes családok adókedvezményét is – mondta. A támogatások döntő részét magyarországi lakóhelyhez kötik, a babakötvény esetében azonban a magyar állampolgársághoz. A tárcavezető azt ígérte: a kormány még számos lépésre szánja el magát, amivel növelni szeretnék a családbarát környezet jelleget.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályairól elmondta: arról egyeztetni kell, hogy a jelenlegi korhatár marad-e, ez szakmai kérdés. Meg kell nézni, hányan jelentkeztek, akik emiatt estek ki a kedvezményből. A miniszter nem zárta ki az esetleges változtatást.

Lázár János szólt arról is, a kormány támogatta, hogy ötvenezer forintos nyugdíjkiegészítést kapjon havonta az a szülő, aki 20 éve folyamatosan ápolási díjat kap, mert súlyosan beteg gyermekét otthon gondozza.