Az orosz-ukrán háború 155. napja – FRISSÜL

Immár százötvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Rakéta semmisített meg egy mikolajivi középiskolát

Mikolajivot is rakétázták éjszaka az ukránok szerint. Az ukrán katasztrófavédelem fényképe szerint egy középiskolát is találat ért, ami így gyakorlatilag megsemmisült. A helyi kormányzó szerint egy ember megsérült.

A polgármester szerint egy raktárépület is részben megsemmisült.

A Déli-Bug partján fekvő, hajóipara miatt is fontos egykori kikötőváros hónapok óta tartó ostrom alatt áll, azzal, hogy az orosz erők nem tudták bevenni, sikerült megakadályozni azt is, hogy az orosz erők könnyedén elérjék a békeidőben egymilliós Odesszát – jelenti a Guardian alapján a Telex.

Hatalmas orosz átcsoportosítás kezdődött

A Reuters hírügynökség idézte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezető tanácsadóját, aki azt állította, hogy az orosz csapatok hatalmas átcsoportosítását kezdték meg Herszon, Melitopol és Zaporizzsja irányába. Olekszij Aresztovics szerint az orosz hadsereg támadásból védekezésbe vonul át.

Hárman megsebesültek, köztük egy gyerek Harkiv megyében

Derhacsi város polgármestere, Vjacseszlav Zadorenko azt mondta, hogy egy 12 éves fiú és két férfi megsérült egy Prudianka falu elleni orosz csapásban Harkiv megyében. Zadorenko felszólította a derhacsi közösség lakóit, hogy hagyják el a települést.

Bevetés közben meghalt Ukrajna hőse

Az egyik legeredményesebb ukrán pilóta, Olekszandr Kukurba 100. bevetése során harcban elesett, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Ő egy igazi ukrán hős, akire örökké emlékezni fogunk – idézte a Kyiv Independent Zelenszkijt.

Az ukránok bejelentették, hogy megkezdték Herszon visszafoglalását

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója közölte, hogy megkezdték Herszon felszabadítását.

A Herszon városba vezető Antonovszkij híd lebombázásával már elvágtak egy fontos orosz ellátási útvonalat – közölte Aresztovics. A tanácsadó szerint Ukrajna megpróbálja teljesen izolálni az orosz erőket, hogy fegyverek és üzemanyag nélkül maradjanak, és parancsokat se tudjanak kapni. Aresztovics szerint az orosz hadseregnek Herszonnál három opciója maradt: a visszavonulás, a kapitulálás, vagy a halál – írja az Index.

Belaruszból indítottak rakétatámadást Csernyihiv ellen

Az ukrán fegyveres erők jelentése szerint több mint 20 rakétát indítottak Belaruszból, amelyek közül kilenc a Csernyihivi régióban csapódott be. Több mint 20 belorusz rakéta kilövéséről érkezett információ. Jelenleg 9 rakétáról tudjuk, hogy a csernyihivi régióban található Goncharivska területére csapódtak be – fogalmazott az északi hadműveleti parancsnokság. Hozzátették, hogy áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés – írja a Guardian.

Orosz rakéták csapódtak be Kijev térségében

Olekszij Kuleba, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy orosz rakéták csapódtak be a kijevi régió infrastruktúrájába.

Ma reggel az ellenség rakétatámadást indította a Kijev megyei Vishorod járás egyik települése ellen. Az áldozatok száma még nem ismert, a mentőszolgálat már kiért a helyszínre – írta Olekszij a Telegramon.

Vishorod járás Ukrajna fővárosától északra fekszik. A kijevi városi tanács ugyanekkor elrendelte a légiriadót, és arra szólította fel a lakosokat, hogy keressenek menedéket, írja az al-Dzsazíra alapján az Index.

ORFK: mintegy tizenkétezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6455 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 5546-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 338 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 106-an – köztük 32 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Ukrajna második legnagyobb erőműve is orosz kézre került

Az orosz erők elfoglalták Ukrajna második legnagyobb erőművét, és „komoly átcsoportosítást” hajtanak végre három déli régióban – számolt be a Guardian egy ukrán elnöki tanácsadóra hivatkozva, aki ellentámadásra számít országa hadseregétől.

Az oroszok által támogatott erők szerdán közölték, hogy épségben elfoglalták a szovjet korabeli, széntüzelésű vuhlehirszki erőművet, amely így Moszkva első jelentős térnyerése lett az elmúlt több mint három hétben.

Olekszij Arestovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója megerősítette az erőmű elfoglalását Donyeck régió keleti területén, de azt mondta, hogy ez csak „apró taktikai előny” Oroszország számára.

Hozzátette, hogy az oroszok déli átcsoportosítása a támadásról a stratégiai védelemre való áttérésnek tűnik, a csapatokat Melitopol, Zaporizzsja és Herszon térségébe küldték.

Gazprom: a Siemens nem teljesíti a turbinák javítására vonatkozó kötelezettségét

A Siemens nem teljesíti az Északi Áramlat meghibásodott turbináinak javítására vonatkozó kötelezettségeit, emiatt a portovajai kompresszorállomáson csak egy turbina maradt működőképes, és a gázvezetéken csökkenteni kellett a szivattyúteljesítményt – közölte Vitalij Markelov, a Gazprom helyettes vezetője a Rosszija-24 tévécsatornán.

„Még májusban vártuk, hogy kapunk egy megjavított hajtóművet a Siemenstől, de a mai napig nem kaptuk meg” – mondta Markelov.
„Továbbra is vannak nyitott kérdések a szankciós kockázatokkal kapcsolatban, amelyek megakadályozzák, hogy ezt a gázturbinás hajtóművet visszaszállítsák Oroszországba, és hogy más hajtóműveket javításra küldjünk. Egy másik probléma a meghibásodott motoroké, amelyek a kompresszorállomáson a baleseti meghibásodás miatt kényszerűen leálltak. A Siemens nem végzi el a dolgát a problémák elhárítását illetően” – mondta.
Markelov szerint a kompresszorállomáson hat gázkompresszor-egységet használnak a szükséges nyomás fenntartására. A gázvezeték tervezett áteresztőképességének fenntartásához öt turbinának kell működnie, egy pedig tartalék. Az állomáson már csak egy hajtómű működik, a többinél műszaki problémák léptek fel, vagy elérkezett a nagyjavítás ideje. A tisztségviselő hozzátette, hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetése előtt a Gazprom számára nem okozott gondot visszakérni a megjavított hajtóműveket.
Az orosz gázszolgáltató hétfőn jelentette be, hogy a portovajai kompresszorállomáson egy újabb gázturbina-hajtóművet kényszerül leállítani annak esedékes nagyjavítása miatt, aminek következtében az Északi Áramlaton a gázszállítás az addigi napi 67 millió köbméterről a felére, a maximális mennyiség 20 százalékára, azaz napi 33 millió köbméterre csökken.

CDU-elnök: Berlin teljesítse Varsóval szembeni vállalását a harcskocsicsere-ügyletben

Németországnak teljesítenie kell Varsóval szembeni vállalását a berlini parlament által kezdeményezett, Ukrajna támogatását célzó harcskocsicsere-ügyletben – jelentette ki Friedrich Merz, a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke csütörtökön Varsóban.

A német politikus „mindnyájunk számára nagy kihívásnak” nevezte az ukrajnai háborút. Ennek kapcsán azon reményének adott hangot, hogy a német kormány betartja a parlament (Bundestag) április végi döntéséhez fűződő vállalásait a sokszereplős cseréről szóló megállapodásban.
Ennek a cserének a lényege, hogy Csehország, Görögország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia szovjet típusú harckocsikat szállít Ukrajnának saját készletéből, és ezeket valamivel korszerűbb német fegyverekkel pótolják. Lengyelország ily módon több mint kétszáz T-72 típusú harckocsit küldött Ukrajnába.
„Németországnak teljesítenie kell kötelezettségét, át kell adnia a fegyvereket, mégpedig úgy, ahogyan ezt a lengyel kormány elvárja” – jelentette ki a cseréről Merz, hozzátéve: nem lenne jó, ha „tovább növekedne a lengyel fél már most észlelhető csalódása”.
Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter egy hétfőn megjelent interjúban közölte: a német partnerek egyelőre a jövőre leszállítandó 20, jelenleg működésképtelen Leopard 2A4 típusú harckocsit ajánlottak fel Varsónak, de ő legalább 44 ilyen típusú harckocsit tartana megfelelőnek.
Merz azt követően nyilatkozott, hogy megkoszorúzta az 1944-es varsói felkelés emlékművét. Előtte Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnökével találkozott.

Sánchez: gázügyekben Spanyolország kész a szolidaritási intézkedések fokozására

Spanyolország kész arra, hogy fokozza a szolidaritási intézkedéseket a gázszállítások terén – jelentette ki Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerdán Varsóban, a lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel közös sajtóértekezleten.

A sajtókonferenciát a több miniszter részvételével megtartott szerdai lengyel-spanyol kormányközi konzultációt követően szervezték.
Sánchez elmondta: országa képes arra, hogy Európa gázszállítási csomópontjává váljon, és segítsen az orosz gázforrásoktól függő térségbeli országokon.
Utalva a kedden elfogadott európai uniós gáztakarékossági rendeletre, a spanyol kormányfő kijelentette: Spanyolország kész további szolidaritási intézkedéseket hozni. Hozzáfűzte: júniusban az országába behozott cseppfolyósított földgáz (LNG) 20 százalékát más uniós országokba szállították tovább.
Kiemelte: Spanyolország diverzifikált energiaforrásokkal rendelkezik, a felhasznált földgáznak csak 7 százaléka származik Oroszországból.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a keddi uniós határozat kapcsán elégedettségét fejezte ki, mivel – mint mondta – úgy sikerült módosítani az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslatán, hogy a dokumentum tükrözi a tagállamok eltérő helyzetét.
Megerősítette: a befejezés előtt álló lengyel infrastrukturális fejlesztések nyomán Lengyelország az év végére „teljesen és valóságosan szuverén lehet” gázügyekben.
„Oroszország már most sem képes úgy zsarolni minket, mint ahogyan ezt például Németország esetében teszi” – jegyezte meg, hozzátéve: azt tanácsolja a nyugat-európai országoknak, hogy tegyenek meg mindent „azon partnerüktől való függetlenedésük érdekében, aki fegyverként használja fel a földgázt a nemcsak az Ukrajnával, hanem az egész Európával szembeni háborúban”. Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei kedden elfogadták az EB gázmegtakarítást célzó javaslatát, amelynek értelmében a tagországok bizonyos kivételek mellett kötelezettséget vállalnak arra, hogy augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot.
A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az EB az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.

Ukrajna nagy részének elfoglalását sürgeti a szakadár vezető

Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője Ukrajna nagy részének elfoglalását sürgette szerdán Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében.

Elérkezett az idő az orosz városok felszabadítására, amelyeket oroszok alapítottak: Kijev, Csernyihiv, Poltava, Odessza, Dnyipro, Harkiv, Zaporizzsja, Luck – írta Pusilin a fehérorosz Breszt városának náci uralom alóli 1944-es felszabadítása évfordulóján.

A Pusilin által felsorolt városok lényegében Ukrajna egész területét lefedik. A február 24-én elindított ukrajnai háború során Oroszországnak és szövetségeseinek sikerült ellenőrzés alá vonniuk Kelet- és Dél-Ukrajna nagy részét, a főváros, Kijev elleni offenzíva azonban kudarcot vallott – írta az MTI.

Olaszország 2024 közepéig függetleníti magát az orosz gáztól

Olaszország 2024 közepéig függetleníti magát az orosz gáztól – jelentette be az ökológiai átmenetért felelős miniszter szerdán. Roberto Cingolani közlése szerint az ország elegendő gázzal rendelkezik majd ahhoz, elkerülje az ellátási válságot télen.

Ha összeadjuk az energiamegtakarítást és az új szállításokat, akkor 2024 második felében teljesen függetlenek leszünk az orosz gázszállításoktól – mondta Roberto Cingolani az ország energetikai helyzetéről és energiatakarékossági tervéről tartott római sajtótájékoztatón.

Olaszországnak elegendő gázkészlete van ahhoz, hogy elkerülje az ellátási válságot a tél végéig, ha Oroszország elzárja a csapot – részletezte a politikus. Reméljük, hogy az év végére vagy hamarabb legalább kilencven százalékban feltöltik a tárolókat. A készletek februárig kitartanak akkor is, ha Oroszország a tél kezdetén leállítja a szállítást – tette hozzá.

Rövid távon az a cél, hogy a diverzifikációs terv, a tárolók feltöltése és az energiatakarékossági terv segítségével átvészeljük a 2022–2023-as telet – közölte a miniszter.

Olaszország évi 2,5 milliárd köbméter gázt akar megtakarítani azáltal, hogy a középületekben és a magánháztartásokban egy fokkal csökkentik a hőmérsékletet és napi egy órával a fűtést – közölte a miniszter.

A más forrásból származó gázellátás romlása esetén szigorúbb megszorító tervet állíthatunk fel, de jelenleg az energiabiztonság garantált – mondta Cingolani.

Olaszország az ukrajnai invázió után egy sor megállapodást kötött, hogy csökkentse függőségét az orosz gáztól.

Liz Truss: Putyin váltságdíjat követel a gázárak miatt

Liz Truss brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin váltságdíjat követel a világ többi részétől azzal, hogy „elvágja a Németországba irányuló szállítást”, és azt mondta, hogy ha sikerrel járna, az „mérhetetlen nyomorúságot” okozna Európa-szerte.

Pontosan ezt próbálja elérni, és rendkívül fontos, hogy erősek maradjunk megdöbbentő agressziójával szemben. Ha hagyjuk, hogy Vlagyimir Putyin sikerrel járjon, az mérhetetlen szenvedést fog okozni Európa-szerte – mondta a brit külügyminiszter a Guardian szerint. Hozzátette, „tudjuk, hogy nem csak Ukrajnánál állna meg, Európa keleti része is veszélyben van, és a demokrácia is veszélyben van”.

Macron: Oroszország „hibrid világháborúba” kezdett

Emmanuel Macron francia elnök „a globális hibrid hadviselés új típusának” nevezte Oroszország ukrajnai invázióját – számolt be róla a TASZSZ orosz hírügynökség.

Oroszország lényegében egy új típusú globális hibrid hadviselésbe kezdett – érvelt Macron szerdai benini sajtótájékoztatóján.

Ez számunkra, európaiak számára teljesen világos. Ezt az afrikai kontinens nevében mondom – mondta Macron, hozzátéve: úgy véli, hogy Oroszország az információt, az energiát és az élelmiszert is fegyverként használja.

Megnyitották az ukrán gabonaexport újraindítását szolgáló koordinációs központot

Megnyitották szerdán Isztambulban a Moszkva és Kijev tárgyalásai eredményeként létrehozott, az ukrán gabonaexport újraindítását szolgáló koordinációs központot.
Hulusi Akar török védelmi miniszter a hivatalos megnyitó ünnepségen elmondott beszédében kifejezte abbéli reményét, hogy a központ jelentősen hozzájárul majd az élelmezési válság megoldásához.

A július 22-én Isztambulban Oroszország és Ukrajna által, az ENSZ és Törökország közvetítésével aláírt megállapodások értelmében „biztonságos folyosókat” hoznak létre, hogy lehetővé tegyék a kereskedelmi hajók közlekedését a Fekete-tengeren. Moszkva és Kijev kötelezettséget vállalt, hogy nem támad ezekre a hajókra.

Időközben a gabonaexportra kijelölt három ukrán kikötőt – Odesszában, Csornomorszkban és Pivdennijben – ismét üzembe helyezték. Jelenleg előkészületek folynak arra, hogy a háború kezdete utáni első szállítmány a Fekete-tengeren keresztül biztonságosan elhagyhassa Ukrajnát.

Uniós biztos: Magyarországnak is ki kell vennie a részét a gázspórolásból

Magyarországnak is ki kell vennie a részét a gázspórolási tervből – mondta a CNN-nek Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa. Simson hozzátette, hogy hazánk természetesen számíthat az uniós szomszédjai segítségére.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió energiaügyi miniszterei kedden elfogadták a Bizottság gázspórolási tervét, ami szerint a tagállamoknak augusztustól márciusig 15 százalékkal kell csökkentenie a gázfogyasztását az elmúlt évek átlagához képest. Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely a terv ellen szavazott, a kormány szerint ugyanis a gázspórolásról szóló rendelet „végrehajthatatlan”.

„Magyarország a szomszédos országok szolidaritásától függ, ugyanis nincs tengerpartja. Még ha Oroszországtól is szerzi be a gázt, akkor is szüksége van a szomszédaira, akik tranzitútvonalakat kínálnak neki” – mondta a CNN-nek az energiaügyi uniós biztos. Kadri Simson szerint az uniós tagállamok megállapodtak arról is, hogy ha Oroszország teljes egészében leállítja a gázszállításokat Európa felé, akkor a szomszédok ki fogják segíteni egymást. „Ehhez viszont mindenkinek ki kell vennie a részét a feladatokból” – tette hozzá a Bizottság tagja. „Most minden tagállam azon dolgozik, milyen tervekkel tud takarékoskodni a gázfelhasználásán” – idézi a Telex.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine