quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 08. 04. hétfő
  -  Domonkos, Dominika
Makó

Fekete lóantilop született

2016. június 12.

A 260 napnyi vemhesség után világra jött, jelenleg egyhónapos borjú – nevével ellentétben – most még világosbarna színű, és csak 2-3 hónap elteltével kezdi el növeszteni a fajra jellemző sötétbarna bundát – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a nyíregyházi állatpark osztályvezetője-szóvivője.

MH napi cuki


Az állat egy elkülönített helyen él az anyjával, de ahogy megerősödik, az Afrika élővilágát bemutató Tarzan ösvényen fog csatlakozni a Grevy-zebrákból, Rotschild-zsiráfokból, szitatungákból, oryx antilopokból és nagy kudukból álló csordához.

A fekete lóantilop az egyik legimpozánsabb megjelenésű antilopfaj, fejük fekete-fehér rajzolatos, felálló nyaksörényük és bojtos farkuk van. Robosztus testfelépítésű állatok, a hímek átlagosan 250, míg a nőstények 220 kilogramm tömegűek. Mindkét nem szarvat visel, mely erősen gyűrűzött és hátrahajló. Hároméves korukig a bikák és a tehenek szinte teljesen egyformák, mély vörösesbarna szőrzetűek, ivarérett korban a hímek megfeketednek és szarvuk is hatalmasra nő.

A természetben Közép- és Dél-Afrika ligetes szavannáin kisebb csordákban él, amelyek tehenekből és fiatal borjaikból, valamint egy domináns bikából áll. Sok hím ürülékkel és patakaparásokkal kijelölt territóriumot tart fenn a jó legelőkön, hogy odavonzza a szabad nőstényeket. A terület gazdája a többi bikát is hagyja legelni birtokán, egészen addig, amíg alávetett módjára viselkednek és nem mutatnak érdeklődést a nőstények iránt. A szaporodási időszakban a hímek megvívnak egymással a csorda fölötti uralomért, letérdelnek és szarvaikat teljes erőből egymásnak szorítják.

Elsősorban az alacsonyabb fűfélék leveleit fogyasztják és mivel erősen vízhez kötöttek: a száraz időszak kezdetével százas egyedszámú vagy nagyobb csordákba verődnek, táplálékban és vízben gazdag vidékre vándorolnak, az esős időszakban viszont kisebb csoportokra oszlanak.