Juhász Tünde: a közigazgatás maximális profizmust igényel, meg kell dolgozni a sikerért
A Promenad24 interjúja.
Határozottan gazdasági versenyelőnyt jelent Magyarország számára, ha egyszerűsödnek az építésügyi szabályok – állítja Juhász Tünde korábbi Csongrád-Csanád megyei kormánymegbízott. A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium közigazgatási államtitkáraként azon keretek megteremtésén fog dolgozni, melyek az építési és beruházási szakmának jelentős előrelépést tesznek lehetővé a következő években. A vásárhelyi szakemberrel új kormányzati szerepvállalásáról, a magyar közigazgatás rendszerváltás utáni legnagyobb átalakításról, valamint Budapestről és vásárhelyiségről is beszélgettünk.
Szerdán vette át közigazgatási államtitkári kinevezését, majd tette le esküjét. Milyen érzésekkel fogadta a felkérést, hogy a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal nyolcévnyi vezetése után legyen a Lázár János által irányított Építési és Beruházási Minisztérium közigazgatási államtitkára?
Hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy közigazgatási államtitkárként szolgálhatok az új kormányban. Ez a terület több szempontból is közel áll a szívemhez. Kormánymegbízottként a saját beruházásaink mellett a Csongrád-Csanád megyei, nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra és a megyei települések TOP-os fejlesztéseire is rálátásom nyílt. Az elmúlt nyolc-tíz évben sok-sok fontos infrastrukturális beruházás történt, amely minőségi előrelépést jelentett akár a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, akár az egyes települések életében. Mindez azt indokolja, hogy még több hasonló projektre lenne szükség. Tisztában vagyok vele, hogy milyen nehézséggel jár egy-egy ilyen fejlesztés, mindig is foglalkoztatott, hogyan lehetne hatékonyabbá, gördülékenyebbé tenni ezt. Az Építési és Beruházási Minisztériumban a következő időszakban erre fogunk törekedni. Ha az élet bármely területén eredményt akarunk elérni, akkor bizony meg kell dolgoznunk a sikerért. Ez pedig különösen igaz a közigazgatásra.
Nem titok az sem, hogy Lázár János miniszter úrral egy iskolából jövünk, szó szerint is. Egyrészt mindkettőnknek a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium volt az alma matere, másrészt együtt kezdtük a pályánkat Rapcsák András polgármester úr csapatának tagjaként. Mindketten teljesítményorientált munkastílust képviselünk. Dolgozhattam vele, mikor Hódmezővásárhely polgármestere volt, Miniszterelnökséget vezető minisztersége idején pedig az általa irányított kormányhivatali rendszerben voltam kormánymegbízott, tehát a munka frontján jól ismerjük egymást.
Az első jelentős feladatuk máris egy vadonatúj minisztérium létrehozása, hiszen az Építési és Beruházási Minisztérium új tárcaként született, születik meg az ötödik Orbán-kormányban. Mekkora kihívást jelent ez?
Teljesen új minisztériumot kell felépíteni. Új költségvetési szerv létrehozásának feladata vár ránk, annak minden kihívásával. Ezen a területen jelenleg leginkább háttérintézményekben, gazdasági társaságokban és ügynökségekben folyik a munka, nagyon izgalmas lesz az integrálásuk a kormányzati, minisztériumi keretekbe.
Kedden alakult meg az új Orbán-kormány, esküt tettek a miniszterek, majd szerdán az államtitkárok is, a Magyar Közlönyben megjelent az egyes tárcák feladat- és hatásköréről szóló rendelet. Közigazgatási államtitkárként mik azok a területek, melyek elsősorban önhöz tartoznak majd az Építési és Beruházási Minisztériumban?
A fő feladatom a közigazgatási szervezet felállítása és a funkcionális területek működésbe hozása, azaz annak a rendszernek a kialakítása, mely biztosítani tudja a szakma tevékenységét. Ide tartozik a pénzügy, a számvitel, a költségvetés, a humánpolitika, az üzemeltetés, tehát minden olyan feltétel megteremtése, amely ahhoz szükséges, hogy az építési és beruházási szakma igazán nagyot tudjon előrelépni. Arra törekszünk, hogy mielőbb hatékony és jól működő szervezetet építsünk fel.
Ahogy arról az elmúlt napokban többször is hallani lehetett, a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium egyik kiemelt célkitűzése az építésügyi szabályok újragondolása, észszerűsítése, az építésügyi környezet egyszerűsítése. Ezt ön személy szerint miért tartja fontosnak?
Határozottan gazdasági versenyelőnyt jelent Magyarországnak, ha egyszerűsödnek az építésügyi szabályok. 2010 óta a kormányzat már sok mindent észszerűsített, de vannak még tisztázásra váró kérdések, például egységesíteni kell az állami beruházásokhoz kapcsolódó eljárásokat, s ezt törvényben szükséges szabályozni. Oda kell figyelnünk a településkép védelmére is, ha úgy tetszik: a külcsínre, maradandót és élhetőt kell alkotnunk. Az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a rendezettségre, a közterületek gondozására. Meg kell teremteni a szabály- és a feltételrendszert ahhoz, hogy a települések rendben tartsák a környezetüket, ezáltal rendben legyen az ország is
Az elmúlt tizenegy esztendőben ön a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalban dolgozott, előbb kabinetvezetőként, majd 2014-től kormánymegbízottként. Végigkísérte és a megyében megvalósította a magyar közigazgatás rendszerváltást követő legnagyobb átalakítását, a kormányhivatali struktúra kiépítését, az állampolgároknak nyújtott állami szolgáltatások professzionalizálását. A kormányhivatali rendszer időről időre újabb és újabb feladat- és hatáskörökkel bővült, s minden négyéves időszaknak megvolt a maga legnagyobb kihívása is: a honosítási eljárások tömeges intézése, a migrációs krízis, majd a pandémia és az orosz–ukrán háború. Hogyan értékeli ezt a három ciklust?
Valóban, mindegyik merőben más volt. 2011 és 2014 között tényleg valaminek a kezdetét éltük meg, kiépült az új rendszer, az összerendeződésen dolgoztunk. 2014 után történt meg a legjelentősebb integráció, 2015-ben olvadtak be a szakigazgatási szervek, megszületett az új jogállási törvény, megerősítettük a járási rendszert. Bőven rendelkezésre álltak uniós források is, melyek révén energetikailag korszerűsítettük az épületeinket, s ekkor történt meg a korábbi okmányirodák kormányablakká alakítása, az egységes arculat megteremtése. Szóval szép íve volt a fejlődésnek, kívülről-belülről megújult a magyar közigazgatás. Sajnos a koronavírus-járvány a 2018 utáni időszakra nagyon erősen rányomta a bélyegét. 2020 márciusától gyakorlatilag a válságmenedzselés volt a fő feladatunk, a kontaktkutatásról az oltáslogisztikáig minden a kormányhivatalokhoz tartozott. A járvány csúcsán akadtak olyan napok, mikor a megyében szinte valamennyi kollégánk, összesen 1400 fő a járvánnyal kapcsolatos munkát végezte. Jelenleg pedig a háború és a menekültválság okoz komoly kihívást.
Miközben az élet úgy hozza, hogy egy-egy kiemelt problémára kell összpontosítaniuk, emeljük ki, hogy az évek óta tartó bővülés eredményeként mostanra már több mint 4000 feladatkör tartozik a kormányhivatalokhoz. Mondhatjuk azt, hogy a pandémia, illetve a háború miatt nem is tudott még igazán kiteljesedni, kibontakozni a rendszer?
Igen, ez mindenféleképpen igaz. Számomra mégis az elmúlt tizenegy év legnagyobb tanulsága, hogy a kormányhivatalok bebizonyították: olyan ütőképes és jól szervezett intézmények, melyek biztosítják és garantálják a magyar állam működőképességét. Ha csak a Covid-járványra gondolunk, bátran állíthatom, nem lettünk volna képesek erre a hatékony, jól szervezett védekezésre, ha a rendszer szakigazgatási szervekre tagolt.
Ön személyesen mit tanult az elmúlt tizenegy évben, mivel gazdagította pályafutását a kormányhivatali munka?
Tudomásul kell venni, hogy egy ilyen integrált szervezet vezetése olyan menedzsmentképességet alakít ki, ami máshonnan, más úton nem beszerezhető. Aki elboldogul 4000 feladat és hatáskör napi szintű menedzselésével, elsajátítja az ehhez szükséges szervezőkészséget. Erre a képességre lesz szükség a minisztériumban is, talán ezért is eshetett rám a választás. A Covid-időszakban emellett a kormányhivatali működés azt is visszaigazolta, a magyar közigazgatás akkor működik, ha egyértelmű feladatokat adunk ki, felelőssel, határidővel. Ez nem egy civil egyesület, ahol, ha valakinek van kedve és ideje, akkor önkéntes munkával szolgálhatja a közösséget. A közigazgatás profizmust igényel.
Visszatekintve az elmúlt időszakra, mire a legbüszkébb a kormánymegbízotti eredményei közül?
A magyar közigazgatás – ön által is említett – történelmi léptékű átalakításának köszönhetően létrejött a szolgáltató állam, amiből a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal is kivette a részét. A legbüszkébb ezzel együtt arra vagyok, ahogy a hivatal kívül-belül átalakult. Úgy vélem, a munkakörnyezet meghatározza a feladatellátás színvonalát is. Meggyőződésem, hogy a rendezettség, az igényesség egy munkahelyen arra ösztönzi az ott dolgozókat, hogy minél precízebben, hatékonyabban végezzék a munkájukat. Több mint ötven kormányhivatali épületünket sikerült felújítanunk, ezáltal pedig a kollégák elkötelezettségét, illetve szolgálatkészséget olyan magas színvonalra emelni, ami meghozta a gyümölcsét, hiszen egészen kiváló eredményeket mutattunk fel az ügyfél-elégedettségi felmérésekben. Nagyon örülök, hogy a kezdetektől fogva tudtam formálni a kormányhivatalt, melyre szinte úgy tekintek, mint az édesanya a gyermekére. Igyekeztem mindig mindenütt jelen lenni, mindig minden lépésre odafigyelni. Ha kellett, fegyelmeztem, ha kellett, dicsértem.
Most, hogy a munka Budapestre szólítja, fel is költözik a fővárosba, vagy marad Hódmezővásárhelyen?
Mindenképpen Hódmezővásárhely marad a főhadiszállásom. Igyekszem úgy szervezni a feladatokat, hogy korán reggel elinduljak, s késő estére hazaérjek. Tisztában vagyok vele, lesznek olyan napok, amikor fent kell maradni Budapesten, de ezt is meg tudom oldani, költözni viszont semmiképpen nem fogok. A Covid azt is megmutatta, már nem olyan világot élünk, hogy 8-tól 16 óráig egy irodában ülve kelljen dolgozni, s ha a technikai feltételek adottak, máshonnan is el lehet végezni a munkát. A minisztérium egyébként Nyíregyházától Zalalövőig az ország minden pontján felügyeli a beruházásokat, ezzel együtt értelemszerű, hogy bizonyos egyeztetések csak a fővárosban történhetnek meg. Az én életemben ez a negyedik budapesti szerepvállalás. Az első három alkalommal még felmerült bennem olyan elképzelés, hogy talán ott kellene élni, de ma már semmi szín alatt nem szeretnék a fővárosban lakni. Szóval továbbra is Vásárhelyen maradok. Semmiért nem adnám fel a vásárhelyi életemet, a vásárhelyiségemet!
Az elmúlt közel négy évben a város közéletét számos programmal, jótékonysági, környezettudatossági, kulturális és szórakoztató kezdeményezéssel gazdagította a Szeretem Vásárhelyt Egyesület, melynek ön alapítója és elnökhelyettese. Marad idő és energia a civil szervezetben való aktív szerepvállalásra is?
Mindenképpen folytatni szeretném az egyesületi munkát is. A programjaink, az akcióink nagyon a szívemhez nőttek. Arra törekszem, hogy a jövőben is részese legyek a Szeretem Vásárhelyt rendezvényeinek. Hiszem, hogy a kis közösségünk rengeteget tudott és tud is adni a vásárhelyieknek.
Mit szólt a család az új tisztséghez, hogyan fogadta az államtitkári kinevezést a két lánya?
Nagyon örültek neki, s úgy láttam, hogy büszkék az anyukájukra. Megígérték, mindenben támogatnak. A kisebbik még azt is felajánlotta, ha bármi gondom lenne, szívesen segít, adjak neki a munkámból feladatot. Azt mondtam, továbbra is egy fontos feladatuk van: tanuljanak!
Forrás: Promenad24
Fotók: Gémes Sándor
