FRISSÜL: Heves harcokkal folytatódik az orosz-ukrán háború
A második nap sem csendesebb.
A legfrissebb információk a cikk tetején.
Putyin hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget
Hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén.
„Úgy tűnik, könnyebb lesz önökkel megállapodnunk, mint ezzel a kábítószerfüggőkből és neonácikból álló bandával, amely megtelepedett Kijevben és túszul ejtette az egész ukrán népet” – mondta az orosz elnök.
Putyin arra hívta fel az ukrán katonákat, hogy ne hagyják a nacionalistáknak élő pajzsként használni a békés lakosságot. Az orosz elnök szerint a banderisták és neonácik Ukrajna nagyvárosaiban, köztük Kijevben és Harkivban nehézfegyvereket állítottak fel, hogy – mint mondta – nyugati tanácsadók útmutatása alapján válaszcsapást provokáljanak ki.
Az elnök szerint az orosz erők fő összecsapásai nem az ukrán reguláris erőkkel, hanem a nacionalista zászlóaljakkal történnek. Putyin azt állította, hogy az ukrán hadseregben a nacionalisták a záróalakulatok szerepét töltik be. Az orosz vezető ezzel azokra az osztagokra utalt, amelyek a Vörös Hadseregben a második világháborúban fegyverrel állták útját azoknak a katonáknak, akik szökni, elrejtőzni vagy megfutamodni próbáltak.
„A reguláris ukrán egységekbe beágyazott nacionalista elemek nemcsak fegyveres ellenállásra buzdítanak, hanem valójában a záróalakulatok szerepét töltik be” – mondta az elnök.
Putyin nagyra értékelte az orosz haderő Ukrajnában tanúsított „bátorságát, professzionalizmusát és hősiességét” Oroszország „biztonságának szavatolása” közben.
Szergej Lavrov külügyminiszter a nap folyamán korábban azt mondta, hogy Oroszország nem szándékozik megszállni Ukrajnát, és kész bármikor tárgyalni azt követően, hogy az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert. Azt mondta, Moszkva szeretné megszabadítani Ukrajnát a nyugati országok és a nacionalisták „külső irányításától”, hogy az ország népei külső nyomás nélkül határozhassák meg jövőjüket.
„Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az ukrán nép független legyen, hogy olyan kormánya legyen, amely képviseli az egész sokszínűségét, és ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol teljes külső ellenőrzés alatt áll, amely arra van kihegyezve, hogy a neonácizmust, az oroszok elleni népirtást ösztönözze, és Ukrajnát Oroszország feltartóztatásának eszközeként használja” – mondta Lavrov.
Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrajnai orosz „különleges művelet” célja az erőszaknak és „népirtásnak” kitett lakosság megvédelmezése mellett a „bábkormány” felelősségre vonása azokért a bűncselekményekért, amelyeket civilek, egyebek között orosz állampolgárok ellen követett el. További célként nevezte meg Ukrajna „nácitlanítását” és demilitarizálását.
Szijjártó Péter külügyminiszteri tájékoztatója: Orosz szankciók és további fejlemények
Kijev környékén négy civil meghalt, többen megsérültek a légicsapásokban
Négy ukrán polgári személy életét vesztette, és 15 megsérült pénteken a Kijev környéki településeket ért orosz légitámadásokban – közölte Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó.
„Sajnos Polisszja, Marjanyivka és Havrilivka polgári lakossága körében is vannak áldozatok. A vishorodi járásban található Marjanyivkában az ellenséges erők cinikusan légicsapást mértek civilekre. Eddig négyen meghaltak, és több mint 15-en megsebesültek” – írta a kormányzó a hivatala honlapján.
Súlyos a helyzet a fővárostól, Kijevtől északra lévő térségben, Hosztomel, Irpiny és Bucsa településeknél. „Az elmúlt órákban az orosz csapatok megpróbáltak áttörni az ukrán védelmen, Bucsánál az ukrán fegyveres erőknek sikerült megállítaniuk egy katonai járműoszlopot, mire az ellenség a haditechnikát hátrahagyta, és visszavonult” – írta a kormányzó.
Hozzátette, hogy Boriszpilnál, azon a településen, ahol a nemzetközi repülőtér található, nyugalom van, ott nem folynak harci cselekmények.
Hennagyij Lahuta, a Krímmel határos dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója közölte, hogy az ukrán hadsereg elvesztette ellenőrzését a megyeszékhely felé vezető utak fölött. Herszon városa azonban egyelőre nem került orosz kézre – pontosította az értesülést az ukrán fegyvere erők vezérkara.
Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója nyilvánosságra hozta: az ukrán fegyveres erők páncélosai és egyéb harcjárművei behajtottak a fővárosba, hogy biztosítsák Kijev védelmét. Deniszenko kérte a kijevieket, hogy ne vegyék videóra és ne publikálják az ukrán fegyveres erők katonai járműveinek mozgását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.
Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.
Szijjártó: Fokozatos szankciókat léptetnek életbe
Arról döntöttek az uniós állam- és kormányfők, hogy „robosztus szankciós csomag lesz”, amely figyelembe veszi a fokozatosság elvét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett pénteki videóban.
A tárcavezető a Brüsszelben rögzített nyilatkozatban kifejtette: a külügyminiszteri tanácsülés jelentőségét az adja, hogy ezen fogják meghozni a végső döntést az Oroszországgal szemben életbe lépő szankciós csomagról – közölte.
Emlékeztetett: csütörtökön az állam- és kormányfők megállapodtak, hogy „robosztus szankciós csomag lesz” és hogy ez figyelembe veszi a fokozatosság elvét. Csütörtök éjjel megkapták az előterjesztést, ennek a jogi átnézése megtörtént – magyarázta. Hozzátette: az állandó képviselők tanácsa nemrégiben ülésezett és a szankciós előterjesztés most végleges formájában kerül a külügyminiszteri tanács elé.
A miniszter úgy fogalmazott, „természetes, hogy lehetnek különböző megközelítések, lehet, hogy valaki még ennél is szigorúbb csomagot szeretne, lehet, hogy valaki szeretné a fokozatosság elvét figyelmen kívül hagyni és már most minden létező szankciós intézkedést bevetni”.
Kiemelte: „mi magyarok az egység pártján állunk”, lehetnek különböző megközelítések, „de a szomszédságunkban háború van”, tehát az erős és egységes válaszon kell most lennie a hangsúlynak. „Szeretnénk, hogyha egység lenne”” és Magyarország részese is lesz ennek az egységnek – jelentette ki.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy néhány órával ezelőtt „egy-két baloldali médium internetes felületén megjelentek hírek” magyarok evakuálásáról Kijevből. Ott valóban egyre nehezebb a helyzet, ugyanakkor háborús helyzetben, amikor magyar embereket próbálnak menekíteni, arról mindaddig nem adnak információt, amíg ezek az emberek biztonságos helyre nem érkeztek – magyarázta.
Közölte: háború zajlik, ahol emberek élete kerülhet veszélybe és akik elindulnak, menekülnek, úgy érzik, hogy nincsenek biztonságban. Ezért arra kérte az újságírókat, hogy „mindaddig ne spekuláljanak és ne hozzanak nyilvánosságra adatokat evakuációs küldetésekről”, amíg azok sikerrel véget nem értek, mert – mint mondta – ezzel azoknak a magyar embereknek az életét veszélyeztetik, akik háborús területeken keresztül próbálnak menekülni. MTI
Folyamatosan érkeznek a kárpátaljaiak Záhonyba
Folyamatosan érkeznek Ukrajnából, a háború elől menekülők Záhonyba, a település vasútállomására.
Ugyan a hírek arról szólnak, hogy a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat nem engedik ki az ukrán hatóságok az országból, ám a záhonyi pályaudvaron csoportokba verődve álltak péntek délután a frissen érkezett fiatal férfiak. Mint azt egyikük, aki Csapról érkezett, az MTI tudósítójának elmondta, hosszas huzavona után az ukrán határőrök „Istennek hála” végül átengedték társaival együtt Magyarországra.
Beszámolt arról is, hogy Csapon nyugalom van, most pedig arra várnak, hogy egy lelkész a helyi parókián szállást biztosítson számukra.
Ugyancsak a záhonyi állomáson várt vonatra egy ungvári nő, aki arról számolt be, hogy 22-én utaztak Budapestre és 23-án hajnalban hívták fel a barátai a háború hírével. Most ennek ellenére hazaindul, hiszen félti a szüleit és az otthonát. Ő úgy értesült, hogy a harcok kezdetekor pánik és tanácstalanság uralkodott Ungváron.
Orosz Tímea, a helyi községi szociális központ vezetője az MTI-nek elmondta, hogy csütörtök este mintegy hatvan Kárpátaljáról menekülőt helyeztek el a záhonyi művelődési házban, amelyet ideiglenes szállássá alakítottak. Közülük mintegy harmincan kértek hosszabb időtartamra elhelyezést, a többiek az ország belsejébe indultak rokonokhoz, ismerősökhöz. Hangsúlyozta, hogy a menekültek ellátásában segítenek az adományok, amelyek folyamatosan érkeznek a térségbe.
Az MTI tudósítója is azt tapasztalta, hogy a segélyszervezetek képviselői már az állomáson fogadják a Kárpátaljáról érkezőket, helyben vizet és ételt osztanak az embereknek, akik többségükben nők és gyermekek.
A Kárpátaljáról érkezők azt közölték, hogy Csapról kétóránként indulnak vonatok Záhonyba, és a kocsik számát megduplázták az ukrán vasutasok.
A Kárpátaljáról érkezők beszámolójából az derült ki, hogy magyar útlevéllel a fiatal férfiakat is gond nélkül átengedik az ukrán határőrök Magyarországra.
Uniós biztos: az EU készen áll Ukrajna és a szomszédos országok megsegítésére
Az Európai Unió sürgősségi segítséget nyújt Ukrajnának, és készen áll a szomszédos országok megsegítésére is az otthonukat elhagyni kényszerült ukránok ellátásában – közölte Janez Lenarcic, a válságkezelésért felelős biztos pénteken.
Brüsszeli közleményében Lenarcic arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány kérelmére válaszul az EU sürgősségi segélyt nyújt az országnak, így egészségügyi felszerelést, például elsősegélynyújtó készleteket, védőruházatot, fertőtlenítőszereket, orvosi sátrakat, valamint tűzoltófelszereléseket, áramfejlesztőket és vízszivattyúkat szállít Ukrajnának.
Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül Ukrajnába szánt eszközöket Szlovénia, Románia, Franciaország, Írország és Ausztria ajánlotta fel. Az uniós eszköztámogatást Horvátország, Németország, Olaszország, Litvánia, Spanyolország, Dánia és Svédország által biztosított, összesen több mint 2 millió eurós pénzügyi hozzájárulás egészíti ki – közölte.
Az uniós bizottság arról tájékoztatott, hogy Lenarcic az Ukrajnával szomszédos több ország illetékes miniszterével egyeztetett arról, hogy az EU miként tud segítséget nyújtani számukra az országukba menekült ukránok támogatására.
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy ne hagyjuk magára Ukrajnát a válság idején. Szorosan együttműködünk a szomszédos országokkal, és támogatjuk őket az országuk elhagyására kényszerült ukránok ellátásában” – fogalmazott.
Az uniós biztos emlékeztetett a szolidaritás fontosságára, és köszönetet mondott minden országnak, melyek azonnali segítségüket ajánlották fel Ukrajnának az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett egy nap alatt Romániába
Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába az utóbbi 24 órában, egyharmaduk pedig már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindössze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától – közölte pénteki sajtóértekezletén Lucian Bode román belügyminiszter.
Az Ukrajna elleni orosz hadműveletek megkezdése után mintegy húsz százalékkal nőtt a forgalom a román határátkelőkön. Bode szerint a román határrendőrség felkészült a megnövekedett forgalomra, ugyanakkor a határvédelmet is megerősítették.
Közben a román járványügyi operatív törzs (CNSU) pénteken arról hozott határozatot, hogy az Ukrajnából érkezőket nem küldik karanténba, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e védettségi igazolással.
Kocsis Máté: a magyarok biztonsága a legfontosabb
Konszenzusnak kell lennie abban, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten az Ukrajnában folyó orosz katonai akcióra utalva.
Kocsis Máté azt követően tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben, hogy ő is részt vett az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén, amelyen honvédelmi és rendvédelmi vezetők adtak tájékoztatást az Ukrajnában kialakult helyzetről. Mint mondta, meggyőződtek arról, hogy Magyarország kellőképen felkészült minden verzióra.
Az elhangzottak alapján a fideszes politikus úgy értékelt, Magyarország mind a humanitárius segítségnyújtást, mind a NATO-s és EU-s kötelezettségekből adódó feladatokra felkészült.
„Magyarország nem küld katonát és nem küld fegyvert Ukrajnába” – nyomatékosította, kiemelve: „nem kívánunk ebben a konfliktusban részt venni”.
Kitért arra is: a zárt ülésen azt is megnyugtatónak találta, hogy az ellenzéki képviselők más hangnemben beszéltek bent, mint a nyilvánosság előtt.
Szakadárok: Az ukrán biztonsági erők Horlivka környékét és a donyecki népköztársaság déli részét lövik
Az ukrán fegyveres erők péntek reggel lőtték a kelet-ukrajnai Horlivka külterületét és két települést a donyecki népköztársaság déli részén – számolt be Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere, valamint a szakadár terület képviselete.
A városi elöljáró a Telegram közösségi oldalán azt írta, hogy Horlivkában – helyi idő szerint 5 óra 30 perckor (magyar idő szerint 3 óra 30 perckor) ágyúzással kezdődött a nap. A központi erők és a szakadár területek közötti, a frontvonalon lévő falvakban hallatszottak a tüzérségi támadás robajai. Közölte, hogy egy iskolát ért támadásban életét vesztette két tanár.
Adatai szerint az ukrán fegyveres erők aknavetőkkel és harckocsikból lőtték Horlivkát és környékét. Támadták a Horlivka melletti Zajceve települést és Gagarin bányafalut is.
A Moszkva-barát szeparatista terület vezetése arról is beszámolt, hogy az ukrán fegyveres erők Pantelejmonovka, Sztila és a terület déli részén fekvő Kulikovo települést ágyúzták és aknavetőkkel támadták.
Nem indítják újra az utasforgalmat Ukrajna második legnépesebb városában, az ország keleti részén fekvő Harkivban. A metró egyelőre nem szállít utasokat – jelentette be Jevhen Vodovozov, a városi közigazgatás infrastruktúráért felelős helyettes vezetője. Mint mondta: „A metró további utasításig nem szállít utasokat, és menedékként szolgál”.
A városban a felszíni közlekedés helyi idő szerint reggel hét órától elindult, de nem minden útvonalon – közölte a városi sajtószolgálat.
A harkivi metró három vonalat és 30 állomást foglal magában. A föld alatti útvonalak teljes hossza 38,1 kilométer.
A donyecki és luhanszki népköztársaságok már több mint 120 ezer lakost menekítettek át a szomszédos Oroszországba, a kitelepített lakosok fele gyerek – számolt be Andrej Turcsak, az Oroszországban kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára.
A tisztviselő a dél-oroszországi Rosztovból visszatérve mondta el, hogy ez a régió viseli a menekültek befogadásának, elosztásának és letelepítésének fő terhét. „Eddig már több mint 120 000 ember lépte át a határt” – jelentette ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen. hirado.hu
Megkezdték Kijev evakuálását – hangzott el az M1 Híradójában.
A közösségi médiában közzétett videókon látszik, hogy orosz tankok hajtanak keresztül Obolon, Kijev városközpontjától északra fekvő területen – közli a BBC.
Éppen az elmúlt órában erősítette meg az ukrán védelmi minisztérium, hogy orosz erők hatoltak be a lakónegyedbe. A videókat a jelek szerint a helyiek otthonukban készítették. A BBC ellenőrizte, hogy a videókon szereplő helyszín valóban Obolon, írja a brit közmédium.
Georg Spöttle: Az orosz katonák szinte ellenállás nélkül juthattak be Ukrajnába
Háborút indított Oroszország Ukrajna ellen csütörtök hajnalban. Az oroszok szárazföldön és a levegőből is támadták, támadják az országot. Ukrajnában hadiállapotot vezettek be, az ukrán elnök pedig általános mozgósítás rendelt el. A nyugati világ, az EU és a NATO tagjai elítélték az orosz támadást és sorra jelentik be a szankciókat. Csaknem százezren kényszerültek elmenekülni a harci cselekmények elől és több tucatnyian vesztették életüket az összecsapásokban – erről beszélt Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai szakértője. hirado.hu
Brüsszelből jelentjük: Akár már ma életbe léphet az Oroszország ellen megfogalmazott második szankciós csomag
A rendkívüli EU-csúcson megállapodtak az Oroszország elleni második szankciós csomagról. A büntetőintézkedések érintik egyebek között a pénzügyi szektort, valamint a közlekedést, illetve megakadályozzák, hogy Moszkva hozzáférjen korszerű kulcsfontosságú technológiákhoz. Ma délelőtt 9 órakor kezdődik az az ülés, amelyen az uniós nagykövetek és megtárgyalják a szöveget. Ezt követően délután 3 órakor rendkívüli külügyminiszteri tanácsülést tartanak, a szöveget ezen a tanácsülésen fogadhatják el – jelentette Baraczka Eszter a közmédia brüsszeli tudósítója.
Ahogy felkel a nap, az ukránok robbanások és légiriadó szirénák hangjára ébrednek
Amikor pénteken megérkezett a reggel Ukrajnába, egyes városok lakói légiriadó-szirénák és robbanások hangjaira ébredtek.
A fővárosban, Kijevben a CNN helyszínen tartózkodó csapatai robbantásokat hallottak a hajnali órákban, majd hajnalban.
A riporterek Kijevben és az ország nyugati részén fekvő Lvivben is azt mondták, hogy hallották a légiriadó szirénák hangját, amely néhány percig tovább folytatódik.
A CNN csapatai nem láttak bejövő tüzet.
Zelenszkij: Oroszország újrakezdte a rakétatámadást
Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították – jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra, és kiemelte:
A CSAPÁSOKNAK KATONAI OBJEKTUMOK MELLETT CIVIL CÉLPONTJAI IS VOLTAK.
Péntek hajnalban Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter szintén „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt mikroblogján.
Robbanások Kijevben, lakóházra zuhant egy lelőtt orosz gép
„Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam” – írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán.
Később azonban pontosította bejegyzését, mondván, hogy
A ROBBANÁSOK ZAJÁT A LÉGVÉDELEM OKOZHATTA, AMINT ELLENSÉGES REPÜLŐGÉPET VAGY DRÓNT LŐTT LE.
Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.
Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy „az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat”
A TÖRMELÉK ELTALÁLHATOTT A DNYIPRO PARTJÁN EGY KILENCEMELETES LAKÓHÁZAT, AMELY KIGYULLADT.
Három ember megsérült.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a kora reggeli órákban már „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt mikroblogján.
UTOLJÁRA FŐVÁROSUNK 1941-BEN TAPASZTALT ILYET, AMIKOR MEGTÁMADTA A NÁCI NÉMETORSZÁG.
Ukrajna legyőzte azt a rosszat, és le fogja gyűrni ezt is” – fogalmazott.
Az ukrán külügyminiszter egyben még szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben: „Állítsátok meg Putyint! Szigeteljétek el Oroszországot. Szakítsatok meg minden összeköttetést! Hajítsátok ki mindenhonnan Oroszországot!” Origo.hu
Mi történt pénteken hajnalban?
Zelenszkij: Oroszország újrakezdte a rakétatámadást
Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították – jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra, és kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak.
Péntek hajnalban Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter szintén szörnyű orosz rakétacsapásokról írt mikroblogján.
Robbanások zaját lehetett hallani Kijevben kora reggel
Két robbanás zaját lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.
„Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam” – írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését, mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.
Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat.
A törmelék eltalálhatott a Dnyipro partján egy kilencemeletes lakóházat, amely kigyulladt. Három ember megsérült. hirado.hu
Orbán Viktor: nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebben a háborúba!
Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben és egységes szankciók bevezetéséről döntöttünk – mondta Orbán Viktor péntek hajnalban, a brüsszeli uniós csúcs után, a Facebookon közzétett nyilatkozatában. „Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba” – fogalmazott a miniszterelnök
A magyar kormányfő elmondta: a csúcson egyetértettek abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre nem jelenthet megoldást.
Hangsúlyozta, hogy az egységes szankciók nem érintik az energia területét, ezért, mint mondta Magyarország és az Unió többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosított.
Orbán Viktor közlése szerint döntöttek arról, hogy több pénzt kell fordítani azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is „és több pénzt kell fordítanunk a keleti határvédelemre”.
A kormányfő leszögezte, hogy a csúcson egyetértettek abban: felelős magatartásra van szükség, elhamarkodott és felelőtlen nyilatkozatok csak rontják a helyzetet és veszélyeztetik az európai emberek biztonságát.
Közölte, hogy a tárgyalások a NATO-ban folytatódnak.
A tagállamok vezetői megállapodtak az Oroszország elleni második szankciós csomagról
Andits Eszter, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2022. február 25., péntek (MTI) – Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.
Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen. Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.
A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.
A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.
Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést.
A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.
Mi történt csütörtök este?
Szijjártó: távoli országok is Magyarország segítségét kérik Ukrajnában rekedt állampolgáraik miatt
Minden ország aggódik az Ukrajnában rekedt állampolgárai miatt, így távoli országok is kérik a segítségünket – írta csütörtökön este Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter közölte, hogy este telefonon beszélt Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterekkel, akik Magyarország segítségét kérték abban, hogy amennyiben állampolgáraik eljutnak az ukrán-magyar határig, hazánk nyisson számukra humanitárius folyosót a legközelebbi repülőtérig, ahonnan hazatérhetnek.
Mi természetesen segítünk mindenkinek, hogy biztonságban és épségben hazajusson – szögezte le a politikus.
Szijjártó Péter ugyanakkor felhívta a kollégái figyelmét, hogy Kijev közúti elhagyása most rendkívüli nehézségekbe ütközik, de természetesen számíthatnak a segítségünkre.
Az ukrán-magyar határon várakozók számára fontos információ, hogy a barabási és lónyai határátkelőhelyek a szokásos 19 óra helyett 23 óráig tartanak nyitva – áll a Facebook bejegyzésben.
Tüntetés a budapesti orosz nagykövetségnél
„Putyin ellen, Ukrajna mellett” tartottak tüntetést az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje csütörtök este Budapesten, az Oroszországi Föderáció nagykövetségénél.
Öt követelést fogalmazott meg a kormányfő felé a rendezvényen Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített, amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.
Felszólította a kormányfőt, hogy „fejezze be a hintapolitikát”, és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból a szónok által csak „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza „az orosz érdekek szolgálatáért” nemrég kapott kitüntetését.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke kijelentette: Ukrajna megtámadásával nyilvánvalóvá vált, mennyit ér annak az orosz elnöknek a szava, akihez Orbán Viktor egy évtizede „dörgölőzik”.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szégyenletesnek nevezte, hogy a miniszterelnök ugyan elítélte az orosz hadműveletet, de a Putyinnal való további „üzletelés” mellett foglalt állást. Az ellenzéki politikus arról beszélt: nem felülvizsgálni, hanem lemondani kell az orosz eszközökből és hitellel megvalósuló Paks II. beruházást.
Megbízhatatlansággal vádolta beszédében Vlagyimir Putyint és Orbán Viktort Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, hozzátéve, ez a tulajdonság a nemzetközi politikában elfogadhatatlan.
A magyarság, Európa és a világ normális fele a béke oldalán áll, és ott is marad – jelentette ki beszédében Lukács László György, a Jobbik alelnöke, aki családapaként felhívta a figyelmet, milyen emberi tragédiákat okoz a háború.
Donáth Anna, a Momentum elnöke arról beszélt: miközben a magyar társadalom két népszavazáson is kinyilvánította, hogy Európához, a békeszerető Nyugathoz tartozunk.
Nem az orosz nép ellen tüntetünk, hanem az orosz diktátor ellen – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke, aki szerint a magyar miniszterelnök az elmúlt 12 évben hozzájárult az Ukrajnát letaroló hatalmi gépezet olajozásához, gyengítette a szabad világ immunrendszerét.
Az Orbán-kormány nem az eszköze, hanem az akadálya az európai békének – jelentette ki.
74 ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.
Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.
A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.
Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.
A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.
Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Narendra Modi indai miniszterelnökkel és Ebrahim Raíszi iráni elnökkel beszélte meg telefonon az ukrajnai helyzetet, Imran Hán pakisztáni kormányfőt pedig személyesen fogadta a Kremlben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely „visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és „az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban „abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért.
A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti:
Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.
Nemzetbiztonsági Operatív Törzs: a magyar emberek biztonsága az első
A kormány álláspontja szerint Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) csütörtök este az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megkezdte működését a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs. A kormány különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő testülete az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására jött létre – ismertették.
A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs döntött arról is, hogy Magyarország védelmet nyújt az ukrajnai menekülteknek. Ők a kérelmüket Magyarországon is benyújthatják – közölték, hozzátéve: az erről szóló kormánydöntések hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelennek.
A KTK közleményében kiemelte: Magyarországnak az orosz-ukrán háborús konfliktusból ki kell maradnia.
Magyarország az EU és a NATO tagjaként támogatja a béke helyreállítására irányuló közös uniós erőfeszítéseket, emellett a határvédelmi és humanitárius feladatokra felkészül – tudatták.
Kitértek arra is, hogy Magyarország természetesen védelmet nyújt a szomszédos Ukrajnából menekülőknek, nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, hanem az ukrán állampolgároknak is.
Az Ukrajna területéről érkező ukrán állampolgárok, illetve az Ukrajna területén jogszerűen tartózkodó ukrán állampolgársággal nem rendelkező személyek Magyarországon is benyújthatják menekültügyi kérelmüket, és a magyar hatóság ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el őket. A menekültek befogadására való felkészülés is megkezdődött – fejtették ki.
A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs tagja Orbán Viktor kormányfő; Pintér Sándor belügyminiszter; Benkő Tibor honvédelmi miniszter; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter; Varga Mihály pénzügyminiszter; Kovács József, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti információs államtitkára; Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka; Bunford Zsolt János, az Információs Hivatal vezetője; Bárdos Szabolcs, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője; Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője; valamint Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője.
A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülésének állandó meghívottja Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke; Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter; Nagy János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár és Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára – derül ki a KTK közleményéből.
Kiemelt kép: BBC
