Ki vigyáz a kóbor kutyákra Makón? – Igaz Árpádnéval beszélgettünk
Bár korábban sok pletyka terjedt róla a városban, nem szűnt meg a Makói Állatvédő és Természetvédő Egyesület, sőt nagyon is él. Olyannyira, hogy folyamatosan azon kell gondolkodniuk a tagoknak, hogyan tudnak segíteni. Igaz Árpádné jelenlegi elnök szerint szívesen segítenek, akinek csak tudnak, de sokszor meghaladja a forrásaikat a feladat. Az emberek viszont azt hiszik, ha van egyesület, akkor nekik kötelességük intézkedni.
„Nagyon örülök, ha tudunk segíteni, de véges az időnk és a pénzünk is. Az adók 1 százalékos felajánlásából érkezik hozzánk némi bevétel, de ezt meghaladta tavaly is a kiadások költsége. Amit az emberek sokszor nem értenek, hogy mi ezt teljesen ingyen, önkéntes alapon csináljuk. Nem kapunk érte fizetést. Nem a mi feladatunk a kóbor állatok ellátása, annak ellenére, hogy megtesszük”- mesélte az elnök.
Hozzátette: „nálunk 8 kutya van otthon, őket az utcáról fogadtam be. Nekik szinte lehetetlen gazdit találni, cicáink is vannak, 12 macska van itthon. A férjemnek azt ígértem ennek a fele lesz a létszám, de máris meghaladtuk”.
Elmondta, a legtöbb pénz általában az állatorvosi költségekre megy el, kapcsolatban vannak az orvosokkal, akik sokat segítenek nekik. Igaz Árpádné sokszor pattan úgy autóba, hogy nem tudja, meglesz-e a kutya, akihez hívták, akár este is. Vezet 20-30 kilométereket, hiszen az egész térségből Kiszombortól kezdve Királyhegyes át, még Kübekházára is hívják.
De akkor kinek a feladata a makói kóbor állatok ügye?- merül fel a kérdés. Az elnök ezzel kapcsolatban azt mondta, az utcán kóborló kutyák befogása és elhelyezése, az önkormányzat feladata lenne. Intézkedniük kell akkor is, ha nem megfelelő állattartást, vagy állatkínzást tapasztalnak. Ezt olyankor a helyileg illetékes jegyzőnek kell bejelenteni. Az egyesületnek, civil szervezetnek nincs hatásköre hivatalosan eljárni.
Makón működik ebrendészeti telep, és a gyepmester az állatvédőkkel együttműködve szorgosan dolgozik azon, hogy ő is segítsen, amiben csak tud. Dolga neki is van bőven.
A térségben sem ritka a kóbor kutya, macska. Nem csak utcán lehet beléjük botlani lépten- nyomon, hanem a közösségi médiában is. A Makón Élek Facebook csoport rendszeres posztjai között vannak az elveszett macskák, kutyák képei. Ez azt jelenti, hogy a közösség érzékeny a problémára, észleli azt, de sokan nem tudják, hogyan segítsenek. A Makói kutyák- macskák Facebook csoportban is gyakran posztolnak eltűnt, megtalált állatokat.
Be-be szoktak segíteni vásárhelyi, szegedi, akár még fővárosi állatvédő szervezetek is, de sokszor ilyen esetben az a veszély áll fenn, hogy nincs elég háttérinformációjuk. Ilyen volt például, legutóbb az egyik iskolából kidobott, sérült tacsi esete, ahol végül kiderült: nem történt állatkínzás.
De többször okozott fejboldulást egy- egy kiemelt eset, amiből országos balhé kerekedett. Normális keretek között tartva ezzel nem is lenne gond addig, amíg nem akarnak mindenféle állatvédő szervezetek pénzt gyűjteni egy olyan esetre, amiből csak ők profitálnának. Vagy nem fenyegetnek meg embereket, esetleg szerveznek olyan megmozdulást, aminek nem feltétlenül az állatvédelem a célja.
Érdekesség, hogy január elsején szigorodott az állatvédelmi törvény, ami azt is jelzi, hogy a kormány szigorúbban odafigyel erre a területre. A kérdőíves visszajelzések alapján – amit az állampolgárok tettek egyértelműen – körvonalozódott néhány fontos lépés.
Az új rendelet a kóbor kutyáknak kedvez, állatvédelmi és egészségügyi szempontból is. Ilyen változás, hogy már nem 14, hanem 45 napig tarthatóak az állatok az ebrendészeti telepeken. Részletes nyilvántartást kell vezetni róluk, és fel kell őket tüntetni a kötelezően létrehozandó honlapon is.
Az önkormányzatokra is szigorúbb feladatok várnak ezentúl. A törvény szerint minden önkormányzatnak rendelkeznie kell saját ebrendészeti ellátással vagy szerződéssel. Kutyákat csak úgy lehet örökbe adni, ha regisztrálták, megkapta a veszettség elleni oltást és a chipet és féreghajtóval is kezelték.
Ha nincs ivartalanítva az állat csak ivartalanítási kötelezettséggel adható oda. Eddig ezt az állatvédő egyesületek intézték, náluk volt bevett gyakorlat. Változott az is, hogy amikor egy telep örökbe ad egy kutyát, minden esetben írásbeli szerződést kell kötni.
Igaz Árpádné 3 éve vezeti a makói állatvédő egyesületet, és még 2 évig van megbízatása. Szerinte jók a törvényi változások. Jó az irány. Azzal kapcsolatban, hogy nekik mire lenne a legnagyobb szükségük elmondta, minden lehetőség arra, pénzben, emberszámban is, ami egy igazi menhely működését lehetővé tenné.
Szilveszterkor is sok kutya kelt útra, örült neki, hogy Makón nem volt legalább központi tűzijáték. A makói OMW kúton elhelyeztek egy chipleolvasót, aki állatot talál, oda tudja vinni, és gyorsan, könnyen beazonosítani. Ez nagy segítség volt a napokban.
Még egy fontos dolgot elmondott: bárki segíthet egy bajba jutott állaton, nem kell állatvédőnek lennie. A legnagyobb gondjuk az ideiglenes befogadók hiányával van, vagyis azokkal, akiknél az állat ellakhat addig, amíg nem lesz gazdája. A makói állatvédők 10-12- en vannak, mindegyiküknél telt ház van.
Ezért azt kérik, hogy aki sérült, elveszett állatot talál, elsősorban fogadja be, azután ha kell, fizetik az állatorvosi költségeket, segítenek neki gazdisodni, csak legyen biztonságos helyen.
Borítókép: pixabay
