Olvasói levél Farkas Éva Erzsébet újévi beszédéről

A makói Varga Károly portálunkhoz küldött levelét változtatás nélkül közöljük.

Tisztelt Makó Híradó szerkesztősége!

Azzal, hogy január 3-án voltak kedvesek – ha nem tévedek – teljes terjedelmében lehozni a Polgármester Asszony újévi beszédét, végleg meggyőztek arról, hogy írjak Önöknek. Mindent összevetve, talán csak egyetlen kérdésem volna: Önök szerint tényleg ennyire jó volt? Vagy, inkább: a makói Fidesz szerint ez a helyes irány? Ezzel most nem a Makó Híradó elfogultságára utalok, egyrészt azért, mert magam is fideszes szavazó vagyok, még, másrészt ez úgyis kiderül abból, hogy lehozzák-e a levelem. A kérdések leginkább a következők miatt foglalkoztatnak.

Napjainkban, amikor a politikai kommunikáció egyik központi terepe a közösségi média, ahol egy másfél perces videó már szörnyen hosszúnak számít; ma, amikor a politikai hangvétele már-már hétköznapian közvetlen lett, Makón jön egy ilyen újévi beszéd. A polgármester asszony úgy tűnik nem hallgat az idő szavára, és azt gondolja, az a jó beszéd, ami minimum 15 perces, megfejti az emberi lét értelmét és célját, iránymutatást ad az életünkre, és úgy járja át a vallásos áhítat, hogy abból egy évfolyamnyi papnövendék meg tudja írni az év végi beadandót.

Félreértés ne essék, én tiszteletben tartom mindenki hitét! De, mi keresnivalója van ilyen hangsúlyosan egy polgármester újévi beszédében? A karácsony vallásos ünnep, az újév már kevésbé. Ha azt a józan paraszti ésszel mindenki számára belátható tényt mellőzzük is, hogy – a nagy számok törvénye alapján – a teremben lévők fele valószínűleg nem gyakorolja a hitét, egyenesen ateista, vagy nem katolikus, és őket figyelembe sem veszi a polgármester, még akkor is felmerül a kérdés: miért ő ad vallásos iránymutatást? Ha ez ennyire fontos, miért nem hívtak egy papot, vagy lelkészt? Egy politikusnak legyen hite, de ne egy polgármester osztogasson áldást, mert nem az ő dolga. Ennyi erővel a körzeti orvos is gyóntathatna, vagy a sarki pék keresztelhetne, ha annyira buzog benne a hit. De ez nem egyéni hit kérdése, hanem az egyház dolga, azért van az egyház, hogy ezt a munkát végezze. Az újévi koncert előtti köszöntőben a számtalan bibliai utalás mellett – a teljesség igénye nélkül – megjelent: Keresztes Szent János, Názáreti Szent József, a Betlehemi pásztorok, a Napkeleti bölcsek, Mária, a Szent család, Jálics Ferenc szerzetes atya, és persze még Ferenc pápa is belefért. Makón tényleg ennyire nincs miről beszélni? Ráadásul a magyar Himnusz sajnos kimaradt az újévi ünnepségből. Pedig biztosan több magyar volt a teremben, mint buzgón hívő katolikus.

De, nemcsak ezzel van baj. Egy választási évben tartott újévi beszédbe politikát tenni korántsem ördögtől való. Az irányt és az arányt azonban illik eltalálni, különben könnyen visszafelé sülhet el. Azt, hogy a teremben jelen lévő országgyűlési képviselőt a műsorvezető után a polgármester is köszönti a beszédében, még lehet egy kicsit túlzottan figyelmes gesztusként értelmezni. De, amikor nyíltan köszönetet mond neki, ráadásul több alkalommal is, az már elég ciki volt. Nem állítom, hogy nincs miért, hiszen Makó az utóbbi időszakban látványosan fejlődik, de egy polgármestertől ez a fajta szervilizmus inkább visszatetsző, mint szimpatikus. Most komolyan, mit jelent az, hogy „Városunk, térségünk, Magyarország kormánya és Lázár János országgyűlési képviselő úr támogatását, bizalmát hordozta, s hordozza.” Fideszes szavazó vagyok, de már elnézést, nem mi hordozzuk a képviselőnk bizalmát, hanem ő a miénket. Értem én a gesztust Lázár felé, de tényleg nem érzi senki a városházán, hogy ez a fajta meghajló szembe dicsérés, egy letűnt rendszer dohos, kellemetlen emlékű levegőjét árasztja, és jóérzésű emberből inkább ellenszenvet vált ki? Persze, ha ez volt Farkas Éva Erzsébet célja, akkor ügyesen csinálta, a teremben ugyanis biztosan mindenki azt gondolta, Lázár maga kérte ezt az erőltetett „népszerűsítést” és szegény polgármester asszony csak lefutja a kötelező köröket a helyi pártvezér felé. Lázár azonban egyszerűen nem ennyire hülye, hogy erőltesse ezt a nyilvános nyalást. Egyszer, a piacon találkoztam egy helyi fideszes vezetővel és megkérdeztem tőle, miért ragaszkodnak ehhez a „kedvesvezetős” szerephez. Azt felelte, ez már nekik is nagyon kínos, és többször kérték a polgármestert, hogy hagyja abba. El is hiszem, mert ma a politikában mindenki érzi, hogy már nagyon nem erre van szükség, aki meg nem, azt rövidesen könyörtelenül megtanítják erre a választók. De, akkor miért kell ezt erőltetni?

Nem kételkedem abban, hogy Farkas Éva Erzsébet komolyan készült a beszédre, és a jóindulat, az értékközpontúság, a város és a makóiak iránti szeretete vezérelte. Csak két dolgot hagyott figyelmen kívül: a korszellemet és a mértéket. Egy választáshoz közeledve pedig ez egyre veszélyesebb játék. Azt nyilván senki sem akarja, hogy hasonló butaságok miatt majd nálunk is jöjjön valami összellenzéki bolond, akivel éveken keresztül csak a cirkusz megy. Tessék már végre kilépni ebből az iskolaigazgatós, pártvezéres, tekintélyelvű és szolgalelkű mentalitásból, mert ebből előbb-utóbb nagyon nagy baj lesz!

De, ha már az újévi koncertről beszélünk, azt is szeretném kiemelni, hogy Csikota József és zenekara ismét remek volt. Büszkék lehetünk rájuk! Azt csak óvatosan jegyzem meg, hogy a kitűnő Radetzky-induló mellett több magyar zenemű is biztosan megférne, és újévkor tényleg jó lenne a magyar Himnuszt is elénekelni.

Varga Károly, egy még gondolkodó olvasó

A portálunkon megjelenő olvasói levelek véleménycikkek, amelyek nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját.