Gulyás Gergely: Magyarországon kívül minden európai országban nőttek a rezsiárak

A legfrissebb kormányzati intézkedésekről tájékoztatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, számolt be róla a hirado.hu.

Brüsszel kottája szerint 386 ezer forinttal többet fizetnének a magyarok

Európai uniós kormányülés volt. Ennek apropója, hogy ma kezdődik az európai uniós csúcs. Az elmúlt hónapokban drámai megnőttek az energiaárak. Ennek több oka is van, a legfőbb ok azonban az, hogy az európai Bizottság egy meggondolatlan energiapolitikát folytat, minden terhet a lakosságra terhelne.Magyarországon kívül minden európai országban nőttek a rezsiárak. Magyarországon fizet a lakosság leglevesebbet a gázért és az áramért. Összehasonlításképp a berlinieknek háromszor annyit kell fizetniük az áramért. Magyarország úgy látja, és kitart álláspontja mellett, hogy az energiaárak szabályozásának tagországi hatáskörben kell maradni.

Brüsszel erőltette a klímavédelemre a hagyományos energiatermelés leépítését. Legkésőbb idén tavasszal már érezhetők voltak ennek negatív következményei, több országban is kifogytak az energiatározók. Az Európai Bizottság továbbra sem ismeri el a hibáját, és továbbra is olyan javaslatokat tesz, amelyek tovább fokoznák a rezsikrízist.

A v4-es államok vétózni fognak, semmilyen olyan brüsszeli javaslatot nem fogadnak el, amelyek a lakosságot hoznák hátrányos helyzetbe a rezsikérdésben.

386 ezer forinttal fizetnének többet a magyar lakosok évente, ha a baloldal és Brüsszel nyomására bevezetnék az uniós energiai piaci árakat.

Brüsszel 2035-ig akarja betiltani a benzines és a dízelautókat, a kitűzött dátum nem tartható addig, amíg a multinacionális vállalatok mindenféle következmények nélkül szennyezhetik a környezetet.

Nem büntetni, hanem támogatni kellene az EU határait védő országokat

Migrációügyben Magyarországnak javaslatai is vannak. Brüsszelnek alapvetően változtatnia kell álláspontján. Nem büntetnie, hanem támogatnia kellene azokat az országokat, amelyek meg akarják védeni határaikat, mivel nemcsak az országhatárokat védik, hanem az uniós határokat is. Magyarország azt szeretné, hogy úgy módosítsák a jogszabályokat, hogy visszaállítsák a tranzitzónákat.

Nőtt a migrációs nyomás. Míg tavaly 27 881 ember próbált bejutni az országba, addig idén már 91 590-en próbáltak átjutni a magyar határon. A V4-ek is támogatják a szigorú migrációs politikát, és a cseh rendvédelmi erők is részt vesznek a védekezésben. 588 milliárdot fizetett Magyarország a határvédelemre, míg Brüsszelből csak 7 milliárdot kapott.

Az uniós jognak nincs elsőbbsége

A lengyel alkotmánybírósági döntésről azt mondta Gulyás Gergely, hogy tiszteletben kell tartani az alkotmánybíróság döntését, mert ez a jogállam alapelve. A bizottság elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jognak nincsen elsőbbsége, mert ezt semmilyen uniós szerződés nem tartalmazza. A miniszter felidézte, hogy mind a francia, mind a cseh, mind a német, mind a spanyol alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy az uniós jognak összhangban kell lenni a nemzeti szuverenitásokkal, és nem sérülhet a nemzeti alkotmányos identitás. A lengyel alkotmánybírósági döntés tehát nem egyedi.

Ékes bizonyítéka a kettős mércének a lengyelek támadása, és világos, hogy csak azok szólalhatnak meg az unióban, akik föderalista álláspontot képviselnek.

Forrás: hirado.hu – borítókép: archív fotó