A császári megtorlásról halhattunk előadást a makói könyvtárban
Császári megtorlás 1849-ben címmel Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője tartott előadást a József Attila Városi Könyvtár emeleti rendezvénytermében.
A hadtörténész kiemelte, hogy voltaképpen ma az aradi vértanúkra emlékezünk, és a pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, az első felelős magyar miniszterelnökre, de a császári bosszúállás nem csak rájuk sújtott le.
Mintegy százötven embert végeztek ki hadbírósági ítéletek alapján és a megtorlás elérte az akkori honvédségben szolgálatot teljesítőket is. A megtorlás következtében több mint 50.000 katonát soroltak be a császári erőkbe.
Babucs Zoltántól megtudtuk, hogy emellett a lakosságot is kollektív módon büntették, hozzávetőlegesen 66 millió forint értékű Kossuth-bankót kellett beszolgáltatniuk és több települést is megsarcoltak.
A hadtörténész portálunkat arról tájékoztatta, hogy 1850-től már el kezdett lanyhulni a megtorláshullám, az 50-es évek végén szabadulhattak azok, akik fogságba kerültek.
„Az 1848/49-es forradalom minden magyar ember szempontjából a magyarságát tekintve az alfa és az omega”
-emelte ki Babucs Zoltán.
A hadtörténész kitért arra, hogy a szabadságharchoz köthető források zömét már feltárták, de még a mai napig is kerülnek elő 48/49-es kordokumentumok.
