Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék
Augusztus 20-a minden magyar számára ünnep, de a kiszomboriaknak különösképpen jeles nap a mai. Ünnepélyes keretek között átadták a felújított Rónay-sírkertet és ezáltal a település egy igazi építészeti értékkel gyarapodott.
Az átadó ünnepségen Kiszombor polgármestere, Szirbik Imre örömmel jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által támogatott beruházás megvalósult. Mintegy 370 millió forintból újult meg a sírkert, amellyel méltó emléket tudnak állítani a Rónay család földi maradványainak.
Marosvári Attila történész így fogalmazott: „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék.” Az idézet Vörösmarty Mihálytól származik, és ez a kijelentés jelen esetben Kiszomboron különösképpen megállja a helyét.
A történész ismertette, Kiszombornak 11 olyan épülete van, amely műemléki védettséget élvez. Ezek örökségének megőrzése a település számára óriási feladat.
A Rónay család meghatározott szerepet töltött be a község, és az egész Torontál vármegye életében is. Többek között főispánok és alispánok is származtak a családból. Az imént említett 11 épületből 9 közvetlen kötődik a Rónayakhoz. A legelhanyagoltabb ezek közül a sírkert volt, ami mára gyönyörűen megújult.
„A sírhely nagy valószínűséggel szebb, mint újkorában. Köszönet illeti a magyar államot, méltó emlékhellyé vált ezzel”
-zárta mondandóját Marosvári Attila történész.
Lázár János országgyűlési képviselő is köszöntötte az egybegyűlteket.
„Kevés olyan nemzet létezik Európában, amely államiságának, államba szerveződésének 1021. születésnapját üli ma. Minden magyar honfitársnak boldog születésnapot!”
-kezdte ünnepi beszédét.
Kitért arra, hogy a Szent István által megszerzett függetlenséget minden magyarnak tovább kell vinni, és a szentistváni magyar állameszme tartotta meg a magyar nemzetet jónéhány viszontagság közepette is.
Lázár János úgy fogalmazott, hogy száz éve olyan politikai viták, programok kezdődtek, amelyek a társadalmi csoportok szembeállítására épültek. A Kiszombort községgé, településsé tevő Rónayak is száz esztendeje hagyták el a földi világot.
A képviselő hozzátette, 150 évvel ezelőtt kezdődött Marx-szal az a kultúra, amely szembeállítja a társadalmakat. Az elmúlt 70 évben olyan rendszerben éltünk, ahol a „másiktól elvenni gondolat” határozta meg a hétköznapokat. Elvenni mindenkitől azt, amit mégiscsak generációk, és saját maguk tehetsége teremtett meg.
Beszédében elhangzott, hogy annak idején a Rónayak nem csak saját gazdasági erejükért dolgoztak, hanem azért a közösségért is, ahol éltek.
„Most lezárjuk a múltat, de arra is figyeljünk, hogy akinek ma több adatik, példát merítsen a mai napból, és a Rónayak példája álljon előtte. Nemességét, befolyását, tudását, hatalmát, képességét a közösség javára is fordítsa!”
-szólította meg a közönséget.
Lázár János kiemelte, az emlékezet és a temető a település tükörképe. A temető állapota, gondozottsága, az emlékezés minősége mindent elmond egy településről.
„Ha ránézünk a kiszombori temetőre, akkor megnyugodhatunk afelől, hogy kik laknak Kiszomboron”
-zárta ünnepi beszédét a térség országgyűlési képviselője.
A köszöntők után Matosné Bokor Anikó református lelkészasszony áldását adta a sírkertre és Varga Attila plébános megszentelte azt.
Ezt követően a Kiszombor központjában lévő Szent István szobornál koszorúkat helyeztek el.
[Best_Wordpress_Gallery id=”40″ gal_title=”Kiszombor aug20″]
